Közben...

Ézsiás Erzsébet - Básti ​Lajos
Vannak ​művészpályák, amelyek úgy kezdődnek, mint a mesében: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szép fiú. Göndör, szőke haja, kék szeme, sudár termete, zengő orgánuma. A kor követelményei szerint - színésznek termett. Hogy mégis az lett, véletlen műve. De hogy igazi, nagy színész lett, akire nemzedékek sora emlékszik, az már nem meseszerű véletlen, hanem a tehetség törvényéből adódó szükségszerűség. Básti Lajos 1911. november 17-én született Keszthelyen. (Eltérően a Magyar Életrajzi Lexikon Kiegészítő kötetében közölt febuár 17-i dátumától.) A Zala vármegyéhez tartozó Keszthely akkoriban álmos kisváros, hét-nyolcezer lakossal. Saját gimnáziuma és híres gazdasági akadémiája van, nyaranta pedig megélénkül a fürdővendégek zajától. Legfőbb vonzereje a Balaton, amelynek szerete elkíséri Bástit egész életében. A kisváros légköre azonban meghatározta egész gyermekkorát "... az alsó kisvárosnak egész gyűlöletes atomoszférája, a Festetich-uradalom, a nyugdíjas katonatisztek, a premontrei papok, a ranolder-apácák, a kávéház-törő gazdászok, az irigység, a butaság, a gőg és az alázat: undorító világra nyitogatták a szememet."

Maureen Paton - Alan ​Rickman
Alan ​Rickman igazi rejtély. A Harry Potter-filmek Perselus Piton professzoraként közismertté vált Rickman Nagy-Britannia egyik leghíresebb színpadi színésze, aki játszott már Shakespeare-t, Csehovot és Noël Cowardot, illetve rendezett színházban Ruby Waxot. Olyan televíziós filmekben szerepelt, mint a Raszputyin, a Barchester Chronicles vagy a Victoria Wood with all the Trimmings, bár az igazi világhírt akkor érte el, amikor átköltözött a nagy vászonra. Elsőként Hans Grubert, a terroristát alakította a Die Hard - Drágán add az életed című filmben, majd olyan produkciókban csillogtatta tehetségét, mint a Robin Hood, a tolvajok fejedelme, az Értelem és érzelem, a Dogma és a Galaktitkos küldetés. Bizonyította sokoldalúságát gonosztevőként, komikusként és romantikus szerepben is, miközben díjnyertes alakításai eredményeként a rendezők listájának élére került, az őt körülvevő rejtély, parázsló jóképűsége és egyedi hangja következében pedig nemzetközi szexszimbólummá vált. Ám a csillogás mögött a nyugat-londoni munkásosztály szocialista beállítottságú, határozott politikai elveket valló tagja rejtőzik. Hollywood az álomgyár, Rickmant mégis gyakran húzza a londoni színházhoz a szíve. Úgy hírlik, nehéz vele együtt dolgozni... vagyis hasonlítana az általa eljátszott karakterekhez? Vagy csupán e nagyszerű színész egyedi vonásáról van szó, és teljesen különbözik tőlük? Maureen Paton átdolgozott és kibővített életrajzi művében részletesen elemzi ennek az igen rejtélyes, karizmatikus és felettébb zárkózott színésznek a magán-, szakmai és politikai életét.

Mia Farrow - Ami ​szétesik - Emlékirat
Mia ​Farrow és Woody Allen élettársi kapcsolatának kudarca bejárta a világsajtót. Ez a könyv kettejük botrányos szakításának ürügyén íródott, mégsem botránykrónika. A világhírű színésznő emlékiratban örökítette meg kettejük kapcsolatának alakulását, és ami még sokkal érdekesebb, saját személyiségének fejlődését. A két világhíresség pere kegyetlen és tanulságos. A végkifejlet elborzasztaná az olvasót, ha nem volna mégis erősebb az asszony, az anya hangja. A lebilincselő élettörténet letehetetlen olvasmány mindazok számára, akiket meg tud érinteni mindaz, ami nyomorultul emberi, és emberi módon kegyetlen. Mia Farrow könyve attól hátborzongató, hogy igaz, s amikor szép, akkor egy asszony harcától az.

