Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


gumicukor
4.5/5

Húúúúha, ​ez aztán nem volt semmi!

Nagyon jól kigondolt történet, az összes szál összeért a végére. Imádtam! Éppen eléggé beteg volt ahhoz, hogy zseniális legyen, alig várom a folytatást. Remélem minimum ilyen lesz a többi színvonala is. Ugyan számomra eddig ismeretlen volt az író, de azt hiszem, hogy rá tényleg érdemes odafigyelni. Jól megírt könyv, fel van építve rendesen. A szereplők kidolgozása előtt kalapot emelek, nagyon skandináv krimis volt, de mégsem teljesen sablon. Üdítő volt Assad személye a történetben, vitt egy kis színt az egészbe.

A fél csillag levonás csakis azért jár, mert elég korán rájöttem a _ki_re és a _miért_re.


tmezo
5.0/5

Először ​is: @Lanore köszönöm, hogy pont ezt választottad a polcomról.
Másodszor: nagyon, de nagyon brrrrrr… :) Volt, hogy borsózott a hátam, kicsit talán még a gyomrom is forgott.
Beteg, iszonyúan beteg dolog van ebben a könyvben.
Kiszámítható ugyan, de a gyilkosság elkövetési módja miatt ez a probléma számomra eltörpült. Az vitt mindent.


Kevesebb ​skandináv krimit olvasok, mint amennyit kellene. Valami oknál fogva ritkábban akadnak a kezembe, vagy talán kevesebb reklámot látok róluk. Azonban, amikor rábukkanok, olyankor szívesen merülök el a változatosabb krimi világába, mint ahogy azt az angol, vagy amerikai típusúaknál megszokhattam. A nevekkel ugyan még hadilábon álok, számomra nehezebb kitalálni, hogy éppen nő az illető, akiről olvasok, vagy férfi. Nyilván ez csak szőrszálhasogatás, hisz alapjaiban egy skandináv krimi mindig egy kis pluszt ad, a már adott olvasmányaimhoz. Tetszetősen és szemléletesen írja le a tájakat, a szereplőket, ami nálam külön pont, így sokkal könnyebben tudom beleélni magam az adott személyiségbe, környezetbe. Nem volt ez máshogy Jussi Adler-Olsen: Nyomtalanul című könyvével sem. Jó volt kiszakítanom magam a már megszokott tömeg krimik közül. Jussi Adler-Olsen Q ügyosztály sorozatának első részével pedig kedvet kaptam, hogy a többi részt is elolvassam.
Ajánló folytatása itt:
https://anarchiakonyvblog.cafeblog.hu/2019/02/22/jussi-adler-olsen-nyomtalanul-a-q-ugyosztaly-esetei-1/


Kókuszka
5.0/5

Megalakul ​a Q-ügyosztály. Carl, a megfáradt, megkeseredett nyomozó és asszisztense a bevándorló, arab Assad, sajátos humorával remek párost alkotnak. Merete képviselőnő nyomtalan eltűnése az első esetük. A cselekmény nincs túlbonyolítva. Egyszerűsége ellenére, feszült hangulatú. Nemcsak a lapok, de az események is peregnek.


bokrichard
5.0/5

Jussi ​Adler-Olsentől az első könyvem… és minden bizonnyal nem az utolsó! A Q ügyosztály kalandjai elkezdődtek. Megismertem Carl-t, akinek bár érdes a modora, nagyon jó nyomozó. Megismertem a bevándorló Assadot is, aki igazán igyekvő, humoros figura, kitartóan ott áll Carl mellett, annak ellenére, mennyi súrlódás van kettejük között. Mégis megvan az összhang, és együtt nagyon szerethetőek is. Ami kicsit meglepett, hogy valamiért az egészben a legjobb számomra, hogy egyszerű volt. Egyszerű a vonalvezetés, fokozatosan derülnek ki a miértek, nem bonyolult a válasz sem, szóval egyszerű, de nagyszerű! A krimi feszes, pörgő, letehetetlen, a végén igazi drámával. Nagyon drukkoltam Meretének, végig nagyon bátran, és kitartóan küzdött, ami ritkaság a mai krimi áldozatok között. A kínzásos megoldás is nagyon tetszett, nagyon eredeti volt.
Összefoglalva: csak ilyen kezdést minden sorozatnak, és remélem hasonló a színvonal a folytatásban, amire jövő évben sort fogok keríteni. Ja, és a filmet is megnézem, remélem ezt nem rontották el. :)


Judit_Sike
5.0/5

Több, ​mint egy hónapig halogattam az értékelés megírását (ejnye-bejnye).

Ezt a könyvet sikerült dánul elolvasnom, ami külön élmény volt (nem volt túl egyszerű, azért nagyon sok mindent nem értettem, de megcsináltam, és büszke vagyok magamra). Szóval dán író könyvét dánul olvasni, csodálatos érzés volt :)

Nagyon tetszett a könyv. A felépítése elég formabontó. A krimiknél azért megszoktuk, hogy “történnek a dolgok”. Itt viszont már megtörtént, és egy lezárt ügyet kapunk, amit még egyszer elővesznek, de gyakorlatilag tét nélkül. A Q ügyosztály ötlete szuper, nekem az X akták jutott róla eszembe.

Carl karaktere remekül megalkotott, az a tipikus skandináv krimikben megjelenő magányos farkas, aki óriási agy. Magának való és társadalmi kapcsolatokra szinte képtelen, viszont egy zseni. Kifejezettel élveztem a csipkelődéseket Assad-dal, sokszor mosolyogtam rajta, és szerintem tökéletesen összekerültek.

