Jogi ​logika

Pap András László - Mozgásszabadság
A ​mozgásszabadság a legrégebben elismert, ugyanakkor széles körben korlátozott alapjogok közé tartozik. A jogkorlátozásra és a jogegyenlőség hiányára példák sora hozható az ókori rabszolgáktól és röghöz kötött jobbágyoktól az alattvalók és polgárok száműzésén, a vallásszabadsághoz kapcsolódó költözés jogáét vívott harcon, a fertőző betegségekhez kapcsolódó karanténokon, a kivándorlás szabályozásán át egészen az államszocialista diktatúrák kitelepítéseiig és ki nem adott útleveleiig. A kérdés vizsgálatának sajátos hazai aktualitást ad, hogy 2007. december 21-én – a magyar történelemben először – megszűntek vagy legalábbis szabadon átjárhatóvá váltak azok a határok, amelyek Magyarországot Európa nyugati államaitól elválasztották. A schengeni csatlakozás történelmi pillanatának inspirációját követve, a kötet témája a mozgásszabadság: e szabadságjog érvényesülésének és korlátozásának néhány történeti és jelenkori formája, valamint az utóbbiak nemzetközi jogi, alkotmányjogi és rendészeti jogi értelmezése. Az olvasó kezében lévő könyv célja az, hogy a magyar Alkotmány a tárgykört szabályozó 58. paragrafusának logikáját követve, egységes szerkezetben mutassa be az alapjog különböző aspektusait: az ország elhagyásához és az abba történő belépés (alapvetően nemzetközi jogi szemléletű) jogát; a közösségi jog a személyek szabad mozgására (mint a Közösség egyik alapszabadságára) vonatkozó joganyagát; a személyes szabadsághoz fűződő jog az országhatárokon belüli mozgásra vonatkozó szabályait; valamint e jog (elismerésének és korlátozásának) történetét. A kötet a Föld-rész könyvek része.

Sándor Zsuzsa - Bírák ​könyve
"Tessék ​felállni! Kihirdetem a bíróság ítéletét a Magyar Köztársaság nevében!" Ez minden tárgyalás legfeszültebb pillanata. A bíróság ítéletet hirdet. A kamerák piros lámpái felizzanak, a magnók surrognak, minden tekintet a bírón. A bíró fekete talárjában áll a pulpituson, kezében papír, kihirdeti az ítéletet. Elítél, felment, elutasít, helyt ad. Azután leül és indokol. Hol hosszan, hol röviden. De mindig érthetően. Mindig érthetően? Kicsoda ő? Miért éppen ő? Hogyan és miért lett bíró? Mire gondol, miközben beszél? Mit gondol a saját hatalmáról? Van hatalma? Olyan-e, mint mások? Zseninek hiszi magát? Jó neki, hogy bíró? Sohasem beszél magáról. Sohasem beszél az ügyeiről. Miért nem? Ismerjük az ügyeiket. Ismerjük a vádlottakat. Emlékszünk még Magda Marinkora, a többszörös gyilkosra, tudjuk kik voltak a "taxis lányok", akik cipőjükkel verték agyon áldozatukat, vitatkoztunk Simek Kittyn, kapjon-e kegyelmet, vagy sem, egy ország figyelte, vajon bűnös-e Kunos Péter, és azt is, mit szól Strasbourg Tánczos Gábor elítéléséhez. Eutanázia, vagy emberölés - erről írt hónapokig a sajtó, miközben a Fekete Angyal állt a bíróság előtt. Róluk persze mindent tudtunk. Alig tudunk azonban bármit is azokról, akik ezeket az ítéleteket hozták. Ők nem beszélhetnek. Nem nyilatkozhatnak. Törvény tesz lakatot a szájukra. E könyv szereplői - megjelenésükig - nem tudnak egymásról. A bírák nem tudták, kik azok a közszereplők, akik véleményt mondtak róluk, és a bíróságokról. A közszereplők sem tudták előre, ki lesz az a bíró, aki válaszol majd gondolataikra anélkül, hogy ismertették volna vele azokat. Miért éppen ők? Olyan közismert személyiségektől igyekeztem megtudni, mi jut eszükbe arról a szóról, arról a fogalomról, hogy BÍRÓ, hogy milyen számukra az ideális bíró, akik maguk is vagy jogászok, vagy valamilyen rejtélyes, vagy kevésbé rejtélyes okból különösen vonzódnak a joghoz. Van közöttük színész, újságíró, volt legfőbb ügyész, egykori ombudsman, alkotmányjogász, esztéta, politológus egyetemi oktató és televíziós személyiség. Sok mindent elmondanak. Jót is, rosszat is. Lehet velük egyetérteni, vagy egyet nem érteni. És lehet velük vitába szállni. A könyvben megszólaló bírák akaratlanul is ezt teszik. E könyv szerzője maga is bíró. De nem csupán bíró, hanem egyben szóvivő is. Vagyis olyan bíró, aki kivételezett helyzetben van: beszélhet. Beszélhet és írhat. Beszélhet és írhat a bírósági ügyekről, a bírákról, a kollégáiról. E könyv róluk szól. A bírókról. Legyen ez a bírák könyve. Sándor Zsuzsa

