|
There have been few great Masters in human history. They have arisen in special times and their contemporaries haven’t always appreciated whose company they were in. Furthermore, it has usually been the case that those contemporaries found it difficult to appreciate their teachings or they degraded them. Given that such teachings put in doubt the beliefs of the times in order to spur the spirit, the defenders of the system challenge them and generate a strong reaction of rejection towards their proposals. Maybe one of the indicators of the greatness of a master is precisely this very hostility.
___There are also few whose fortune has allowed them to opt to follow a Master from early on. For this to happen the coordinates of time and space have at least to coincide thereby creating the conditions for the possibilities of an encounter. Certainly recognition is also necessary. When this extraordinary circumstance occurs, each individual has the choice to establish the kind of relationship with their master that better becomes the comprehension of their teachings.
___In my case, I started to study Silo when I was fifteen years old and I met him shortly afterwards. If I were to define myself in a single word, I would say that I’m a Siloist. As a disciple, many times I took notes and made annotations of what I could understand in his doctrine. These handwritten journals are the origin of these short stories. They are stories, memories and impressions told for those who don’t know what it was like to be by his side, for those who wonder what he spoke about in different situations, how he was, and how he orientated and showed a path. It is dedicated to those for whom a Master’s style matters, to those who maybe in the future will want to understand the experience of having shared his space and time.
Kapcsolódó könyvek
Horváth Csaba - Magyarország 1944-től napjainkig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lee Stringer - Kurt Vonnegut - Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról
Húsz évet töltött Lee Stringer otthontalanul New York utcáin. Az évek során szenvedélyes drogos csavargó, aki minden más helyen hajtotta le a fejét, szenvedélyes íróvá vált. A Street News szerkesztőjeként keserű iróniával, mégis hitelesen írta meg az utca népének történeteit, és saját sokszor keserű mégis saját maga által választott sorsát. A város nyers valóságáról olvasva a különbözőségek mellett arra is rádöbbenhetünk, hogy New York nincs is olyan távol tőlünk, és a szerző emberséges javaslatait talán mi is megfogadhatnánk. A kötet második felében Kurt Vonnegut és Lee Stringer beszélgetéseit olvashatjuk az írásról, saját hitvallásukról, egymás művészetéről. Pillanatfelvétel két különös ember találkozásáról.
Angelika Schrobsdorff - Ház Jeruzsálemben
Angelika Schrobsdorff munkája az írónő 1987-88-ban Izraelben töltött éveiről szól. Jellegzetes szeretetteljes, mégis szarkasztikus stílusában mesél a barátairól, izraeliekről és palesztinokról egyaránt. Mindig igyekszik a szituációt mindkét fél, a palesztinok és az izraeliek szempontjából is ábrázolni. A történet így egyaránt szól a gyűlöletről - mindkét oldal gyűlöletéről a másikkal szemben -, és ugyanilyen súllyal arról is, hogy miképp tudnak együtt élni az oly különböző emberek a háborúskodás sújtotta földön.
A sokat megélt írónő könyvének fő témája - bár a könyv maga a nyolcvanas évek végének történetein keresztül tárja elénk - ma is eleven és megoldatlan probléma, mint azt a napi híradásokból tudjuk. A jeruzsálemi óváros közelében lakó Schrobsdorff testközelből élte meg az örök izraeli-palesztin konfliktust, s könyvében őszintén, egészséges iróniával tudósít élményeiről.
Sergio Villegas - A stadion
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Domokos Mátyás - Lator László - Versekről költőkkel
"Gondolta a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő?
Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok.
Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye".
Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.
Jostein Gaarder - Sophie's World
When 14-year-old Sophie encounters a mysterious mentor who introduces her to philosophy, mysteries deepen in her own life. Why does she keep getting postcards addressed to another girl? Who is the other girl? And who, for that matter, is Sophie herself? To solve the riddle, she uses her new knowledge of philosophy, but the truth is far stranger than she could have imagined. A phenomenal worldwide bestseller, SOPHIE'S WORLD sets out to draw teenagers into the world of Socrates, Descartes, Spinoza, Hegel and all the great philosophers. A brilliantly original and fascinating story with many twists and turns, it raises profound questions about the meaning of life and the origin of the universe.
