Monsignor ​Quijote

Eric Knight - Légy ​hű magadhoz
Eric ​Knightnak ez a műve háborús regény, mégsem csak a fronteseményeket mutatja be, hanem a hátország életét is - egy szabadságos katona és egy katonai segédszolgálatot teljesítő lány szerelmének tükrében. Amíg Clive és Prudence történetét figyelemmel kísérjük, megismerkedünk a háborús Anglia társadalmi osztályainak életével meg az angol hadsereggel is. Az a kép, melyet Knight Angliáról fest, sötét, vigasztalan. Maga a hős, aki valamennyire az író nézeteit fejezi ki, az élet és az eszmék szélsőségei között vergődik, s létének nagy kérdését csak a véletlen halál oldhatja fel. Eric Mowbray Knight 1897-ben született. Gyermekkora és ifjúsága nehéz volt, már korán magának kellett megkeresnie kenyerét. 1912-ben Amerikába utazik anyjához. Az Egyesült Államokban eleinte nyomdában dolgozik, szabad idejében újságcikkeket ír, később képzőművészeti iskolába jár. Amikor kitör az első világháború, önként bevonul. A háború után visszatér Amerikába, s újra írni kezd. Újságíró lesz, szépirodalommal foglalkozik. 1934-ben kerül kiadásra első műve, egy novellás kötet. Első nagysikerű alkotása, a Sam Small csodálatos élete 1936-ban jelenik meg. A második világháború kitörésekor Angliába utazik, bejárja a háború sújtotta vidékeket, s visszatérve Amerikába, élményeiről egy riportkötetben számol be. Amikor az Egyesült Államok is belép a háborúba, Knight bevonul. Még megírja Légy hű magadhoz című regényét, 1943-ban Franciaországban repülőgépével lezuhan.

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Salman Rushdie - Az ​éjfél gyermekei
Szalím ​pontban éjfélkor, India függetlenné válásának pillanatában született. Tizedik születésnapja előtt különös képesség ébred benne, amellyel be tud hatolni mások gondolataiba. Filmsztárok, krikettcsillagok, politikusok fejében kutakodik, még a képmutatás, a zsarnokság, a tiltott szerelem szagát is megérzi, s egy napon indiai létére egy különleges pakisztáni alakulatban találja magát... Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban. Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

William Golding - Ripacs ​Martin
Golding ​harmadik regénye, a Legyek ura és az Utódok után, az 1956-ban keletkezett Ripacs Martin, életművének legtalányosabb darabja; formai és tartalmi szempontból egyaránt újat jelent. Az óceán magányos sziklaszirtjére vetődött hajótörött mindvégig az ájulás és az öntudat határán, az embert meghatározó legerősebb ösztön hajtóerejétől indíttatva, küzd a reménytelennek tűnő túlélésért. Látszólag napokig, valójában percekig. A vízbeesés pillanatától a tudat utolsó felvillanásáig követi az író hősének kétségbeesett erőfeszítéseit, csapongó, múltat idéző asszociációit. Az óceán sziklaszigetének Robinsonja, Christopher Hadley Martin tartalékos tengerészhadnagy, civilben színész, a rendezői önkény örökös kiszolgáltatottja, alkoholmámorok hazug kiteljesedéseibe menekülő, két lábon járó középszer, az önmegvalósítás kudarcának áldozata, a regény tragikus iróniája folytán élete legnagyobb, emberformáló élményébe hal bele.

Virginia Woolf - Egy ​jó házból való angol úrilány
Az ​Artemisz Könyvek sorozat célja, hogy a magyar közgondolkodásban is elterjedjen a társadalmi nemi szerepek kritikai vizsgálata. A sorozat meg kívánja őrizni a megközelítések elméleti és módszertani sokszínűségét, olyan könyveknek ad helyet - legyenek bár tudományos vagy szépirodalmi művek, magyar nyelven írott könyvek vagy "klasszikusok" fordításai -, amelyek vizsgálják kulturális beidegződéseinket és alternatívát is kínálnak velük szemben. "Az élet keskeny járdacsík a szakadék felett," - írja naplójában Virginia Woolf (1882-1941), a legismertebb angol modernista írónő 1920 októberében. Vajon miért érzi Woolf ilyen ingatagnak az életet? Van-e valami, ami megmentheti a szakadéktól? Ha ilyen az élet, akkor vajon mit jelent számára az írás? És milyen viszonyban áll egymással a kettő: élet és írás? S mit árulhat el minderről: az életről, szakadékokról és írásról az életírás? Virginia Woolf négy, eddig magyarra nem fordított önéletrajzi szövegét veheti kezébe az olvasó ebben a kötetben Séllei Nóra fordításában és bevezető tanulmányával.

