Vahot ​Imre emlékiratai

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csűrös Miklós - Színképelemzés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hatvany Lajos - Szalontától ​Pestig
Hatvany ​Lajos Arany-tanulmányainak és cikkeinek gyűjteménye a költő születésének 160. évfordulójára jelenik meg. A különböző időkben, a felszabadulás előtt és után, itthon és emigrációban készült írásokból egységes és a maguk korában merőben új Arany-kép bontakozik ki. Hatvany hadakozik a kortárs irodalomtörténet "epikus lett, mert szükségszerűen azzá kellett lennie"-féle sommás, Aranyt szoborrá merevítő elképzelései ellen. "Igaz-e, hogy Arany változatlanul 12 vaskos kötetbe gyűjtött műveiből csak változhatatlan, állandó igazságokat lehet leszűrni?" -- kérdezi, és elemző életrajzzal, a családi hagyományok felkutatásával, Szalonta társadalmi rétegződésének vizsgálatával utat nyit az Arany-oeuvre titkainak megfejtéséhez. A műveknek, az apró élettényeknek és a leveleknek összevetéséből a rejtőzködő, ellentmondásokkal terhelt polgár-költő portréját rajzolja elénk, akinek a közhiedelemmel szemben nem előnyére, hanem éppen kárára volt a magyar félfeudális falu idegőrlő bezártsága, kisszerű, eseménytelen, távlatok nélküli élete. A rendkívül művelt Hatvany remek kritika- és tanulmányíró. Munkái többnyire valamilyen aktualitás kapcsán (főleg könyvbírálatként) születnek, tele lendülettel, szenvedéllyel, vitázókedvvel, olykor maró gúnnyal és elfogultsággal is a bírálat tárgya iránt, de fő jellemzőjük mégis az okosság s -- Arannyal kapcsolatban -- a végiggondolt, elemző értékelés. Hatvany Lajos századunk egyik legsokoldalúbb magyar írója és személyisége. Báró és radikális polgár, Ady, József Attila barátja és támogatója, kritikus, regényíró, lapszerkesztő.

Szeghalmi Elemér - Ambrus ​Zoltántól Gyurkovics Tiborig
Az ​1971-ben kiadott _Freskó és pasztell_ című tanulmánykötete után Szeghalmi Elemér újabb tanulmánykötettel lép az olvasók elé. A századforduló és a jelenkor kiemelkedő íróinak, költőinek életművét (köztük több katolikus szellemű alkotóval) keresztény aspektusból vizsgálja és értékeli. A jelen kötet első és utolsó íróját születési éveiket tekintve 70 év választja el egymástól. A szerző tanúsága szerint "másfél évszázadnyi történés, esemény, nemzeti és személyes dráma sűrűsödik" ebben az időszakban. A kötet mintegy eszmei eligazításul is szolgál a keresztény szellemiségű, irodalomkedvelő ifjúságnak.

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Ismeretlen szerző - Déry ​Tibor
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. Turczi István sorozatszerkesztő

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

Linde Salber - A ​művészet én vagyok
Népszerű ​és örök társalgási téma, hogy Salvador Dalí őrült volt vagy zseni. Már a kérdés is szertefoszlik, ahogy a könyv lapjain peregnek előttünk a katalán művész életének eseményei és alkotásai. Nem lehet őrült, aki ilyen fokú céltudatossággal, éles elméjűséggel játszik egész életében. Ki volt ez a spanyol művész valójában? Vajon választ kapunk a kérdésre, ha összeillesztjük élete mozaikdarabkáit? Számos életrajzírója tett rá kísérletet, de nem értek el az alkotásokig, tanácstalanul álltak a meredély szélén - mert itt kezdődik a zsenialitás. Hiába hordjuk össze életének morzsáit halomba, hiába vesszük szemügyre az alkotásokat, szükségünk van a közbülső láncszemre: az irracionális mozzanatra. Nem csoda, hogy kevesen merészkednek a lélektan e mélységeibe, mert lehet, hogy nem lesz visszaút. A könyv végére lassanként ráébredünk, hogy Salvador Dalí egész életében csupán egyetlen alkotásán dolgozott...