Majtényi Balázs - Lejtős ​pálya
E ​könyvet, mely a Földrész könyvek sorozat része, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a hazai szakirodalomban elsőként nyújtsunk minden érdeklődő számára átfogó képet a 2003 után jelentős változásokon átmenő magyarországi antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi szabályozásról.

Ismeretlen szerző - Közigazgatási ​jog - Általános rész III.
Az ​ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének gondozásában 2006-ban jelent meg utoljára tankönyv a közigazgatási jog általános részéről. Azóta az államszervezetben, a jogrendszerben, a közigazgatási szervezetben és működésben olyan horderejű változások mentek végbe, melyek a korábbi tankönyveket elavulttá tették. Ez a tankönyv – szakítva az előző általános részi tankönyvek szerkezetével – egy tankönyvsorozat része, ahol külön kötetekben jelenik meg a közigazgatási szervezeti és közszolgálati jog, valamint a közigazgatási hatósági eljárásjog. Az új tankönyvekben az alapvető és – már amennyire ez a közigazgatási jogban egyáltalán lehetséges – időtálló ismeretek összefoglalására törekszünk. Ezért a tételes jog ismertetése helyett nagyobb teret kapnak a nemzetközi összehasonlító ismeretek, valamint a közigazgatási jog dogmatikai alapjai. A tankönyvsorozat minden kötete hosszabb-rövidebb fejezeteket szentel a vonatkozó uniós szabályozás, valamint az uniós tagállamok közigazgatási megoldásai bemutatásának. A tankönyvek a közigazgatást jogi szempontból közelítik meg, célunk kifejezetten a közigazgatási jog és jogtudomány oktatása, igazodva a jogászképzés követelményeihez. A nemzetközi és uniós kitekintés miatt jelen tankönyv jól használható a politológusképzésben, illetve az alapozó jellegnek köszönhetően az igazgatásszervezői szakokon is.

Megyeri-Pálffy Zoltán - Név ​és jog
A ​név az emberi létezés minden pillanatában jelen van, mégis vannak olyan események, amikor a névviselés kilép a hétköznapi megszokottságból, s jelentős kérdéssé válik az egyén életében. Ilyen a születés, a házasságkötés vagy a névváltoztatás, amelyek az ember társadalmi helyzetére is hatással vannak. Bizonyos esetekben a társadalmi változások hatnak a névviselésre, ezért azt mondhatjuk, hogy az lakmuszpapírként jelez egyes társadalmi folyamatokat. A név és a jog viszonyrendszerét a névviselési, névjogi szabályok írják le, ezek magyarországi megjelenésének és fejlődésének feltárására vállalkozik a szerző. A komplex jellegű kutatás a jogtudomány, a jogtörténet megszokott módszerei mellett felhasználja a nyelvészet, a névtan, a történettudomány és a szociológia eszközeit és eredményeit is. Nemcsak ez az interdiszciplinaritás lehet szokatlan az olvasó számára, hanem az a történeti szemlélet is, amely az egész kutatást meghatározza: a könyv a kezdetektől egészen napjainkig bemutatja a névviselés magyar szabályozásának fejlődését. A megrajzolt fejlődési ív olyan jogi, társadalmi és történeti összefüggésekre és folyamatokra világít rá, amelyek nemcsak e tudományterületek képviselőinek, ha-nem a sajátos magyar névviselés szabályozástörténete iránt érdeklődőnek is hasznos ismeretekkel szolgálhat.