A. J. Cronin - Réztábla ​a kapu alatt
Archibald ​Joseph Cronin nevét régóta ismeri a magyar olvasó. A harmincas években divatos orvosregényének legsikeresebb művelőjének kilenc könyve jelent meg nálunk 1934 után. Bizonyára sokan emlékeznek még A Kalapkirály-ra, a Három szerelem-re vagy az Egy orvos újtá-ra. Cronin maga is orvos volt - katonaorvos, hajóorvos, majd bányaorvos, utóbbi minőségében éppen Walesben, ahol a Réztábla a kapu alatt egy része is játszódik. E kétségkívül leghíresebb regényének főszereplője, dr. Adrew Manson, friss dimpomával a zsebében érkezik Skóciából a walesi bányavidékre. Hamar ráébred, hogy elméleti képzettsége veszélyesebb, mintha teljesen tudatlan volna, ezért igyekszik minél több tapasztalatot szerezni s a gyakorlatból tanulni, hogy igazán jó és hasznos orvos váljék belőle. Segítségére van ebben áldozatos felesége és egy hányatott sorsú kollégája is. Hét esztendővel később Londoban találjuk - ahol megszédíti az anyagi gyarapodás lehetősége. Amit eddig elkerült, holott megkönnyítette volna helyzetét: feladja az elveit. Türelmesen hallgatja a gazdag hipochondereket, és észre sem veszi, hogy a valódi betegek számára már nincs ideje. A jómód felé vezető erkölcsi züllés útján egy tragédia állítja meg. De idejében-e? Minden idők egyik legsikeresebb bestsellerét veheti - ismét - kezébe a magyar közönség.

Rudyard Kipling - A ​dzsungel könyve
Az, ​amit most el akarok mondani, még azelőtt történt, hogy Mauglit kitették a szioni farkascsapatból, s hogy bosszút állt Sir Kánon, a tigrisen. Azokban a napokban volt, amikor Balú tanítgatta a Vadon Törvényére. A hatalmas, komoly, öreg barna medvének nagy gyönyörűsége telt gyors eszű tanítványában, mert az ifjú farkasok csak annyit akarnak a Vadon Törvényéből megtanulni, amennyi az ő csapatjukról és törzsükről szól, s elszaladnak, mihelyt a Vadászó Verset el tudják mondani: „Nesztelen láb, sötétben is látó szem; olyan fül, amely a szelet is meghallja odújában; éles fog: ez az ismertetőjele minden testvérünknek, kivéve a sakált, meg a hiénát, akit gyűlölünk." De Mauglinak, az emberkölyöknek sokkal többet kellett tanulnia ennél.

Virginia Woolf - A ​hullámok
A ​hullámok Virginia Woolfnak, a huszadik századi regény nagy angol kísérletezőjének hatodik regénye. 1931-ben jelent meg először, és nyomban a legvégletesebben ellentétes kritikai ítéletek kereszttüzébe került. Nem véletlenül - hiszen a szerző legmerészebb (és éppen ezért legjellemzőbb) kísérlete a regényformával. Olyannyira, hogy akár regény terjedelmű prózakölteménynek is nevezhetnénk, vagy ha úgy tetszik, hat különböző tudattartalomra komponált zeneműnek. A könyvnek hat szereplője van - hat belső monológot hallunk.Ezek a monológok olykor érintik egymást, egymáshoz szólnak, de jobbára egymás mellett haladnak - a mű egységét, folyamatát kontrasztjuk és váltakozásuk ritmusa teremti meg, illetve az az összefoglaló metafora, amely megjelenik a váltakozó monológokat nagyobb egységekre - mintegy tételekre - tagoló természetleírásokban, de áthatja a szöveg egészét is, és az idő és az élet múlásának felidézésével objektív keretbe foglalja a tudattartalmak szólamainak szövedékét. Virginia Woolf felfogásában az individuum benyomások összessége: azok a benyomások, melyek saját tudatát érik, és azok, melyeket ő kelt másokban. Egy személyiség sohasem ismerhető meg pusztán saját tudatvilágának feltárulásából, személyiségének része az is, ami belőle mások tudatában él. A két kép kontrasztja döbbent rá az egyén valódi mivoltára. A regény hat szereplőjének monológjai hatszorosan megsokszorozva tárják fel az egyes alakok személyiségét. De a szereplők nem csupán jellegzetes szűrői a világ benyomástömkelegének. Mindegyikük egy-egy magányos erőfeszítés is: megtalálni a jelentést, az érvényes mintát ebben az örökös hullámmozgásban. Ezek a próbálkozások és lehetőségek végül is eggyé fonódnak össze Bernardnak, a könyv író szereplőjének a szólamában. Az ő utolsó nagy monológjában a többi szereplő is új életre kel, az eddig töredékeiben látott kép nagyobb távlatból összeáll, olyasféleképpen, mint József Attilának a formaművészetre vonatkozó hasonlatában a táj, melyet a szerpentinen fölfelé haladva csak szeleteiben látunk, minden szeletet újra meg újra, egyre magasabbról, amíg aztán a már ismert részletek a csúcsról egységbe és ezzel új képbe nem rendeződnek.

