Fogyasztóvédelmi ​kódex

Ismeretlen szerző - A ​Polgári Törvénykönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lenkovics Barnabás - A ​dologi jog vázlata
A ​joghallgatók létszámának és ezzel a jegyzet iránti keresletnek a növekedésével 1996-ban sor került a jegyzet harmadik, változatlan kiadására, amibe csupán egy jogszabályi változásmutatót és egy kisebb hibaigazítót tudtunk beilleszteni. 1997-ben, a negyedik kiadáshoz újból átdolgoztuk a jegyzetet (különösen az állami tulajdon kizárólagos tárgyaira és a zálogjogra vonatkozó részeket), a második kiadás elvei szerint. 1997-98-ban is megjelent a jegyzet tartalmát érintő több fontos törvény és számos egyéb jogszabály. Ezek közül a két legfontosabb az ingatlannyilvántartásról és a társasházról szóló törvény, melynek alapján a jegyzet vonatkozó részeit újra kellett írni. A dologi jogra zúduló jogalkotási áradatnak tehát még mindig nincs vége, így ez a kiadás is csak egy tanévre szól. Bízva abban, hogy a jegyzet által is előmozdítani kívánt letisztulás hamarosan bekövetkezik, továbbra is eredményes tanulást kíván: a szerző

Szabó Máté - Emberi ​jogok - Alapvető jogok?
Az ​emberi méltóságnak, mint mindennek megvannak a maga határai. A határok lehetővé teszik a vándorlást, a cserét, a kommunikációt, normális esetben nem elzárkózást és kirekesztést hordoznak. A korlátok azonban olyan korlátozások, amelyek nem rendelkeznek a határ kommunikatív funkcióival, hanem a puszta zárást, korlátozó előírást jelentenek, amelyet nem túr meg az emberi méltóság univerzális érvényesülési igénye. A mi korlátaink és környezetünk korlátai nem lehetnek akadályai az emberi méltósághoz való jog érvényesülésének, amely az emberi jogok kiinduló alapja és végszava. Ezért hangzik így ombudsmani jelmondatom: „Emberi méltóság - korlátok nélkül.” Emblémánk ennek képi megjelenítésére olyan köztéri padot ábrázol, ahol egy ember, a mi akkori ügyünkben egy hajléktalan közbenső korlátok nélkül kényelmesen kinyújtózhat.

Tim Kasser - Az ​anyagiasság súlyos ára
Vajon ​boldoggá teheti-e korunk emberét az anyagias, fogyasztói életszemlélet? Tim Kasser, a fiatal amerikai pszichológus tudományos alapú pszichológiai vizsgálatok alapján ad nemleges választ erre a kérdésre, és kimutatja, hogy éppen ellenkezőleg: csak a humánus, emberiességen alapuló értékek jelölhetik ki a tartós megelégedettség útját. „Sokan közülünk – tudatosan vagy tudattalanul – megtanulták azt, hogy ne a belső lelki mércéjükkel mérjék, hogy hogyan érzik magukat, hanem azon külső mérce szerint, hogy mijük van és mit tudnak megvásárolni maguknak... Ennek a modern értékfelfogásnak az a legalattomosabb vonatkozása, hogy nemcsak arról szól, hogy eleget szerezzünk, hanem arról, hogy többet, mint mások. Ez azt jelenti, hogy a saját értékünket azzal mérjük, hogy a pénzünket és egyéb anyagi javainkat másokéihoz viszonyítjuk – ezek a mások pedig csak részben valóságos, körülöttünk élő emberek, a másik részben a televízió és a filmek álvalóságának szereplői. Kasser nagy mennyiségű kutatást tekint át, melyek azt emelik ki, ami legtöbbünk intuíciójának eléggé ellentmond: hiába keresnek többet az emberek és hiába növekednek az anyagi javaik, nem válnak elégedettebbé az életükkel és nem lesznek ezektől lelkileg egészségesebbek.” (részletek az Előszóból)

Guy Debord - A ​spektákulum társadalma
A ​forradalmár, író, filozófus Guy Debord, az 1968-as párizsi diáklázadás egyik legfontosabb figurája csak 1994-ben bekövetkezett halála után emelkedett a francia kulturális élet hírességei közé. Könyve nagy feltűnést keltett már megjelenése időpontjában, 1967-ben is, jelentősége az elmúlt évtizedek alatt csak nőtt. A szerző feltételezése szerint a modern társadalom a "látvány", azaz a "látványosság" társadalma, amely látványt az autokrata gazdasági élettel összefonódó új igazgatási és technológiai eljárások generálják. A spektákulum társadalma lenyűgöző társadalomelméleti munka, mely rávilágít az 1968-as események hátterére. Előrevetíti a mai posztindusztriális, globalizációs problémáinkat, így aktuális gondolatokkal szolgál egy sereg mai kutatási területen: a történettudománytól a kommunikációelméletig és a művészetekig. A művet szinte minden európai nyelvre lefordították. A hazai kulturális életben is egyre többen hivatkoznak Debord munkájára, anélkül azonban, hogy a hivatkozások alapja magyarul eddig hozzáférhető lett volna.