Párkány László - Turay ​Ida
Az ​Andrássy úti Színház hírlapárusa 1936. március 13-án, egy pénteki napon ezt harsogta: "A Méltóságos asszony századik előadása után... Éjféli ebszélgetés Turay Idával, aki játszik az életben, játszik a színpadon, de csak a színpadot veszi komolyan." 1938. szeptember 30.: "Bemutataták a Péntek Rézi című filmet. Turay Ida óriási sikere..." "Turay Ida a Színészek Szabad Szakszervezetének igazolóbizottsága előtt. A hírneves sztárt nem igazolták... Turay Idát örökre eltiltották a színpadtól... Turay Ida a Népbírósághoz fellebbezett igazolása ügyében." (1945. június-júliusa) "Turay Idát egy évre eltiltotta a Népbíróság a szerepléstől." (1945 szeptembere) "Turay Ida sikere a Művész Színházban." "Óriási szenzáció: a Janika!" "A polgári színésznőket, az úgynevezett sztárokat átnevelik. Turay Ida a Kamara Varietébe kapott beosztást." (1949-1950) Aztán külföld: Bécs, München, Zürich, Ascona, München. Ez a Frau Békeffi-korszak. Rikkancs csak néha... álmomban. Majd újra itthon. Másodvirágzás. És a legszebb ajándék, amit színésznő kaphat: "Turay Ida a bizonyság arra, hogy a múlás nem elmúlás." És a rikkancsok mindenkori hangja-hangereje mögött Pistuka, azaz Békeffi István, a férjem, aki halála pillanatáig szerelmem, szeretőm, barátom, kritikusom, egyszóval társam volt.

Molnár Gál Péter - Törőcsik ​Mari
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ruttka Ildikó - A ​Bajorimi
Aki ​nem látta Bajor Imrét színpadon, filmen, televízióban, aki nem hallotta rádióban, az ne olvassa el ezt a könyvet. A színész ismert valója nélkül az egész érdektelen. Negyvenvalahány év krónikája, ha valaki nem tudja, ki az a Bajor Imre, akárkié lehet, aki épp negyvenvalahány éves.

Révész Renáta - Műfaja: ​Paudits - Rivaldafényből a nyomorba
Paudits ​Béla önvallomását tartja a kezében. Külön köszönet illeti őt azért a hihetetlen őszinteségért, amelyet azért tanúsított, hogy Ön, kedves olvasó, ne érezze becsapva magát, ha a könyv végére ér. Nem szépített semmit, nem cukormázzal leöntött öndicséret kapott itt helyet. Paudits nem igyekezett hibátlannak beállítani magát, és nem titkolt semmit. Bár tehetsége, és az, amit a színház világában elért, talán felhatalmazná arra, hogy kissé rózsaszínre fesse saját nimbuszát. Nem tette. Olyan dolgokról vallott, amelyekről eddig még soha, senkinek. Magánéletéről is, amiről valóban keveset tudhattunk. Bizony, gyakran csak a legszebb történetekről írt a korabeli sajtó. Így van ez, ha egy színész boldog, könnyebben beszél, mint amikor nehéz a sorsa, vagy fájdalom éri. De nemcsak a magánéletével kapcsolatban tárulkozott ki Paudits. Elmondta véleményét szerepeiről, kollégáiról, szerelmeiről. Néha talán túl őszintén is. Egyszerre szólal meg a gyerek, a férfi, a színész, az énekes, az intarziaművész, az EMBER.

Zelina György - Úton ​- Szerednyey Béla színművész
"A ​kötet egy olyan színészt mutat be, akinek neve ma már fogalom. Müller Péter ajánlásával: "Ezerszer haltam meg, és ezerszer támadtam föl, Szerednyey Bélával. Ilyen 'föltámadós' szerepeket írtam neki. Most ismertem meg, ebből a könyvből. Műfaja: számadás. Különös ember. Gondolkodó. Érzékeny. Önmagát kereső. Sejtettem, de nem tudtam. Meg kellene írni egyszer őt is, maszk és jelmez nélkül. Lehet, hogy megírom. Ha így romlik tovább a világ, s ő nem szakít szerelmével, a hajózással, megírom neki a Noé szerepét. Ez is egy 'megmentős' szerep lesz. Szerintem ez való neki. Két műfaj az övé. A harsány komédia és a fájdalmas tragédia. Kevés művész van, akinek lelkében ez a két hang egyszerre szól."

Kállai Katalin - Básti ​Juli
Básti ​Juli: Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. “A színészetben az a jó, hogy a fele elmélyülés, befelé figyelés. Hogy jó legyen valaki, ahhoz elég némi adottság, ügyesség, fogékonyság, és kicsi szerencsével karriert is lehet csinálni ennyiből. De ha ennél több akarsz lenni, egy picivel is, ahhoz a százszorosát kell adnod. Szenvedélyben, odaadásban, fegyelemben, koncentrációban, munkában. A különbség formálisan olykor alig vehető észre, a lényeget tekintve viszont ég és föld. Az egyik hatásos, a másik meg is tud érinteni. Hogy eljutok-e idáig, nem tudom, de hogy ezért igyekszem mindent megtenni, az biztos.”