Horváth Sándor - Kádár gyermekei
A szocialista korszak megváltoztatta a fiatalok mindennapjait és a fiatalkori szocializációt. A háborút követő évtizedek ifjúsági lázadása, különösen az 1968-as generáció hozzájárult ahhoz, hogy az ifjúsági kérdés egyre gyakrabban kerüljön a hatóságok látóterébe. Kik azok a huligánok (jampecok, galeritagok) és hogyan teremtették meg őket? Hogyan jött létre a szocialista bulvársajtó, amely meghatározta a fiatalokról szóló közbeszédet? Milyen kapcsolata volt a rendőrségnek és az állambiztonságnak a fiatalokkal 1956 előtt és után? Mitől tarthattak fasisztának egy fiatalt a Kádár-korszakban? Hogyan működött az ifjúságvédelem a Kádár-korszakban és mi lett sorsuk az intézeti gyerekeknek?
Raoul Hoffmann - Rock-sztori
Három évtized rocktörténete: tiltakozás, elektronika, popköltészet, energia, eksztázis, szerelem, de ugyanakkor manipuláció, csúszópénz, botrányok, öngyilkosság, kábítószer. A Rocksztori a híres együttesek (Beatles, Rolling Stones, Kinks, Grateful Dead, Who, Kraftwerk) és a legnagyobb énekesek (Chuck Berry, Elvis Presley, Eric Burdon, Bob Dylan) pályafutásának történetét mondja el az ötvenes évektõl a hetvenes évek végéig.
John Lennon - In His Own Write
_About The Awful_
I was bored on the 9th of Octover 1940 when, I believe, the Nasties were still booming us led by Madolf Heatlump (who only had one). Anyway they didn't get me. I attended to varicous schools in Liddypol. And still didn't pass -- much to my Aunties supplies. As a member of the most publified Beatles my (P, G, and R's) records might seem funnier to some of you than this book, but as far as I'm conceived this correction of short writty is the most wonderfoul larf I've every ready.
God help and breed you all.
Márai Sándor - Beszéljünk másról?
„De most megszólal egy hang. Halk recsegéssel szólal meg, a falon túlról.”
Végigmegyek a romnegyedeken, el a ház előtt, ahol valamikor, két évtizeden át otthonom volt, s a romok között látok még néhány ismerős bútordarabot, néhány könyvespolcot – írja Márai a kötet címadó írásában. Valóban: a háború utolsó éveivel induló írások már alig-alig tudnak másról beszélni, mint a mindent elpusztító világégésről, 1945-től kezdődően pedig a (külső és belső) újjáépítés lehetőségeiről. Ennél is hangsúlyosabban változnak 1948-as emigrációja utáni írásai, melyek sokféle módon fogalmazzák meg jelenkora tollhegy alá kívánkozó politikai, irodalmi eseményeit. A jelen, záró kötet más jellegű publicisztikát tartalmaz, mint a sorozat korábbi darabjai, mert az élet és a világban tapasztalható változások diktálják e sorokat is Márai Sándor számára. Összeállításunk az 1943–1978 közötti időszak (egy kivételével) valamennyi, eddig kötetben nem közölt írását tartalmazza.
Janikovszky Éva - Az úgy volt...
"Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általán tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi." Hányszor van így az ember, ha kamasz. És hányszor kerül olyan helyzetbe, hogy "semmi-szerű" választ ad, pedig... például ha a nagymamája megkérdi, hogy milyen húst süssön, azt feleli, hogy nem tudja, pedig... az öregek otthonában az egyik néni éppen azt szerette volna, ha olyan unokája lenne, mint ő... Vagy ha a kislány, akivel jó volna együtt járni, azt állítja, hogy írt a nyáron, és az ember úgy tesz, mintha nem hinné el, hogy írt. Janikovszky Éva tükröt tart a tizenhárom évesek elé, de mindannyiunk elé is, akik sok mindenen elgondolkodunk, sok mindenről tudjuk, hogy mi az újság, de azt válaszoljuk, hogy semmi. Réber László nagyszerű, telibe találó rajzai humorukkal a _kamaszság_ komikumát és líráját teszik még érthetőbbé, szeretetre méltóvá.