Herman Judit - A ​magad útján
Ha ​tudod, hogy hol a helyed a világban, ez a könyv nem neked szól. Ha még nem találtad meg remélhetőleg ez lesz az utolsó könyv, amit el kell olvasnod... Még hogy a munka nem boldogít? Aki ezt mondja, csak azt bizonyítja, hogy nem találta meg a neki való hivatást, amire nem csak másoknak, de neki is szüksége van. Bár ez a könyv látszólag a munkakeresésről szól, a legfőbb tanácsom a számodra ez: _ne munkát keress, hanem önmagad._ Aki nem találta meg önmagát, az munkát sem fog tudni okosan keresni. Másképpen mondva: aki helyén van a világban, az megtalálja a rá szabott, fontos és hasznos munkákat, vagy ha úgy tetszik, azt megtalálja a neki való munka. Ezért nem mindegy, hogy _hová_ jelentkezel. Nem mindegy, hogy _hogyan_ jelentkezel. Nem mindegy, hogy _miért_ jelentkezel. És végül: nem mindegy, hogy csak sodródsz az árral, vagy a kezedbe veszed a saját munkád kialakítását.

Richard Layard - Boldogság
Manapság ​sokkal gazdagabbak vagyunk, mint a korábbi generációk. Több jut élelmiszerre, ruházkodásra, több autónk van, és többet nyaralunk; az átlagember nagyobb házban lakik, kellemesebb körülmények között dolgozik, és jobb az egészsége is. Bár az elmúlt ötven évben megduplázódott a jövedelmünk, mégsem vagyunk boldogabbak. Ezt tükrözi számtalan tudományos vizsgálat eredménye – a boldogság mérésére ugyanis ma már kifinomult módszereink vannak. Vajon mi az oka mindennek? A könyv megvilágítja a fenti – életünk szempontjából kulcsfontosságú – paradoxon mögött meghúzódó okokat. Richard Layard szerint hét boldogságtényező határozza meg boldogság- illetve boldogtalanságérzetünket. A szerző leírja, hogy miképpen mételyezi meg boldogságunkat az, ahogyan a társadalmi rangsorban elfoglalt pozíció alapján összehasonlítjuk magunkat másokkal. Szerinte magától értetődő, hogy a boldogság az egyetlen értelmes társadalmi cél, és azt firtatja, hogy mit változtassunk közösségi és egyéni életünkön, ha valóban boldogabban akarunk élni. Következtetései azonban sok esetben meglepőek. Ez az úttörő munka magában foglalja a közgazdaságtan, a pszichológia, az agykutatás, a filozófia és a társadalompolitika legújabb kutatási eredményeit; ezzel egy a társadalommal és saját életünkkel kapcsolatos, merőben új és lenyűgöző gondolkodásmódot mutat be. Richard Layard vezető közgazdász, aki úgy véli, hogy a társadalom boldogsága nem feltétlenül a jövedelmével mérhető. Leginkább a munkanélküliséggel és az egyenlőtlenséggel kapcsolatos munkáiról ismert, amelyek a brit munkanélküliségi politika fejlődésének elméleti alapjául szolgáltak. Megalapította a Gazdasági Teljesítménykutató Központot (Centre for Economic Performance) a London School of Economicson, és 2000 óta a Lordok házának tagja. A boldogság témakörében folytatott kutatásai olyan különböző területek eredményeit integrálják, mint a pszichológia, az agykutatás, a közgazdaságtan, a szociológia és a filozófia.

Hankiss Elemér - Proletár ​reneszánsz
MI ​köze lehet egy mai kamaszlánynak a reneszánsz divatkirálynőihez, a Medici Máriákhoz és Stuart Máriákhoz? Ha ma élne, miről írna szappanoperát Shakespeare? Széklábat faragna-e vagy Ferrarikat és Maseratiket tervezne-e Michelangelo? Botticelli színes és vonalai villannak-e fel a reklámvilágban? Igaz-e az, hogy napjainkban egy új reneszánsz van kibontakozóban? Igaz-e az, hogy a nyugati civilizáció az elmúlt ötven-hatvan évben gyökeresen átalakult, s hogy ma már egyre többen, tíz- és százmilliók élnek, akarnak úgy élni, ahogy annak idején, a reneszánsz nagyjai éltek? Valósítsd meg önmagad! Alakítsd, formáld életedet, mint egy műalkotást! Fedezd föl, értsd meg, hódítsd meg a világot! Az emberi test: csoda! Az emberi értelem mindenre képes! Teremtsd meg az ember és a természet harmóniáját! Nézz szembe bátran és méltósággal az élet és a halál nagy kérdéseivel! A szépség és a harmónia jegyében éld le életed! - A reneszánsz életelvei elevenednek meg ma a mai emberek életében? Az úgynevezett fogyasztói civilizációban? Vagy? Mi történt, mi történik napjainkban az európai civilizációval? Ezekre a kérdésekre keresnek választ a kötet első felének tanulmányai. A kötet második felében a magyar társadalom felé fordulunk. Mi történt az országgal 1989 óta? Sikerül-e felgyorsulnia ennek a "lassúcska" országnak? Beszélhetünk-e ma "írástudók árulásáról? Mik az esélyei nálunk a konzervativizmusnak? Ki lehet-e, ki kell-e újra találnunk Magyarországot? Mi az adok-kapok történeti mérlege Nyugat-Európa és Magyarország között? Fordulópont lehet, e lesz-e a Millennium az ország történetében?

Ismeretlen szerző - Boldogság ​és gazdaság
A _buddhista ​közgazdaságtan_ (buddhist economics) a gazdaság és a gazdasági tevékenységek újfajta megközelítését adja. A ma uralkodó (mainstream) közgazdasági megközleítéssel szemben a _vágyak önkéntes korlátozását_ és _mások önzetlen szolgálatát_ hirdeti, és ezáltal törekszik a béke, az ökológiai fenntarthatóság és a boldogság megvalósulására. Ezek az eszmék első hallásra meghökkentőnek tűnhetnek a fogyasztásorientált és önérdekkövetésre sarkallt nyugati ember számára, azonban a jelenkori ökológiai és pénzügyi válság más megvilágításba helyezi a dolgokat. A fogyasztás és a termelés mai léptéke és formája pénzügyileg finanszírozhatatlan és ökológiailag fenntarthatatlan. A gazdaság anyag- és energiaforgalmának drasztikus csökkenésére van szükség! _Mást_ és _máshogyan_ kell termelnünk és fogyasztanunk! A _frugalitás_, azaz a mértékletes életmód és gazdálkodás igénye egyre fontosabbá válik. Az amerikai TIME hetilap a következőképp fogalmazta meg a tanácsait a globális túlélésre: "Élj egyszerűen! Végezz meditációs gyakorlatokat! Fogyassz kevesebbet! Gondolkodj többet! Működj együtt a helyi közösség tagjaival!" Itt lép be a képbe a buddhista közgazdaságtan. _Zsolnai László_ a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója és Fellow Associate a University of Cambridge Judge Business Schoolján. Kutatási területei az ökológiai közgazdaságtan, a gazdasági etika és a buddhizmus gazdaságfelfogása.

Chuck Palahniuk - Harcosok ​klubja
Chuck ​Palahniuk bemutatkozó regénye egy új generáció valóságos bibliája lett. Névtelen kisember hőse lélekölő hivatali munkáját és fogyasztói rabszolgalétét megelégelve lázas ámokfutásba kezd, fészekrakó életmódját előbb önpusztító párharcokra, majd nagyvárosi terrorakciókra cserélve, a háta mögött hagyott nagy amerikai Álmatlanságból mind közelebb sodródva a totális tagadás tébolyához. A Harcosok klubja egyszerre adrenalindús akciófolyam, csavaros thriller és szívszorító románc, de mindenekelőtt egy kíméletlen önvizsgálat története: kis anarchista szakácskönyve nem a jóléti társadalom felszámolásához kínál kétes hitelű recepteket - oldalain inkább a menekülés lehetőségeivel, majd lehetetlenségével történő szembesülés revelatív erejű krónikája pereg másodpercenként 24 filmkockás sebességgel. Nem csoda, hogy a kultuszkönyvből - 1999-ben, David Fincher rendezésében - ragyogó kultuszfilm is készült.

Kaposi Zoltán - Európai ​uniós alapismeretek
2007. ​márciusában ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját az Európai Unió, amely ma már 27 országot tömörít. A közép-európai térség országai 2004-ben és 2007-ben csatlakoztak ehhez a közösséghez. Magyarország és számos már hasonló helyzetben lévő országnak az EU-ba való betagolódás gazdasági korszakváltást jelentett; egy olyan új gazdasági modell meghonosodását, amely létrehozására, folytatására a korábbi szovjet uralom alatt nem volt lehetőség. A kötet az EU eddigi történetével és jelenlegi helyzetével foglalkozik. Olyan témákat tárgyal, amelyek a szervezet mindennapi életének és jövőjének is nagy kérdései. Csak néhányat emelünk ki ezek közül: a költségvetés, az agrárpolitika, a regionális-és strukturális támogatási rendszer, a versenyképesség növelésének stratégiája, a második és harmadik pillér működése, a monetáris unió kérdésköre stb. A könyv egyrészt kötelező egyetemi tananyag, másrészt pedig fontos ismereteket tartalmaz minden olyan érdeklődő számára, akiket kicsit is érdekel Európa múltja, jelen és jövője.

Zsolt Péter - Hírnév! ​Jólét! VV!
A ​Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gondozásában megjelent kötet felelős kiadója a média- és hírközlési biztos, aki a könyv alapjául szolgáló kutatást is kezdeményezte. Zsolt Péter médiaszociológus szerző széles körű tudományos vizsgálat alapján elemezte a valóságshow műsorok hatását a szereplőkre, a nézőkre, és ajánlásokat ad a tartalomszolgáltatóknak – miközben rámutat morális felelősségükre is. A könyvet dr. Kováts Beáta alkotmánybírósági tanácsadó, Babocsay Ádám médiapszichológus, valamint a szerző mutatta be. A kiadvány egyúttal ajánlást ad a szülőknek, pedagógusoknak, társadalomszervezőknek, hogyan segítsék feldolgozni a látottakat az egyre fiatalabban tévéző gyermekek számára. Még Szalai Annamária (1961–2013) engedélyével indult el a tavalyi évben az a kutatás, mely alapjául szolgált a könyvnek, és egyúttal a kiadvány elkészülését is ő támogatta. Bodonovich Jenő hangsúlyozta, hogy az egyedi szemlélettel rendelkező kötet útmutatást ad ahhoz, hogy ezeket a műsortípusokat hogyan is kellene feldolgozniuk a nézőknek. Ez az első ilyen kísérlet arra, hogy könyv formájában nyújtsanak segítséget szülőknek, pedagógusoknak, valamint egyúttal visszajelzést adjanak a médiamunkatársaknak. A könyvben találunk utalásokat is arra vonatkozóan, hogy adott korosztályok szerint a nézők milyen valóságshow-kat néznének szívesen. Zsolt Péter elmondta, hogy a kutatás és egyúttal a könyv elsődleges célja az volt, hogy a nézők illetve a műsorkészítők még jobban egymásra találjanak, és megértsék egymást. Szerinte a közönségnek azt kell megtanulnia, hogyan fogadja be helyesen a látottakat, a gyártóknak pedig hasznos információkkal szolgálhat egy társadalomtudományi nézőpontból szervezett fókuszcsoport-kutatás.

Bea Johnson - Zero ​Waste Home
In ​Zero Waste Home, Bea Johnson shares the story of how she simplified her life by reducing her waste. Today, Bea, her husband, Scott, and their two young sons produce just one quart of garbage a year, and their overall quality of life has changed for the better: they now have more time together, they’ve cut their annual spending by a remarkable 40 percent, and they are healthier than they’ve ever been. This book shares essential how-to advice, secrets, and insights based on Bea’s experience. She demystifies the process of going Zero Waste with hundreds of easy tips for sustainable living that even the busiest people can integrate: from making your own mustard, to packing kids’ lunches without plastic, to canceling your junk mail, to enjoying the holidays without the guilt associated with overconsumption. Zero Waste Home is a stylish and relatable step-by-step guide that will give you the practical tools to help you improve your health, save money and time, and achieve a brighter future for your family—and the planet.

Boldizs József - Fogyasztóvédelmi ​kézikönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eörsi Gyula - Kötelmi ​jog – Általános rész
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vékás Lajos - Magyar ​polgári jog - Öröklési jog
"Az ​emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmi-társadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége."

