Robottörténetek ​I-II.

Isaac Asimov - Asimov ​teljes Alapítvány - Birodalom - Robot univerzuma I.
Az ​emberiség jövőjének húsz évezrednyi történelme elevenedik meg a most induló sorozat lapjain. Isaac Asimov párját ritkító magabiztossággal vezet bennünket végig monumentális jövővízióján: a Föld pusztulásának, a Galaktikus Birodalom összeomlásának és az Alapítványok tündöklésének vászna előtt emberek, robotok, mutánsok és bolygólények dolgoznak és harcolnak sorsunk irányításáért és végzetünk beteljesítéséért. Asimov eredetileg majdnem húsz kötetre rúgó Alapítvány-, Birodalom- és Robot történetei új formában kerülnek most az Olvasó kezébe: összegyűjtve, hiánytalanul, történeti időrendi sorrendbe szedve, egy 5 könyvből álló sorozat formájában. A művekkel most ismerkedők és az Asimov-barát gyűjtők számára egyaránt meglepetés lehet a kötetek következetes szerkesztése. Egységes lektorálással és terminológiával, történeti dátumokkal ellátott novellákkal és regényekkel, lábjegyzetekkel és kereszthivatkozásokkal, átfogó kronológiával, valamint az Asimov halála után írt, folytatásokra való utalásokkal a sorozat világviszonylatban is példátlan emléket állít a néhai írónak és ma is élő világának.

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák - Kisregények és elbeszélések
A ​Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. "Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk... És most megmutatom nektek a Marslakókat." Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a "Prédikátorok könyve", másikuk "Platón Köztársasága", harmadik a "Gulliver utazásai"... Közéjük menekül egy "tűzőr" is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára... Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik - hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei -, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő - hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában - a régi mesemondó öreg bölcs utóda.

Philip K. Dick - Már ​megint a felfedezők
14 ​novella a tudományos-fantasztikus irodalom kultikus szerzőjétől. „Egy apró tényt ajánlanék mindenki figyelmébe, aki már teljesen elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban. Emlékezzetek: Philip K. Dick járt ott legelőször.” Terry Gilliam

Isaac Asimov - A ​halhatatlanság halála
A ​halhatatlanság halála az időutazás modern regénye. Isaac Asimov az atomkor olvasóinak új világot tár fel: nem a csillagok, nem az űrutazás felé vezető utat, hanem az egymás mellett létező különböző Valóságokat irányító Halhatatlanok világát. Ám a tökéletes Halhatatlanság létezése egyetlen hajszálon függ. Elég egyetlen elhatározás, egyetlen mozdulat és a tökéletes rend, a Halhatatlanok uralma mindörökre eltűnik. Kitől függ a Halhatatlanság léte vagy halála? Ki teheti meg azt az egyetlen végzetes mozdulatot? A világhírű tudós színes és lebilincselően fordulatos regényében korunk egyik legizgalmasabb problémáját feszegeti: az idő relativitását és a konkrét történelmi korhoz való kötöttség és felelősségérzet megnövekedését.

Ray Bradbury - Fahrenheit ​451
"Fahrenheit ​451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég..." A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap... Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok...

Isaac Asimov - Robotok ​és Birodalom
A ​regény - mely az Alapítvány és Birodalom-ciklus szerves része- az űrjárók és telepesek évszázados múltú konfliktusáról szól. Az űrjáró világ - lassú pusztulásának elkerülése érdekében - a legfőbb telepesbolygó, a Föld elpusztítására tör. Kelden Amadiro, a Robotikai Intézet vezetője két társával - személyes bosszútól is vezérelve - kiterveli a Föld kérge alatti sugárzó ércek emanálását. Azonban nem számolnak Lady Gladia két kivételes képességű robotjával: az emberi gondolatot telepatikusan érzékelő és befolyásoló Giskardnak, és az egyetlen humanodi robotnak, R. Daneel Olivaw-nak sikerül logikai úton felderítenük a Föld ellen készülő támadást, s megpróbálják megakadályozni annak végrehajtását... A regény másik szála Gladia története. A Solariáról Aurórára menekült űrjárónő a Solaria titkainak felderítésekor kapcsolatba kerül egykori szerelme, a földlakó Elijah Baley leszármazottjával. A telepesvilágban élő Baley kapitány ráveszi Gladiát, vegyen részt a Solariára indított expedícióban. A kapitány számításai helyesnek bizonyulnak, mert az űrhajó csak a nő és két robotja közreműködésének köszönhetően menekül meg a solariai csapdából. Az asszony kezdetben nehezen viseli el a földi emberek életét, a zsúfoltságot, a zajt, az emberek közelségét, bizalmaskodását, amely a robotjaitól körülvett, elszigeteltségben élő űrjáróknál szokatlan és viszolyogtató. Lassanként azonban Gladia és a kapitány közel kerülnek egymáshoz, és Gladia a férfiért még a földi élet kényelmetlenségeit is vállalja. Eddigi hosszú és eseménytelen űrjáró életének a szerelem, valamint a telepes és űrjáró világok összebékítéséért való együttmunkálkodás új értelmet ad. Ám sem Gladia, sem Baley kapitány nem sejti, hogy a két robot, Giskard és Daneel miképp is fáradozik az emberiség jövőjéért...