Ian McEwan - Őrült ​szerelem
Joe ​Rose híres, szakmailag elismert tudományos újságíró; magánélete rendezett, házassága boldog. Ám egy kellemesnek ígérkező kirándulás napján az idill egyik pillanatról a másikra összeomlik. Egy különös baleset, mint derült égből a villámcsapás, majd egy még különösebb, megmagyarázhatatlannak tűnő telefonhívás lidércnyomássá változtatja főhősünk életét. És ezzel kezdetét veszi Joe Rose ámokfutása szerelme, addigi élete megtartásáért. Hogyan kerülhet egy teljesen átlagos ember az őrület szélére, hogyan válhat belőle gyilkosságra is elszánt féltébolyult, s hogyan lehet kiszolgáltatva bárkinek, bárminek? Életünket vajon tényleg mi irányítjuk, vagy akaratunktól függetlenül belecsöppenünk a különböző helyzetek hálójába? Szerelem, munka, család, hit – mind-mind életünk meghatározó szelete, s valamennyi mintha kifordítva, görbe tükörben jelenne meg: abszurd szerelmi háromszög, szexualitás – homoszexualitás, elmagányosodás, vallásos tévképzetek, s egy furcsa őrült világ. Ian McEwan – akárcsak a magyar olvasók előtt már ismert művében, az Amszterdamban – az Őrült szerelem című regényében is morális kérdéseket tesz föl magának, hőseinek s az olvasónak egyaránt. A fiatal brit írónemzedékhez tartozó szerző e könyvvel alapozta meg hírnevét, s került a kortárs irodalom legjobbjainak sorába.

Graham Greene - A ​tiszteletbeli konzul
Graham ​Greene új regényének színhelye ismét a szerző kedvelt Dél-Amerikája: a ködös, párás, forró trópus, a poros és unalmas kisváros. A fordulatos történet szinte napi aktualitású; akár hírlapi esemény is lehetne. A főhőst, a címben szereplő tiszteletbeli angol konzult gerillák rabolják el - tévedésből, az amerikai nagykövet helyett. Noha az elkeseredett forradalmárok tudták, hogy konzul "értéke" elenyésző a nagykövetéhez képest, nincs más választásuk, mint az ő személyét felhasználni céljaikra; kikényszeríteni a tábornoktól a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. A tiszteletbeli konzul akár összegezése is lehetne Greene életművének. A forradalmárrá lett volt papban; a forradalmakban csalódott, közönyössé züllött orvosban; és a részeges, vén konzulban Greene élesen és nagy erővel megrajzolt alakokat teremt, amelyek a regény végsőkig feszített nagy jeleneteiben könnyűszerrel képesek hordozni a szerző súlyos mondanivalóját: az elnyomottak jogairól, a szeretetről és a szerelemről, az élet és a halál értelméről.

John Braine - Hely ​a Tetőn
Joe ​Lampton e regény főhőse. Átlagos képességű, de fölöttébb jóvágású fiatalember, aki csak egyet tud bizonyosan: ki akar törni a nyomasztó egyhangú angol kisváros keretei közül. Egyetlen esélye van rá: ha előnyös házasságot köt. Horogra is akad egy bájos, és ami a fő - dúsgazdag lány. Hogy mégse olyan könnyű felkerülni a Tetőre? Hogy az odavezető út igencsak rögös? És a hely ott fönn nem valami tágas? Így van, és ezt legjobban az író tudja. John Braine, akinek a regényéből Simone Signoret és Laurence Harvey főszereplésével készült film Cannes-ban 1959-ben díjat nyert.