Sándor Iván - Féner Tamás - Hamlet ​visszanéz - Gábor Miklós arcai, szerepei
"Néhány ​nagy színészhez közel kerültem évtizedek alatt. Voltak közöttük, akik bizalmukba fogadtak, megosztották velem pályájuk küzdelmeit, titkait. Gábor Miklóst diákkoromban a "Valahol Európában" című filmben láttam először. Az ötvenes évek végétől közelről követtem szerepeit, sorsát. Élete utolsó évtizedeiben szoros szellemi kapcsolatba kerültünk. Jelen voltam Féner Tamás fotózásainál, legnagyobb szerepeinek megörökítésekor. Nemcsak a korszak egyik legnagyobb színésze, igen jó író is volt. Nyolc megjelent könyvében beszámolt félévszázad színpadi és filmszerepeiről, magánéletének viharairól. Könyvem: színházi regény. Gábor Miklós pályaképe mellett megjelenik benne az elmúlt félévszázad színészvilága a "felszín, a mély", a teoretikus viták, a kulisszatitkok. Ruszt József így búcsúzott tőle: "Olyan életművet hagyott maga után, melynek értékelése, gondozása, sőt átörökítésének kötelességteljesítése mutatja meg, mit is kezd majd az Őt követő nemzedék ezzel az eredendő kérdéssel: -Aztán mi végre az egész...-" Ez az ezredforduló minden művészének - a közönségre, az olvasóra is tartozó - igazi közös kérdése." (Sándor Iván)

Ismeretlen szerző - Kállai ​Ferenc
"Kállai ​Ferenc a legnagyobbak közül való, akik a magyar színpadra léptek. Az az Eden-kalapos fiatalember, akit a Kossuth Lajos utcában láttam, később százféle alakban került elém Shakespeare, Moliére, Móricz Zsigmond, Gorkij, Gogol, Willams, Sarkadi, Németh László és sorolhatnám, kiknek a révén, hogy megmutassa, milyen az élet, milyen a világ. Sokat tanultunk tőle az évtizedek alatt. Megtanultuk magunkat, az embert, a múlt századokból és ami nyavalyás, de szép századunkból. Kállai Ferenc színháza a remény színháza. Biztatás arra, hogy az életet élni akkor is szép, ha tele van küzdelemmel, fájdalommal. Erről beszél mindig a szerepeivel." (Szakonyi Károly)

Kárpáti György - Csákányi ​László
Új ​sorozatot indítunk az Ország-Világ kiskönyvtárában, e könyv ennek a sorozatnak az első kötete. Színészekről szeretnénk szólni, élő és elhunyt neves művészekről. Tervünk, célunk, hogy az olvasók jobban megismerjék kedvenceik életét, pályafutását. Szó esik majd a szakmai kérdésekről, a mesterségről vallott nézeteikről, magánéletükről, felidézzük a sikereket és fiaskókat, örömeiket és gondjaikat, megszólaltatjuk pályatársaikat, hozzátartozóikat. Minden kötetet számos fotó illusztrál.

Bujtor Anna - Bujtor István - Dalia László - Gajdó Tamás - Szegő András - Váczy András - Vig György - Bujtor
Sok ​szempontból különleges könyvet tart most kezében a kedves Olvasó. A könyv olvasása során megismerjük Bujtor Istvánt, az embert, és Bujtor Istvánt, a színész-rendezőt is. Sokrétű és jelentős személyiség volt Bujtor István. Külön mutatjuk be a színész filmes és színházi karrierjét, amelyekből kiderül, Bujtor milyen jelentős ívű művészi karriert futott be élete során. Az interjúkban megszólalnak a legközelebbi hozzátartozók, közeli barátok, kollégák – Bujtor Judit, Bujtor Balázs, Frenreisz Károly, Bartha Ferenc, Németh Miklós, Kern András, Gór Nagy Mária, Gulyás Buda, Eperjes Károly, Szulák Andrea és Sáfár Anikó –, sőt a színész maga is egy régebbi interjú erejéig. Egyetlen megjelent önéletrajzi írása is megtalálható a könyvben Ezt megcsíptük Oszi.!? címmel. A bevezetőt Bujtor Anna, Bujtor István leánya írta, nagyon személyes és megható hangvételben. Igazi csemege Bujtor István és Bujtor Balázs közös CD-je: Bujtor István szaval, fia pedig hegedűn játszik.