Isaac Asimov - Acélbarlangok
A ​távoli jövőben az emberiség két részre szakadt. Míg a földiek elfordultak a csillagok világától és hatalmas városaikba, ún. acélbarlangokba menekültek, addig a hajdani telepesek leszármazottai, az űrlakók ötven világot népesítettek be. Mielőtt azonban teljesen elszakadnának egymástól, a felek egy utolsó kísérletet tesznek az együttműködésre, létrehozva egy űrlakó nagykövetséget New Yorkban. A közeledés viszont veszélybe kerül, amikor meggyilkolnak egy űrlakót a Földön. Elijah Baley nyomozó kapja azt a feladatot, hogy találja meg a gyilkost, mielőtt az űrlakók végleg hátat fordítanak a túlnépesedett, katasztrófa szélén egyensúlyozó Földnek. Ebben kéretlen társat is kap egy emberszabású robot, R. Daniel Olivaw személyében, aki a meggyilkolt tudós szakasztott mása. Baley és gépi társa közösen veti bele magát a hatalmas metropolisz világába, hogy felgöngyölítsék a megoldhatatlannak és végzetesnek tűnő ügyet. A robotika atyja, Isaac Asimov mesterien ötvözi a krimit a sci-fivel. Első robotregénye máig szórakoztató és izgalmas mű, mellyel a szerző megteremti két emlékezetes alakját, Baley nyomozót és R. Danielt, akik későbbi műveiben is fontos szerepet kapnak majd.

Arthur C. Clarke - Holdrengés
Lehet, ​hogy az utasok sikoltoztak vagy kiáltoztak, Pat nem hallotta. A tenger megelevendett és mozgott, olyan erők hatására, amelyek felébresztették időtlen álmából... A Szeléné lefelé csúszott és ide-oda bukdácsolt a hihetetlen lejtőn. Pat látta,hogy a végtelen poráradat legördül a kráter csillagokkal körültűzdelt száján. Az erőlködő motorok némi előnyre tettek szert, de már nem elegendőre. A por már a jacht falánál emelkedett, elérte az ablakok alsó szegélyét, s végül teljesen eltakarta őket. Pat tanácstalannak érezte magát, leállította a motorokat. Lassú halál várt rá és társaira. Sötétségben és csöndben süllyedtek bele a Hold porába...

Stephen King - Világnagy ​strand
Egyik ​novelláskötetének ajánlásában King beszélgetésre invitálja az olvasót. S nem akármilyen csevegésre. Beszélgessünk a félelmekről, a rettegésről - mondja. - Képzeljük magunkat egy elhagyott házba. Kint hideg februári szél fúj, vigasztalanul esik az eső. Ilyen időben az embert egyszerűen elhagyja az ereje - sugallja az író -, de itt a legjobb alkalom, hogy elgondolkodjunk azon, mi űzi az embert az őrület határáig s még azon túl... A kötetben összeválogatott nyolc novellában izgalmasan keverednek a science fiction, a fantasy és a horror elemei. A színhelyek elhagyott, titokzatos erdei utak, pókhálós padlások, lélegző, eleven sivatagok, űrállomások vagy éppen az ember leghétköznapibb élettere. A történés a fontos, s abban biztos lehet az olvasó, hogy izgalmas, fordulatos s olykor hátborzongató elbeszéléseket tart a kezében.

George R. R. Martin - Trónok ​harca
A ​Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel. Martin legnagyobb erőssége hogy meg tudja újítani, élettel tölti fel azt a műfajt, amit a sok populáris Tolkien-imitáció évtizedeken át klisék sorozatába fojtva ismételgetett. A jég és tűz dalának első kötete egy világteremtő fantasy eposz nagyszabású felütése.