Vörös Imre - A ​nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I-III.
Ez ​a munka a XXI. század globalizálódó világgazdaságának fejlődési tendenciáira tekintettel átfogó képet ad a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának új irányairól. A feldolgozás kiterjed mind a nemzetközi jogi és a közigazgatási jogi, mind pedig a polgári jogi („magánjogi") feltételrendszerre: a WTO/GATT és a TRIP is éppen úgy feldolgozásra került, mint a külföldi beruházók védelme. Az értékpapírok és a szerződéses jogviszonyok jelentős helyet foglalnak el: a nemzetközi adásvételre vonatkozó Bécsi Egyezmény több, mint 40 jogeset fényében történő bemutatását az INCOTERMS, a nagyberendezések szállítására és szerelésére vonatkozó, a licencia-, franchise- és kooperációs szerződés, valamint a lízing-szerződés követi. Eme önálló szerződésekhez képest járulékos szerződésekként mutatja be a munka a piacszervezési (forgalmazói), és az ügynöki szerződéseket A szerződés teljesítéseként jelenik meg a nemzetközi fizetések joga (átutalás, beszedési megbízás, az okmányos meghitelezés, a bankgarancia, a faktoring és a forfaitíng). A könyv foglalkozik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új jelenségével: az elektronikus kereskedelemmel; az elemzés a jogviták választottbíráskodás útján történő rendezésének bemutatásával zárul. A könyv újdonsága a nagyszámú jogeset feldolgozása, a jogintézmények bemutatásánál a kontinentális szövegelemző, és az angolszász esetjogi szemlélet egyesítése. A munkát ezért függelék: jogszabály- és jogesettár, valamint mintaszerződések közlése egészíti ki, amely a művet a dogmatikai kérdések megfelelő súlyú kezelése mellett az oktatás és a gyakorlat számára egyaránt hasznossá teszi.

Bónis György - Hűbériség ​és rendiség a középkori magyar jogban
Bónis ​Györgyöt 26 évesen, 1940-ben nevezték ki az akkor néhány évre ismét Magyarországhoz tartozó Kolozsvári Egyetem jogi karának tanárává. 1947-ben azonban, mikor ez a munkája kikerült a kolozsvári nyomdából, a város már újra Romániához tartozott, ráadásul Bónis éppen börtönben ült, majd kiutasították Romániából. A könyv vagy nem került könyvárusi forgalomba, vagy ha mégis, csupán nagyon alacsony példányszámban, Magyarországra pedig ennek is csak töredéke juthatott. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a könyv meg is jelent, meg nem is. Napjainkban már csak néhány nagyobb könyvtár és pár szerencsés gyűjtő féltett példánya az eredeti kötet. Pedig a Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban nemcsak hiánypótló jogtörténeti analízis a középkori magyar társadalomról, hanem lebilincselő olvasmány is. Érdekfeszítő történeti munka arról, hogy a középkori Magyarországon az örökölt és továbbfejlesztett társadalmi-közhatalmi struktúra a meghatározottságok mellett mennyi alternatívát is felkínált, mennyire nyitott volt a fejlődésre a középkori magyar társadalom.

Jonathan Law - Elizabeth A. Martin - Oxford ​Dictionary of Law
This ​best-selling dictionary is an authorative source of jargon-free legal information. Explaining the major terms, concepts, processes, and the organization of the English legal system, it is an essentil A-Z for students, professionals, and anyone wanting a handy guide to legal terminology.

Ismeretlen szerző - Merre ​visz a végzet - Árulók, botrányok, perek
A ​kötet írásai rejtélyek, botrányok, árulások, cselvetések, perek, végzetes szenvedélyek nyomán mutatják be az örökké változó emberi valóságot. Ezek a rejtélyek máig hatnak. Újra meg újra feltehetjük a kérdést: kié volt és kié lett a királyné nyaklánca? Áruló volt-e Dreyfus kapitány? Miért nem mentették fel őt, amikor nyilvánvalóvá lett az ártatlansága? A tüzes spanyol táncosnő hogyan fosztotta meg trónjától a bajor királyt? Egyáltalán: mi mozgatja a történelmet? Bosszúhadjáratok és személyes árulások? Van-e történelmi igazságszolgáltatás?

Ismeretlen szerző - Alkotmányjog ​és közigazgatási jog
A ​jogi szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket az 1991. október 1-jén hatályba lépett - azóta többször módosított - 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet szabályozza. E jogszabály a jogi szakvizsgák egységességének és egyenértékűségének követelményét fogalmazza meg. E jegyzettel a jogi szakvizsga egyik moduljára való hatékony felkészüléshez kívánunk segítséget nyújtani. E kötet célja, hogy az érintett jogterület összetett és szerteágazó rendszerét az Igazságügyi Minisztérium által kiadott, a jogi szakvizsga követelményeiről szóló Ismertetőben felsorolt jogi szakvizsga tételeit követve ismertessük úgy, hogy megkönnyítsük az anyag minél alaposabb elsajátítását. Jelen kötet az Alkotmányjog-Közigazgatási jog C/2-es témakörének követelményeit dolgozza fel.

Czúcz Ottó - Szociális ​jog I.
Mindennapi ​használatra is alkalmazható tankönyv. Dr. Czúcz Ottó egyetemi tanár nagysikerű tankönyve részletesen áttekinti és megmagyarázza a társadalombiztosítás és egyéb szociális ellátások jogi szabályozását. A tankönyv egyedülállóan nagy teret szentel a nemzetközi szociális jog alapkérdéseinek, az Európai Unió szociális jogi gyakorlatának.

Ismeretlen szerző - Jogvédők ​a nemzet szolgálatában
A ​gazdag tartalmú könyv áttekinti a nemzeti jogvédelem 2004 és 2011 közötti, színes és mozgalmas történetét. Bemutatja a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSz), illetve ennek háttérszervezete, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) születését, elemzi a szervezett nemzeti jogvédelem megteremtésének történelmi jelentőségét. Megszólaltja a fő alapítóatyákat - a „három oroszlánt” -, dr. Zétényi Zsoltot, dr. Gaudi-Nagy Tamást és dr. Grespik Lászlót, és szintén a megkérdezettek között található még csaknem tucatnyi olyan jeles jogvédő, aki a szóban forgó időszakban a hatalmi önkény ellenében sietett a hazafiságuk, bátorságuk miatt megalázottak és megkínzottak, alaptalanul megvádoltak, hamis tanúzással, koncepciós eljárásban elítéltek védelmére. Helyénvalóan állapította meg egyikük, dr. Morvai Krisztina - azóta már európai parlamenti képviselő - 2009 őszén: „Sem politikai párt, sem politikus, sem civil vagy szakmai szervezet nem tett annyit a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok visszaállításáért és megőrzéséért, mint az NJSz.” A teljesség igényével íródott könyvnek fontos része a történelmi igazságtétel (Kristóf- és Képíró-ügy), a határon túli magyar nemzetrészek önvédelme (Határtalan jogvédelem), a nemzeti jogvédők küzdelmének ecsetelése (Jogvédők akcióban), az önkény áldozatainak bemutatása (Védencek közelről), az ügyek átfogó ismertetése (Ügytár, kincsestár), s néhány válogatott - jogtörténeti jelentőségű - bírósági ítélet eredetiben való tálalása (Döntvénytár). A könyv átfogta időszak nemzeti jogvédelmét - egyebek közt a rendőri brutalitások ellen - színes képes melléklet segít feleleveníteni.

Dudás Márta - Jogi ​ismeretek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kende Péter - Nesze ​neked, igazság!
Ez ​a könyv az egy konkrét Kulcsár-ügyön át azt mutatja be: jószerivel bármelyikünk bármilyen váddal börtönbe vethető. Ha pechünk van, s rákerülünk az ügyészség-bíróság futószalagjára - onnan nem léphetünk le, utunk egyenesen vezet a tömlöcbe, teljesen függetlenül attól, bűnösök vagyunk-e vagy ártatlanok. A Kulcsár-ügy nyomozása során az ügyészség valóságos ámokfutást rendezett, szabálytalanságok és törvénytelenségek sorozatát követte el. Valójában csak az érdekelte, hogy végigvigye koncepcióját: kiiktassa a politikai szálakat, s ne kerüljenek a vádlottak padjára, vagy szabaduljanak felmentéssel emezek, viszont jó alaposan megkapják a magukét amazok. Az meg kit érdekel, ha nem is az elítéltek a bűnösök? Ám Varga Zoltán, a móri ügyben Kaiser Edét, egy másikban Székely Zoltánt ártatlanul elítélő bíró sem maradt ki a történetből. Védhetetlenül silány ítélete nemcsak a hanyagságoktól és pontatlanságoktól, a logikai bakugrásoktól, megalapozatlanságoktól és értelmetlenségektől hemzseg, de számos olyan formai, eljárási hibát is tartalmaz, amely miatt alkalmatlan a másodfokú elbírálásra. Varga elsőfokú ítéletét hatályon kívül kell helyezni, és új eljárást kell elrendelni. Ami azt jelenti: az évszázad sikkasztási ügyében talán majd 2015 táján születik jogerős ítélet. A teljes magyar jogszolgáltatás tökéletesen alkalmatlannak bizonyult a K&H Bank bűnügyének normális felgöngyölítésére. És Kulcsár - meg az a néhány briganti, aki valójában mozgatta őt - ezt persze jól ki is használta. A bróker pénzért árulta vallomását, egyeseket bemószerolt, míg másokat futni hagyott. Igazából elsősorban nem vádlottja lett ennek az ügynek, hanem fővádlója és főbírója egy személyben. És ezt senki sem akadályozta meg. Sem a politika, sem az ügyészség, sem a bíróság. Sőt... A szerző végigköveti az egész K&H-botrányt, a legelejétől az elsőfokú ítéletig. Hogyan lett Kulcsár Attila az, aki? Mi folyt bankjában már korábban is, majd később is? És mi köze mindennek egyik-másik párthoz, erőcsoporthoz? Valójában miként közlekedtek zavaros utakon milliárdok innen oda, amonnan emide? Mint születtek meg a hazug vallomások, hamis vádak és téves ítéletek? Ismét láthatjuk majd: az élet izgalmasabb bármely kriminél.