Jászai Mari - Tükör-játék
Elekta, ​Phaedra, Medea színpadi megteremtőjét, s a magyar színjátszás felejthetetlen alakját ma már csak néhány könyv őrzi. Sorok, melyekben még ma is feltűnik áttűnő tehetsége, egyénisége. A kötet Jászai Marit, a századforduló színészkirálynőjét idézi, saját írásai, emlékezései és válogatott levelezése által.

Ablonczy László - Latinovits ​Zoltán tekintete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ungvári Zsolt - Barnóczki Ákos - Kulka ​János
" ​Adva van egy jó színész - kezdett bele az ismeretlen fiatalember, mint aki évek óta vár, hogy valakivel megoszthassa gondolatait -, remek szerepeket játszik, szakmájában jól ismerik, tehetségesnek tartják, de országosan nem ismert. Hirtelen főszereplője lesz egy tévésorozatnak, és megismeri az egész ország. Az ismertség, a siker minden színész álma. Azt gondolná az ember, hogy minden rendben. Született egy új sztár; a sztár örülhet a közönségnek, a közönség meg neki. Ha csak ennyi lenne az egész, már az is megérne egy könyvet..."

Kovács Boglárka - Színház, ​szerelem
A ​könyvben egy gondolkodó és remek memóriájú ember áll előttünk, aki őszintén vall múltjáról, életéről. Intimitások és a filmek kulisszatitkai, a színházi élet konfliktusai éppúgy helyet kaptak a kötetben, mint szerelmei, barátai - akik a színészhez fűződő kapcsolatról beszélnek. Egyformán élvezhetik a könyvet a színész magánéletére kíváncsi olvasók és a szakmabeliek, akik sok újat tudnak meg pl. A tanú című filmről vagy Kállai és a Székely-Zsámbéki rendezőpáros sokat emlegetett, de soha ilyen részletesen és többoldalúan feltárt konfliktusáról, illetve Major Tamás és Aczél György szerepéről a színházi életben.

Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem ​született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

Gulya István - Kibédi
A ​most megjelent Kibédi-könyv különbözik a korábban napvilágot látott művész-emlékiratoktól, emlékrajzoktól. A hagyományos memoároktól eltérően itt a pályatársak és barátok vallanak anekdoták és visszaemlékezéseik alapján egykori kollégájukról, Kibédi Ervinről. Nem minden esetben vidámak a történetek, inkább a népszerű színész mindennapjai elevenednek meg e lapokon, s állítanak emléket a magyar színjátszás kiemelkedő alakjának. Akinek szerencséje volt látni és hallani Kibédi Ervint a Vidám Színpadon, a rádió és televízió műsoraiban vagy a közel száz játékfilmt legkülönfélébb szerepeiben, az nem "csupán" egy színész alakítását élvezhette: ő egyszerre volt kíváló színész-komikus és énekes, szerző és jeles versíró, a magánéletben pedig szenvedélyes növény- és állatbarát. Olyasvalaki, akit már életében is jelenségként könyveltek el. Emlékezetes szerepei utánozhatatlanok, csakúgy, mint a nevéhez fűződő Hacsek és Sajó-jelenetek, amelyek a magyar kabarékorszak egyszeri és megismételhetetlen fejezetei. A könyv összeállítói sokat tanakodtak, mi lehetne a még csak alakuló könyv megfelelő címe. Végül is rájöttek: Kibédi nevéhez nem kell hozzátenni semmit, olyan fogalom, melyet pályája tett emlékezetessé.

Nagy Sándor - Főszerepben ​Tahi Tóth László
Tahi ​Tóth László. A név, mely egyaránt ismerős a magyar filmek rajongói, a dráma és a vígjáték műfaját kedvelő, színházba járó közönség, valamint a maguknak célként a könnyedebb, felhőtlen szórakoztatást kitűző televíziós műsorok rajongói előtt, s mindezeken túl számos szinkronszerep kapcsán is. E kötet segítségével közelebb kerülhetünk a népszerű színművészhez, hiszen visszaemlékezése épp olyan lett, mint pályája: rendkívül sokszínű. Olvashatunk a kezdetekről, megismerhetjük soktagú családját, és természetesen a humoros színházi anekdoták mellett komoly gondolatok is helyet kapnak a könyvben. "Az ember azért megy színésznek, mert mesélni akar. Úton-útfélen, társaságban, színpadon, van olyan, aki még könyvben is. Diktafonra vettél, én dünnyögtem neked órákig az alkonyuló lakásban, remélve, hogy ez hozzásegít az őszinteséghez. Mikor elolvastam, nem ismertem magamra. Az élőbeszéd leírva más lesz. Meglepett. De hát ezt is akartam..." (Tahi Tóth László)