András László - A ​Madách-rejtély
Madách ​minden kétséget kizáróan a magyar irodalom legvitatottabb alakja. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a vita gyújtópontjában Az ember tragédiája áll: vélemények, ellenvélemények kereszttüzében - immár több mint százhúsz éve. Hiteles-e az a kép, amely a nemzeti köztudatban erről a falujába begubózott, világtól elzárt nógrádi nemesúrról és a magyaron kívül eddig huszonnyolc nyelven,százegy fordításban megjelent művéről él? Van-e, és ha van, mi a titka Madáchnak és Az ember tragédiájá-nak, annak a mélységes ellentmondásnak, amely - az irodalomtörténet sugalmazása szerint - a szerző és műve között feszül? Miért írt ( vagy mért írt volna ) egy tizenkilenc éves korától bizonyíthatóan vallásellenes drámaíró egy vallásos ( vagy legalább is vallásos jellegű ) művet? Miről szól a Tragédia ? Korszerű írás volt-e a magakorabeli Európában? Volt-e Madáchnak "filozófiája" , és ha volt, honnan merítette? Dráma-e a Tragédia, vagy csupán olvasásra szánt drámai költemény? Ha dráma, mitől az? Véletlenül sikerült-e olyannak, amilyen lett, vagy a szerző szándéka szerint? Mi a viszony a Tragédiában a hit és a tudás között, azaz valóban idealista szemléletű alkotás-e, mint ahogy az irodalomtörténet állítja, vagy természettudományos alapon álló, materialista mű? Kinek ad igazat Madách? Ádám-önmagának, vagy Lucifer-önmagának? Hitt-e Istenben? Élő alkotás-e a Tragédia ma is, vagy tisztelni való irodalmi ereklye csupán? A Madách-rejtélynek ezekre és más nyitott kérdéseire, a kor, a szerző személye és a mű közötti kapcsolatra keresi a választ András László bevallottan elfogult, vitairatnak is beillő, új, eredet gondolatokban gazdag könyve.

Nagy Péter - Móricz ​Zsigmond
Legnagyobb ​prózaírónk, Móricz Zsigmond, igazában a felszabadulás után kapta meg az az elismerést, érdeklődést, amivel nagy alakjának tartozunk, azokat az olvasó tömegeket, amelyre egész életében vágyott. A marxista irodalomtörténeti kutatás is mind többet foglalkozik vele, s ebben a munkában úttörő szerepe volt Nagy Péter monográfiájának néhány esztendeje, az első kiadás idején. A tanulmány alapvető megállapításai változatlanul érvényesek ma is, sőt, a mind jobban kibontakozó kutatás, az újabb publikációk csak árnyalták, illetve megerősítették őket. A filológia felfedezéseit, az életrajz újabb adatait, a lappangó s azóta előkerült vallomásokat, leveleket, naplórészleteket Nagy Péter figyelembe vette könyve átdolgozásakor, s a Móricz Zsigmond iránti érdeklődés így még teljesebb magyarázatát kapja az életműnek, még világosabbá válnak az író gondolatai, érzései, törekvései, és még jobban felmagasodik óriás-alakja.

Laczkó András - Takáts ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szini Gyula - Jókai
´A ​Jókai-életrajz tiszta, virtuóz munka - értékeli Thurzó Gábor 1940-ben a néhány évvel azelott meghalt Szini utolsó jelentos könyvét. - Nagy Endre a frissen megjelent, hatalmas, és nagy elozetes tanulmányokra épített műrol ezt írta: Szini Gyula a magukat kelleto regények egyenes útján vezeti végig életrajzát, még egymondatnyira sem engedi szóhoz az esztétikust, és mégis az o könyve a legbiztosabb útmutató Jókai irodalmi munkásságának megismeréséhez. Mert Jókai regényalakjait csak magával Jókaival lehet megmagyarázni. - Gyönyörűséges, az idot megszünteto olvasmány, amelynek élvezése közben észrevétlenül és mindenesetre fáradság nélkül edzodik lelkembe Jókai tökéletes irodalomtörténeti arcképe. 8 oldalon színes képek, illetve sok fekete-fehér illusztráció, az elülso és hátulsó elozéken korabeli színes látképek

Mikszáth Kálmán - Jókai ​Mór élete és kora
A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...