Brósz Róbert - Pólay Elemér - Római ​jog
Régi ​hiányt pótol tankönyvkiadásunk, amikor most megjelenteti Brósz Róbert és Pólay Elemér korszerű római jog tankönyvét. Ez a tankönyv, annak ellenére, hogy mintegy 2000 éves, leülepedett jogi anyagot ismertet, mégis sok vonatkozásban új. A szerzők ugyanis nemcsak a modern romanisztika legújabb eredményeit hasznosították művük megírása során, hanem ezt az immár több ezer éves anyagot olyan feldolgozásban adják, hogy az nemcsak megfelel modern, szocialista célkitűzéseinknek, de ugyanakkor közelebb kerül a mai egyetemi oktatáshoz, a mai hallgatókhoz is. Ezeket a célokat szolgálja elsősorban a sok kétnyelvű forrásidézet és példa. Az olvasó, a tanuló plasztikusan látja az anyagot. Ugyanakkor a lépten-nyomon fellelhető utalások szerves egésszé kapcsolják össze ezt a matériát. A tankönyv történeti szemlélete új, izgalmas oldaláról mutatja be a római jog felépítmény jellegét, fejlődését, és bizonyítja a gazdasági élet meghatározó mivoltát. Úttörő jellegű ez a tankönyv annyiban is, hogy kitekintést ad a feudális jogfejlődés felé, és egész röviden a római büntetőjogot is vázolja. - A könnyebb tanulhatást a tárgymutató és a kiejtést is feltüntető latin-magyar szójegyzék segíti. A tankönyv nemcsak a joghallgatóknak hasznos, hanem kitűnő útmutató az ókori kultúra, jog iránt érdeklődő történészek, régészek stb. számára is.

Hugo Grotius - A ​háború és béke jogáról
„Sokan ​megírták már Róma vagy saját hazájuk belső jogának (ius civile) magyarázatát, illetve rövid összefoglalását. De kevesen érintették a népek vagy a népek uralkodói között irányadó jogot, amelyet vagy maga a természet hozott létre, vagy isteni törvények írtak elő, vagy a szokás és hallgatólagos megegyezés vezetett be. Átfogóan és meghatározott rendszerben pedig senki sem tárgyalta mostanáig ezt a jogot, jóllehet az emberiség érdeke ezt megkívánja” Hugo Grotius bevezetője A legelterjedtebb és legelfogadottabb elméletek szerint Hugo Grotius ezen értekezésével vált a nemzetközi jog atyjává. Művét három könyvre osztja. Az első könyvében a jog eredetéről szóló bevezetés után azt az általános kérdést vizsgálta, hogy van-e egyáltalán igazságos háború, majd a nemzetközi háború és a magánháború megkülönböztetése céljából kifejtette a szuverenitás fogalmát, végezetül pedig szólt az alattvalóknak a felsőbbséggel szemben fennálló kötelességeiről. A második könyv tárgya mindazon okoknak kifejtése, amelyekből a háború keletkezik, melyek a szabad és melyek az elsajátítható javak; milyen jog illeti meg a személyeket más személyek felett, milyen kötelezettség származik a tulajdonból, milyen jogok jönnek létre egyezmény vagy szerződés által, mi a szövetségi szerzések hatálya stb. A harmadik könyv elsősorban azzal foglalkozik, hogy mi megengedett a háborúban, majd rátér a béke különféle fajtáira és a háborúval kapcsolatos egyezményekre. Másik jelentősége, hogy elhatárolja a természetjogot az erkölcstől és a pozitív jogtól. Az állami és az emberi jog forrását abban a szerződésben látja, amelyet az emberek a bennük meglévő társulási hajlam miatt kötnek, hogy nyugodtan és rendezetten élhessenek együtt. A szerződés megtartása érdekében jött létre az államok belső joga. Ugyanakkor külön jogra van szüksége az emberiséget, a népeket összekapcsoló közösségnek is – ez a népek joga, azaz a nemzetközi jog, amely minden államra és uralkodóra egyformán érvényes.

P. Gál Judit - Ördögök ​ügyvédei 2. - Gyilkosságból felmentve
Hol ​húzódik az a határ, amely megkülönbözteti a kegyetlen gyilkost az ártatlanul meghurcolt embertől? És hány rosszul emlékező szemtanú, a koncepciója mellett makacsul kitartó rendőr, ügyész vagy bíró kell ahhoz, hogy egy embert ártatlanul gyilkossággal vádoljanak meg? Ezekre a kérdésekre az Ördögök ügyvédei II.-ben az ország legismertebb büntető ügyvédei a gyilkosság gyanúja, vagy vádja alól felmentett emberek, illetve az ügyekben érdekelt rendőrök adnak választ. A könyvből kiderül, hogy miért ítélték halálig börtönre Kaiser Edét, úgy, hogy ott sem volt a móri mészárlásnál? Milyen ügyvédi taktikával érte el dr. Bárándy György, hogy azt az ügyfelét, akit kettős gyilkosság vádjával háromszor is halálra ítéltek, negyedszerre felmentse a bíróság? A Farkas Helga személyi szabadságának megsértéséért elítélt, de a lány megölésével mégsem vádolt Cs. József ma már szabad emberként nyilatkozott az Ördögök ügyvédei II. szerzőjének. A Fenyő-gyilkosságról pedig eddig titkolt részleteket tudhat meg az olvasó.

Raymond Aron - Tanulmány ​a szabadságjogokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Samu Mihály - Általános ​jogpolitika
A ​demokratikus magyar fejlődés előtérbe állítja a jogrendszer fejlesztésének követelményeit - belső és külső szükségleteinek megfelelően. Ezért szükséges a magyar valósághoz (elmélettörténeti előzményekhez, a joggyakorlat adottságaihoz, fejlettségéhez, színvonalához), valamint a nemzetközi összefüggésekhez (elsősorban az európai joghoz) kapcsolódó jogpolitikai jellemzők és szakmai elvek tisztázása. A demokratikus jogpolitika alapvető hivatása a jog szerves fejlődésének biztosítása, ennek érdekében a jogi kultúra, a jogászi szakmai értékek tudatosításának elősegítése, az általános jogpolitika lényegének fölvázolása, különösen a jogpolitika szűrő-közvetítő és visszajelző szerepének bemutatása.

Sasvári Rudolf - Üzleti ​hírszerzés
Az ​üzleti hírszerzés piaca jelentős változásokon ment keresztül Magyarországon is az elmúlt évek során. Egyre több helyen oktatják az üzleti hírszerzést, egyre több magánnyomozó irodát bíznak meg ilyen jellegű ügyekkel, és egyre több cég fordít kiemelt figyelmet az üzleti hírszerzésre, illetve annak elhárítására is, mert csak így tudnak versenyben maradni. Sasvári Rudolf tankönyvekre jellemző alapossággal megírt munkája hiánypótló mű: számba veszi mindazokat a technikákat, amelyek az üzleti hírszerzés alapjait jelentik. Könyvében kiemelt figyelmet fordít a hírszerzés talán legfontosabb tényezőjére, a titkos informátorokra, azaz ügynökökre. Az olvasó mindent megtudhat az ügynöktartás gyakorlati részleteiről az ügynökjelölt kiválasztásától kezdve a kapcsolat megszüntetéséig. A régebben elhárító tisztként dolgozó, így a témát első kézből ismerő szerző ezen felül tárgyalja a titkos operációk eszköztárát és módszereit éppúgy, mint a technikai hírszerzést. Az üzleti hírszerzés piaca jelentős változásokon ment keresztül Magyarországon is az elmúlt évek során. Egyre több helyen oktatják az üzleti hírszerzést, egyre több magánnyomozó irodát bíznak meg ilyen jellegű ügyekkel, és egyre több cég fordít kiemelt figyelmet az üzleti hírszerzésre, illetve annak elhárítására is, mert csak így tudnak versenyben maradni. Sasvári Rudolf tankönyvekre jellemző alapossággal megírt munkája hiánypótló mű: számba veszi mindazokat a technikákat, amelyek az üzleti hírszerzés alapjait jelentik. Könyvében kiemelt figyelmet fordít a hírszerzés talán legfontosabb tényezőjére, a titkos informátorokra, azaz ügynökökre. Az olvasó mindent megtudhat az ügynöktartás gyakorlati részleteiről az ügynökjelölt kiválasztásától kezdve a kapcsolat megszüntetéséig. A régebben elhárító tisztként dolgozó, így a témát első kézből ismerő szerző ezen felül tárgyalja a titkos operációk eszköztárát és módszereit éppúgy, mint a technikai hírszerzést