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák
Az ​emberiség a pusztulás szélén álló világát elhagyva a Marsra költözik. Az új kezdet reménye hívja, csakhogy ő magával hozza a régi félelmeit és vágyait is. Azonban a különös, új világ az ősi, kihalófélben lévő marslakókkal és a hatalmas, vörös-arany sivatagokkal teljesen megbabonázza, beleszivárog az álmaiba, és örökre megváltoztatja. Ray Bradbury 1950-ben megjelent műve ma is döbbenetesen friss és lenyűgöző.

Philip K. Dick - Álmodnak-e ​az androidok elektronikus bárányokkal?
Nexus ​6, másolatok, Deckard, Rachel… A nevek ismerősek. A könyv is. Philip K. Dick korszakalkotó regénye, amely alapját képezte Ridley Scott kultfilmjének, a Szárnyas fejvadásznak. A kötethez három vezető irodalomtörténész - Bényei Tamás, H. Nagy Péter és Tillman J.A. - írt kísérő szöveget, amelyek segítségével végre a helyére kerülhet Dick egyik legnagyobb hatású alkotása. „Egy apró tényt ajánlanék mindenki figyelmébe, aki már teljesen elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban. Emlékezzetek: Philip K. Dick járt ott először." Terry Gilliam

Douglas Adams - Galaxis ​útikalauz stopposoknak
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Stanisław Lem - Pirx ​pilóta kalandjai
A ​nem túl távoli jövőben Lem víziója szerint az emberiség lassanként meghódítja a Naprendszert - a Holdon telepek vannak, egy Mars-utazás már rutinmunka -, de maga az ember ugyanolyan esendő és törékeny lény, mint volt mindig a történelemben. Pirxnek, a remek pilótának így aztán nemcsak a kozmosz irdatlan távolságaival és az időnként rendetlenkedő űrhajókkal kell megbirkóznia kalandjai során, hanem azzal is, amikor saját tudata űz gonosz tréfát vele. Vagy egy elromlott robottal, melynek áramköreiben rég halott űrhajósok személyiségének töredékei élnek tovább, s az éjszakánként felhangzó titokzatos morzejelekben újra meg újra végigélik tragédiájukat... És azokkal a tökéletesen emberi külsejű robotűrhajósokkal, melyek (vagy akik?) hideg terveket szövögetnek próbaútjukon, ahol senki sem tudhatja a másikról, robot-e vagy ember... Az izgalmas kalandok főszereplőjére, Pirxre sokan nosztalgiával emlékeznek az 1973-ban bemutatott, első magyar tudományos-fantasztikus filmsorozatból (1979-ben szovjet-lengyel film is készült Lem művéből); s maga a könyv ma is remek olvasmányélményt kínál - az ember ugyan egészen más irányban "fejlődött", mint ahogy azt a XX. század egyik legnagyszerűbb sci-fi-szerzője elképzelte, de a bolygók közt kalandozni a megejtően botladozó, kíváncsi és olykor valóban hősies Pirx-szel így is nagyszerű kaland.

Arthur C. Clarke - Az ​őrszem
....kissé ​késő azon tűnődnöm, miért váltam íróvá, vagy azon törnöm a fejem, kínálkozott-e valaha igazi választási lehetőségem. Ezt valószínűleg a génjeim határozzák meg ugyanúgy, mint a szemem színét vagy a fejem formáját. De hogy miféle író lettem, más kérdés: gyanúm szerint ebben a véletlen és a környezet játszott egyaránt döntő szerepet... ...Egy régebbi évszázadban valószínűleg a tengerről írtam volna történeteket. De olyan korban születtem, amikor az ember először kezdte komolyan fontolgatni, hogy elhagyhatja bolygóbölcsőjét, így az én képzeletem is a világűr felé indult kalandozásra...

Ray Bradbury - A ​tetovált ember
A ​tetovált ember napközben olyan, mint bárki más. Leszámítva persze a bőrére pingált remekműveket. Az éj leszálltával azonban a képek életre kelnek, és ablakot nyitnak a jövő lehetséges világaira, melyek legtöbbje bizony elég nyomasztó. A kötet tizennyolc elbeszélése mégsem ijesztgetni akar, inkább figyelmeztetni. Figyelmeztetni a jövő veszélyeire, melyek csirái legtöbbször már a jelenben megtalálhatók, ám ha ezt most felismerjük, még nem késő tenni valamit ellenük. Régi tartozásunkat rójuk le ennek a világhírű könyvnek a kiadásával, melyben Bradbury ismét bebizonyítja, hogy mestere a szavaknak, és hogy számára a legelgépiesedettebb társadalmakban is az "emberi tényező" a legfontosabb.

Philip K. Dick - Különvélemény
Kevés ​olyan science fiction írót ismerünk, akinek hatása egyformán meghatározó eleme napjaink populáris és magas kultúrájának. Philip K. Dick közülük való. Sokszor tébolyodottnak tűnő, mégis kétségtelenül zseniális látnoki megnyilatkozásai korunk alapvető kérdéseit feszegetik. Így talán nem véletlen, hogy egymást követik az írásaiból készült filmfeldolgozások. Példa erre a Szárnyas fejvadász, az Emlékmás, az Imposztor, és a Különvélemény is. Történetei egyszerre vetették meg napjaink népszerű negatív utópiáinak - a cyberpunk műfajának - alapjait, és ötvözték a korabeli amerikai sci-fit egyfajta borongós, cinikus társadalomkritikával. Ilyen novella a Különvélemény is, melyben a rendőrség látnokok segítségével bukkan a még meg sem történt - bűncselekmények nyomára. A rendszer félelmetes hatékonysággal működik mindaddíg, amíg meg nem vádolnak egy zsarut, akinek ezután nem marad más választása, mint menekülni, és válaszokat találni a kínzó kérdésekre: valóban gyilkosságot fog elkövetni? Milyen szerepet játszott eddig az embertelen gépezet működésében? És legfőképpen: kicsoda ő egyáltalán.

Isaac Asimov - Előjáték ​az Alapítványhoz
Az ​Előjáték az alapítványhoz Asimov teremtő géniuszának pompás végrendelete. A veszélyes helyzetekkel, cselszövéssel teli páratlanul izgalmas elbeszélésben életre kelnek Asimov kedvenc szereplői: köztük Hari Seldon, aki azon fáradozik, hogy tökéletesítse a pszichohistória forradalmi elméletét, és ezzel megmentse az emberiséget.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Lakott ​sziget
"A ​22. század, az emberi civilizáció delelője. Megvalósult a csillagközi utazás csodája, és a galaxis benépesedett. A bolygók élik a maguk önálló életét, az egyetlen ellenőrző szerv a progresszoroké, akik a fejletlenebb kultúrák útját próbálják egyengetni. Makszim Kammerer, a zöldfülű szabad kutató a végtelent járja, újabb lakható, illetve lakott világok után kutatva. Amikor aztán egy űrbalesetet követően hajótörést szenved egy ismeretlen bolygón, egyáltalán nem biztos benne, hogy itt huzamosabb ideig elélhet az ember. Szétforgácsolódott birodalmacskák tengődnek az atomháború kínjait nyögő földjén, mindennaposak a mutációk, az eldugottabb vidékeken pedig még mindig a hajdani idők hadigépezetei szedik áldozataikat. Vajon sikerül-e újból egy néppé, szerves egésszé kovácsolni a pártoskodó kiskirályok által szédített tömegeket, vajon létrejöhet-e még működőképes társadalom a politika szörnyetegeinek meddővé vált harcterén? A Sztrugackij testvérek egykor mind nálunk, mind hazájukban betiltott regénye a világ SF-irodalmának igazi gyöngyszeme, és mondanivalója szerencsére (vagy sajnos) éppolyan időszerű, mint megírásakor. Ezt igazolja az is, hogy Oroszországban idén mutatták be kétrészes, monumentális filmváltozatát, amely talán idővel eljut a hazai mozikba is."

Ray Bradbury - Gyógyír ​búskomorságra
NEM ​MINDEN PIRULA KESERŰ... ...ha van egy csodálatos fagylaltszínű öltönyünk, amely megváltoztatja viselőjét. ...ha egy eldugott, sivatagi hotelban várjuk az enyhet adó esőt, amely különös alakban érkezik. ...ha telepesek vagyunk a Marson, és szörnyen hiányzik a Föld. Alkonyatkor a tenger kisodor elénk egy csodálatos lényt, kinek puszta léte is varázslat. ...ha... Ray Bradbury 1959-ben megjelent "Gyógyír búskomorságra" című kötetének klasszikus novellái ma is éppen olyan frissek és újszerűek, mint régen, ma is ugyanúgy hatnak, mint fél évszázaddal ezelőtt - akár az űr távoli zugát, akár szívünk mélyét célozzák meg.