Szóval a könyv felépítése. Érdekes volt így olvasni, hogy Carl egyáltalán nem foglalkozott a nyomozással, mert hát nem volt tétje. Totál lusta volt, és nem túlságosan törte magát, hogy akár egy tollat is odébb tegyen. Ezzel a könyv kapott egy olyan hangulatot, amit eddig én még sehol sem kaptam meg. Mert a többi kriminél azt szoktuk meg, hogy van egy gyilkos, aztán uccu-neki-kapjuk-el, itt pedig ez hiányzott. Ezért teljesen más volt a hangulat és más volt a feszültség forrása. De ettől a másfajta feszültségtől volt borzongatóan izgalmas.

Ja és persze a mellékszál. Merete története, ahogy lassan megismerjük a személyiségét, hogy kiről is szól valójában a Q-ügyosztály első ügye.

5 csillagos könyv, nagyszerű volt. Alig várom, hogy olvassam a következőt. :)


Csabi
2.5/5

Véletlenül ​jött szembe a Q-ügyosztály első esete a könyvtárban, és mivel pont most olvastam a [[Jussi Adler-Olsen: Palackposta|harmadik]] könyvet, ezért gondoltam, miért ne nézzem meg, hogy indult a sorozat? Hát nem jól.
Ez bizony egy teljesen amatőr, de azért nem reménytelen szerző könyve (ezt inkább csak abból következtetem, hogy a harmadik könyv ennél jobb volt). @egy_ember már felhívta a figyelmet némi problémákra a szövegben (amik adódhatnak fordítási rendellenességekből is), de vannak itten nagyobb bajok is, amin az egész történet bukik: {{Merete megismerkedik Halével, és nem ismeri fel benne a fiút a balesetből, később viszont, a cellájában rögtön rájön, hogy ki ő. Ez így nem logikus, mert ha mindjárt felismeri, akkor nincs az egész ügy.}}. Vagy mi szükség volt pl. a levélre, amit az ismeretlen vitt Meretének? Semmi, csak ezen a szálon is lehetett egy kicsit nyomozni. Ha jegyzeteltem volna, számos ilyen bugyutaságot tudnék felsorolni.
Nem jellemző rám, hogy rájövök egy krimiben idejekorán a gyilkos kilétére (miért is törném magam, hogy megfosszam magam az élvezettől, hogy a végén rácsodálkozhassak a történet csavarjaira), de ebben a könyvben már a századik oldal környékén tudtam a megoldást, és még egy száz oldalon keresztül valahogy csak elcsordogált a történet, de az utolsó harmada már csak kínos tipegés-topogás volt, hogy elhúzza a szerző mindannak kimondását, ami nyilvánvaló már rég.
Mindemellett a későbbi könyv humora sem az igazi itt még, nem beszélve számos suta párbeszédről, néhány üres sablonba beszorított szereplőről.
Döbbenten olvasom a borítón, „legjobb” díjakat nyert ez a regény északon. Szűkös egy esztendő lehetett. (Igaz, nem kicsit gyanús, hogy a 2007-es könyv 2010-ben nyerte ezeket.)


ziara
4.5/5

Bár ​Carj Morck nem egy Harry Hole, de ez nem von le semmit a krimi értékéből. Persze Assad hoz egy kicsit a dolgon. Rájöttem, nekem bízonyos időközönként keĺl egy skandináv krimi a lelkem "nyugalmához. Örülök, hogy a Q-ügyosztállyal is megismerkedtem. Találkozunk még!


Gyöngyi0309
4.0/5

Ha ​nem tudom, hogy skindináv krimit olvasok, akkor is tudtam volna, hogy azt, mivel a sötét, borongós hangulat nagyon jól meg volt teremtve benne. Adott egy félig kiégett nyomozó, aki egy nagy trauma után tér vissza a hétköznapi taposómalomba, ráadásul döglött ügyeket varrnak a nyakába, mert a támogatás miatt muszáj felmutatni egy új sztárügyosztályt. Annyira életszagú, mert természetesen a támogatás töredékét fordítják a Q ügyosztályra, ráadásul így elegánsan “megszabaulnak” emberünktől is.
Kap egy bevándosrló asszisztens, akivel kapcsolatban érzésem szerint a további részekben még sok titokra fény fog derülni, mert biztosan nem az, akinek kiadja magát. Természetesen nyomozónk életét egy “feleség” is keseríti, aki nem akar válnni, de félrekacsingatni annál inkább szeret és fejőstehénnek használja főhősünket.
A könyv feléig az volt az érzésem, hogy olvastam, mert tudtam, hogy mi következik, bár nem szoktam könyvet félbehagyni, de most meginogtam, hogy talán tizenévesen mégis ez történt, mert annyira ismerős volt a sztori. A nyomozás tárgya elég kiszámíthatő, könnyen kitalálhatő a tettes.
A karakterek közül egyenlőúre nem lett kedvencem, de nagyon tetszett, hogy életszerűen van az összes szereplő megformálva.
Viszont szeretem a skandináv krimikben, hogy nem feltétlenül cukros happy end a vége, hanem a lezárások életszerűek. Itt is ez volt. Valószínűleg folytatom amajd a sorozatot, de szerintem csak a következő évben, idénre már nem biztos, hogy be tudom suvasztani. És ismét lesz egy film, amit férjecskémmel majd közösen meg tudunk nézni. :)


Ez ​igen! Izgalmas, vicces, pörgős, jöhet a következő rész!


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
4.8/5

Statisztika

66.3
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók