Színművek

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde
,,Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.) A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve."

Egressy Zoltán - Portugál
Egressy ​érett drámaíróként robbant be a hazai irodalmi és színházi életbe. Színművei többnyire zárt, szűk terekben játszódnak; a kisközösségek tagjai boldogulni vágyó, érzékeny lelkű álmodozók. Az összezártság és egymásra utaltság nyomasztó légköréből menekülni próbálók számára az illúziók megmaradnak, a hősök azonban kudarcot vallanak. A Szép Ernő-díjas író groteszk humora elevenséget, érzékenysége lírai felhangot kölcsönöz szövegeinek, amelyekben kíméletlen őszinteséggel vall mindannyiunkat foglalkoztató, titkos, bensőséges dilemmáinkról. Egressy pompás figuráit mélyről fakadó szenvedélyek mozgatják: vágy, rajongás, szerelem, büszkeség, melankólia. Jellegzetesen közép-európai életüket reményvesztett, keserű tragikomédiaként élik, és kiderül az is, hogy amit távol, másban, máshol keresnek, valójában bennük lakik.

Katona József - Bánk ​bán
Nem ​túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán. Az író által papírra vetett sorsok - dráma esetében - előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem. Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hivatalnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a némaságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt. Katona minden sora összefüggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.

Háy János - A ​Gézagyerek
Háy ​János A Gézagyerekről: "Gondoltam, ha egyszer drámát írok, akkor majd igazi hosökrol fogok. Kerülöm a polgári vircsaftot (kit érdekelnek a polgárok - engem nem), a lestrapált, kiábrándult feleségeket, a szereto után nyáladzó negyvenes férjeket. A kispályás konyhai jeleneteket, aztán este az ágyban: Akarsz? Nem. Tulajdonképpen én sem. De ki lesz az én Hamletem, Learem, Macbethem és Othellóm? Kik lesznek az én hoseim. Törtem a fejem. Olyan hülyén néz ki az ember, amikor töri a fejét: összevissza ráncolja a homlokát, meg borzolja a szemöldökét és annyira komoly képet vág, hogy a gyerekek átmennek a túloldalra, ha meglátják. Így koslattam az utcán, mikor kilépett a Banda Lajos, meg a Herda Pityu a kocsmából. A Pityu éppen azt magyarázta a Lajosnak, hogy ennél szarabb világ biztosan nincsen, mert ha szarabb lenne, akkor már rég fölrobbant volna. Ott van az a szegény Géza is, mondta. Hogy mi történt vele. Néztem a Bandát, meg a Herdát, ahogy beszélnek a Gézáról, a Gézagyerekrol. Igazi hosök voltak, bár nem úgy voltak öltözve, mint a görög tragédiákban, meg a faterjuk se volt király, meg herceg. Ócska munkáskabátban jártak."

Szakonyi Károly - Adáshiba
2003-ban ​indította el a Stádium Kiadó Szakonyi Károly életműsorozatát. Az Ezüsthasú halak és a Céllövölde, a fiatalkori válogatott novellákból szerkesztett két kötet után 2004-ben a hetvenes évtized válogatott novelláit, A szép hadnagynét adtuk ki, majd 2005-ben látott napvilágot Hófödte hegyek címmel az életmű negyedik novelláskötete. 2007-ben Szakonyi Károly (Európa számos színpadán sikert arató) drámáinak első kötetével, az Adáshibával folytatjuk az életműsorozatot, benne három fiatalkori mesterművel (Életem, Zsóka; Adáshiba; Ördöghegy). A Stádium Kiadó reméli, hogy az életműsorozat első köteteinek meleg szakmai fogadtatása után, ismét fölfedeztethetjük a magyar olvasóval a hatvanas-hetvenes években egyszer már megismert és megszeretett (Kossuth-díjjal kitüntetett) Szakonyi Károlyt.

Örkény István - Élőszóval
"Fejlett ​prózai kézügyességgel rendelkező alkalmi drámaíró vagyok. Úgy félek a színpadtól, mint a tűztől. Van is rá okom..." - írta Örkény István, amikor az Időrendben című életműsorozatban öt színműve megjelent. Mi, olvasók, nézők, ha megértjük is ezt a szorongást, amelyet az írott szó megelevenedésén, hatásának megsokszorozódásán érezhet a szerző, mégsem tartjuk indokoltnak. Az utóbbi években Budapesten és vidéken, majd több külföldi színpadon is osztatlan sikerrel játszották Örkény István darabjait, régieket, újakat egyaránt. Az említett kötet megjelenése után született Vérrokonok, majd később a Kulcskeresők s A holtak hallgatása nemcsak arról győz meg végképp, hogy Örkény István nem alkalmi drámaíró - és a színpad alapos ismerete, a drámai megformálás minden tartalmi és technikai sajátosságának tudása magától értetődik a számára -, hanem arról is, hogy a kockázatmentesebb, hagyományos útról letérve olyan szuverén művészi világot teremtett, amely minden egyes darabban új és új arcát mutatja fel, és mindig közvetlenül hozzánk és értünk szól. Kötetünkben most Örkény István eddig írott valamennyi színművét veszi kezébe az olvasó (Voronyezs, Sötét galamb, Tóték, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Vérrokonok, Kulcskeresők, A holtak hallgatása).

Erdős Virág - A ​merénylet
Ézsau, ​a hajléktalan kilőtt vadként fekszik Jákob előtt összekuporodva a földön. Jákob, a vadász egyik lábát Ézsau hátára helyezve elégedetten integet felénk. A Fáraó mint igazságosztó terminátor. A kitűnő novellista, Erdős Virág egyúttal sikeres színházi szerző, a kötetében közreadott négy dráma olvasmányként is megragadó.

Garaczi László - Az ​olyanok, mint te
Aki ​az alvó fölé hajol, és hallja, hogy álmában ropog a hó a talpa alatt; akinek közömbös tekintetében a naponta kielégülő szenvedélyek nyugalma fénylik; akinek tüsszentése felkavarja az évszázados port a padláson; akit elviselhetetlen fájdalom tűz késhegyre; aki magyarázkodik és nem szeret; akinek közelében beesteledik; aki szeret és néma; az olyanok, mint te. Garaczi László

Sarkadi Imre - Oszlopos ​Simeon / Elveszett paradicsom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya ​/ A méla Tempefői
Csokonai ​a „fársángi” háborúzás történetével eposzi kellékek fölhasználásával, ártatlan tréfálkozás mezébe bújtatott maró gúnnyal figurázza ki a szerelemre vágyó vénkisasszonyt, Dorottyát. A karnevál, a jelmezes fölvonulás, a farsangolás falusi, kisvárosi rítusainak beépítése a vígeposzba friss ötletekben és humorban gazdag művé avatja a _Dorottyá_-t. Egyetlen kiadásra szánt, de csonkán maradt színműve, _A méla Tempefői_ saját sorsát, kudarcait, vágyait, reményeit, terveit és azok meghiúsulását is egybefoglalva rajzolják a költő sorsát Magyarországon: művei kiadásához nem talál pártfogót. Csokonai színpadi műve is ötven évet várt a nyomtatásban való megjelenésig.

Kornis Mihály - Drámák
Meggyőződésem ​szerint "itt és most" Magyarországon nem lehetséges színházat csinálni, hacsak nem csoda folytán. De nem lehet már tíz éve, húsz éve, harminc éve... - talán soha nem is lehetett. Ha egy népnek nincs _közösségi kultúrája,_ akkor nem lehet színháza sem. A magyar színházi avantgárddal is főképpen az a baj, hogy nincsen. Nem tettek, csupán események. Nem megcsinált, megszervezett, létrehozott művek, hanem _balhék._ "Valami más." De _valami más_ - az kevés, és mindig is kevés lesz. A színház mindig a jelené, esetleg a múlté is, de soha nincs köze a jövőhöz. Színház az, ami megvalósul _itt és most._ Ha nem valósul meg: spekuláció. A színház ugyanis merő praxis. A megtervezett eseménynek a kiszámíthatatlan realitással való ütközése során születik meg a színházi pillanat . ha megszületik. ... egy nyirkos-csúnya délelőtt a zsöllyébe süppedve, míg a színpadon a helyüket keresgélő, álmos "bennszülött" színészeket figyeltem, mint egy rosszkedvű, botcsinálta cirkuszigazgató, megvilágosodásszerű élességgel, valamely panorámakép teljességével terült elém jövendő színházrendezői sorsom hiábavalósága... a kijelölt életketrec szűkössége és piszka. Könnyű volt a belső hangnak engedelmeskedve egyszer s mindenkorra hátat fordítanom a színházrendezői foglalkozásnak Magyarországon. Írni kezdtem. (1984)

Csáki Rita - Belső ​Szoba: Virginia Woolf
Csáki ​Rita több éve az RS9 Színház és a hazai színházi élet ismert alakja: játszik, rendez és mint a Fiatal Írok Szövetsége és az RS9 színház 2009-es közös drámapályázatán kiderült, ír. Ennek a sokoldalú, mégis azonos irányba mutató munkásságnak az egyik részletét ismerheti meg a közönség e kötet lapjain, mely Csáki Belső szoba - Virginia Woolf című drámáját tartalmazza, amit a pályázatokat értékelő, szakértő zsűri érdemesnek tartott arra, hogy a pályázat különdíjasaként nyomtatott formában is megjelenhessen.

Molnár Ferenc - Liliom ​/ Az üvegcipő / Játék a kastélyban
A ​kötet Molnár Ferenc három írását tartalmazza: - Liliom - Az üvegcipő - Játék a kastélyban

Örkény István - Drámák ​I-III.
Örkény ​István drámáinak gyűjteménye 1982-ben jelent meg utoljára három kötetben, a korábbi életműkiadás részeként. A jelen kiadás több tekintetben lényeges változtatásokkal, illetve bővítésekkel él: A Pisti a vérzivatarban és a Kulcskeresők című daraboknak mindkét változatát közli. A harmadik kötet, amely az 1982-es kiadásba forgatókönyveket, átdolgozásokat tartalmazott, új anyagokkal bővült. Az 1982-es kiadásban gazdag forrás- és dokumentumanyag egészítette ki a köteteket, a művek keletkezéstörténetével és fogadtatásával kapcsolatban. Ezeket a szövegeket ez a kiadás nem közli újra, csak néhány fontosabb írást, interjút ad közre, mely lényes a darabok megértése szempontjából.

Déry Tibor - Az ​óriáscsecsemő
"Nekem ​nincsenek problémáim. Én halhatatlan vagyok. Nekem az élet engedelmeskedik, mert én vagyok a kezdet..." A születése pillanatálól járó, értő, beszélő, önmagát élet és halál urának tudó óriáscsecsemő, akit apja eladott, akit pár órásan már a cirkuszban mutogatnak, aki játékból öl, ugyanolyan ártatlan és naiv mint egy újszülött. Vagy mégsem? Hiszen ő tudja, hogy "nincs szebb, mint amikor az ember éhes, és nem lakik jól, mintha fázik és nincs takarója, mit ha beteg, és nem gyógyul meg." Ha mindenki megelégszik a saját paradicsomával. Mire - három rövid felvonásban - ideje lejár, kénytelen rádöbbeni, hogy ezen a Földön nem lehetbűntetlenül a világra jönni, ingyen élni és meghalni... legfeljebb feltenni a kérdést: "Mi volt értelme? És kérdem, mi volt halálom értelme?" (Déry Tibor)

Parti Nagy Lajos - Ibusár ​/ Mauzóleum
Parti ​Nagy a költészetében két évtized során kialakított, és Esti kréta című kötetében összegzett, véresen játékos nyelv- és világszemléletét úgy alkalmazza leghétköznapibb hétköznapjaink észre sem vett drámai helyzeteire, hogy az eredmény egyszerre színtiszta költészet és a valódinál igazabb valóság. Az Ibusár kis forgalmistalánya titkon irodalmi karrierről álmodozik, és emelkedett stílben fogant grafomán ábrándjai megelevenednek az istenhátamögötti vasútállomás vaskos realitásai közepette. A Mauzóleum piti gengszterei egy cukrászüzemben hamvasztják el a zsaroló ukrán maffiózót; s míg a több mázsa krémes a pincében ég és izzik, a lerobbant bérház foglyul ejtett lakói az ugyancsak ismerős ostoba életstratégiákkal igyekeznek napirendre térni e tény fölött.

Ismeretlen szerző - Mai ​magyar drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - A ​masamód
Heltai ​Jenő korántsem tartozik a csupán ínyencek számon tartotta kismesterek sorába. Szellemes novelláinak zöme éppoly ismeretes az olvasók előtt, mint Az utolsó bohém, a Jaguár, A 111-es vagy az Álmokháza című regényei, A Tündérlaki lányok című keserédes színműve és az azóta klasszikussá nemesedett A néma levente. Kacsoh Pongrác János vitéz-éhez, a Bál a Savoyban-hoz vagy az Osztrigás Mici-hez írt dalszövegei sokak fülébe lopták be magukat - akár a Kató könnyű bájú vagy Az elfelejtett versek tompa bújú strófái. Annál meglepőbb, hogy a hat és fél évtizeden - két emberöltőn! - át tevékeny író drámai életművének jelentős része mind ez idáig korabeli, foszlott füzetes kiadásokba vagy éppen színházi súgópéldányokba temetve lappangott. Holott csupa egykori színpadi sikerről van szó, melyeknek a vígszínházi premier után országszerte lelkesen tapsolt a közönség. A "boldog békeidők" s a két világháború közti zavaros időszak pontos, tökéletes mesterségbeli tudással csiszolt tükrei az itt egybegyűjtött drámák. Heltai színműveinek olvastán végtére megtudhatjuk, vajon egyazon őrangyal gyámolítja-e a Ferenc- és Lipótvárost; vajon hogyan nevezzük a mozgóképszínházat, ha a kinematográf a kini; vajon beleszerethet-e egy primadonna egy olyan léhába, aki tükörtojásnak néz egy modern kalapcsodát; vajon ráveti-e magát egy álférj egy valódi töltött káposztára; vajon fellendül-e a hanyatló kisipar a budai Kétpacsirta utcában - és talán ennél többet is megtudunk mindama örömről és ürömről, mely egy mára oly aranylónak tetsző időben lakta az emberi szíveket. Mint ahogyan bizonnyal lakja ma is.

Németh László - Szerettem ​az igazságot I-II.
Németh ​László életműsorozata az író drámai munkásságát két, kettős kötetbe gyűjtve adja közre, a drámák születésének időrendjében, tehát szakít a korábbi, műfajok szerinti csoportosítással. Mert "az, hogy mikor, milyen unszolásra keletkeztek, e darabok közt szorosabb családokat teremt, mint hogy társadalmiak vagy történetiek-e" - állapítja meg maga az író, az első kettős kötet megjelenése alkalmából, egész drámaírói munkásságát áttekintő bevezető tanulmányában. Németh László írói vállalkozásán belül e műfajnak és a drámaírónak, bármelyik alkotói korszakát tekintjük, mindenkor különleges szerepe - és sorsa volt. "Amit munkáimról általában elmondhatok - írja bevezetőjében Németh László -, hogy a készülődés rájuk nagy gyönyörűség volt, a megírásuk: meglepetéseket fiadzó fáradság, annak elviselése, ami jár értük, az életkedvet felőrlő gyötrelem: fokozott mértékben érvényes drámáimra. Az anyaggyűjtés ugyan még a történeti drámáknál sem volt mindig olyan hónapokat megpezsdítő izgalom, mint a Galilei vagy a Gandhi esetében: a tárgyválasztást s a drámaterv elkészítését, mint a Széchenyi-nél vagy a II. József-nél, néha évek választották el: a vázlat papírra vetése azonban még a társadalmi drámáknál is kettős gyönyörűség volt: egy hónapok, évek óta gyűlő feszültségnek ígért tisztító kisülést, s adta meg a tervezésnek azt az építészi biztonságot, mely csak ebben az igénye szerint nagy, de terjedelménél fogva kicsiny műfajban lehetséges. - S lírának és matematikának ebből a frigyéből, írás közben gyorsabban és plasztikusabban, mint bárhol, élő, körüljárható alakok támadtak, akik néhány héten át mint kiismerendő ismerősök pszichológiai meglepetésekkel szolgáló teremtmények álltak körül, sorsukban, beszédjükben, indulataikban egy emberi miliőt, eltemetett kort hoztak a szemem elé. A tanulmány eredményesebben szolgálta az áttekintés, megvilágítás pedagógiai örömét, a regény pontosabban és művészibben szőtte meg a mindennapok mitológiai képeket átderengető gobilenjét, a varázslatnak a boldogsága azonban ebben a gyors, erőteljes műfajban volt a legteljesebb. Sajnos, ezért fizettem - a kísérletért, hogy a varázslat társadalomalakító erővé válhasson - a legnagyobb árat is... Az, hogy egészségemet egy drámám körül támadt drámában vesztettem el, jó foglalata a történetnek, mely drámaírói sorsom beszéli el." A drámák új rendszerezése Németh László három drámaírói korszakát fogja egybe. A Szerettem az igazságot első kötete a Horthy-korszakban fogant drámákat, a második kötet pedig az 1945-1955 közt született drámákat tartalmazza.

Örkény István - Pisti ​a vérzivatarban
Örkény ​István: Pisti a vérzivatarban című drámája a 20. század magyar történelmének sajátos áttekintését adja. Egyrészt a hétköznapi ember nézőpontjából láttatja - így határozottan deheroizálja - a történelmet. Ugyanakkor igyekszik kimozdítani a történelmi tudatba mélyen beágyazódott paneleket, közhelyeket, féligazságokat is.