William Golding - A ​Legyek Ura
"Született ​optimista vagyok - írja Golding - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. A pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul ki, mihelyt Golding az emberség kérdését firtatja: "Ember voltunk abban áll - írja -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazság és mi az igazságtalan." _A legyek ura_ voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a "hős gyarmatosító brit szellem"-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült - de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját - a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség.

Evelyn Waugh - Utolsó ​látogatás
Az ​angol regényirodalom legkiválóbb alkotásai közt gyakoriak a családregények. Evelyn Waugh-nak, a nálunk is ismert, korán elhunyt írónak ez az egyik legnépszerűbb műve is családregény. Egy gazdag, előkelő és különös család tündöklésének és széthullásának izgalmakban és fordulatokban gazdag története, középpontjában egy nagy barátsággal és egy szenvedélyes szerelemmel.

John Galsworthy - A ​Forsyte Saga
A ​Forsyte-Saga A Viktória-korszak Angliájának nagy regényírója realista kritikával vizsgálja és ábrázolja a századforduló angol társadalmát. Főművében valóságos mondává, legendává, "szágává" szövi a Forsyte-család egymást követő nemzedékeinek történetét. Ez a család a birtoklási szenvedély jelképének tekinthető. Életeleme a pénz, a vagyon, melyet örökölt és gyarapítani már alig tud, de körömmel-foggal meg akar őrizni. A Forsyte-regényeket az író két ciklusba foglalta össze. Az első ciklus a Forsyte-Saga, mely három regényből (A tulajdonos, Válóper és Ez a ház kiadó), továbbá két intermezzóból, közjátékból, összekötő elbeszélésből áll. A cselekmény 1886-ban indul meg, az öreg Jolyon házában, és elvezet a búr háborúba, Viktória királynő temetésére, a százegy éves Timothy Forsyte halálos ágyához. Tanúi vagyunk Bosinney építész, Soames Forsyte és ifjabb Jolyon, a művész Forsyte szerelmi drámájának. A ciklus első felének izgató nőalakja a szép és bájos Irene, míg a ciklus végén már az első világháború utáni nemzedék lép színre, és a nyughatatlan Fleur házasságának története már egy másik Anglia jellemző vonásait tünteti fel.

Angela Carter - The ​Infernal Desire Machines of Doctor Hoffman
Penguin ​Decades bring you the novels that helped shape modern Britain. When they were published, some were bestsellers, some were considered scandalous, and others were simply misunderstood. All represent their time and helped define their generation, while today each is considered a landmark work of storytelling. Angela Carter's The Infernal Desire Machines of Doctor Hoffman was published in 1972, and is a magical, satirical adventure. Desiderio is stricken with love for Albertina, a woman he sees only in his dreams. He must also battle against Doctor Hoffman and his mysterious machines, as they bend time and space to turn Desiderio's city into a nightmare of lust, insanity and crime. But the evil Doctor is also Albertina's father...

Joseph Conrad - Véletlen
„Nagy ​erő ez, a merő véletlené; teljességgel ellenállhatatlan, ám néha olyan gyengéd formákban nyilvánul meg, mint például egy emberi teremtés valódi vagy képzelt varázsa” – írja Joseph Conrad könyve bevezetőjében, s aztán elmesél egy olyan történetet, melynek fordulatait látva valóban eltűnődhetünk az egyesek által sorsnak vagy gondviselésnek nevezett véletlen ellenállhatatlan erején. Flora de Barral apjának csődje és bebörtönzése után – aki bankár volt, s talán szélhámos, talán csak ostobán naiv – kénytelen megtanulni, hogy egy nő az ő helyzetében ki van szolgáltatva a világ jó- vagy rosszindulatának. S mivel a rosszindulat bizonnyal gyakoribb, mint a jó, megaláztatások során át már az öngyilkosság gondolatáig is eljut, amikor a véletlen – egy szerelemre lobbanó hajóskapitány felbukkanása – nagyot fordít az életén épp apjának szabadulása előtt. Flora azonban nem tudja még, hogy szerelmes-e: ő még csak a megoldást látja a nagylelkű Anthony kapitányban, aki végre úgy szereti, ahogy soha senki, s aki apjának is menedéket nyújthat a hajóján. Ám a véletlenek újabb sorozata gyötrelemmé változtatja a vágyott megnyugvást... Joseph Conrad – A sötétség mélyén, a Nostromo, a Lord Jim és más felejthetetlen regények szerzője – az angol irodalom egyik legnagyobb stílusművésze, jóllehet Lengyelországban született (1857-ben), s csak húszéves kora után tanult meg angolul. Már több, azóta klasszikussá vált regény állt mögötte, amikor 1913-ban megjelent a Véletlen, amely meghozta számára a széles olvasóközönség elismerését is. Flora kétségkívül Conrad gazdag életművének legizgalmasabb nőalakja, s a mű modern elbeszélői módszerei és a lélekábrázolás finomsága ma is lebilincselő olvasmánnyá teszik ezt a regényt, amely most először jelenik meg magyarul.