Silo - Levelek ​barátaimnak
"Az ​emberiség lassan felfelé ívelő fejlődéséhez át kell alakítani a természetet és a társadalmat, megszüntetve az emberek mások általi erőszakos, vadállati kisajátítását. Amikor ez megvalósul, az emberiség a történelem-előtti időkből átlép majd az igazi emberi történelembe. De addig is a szabad és teremtő embernek kell lennie a központi értéknek."

Ismeretlen szerző - Magyar ​alkotmánytörténet
Az ​alkotmány történeti felfogása - mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez - képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztési koncepciójának alapelvét. A zömében a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti az alkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságok modelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről. A kötet tudatosan vállalt szerkesztői elve, hogy csak kevéssé követi a kronologikus rendet, ehelyett a magyar joghistória történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságára helyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények (országgyűlés, államfő, központi és helyi közigazgatás, törvénykezési szervek) feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját. Ezzel lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megszabadulva a köz- és politikatörténet szokásos cezúráinak bilincsétől a maguk folytonosságában ismerjen meg olyan jellegzetesen évszázadokon át nyúló intézményeket, mint a szent korona tana, a királyi hatalom és jogkör alakulása, a magyar országgyűlés fejlődése, a vármegyék története. A kötet olvasója így egészében szemlélheti a magyar alkotmányosság és közjog történeti fejlődését.

Lábady Tamás - A ​magyar magánjog (polgári jog) általános része
A ​Szladits Károly szerkesztette Magyar magánjog óta első ízben jelent meg a teljesség igényével írott mű a magyar magánjog általános részéről, a polgári jog alaptanáról. A szakmai körökben megjelenése óta töretlen sikerű tankönyv és szakkönyv tárgyalja a magánjog európai (és magyar) fejlődéstörténetét, intézményi alapjait és napjaink modern magánjogát. Végigvezet a polgári jog forrásanyagán, nagyívű összefoglalását adja a jogalkalmazásnak és a bírói jogfejlesztésnek, átfogó képet rajzol a magánjog dinamikájáról: a jogviszonytanról és a jogi tények világáról. Óriási irodalmi apparátus, a Polgári Törvénykönyv, továbbá a bírói gyakorlat felhasználásával bizonyítja és támasztja alá definícióit, teorémáit, megállapításait. Az írás műfaját tekintve tankönyv ugyan, de nemcsak tananyag, hanem a magyar civilisztikatudomány egyik jelentős elméleti alkotása. A jogalkalmazás gyakorlói, a bírák, ügyvédek, közjegyzők számára is nélkülözhetetlen kézikönyv.

Lenkovics Barnabás - Dologi ​jog
A ​polgári jog a jogrendszer talán "leghétköznapibb" ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan terrnészetességgel vannak jelen mindennapjainkban, hogy-e viszonyok "jogiasságát" gyakorta nem is észleljük. Ha valaki reggel munkájába indulva rmondjuk villamosra száll, aligha jut eszébe, hogy azzal, hogy a járműre felszállt, egy személyfuvarozási szerződést kötött. A mindennaposság mellett a polgári jogra az is jellernző, hogy a bennünket körülvevő társadalmi valóság hihetetlenül széles spektrumát fogják át szabályai és egészen szokatlanul nagy mozgásteret biztosítanak a benne szereplő alanyoknak: egy és ugyanazon polgári jog szabályozza pl. a tulajdonviszonyokat, a szerződések bonyolult világát, az öröklési jogot, a szellemi alkotások jogát stb. Más szavakkal ezt úgy szokás kifejezni, hogy a polgári jog által szabályozott életbeli tényállások lényegében felleltározhatatlanok, végtelen számúak és végtelen számú variációkkal vannak jelen valóságunkban. Ez a fajta sokféleség és sokszínűség jócskán megnehezíti az elmélet művelőinek dolgát abban, hogy a polgári jog fogalmát szabatosan meghatározzák. Kivétel nélkül megálló, egyszer és rnindenkorra szólóan igaz meghatározást adni valószínűleg nem is lehet, bár ezzel sokan megpróbálkoztak. A magunk részéről a leghelyesebb rmegoldásnak azt tartjuk, ha két, a számos definíciókísérlet közül legelterjedtebb és legelfogadottabb koncepciót ismertetjük anélkül, hogy köztük bárrnilyen szernpontból értékbeli hierarchiát állítanánk fel vagy rnás rmódon egymásra vonatkoztatnánk őket.