Keresztury Dezső - "S ​mi vagyok én..."
Arany ​talán legnépszerűbb klasszikusunk. Műve a közfelfogás szerint olyan világos, tiszta, mint a forrás. ez a hasonlat akkor igaz, ha tudjuk: a forrás tisztasága nem üresség, hanem leszűrtség; az ég fényes magasságait, a föld mélyének sötét tárnáit bejárt víz minden emléke benne van. Arany költészetének látszatra nyugodt, sugárzó felszíne alatt mély örvények kavarognak: egy válságokkal teli korszak, közösség és egyéniség örvényei. Innen az Arany-magyarázatoknak azok az ellentmondásai, amelyek jellemrajzaiban elénk tűnnek. "A magyar nép józan bölcsességének megtestesülése" s "az első nagy dekadens költő irodalmunkban"; "a személytelen epikai ábrázolás mestere" s "legszubjektívebb magyar lírikus": az effajta idézeteket hosszan lehetne folytatni. Keresztury Dezső az ellentmondások életbeli egységét kutatja s mutatja meg, amikor megrajzolja a költőpályaképnek első felét. Könyve évtizedes elmélyült kutatás eredménye. Arany életművének s az erről szóló gazdag irodalomnak teljes ismeretében a modern irodalomtudomány és esszéirodalom eszközeivel idézi fel a költő alakját, korát, jellemzi alkotó művészetét, keresi s jelöli ki pályájának fő korszakait. Tisztelete soha nem csap rajongásba: hiteles és eleven képet rajzol Aranyról. Könyve méltó tisztelgés a költő emléke előtt Arany születésének 150-ik évfordulóján.

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Nagy Miklós - Kemény ​Zsigmond
Kemény ​Zsigmond a magyar irodalom egyik legizgalmasabb egyénisége. Nagy Miklós pályaképét rendkívüli haszonnal forgathatják mindazok, akik most ismerkednek Kemény Zsigmond maradandó műveivel, vagy akik művész-politikai-emberi "titkainak" felfedezésére vállalkoznak.

Benyovszky Krisztián - A ​jelek szerint
"Az ​egyik detektívtörténet olyan, mint a másik, mondhatnánk, és nem is járnánk messze az igazságtól. Uniformizált műfaj, a meglepő befejezés ellenére is kiszámítható fogásokkal, elbeszélő trükkökkel. Konvenciókból, toposzokból él, népszerűsége mégsem szűnik. Olykor még az ún. »magas irodalom« is kacérkodik vele. Utánozza, parodizálja, élvezettel és önfeledt játékossággal rúgja fel kátékban rögzített szigorú szabályait. Ilyen művekről szól ez a könyv. Amelyek egyrészt krimik, másrészt mégsem azok. A határokról, ha vannak, műfajok és nemzeti irodalmak közt. Arról a műfaj teremtette ismerős, változatlanul lakható világról, ahová mindig jó visszatérni..." - olvassuk a kötet bevezetőjében. A jelek szerint a detektívtörténet műfajával, értelmezési hagyományaival és újabb elméleti megközelítéseivel foglalkozik. A szerző ismerteti, rendszerezi és kommentálja a teória idevonatkozó eredményeit (mindenekelőtt Tzvetan Todorov, Bényei Tamás, Daniela Hodrová, Miroslav Petricek, Stanislaw Balbus munkáit), könyve második részében pedig magyar (Lengyel Péter, Darvasi László, Tar Sándor, Németh Gábor és Szilasi László), cseh (Josef Skvorecky, Karel Capek) és szlovák (Tomás Horváth, Pavel Vilikovsky) prózai művek elemzésén keresztül mutat rá a műfaj közép-európai emléknyomaira.

Balázs Mihály - Fényi András - Hegedüs András - Írók, ​képek
___Elsősorban ​a tanítók számára készült ez a könyv. A tanítóknak, akiknek helyzetüknél fogva nincs módjuk, nincs lehetőségük arra, hogy könyvtárakban búvárkodjanak, adatok után kutassanak, ha egy-egy író, költő alkotásával foglalkoznak a tanítási órákon. Ha ilyenkor — az irodalmi alkotások, és alkotóik szeretetére nevelve — az írókról, költőkről is szólni akarnak, ez a könyv segítségükre siet. ___A költők, írók életének azokat az epizódjait, azokat az emlékeit idézik a könyvben összegyűjtött írások, amelyeket mint gyermekek éltek át, amelyeket a gyermekkorból, a családi életből hoztak magukkal, amelyek írói, költői létük elindítói, formálói voltak. ___Ha az irodalom, az olvasás szeretetére akarunk nevelni — s ez feladatunk — az alkotók megszerettetésével kell kezdenünk. A nagy író és költő is volt kisgyerek, játszott, olvasott, szerette a fákat, madarakat, nézegette este a csillagokat — szülei, testvérei körében nőtt fel, és sokat dolgozott, sokat szenvedett, amíg nagy ember lett belőle. ___E könyv sorai közel hozzák a nagy embert a kicsi gyerekekhez, mert — József Attilát idézve — arról mesélnek: ___„A kisgyerek, ki voltam..."

Fejes Endre - Gondolta ​a fene
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Markis Simon - Rotterdami ​Erasmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.