Alberto Moravia - A ​közönyösök
A ​fiatal Moravia keserű és vonzó regénye (1929) római polgárkörnyezetbe ágyazza egy bágyadt nemzedék tragédiáját, és egy szerelmi sokszög kapcsán villantja fel a két háború közti korszak társadalmi és erkölcsi válságát. Egy őszinteségre és élményre szomjas fiatalember, egy mindutalan rögtönzésre kényszerülő, üres-közönyös komédiás kudarcra ítélt, panaszos tisztaságvágya szélesül itt nemzeti önvizsgálattá, és már az európai politikai láthatár elsötétülésének kezdetén közvetve arra int, hogy az eszménytelenség űrjét kártékony társadalmi erők tölthetik ki; ez a tehetetlen ifjúság embertelen hatalmak prédája, a kibontakozó fasizmus nyersanyaga lehet, közönyébe a rombolás szelleme plántálhat érzést, sőt fanatizmust, akár egy terrorlegény vadállati indulatait.

Thomas Hardy - Egy ​tiszta nő
Az ​angol irodalom kiemelkedő prózaírójának késői műve a szép parasztlány, Tess története, akinek tiszta lelke és nemes egyénisége ellenére rövid élete során szinte csupa kudarc, megaláztatás és szenvedés jut osztályrészül, hiába küzd környezetével. Az egykor nagyhírű D'Urberville nemesi család elszegényedett ágának sarja, a romlatlan Tess Durbeyfield jómódú rokonainak szolgálatába áll, s ezzel megindul komor végzete felé. Miután a birtok gazdája egy éjjel megrontja, Tess visszamenekül családjához a közeli faluba, majd törvénytelen gyermeke születését és halálát követően búcsút int a szülői háznak. A boldogság ígéretét egy rövid időre felvillantó igaz szerelmet egy tejgazdaságba szegődve találja meg, csakhogy kedvese, Angel Clare képtelen megemészteni választottja "szégyenletes" múltját, ezért elhagyja a lányt. Az újabb csapások Tesst már-már elviselhetetlen nyomorba taszítják, és amikor egy sorsszerű találkozás révén ismét felbukkan életében csábítója, Alec D'Urberville, a minden reményétől megfosztott lány enged a férfi gyötrően kitartó udvarlásának. Angel váratlan visszatérése azonban hamar véget vet a hamis idillnek: a visszás helyzetet feloldandó Tess végzetes döntésre, erkölcsi leszámolásra szánja el magát, melynek nyomán önnön sorsa is beteljesedik.

Virginia Woolf - Orlando ​/ Mrs. Dalloway / To the Lighthouse
Gathered ​together in one volume, three of Virginia Woolf`s greatest novels. ORLANDO has lived as both a man and a woman through the centuries. Written as a tribute to Vita Sackville-West, this exuberant and entertaining novel is a unique contribution to twentieth-century literature. MRS DALLOWAY follows the toughts and memories of a fashionable society hostess during a single day in June as she prepares for a party that evening. As she takes her heroine through the day, Virginia Woolf breaks new ground in English fiction-writing. TO THE LIGHTHOUSE The Ramsay family and their guests are holidaying on the Isle of Skye. Virginia Woolf`s most celebrated novel explores, through the postponement of a visit to a nearby lighthouse, the complexities and tensions of family life.