David Lodge - Changing Places
When Philip Swallow and Professor Morris Zapp participate their universities' Anglo-American exchange scheme, the Fates play a hand, and each academic finds himself enmeshed in the life of his counterpart on the opposite side of the Atlantic. Nobody is immune to the exchange: students, colleagues, even wives are swapped as events spiral out of control. And soon both sun-drenched Euphoric State University and rain-kissed University of Rummige are a hotbed of intrigue, lawlessness and broken vows...
_Changing Places_ is a funny and wise tale of academic ill-manners - David Lodge at his comic best.
Robert M. Pirsig - A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
15 éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek "bibliája", vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához.
Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről - egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, "klasszikus" és "romantikus" gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról - a Minőségről.
Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.
Johnny Cash - Patrick Carr - Johnny Cash
Szegénység, próbálkozások, azután a zene. Végtelen turnék, alkohol, drogok, fellépések, hajsza... A felsorolás végéről már csak a "halál" hiányzik. Vagy: a "szerelem". Johnny esetében az utóbbi jött el: felesége, June Carter segítségével kimászott a legmélyebb gödörből, sőt, elhíresült börtönkoncertjeivel reményt adott másoknak is: "Ez nektek is sikerülhet!"
Sam Savage - Firmino
Firmino è la voce di tutti quelli che considerano la lettura e la fantasia il cibo più prezioso per l'anima. Un magico racconto dickensiano nero, divertente e malinconico sul potere di redenzione della Letteratura.
La storia del topo Firmino che si ciba di libri per non morire di fame ha incantato i lettori di tutto il mondo, che lo hanno eletto il simbolo di quella figura emarginata, ma ostinata, che è il lettore di romanzi nella nostra società.
Ismeretlen szerző - Fasírt avagy viták a "fiatal irodalomról"
Fasírt?!
Hogy kerül a vagdalt hús az irodalom asztalára?
Viták a "fiatal irodalomról" – az más. Ez egyértelmű és világos. Mint a vakablak. Merthogy a kötet mottója (a nemrég elhunyt fiatal prózaíró, Hajnóczy Péter novellájából vett idézet) szerint: "Sötét volt, mint egy fasírtban."Amelybe azonban mégis bevilágít a kötet egyik legvitatottabb írásának a mai irodalmi mechanizmust jellemezni próbáló pár mondata: "előttünk áll egy – az irodalom festékével gondosan lekent – gépezet, amelybe fent betöltik a kész, önmagukban esetleg szuverén véleményeket, műveket, irodalmi szándékokat, és lenn viták, folyóiratok, stb. jönnek ki belőle. Azaz, mire kijönnek, ez lesz belőlük: FASÍROZOTT."
Sebők János - Magya-rock 2.
A maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Felmérések szerint ma már Magyarországon is több, mint 5 millió ember hallgatja rendszeresen a rockzenét, a megjelenő lemezek elérik a negyedmilliós példányszámot is, nyugodtan mondhatjuk tehát: az új zene hozzátartozik mindennapi életünkhöz. A modern kultúra e sajátos, ellentmondásos jelenségének átfogó bemutatására azonban eddig senki nem vállalkozott. Éppen ezért tarthat érdeklődésre számot Sebők János könyve, amely először kísérli meg, hogy a sztáréletrajzok, mítoszok, jelenségek és botrányok bonyolult szövevényében megpróbálja bemutatni a hazai rock történetét és eligazítást adjon a műfaj útvesztőibe. A könyv kalauz, emlék- és vitairat egyszerre, amely nemcsak a műfaj iránt érdeklődőknek, az egyes előadók rajongóinak is élvezetes olvasmány, hiszen az egyes korszakok, a kiemelkedő együttesek pályafutásának elemzésével a rock sajátos \kelet-európai fejlődési útját\ is vázolja a szerző. Az 1983-ban napvilágot látott írás szerves folytatásaként megjelenő II. kötetből most a hazai rockzene történetének 1973-tól napjainkig terjedő szakaszával ismerkedhet meg az olvasó.
Sebők János - Magya-rock 1.
A maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Felmérések szerint ma már Magyarországon is több, mint 5 millió ember hallgatja rendszeresen a rockzenét, a megjelenő lemezek elérik a negyedmilliós példányszámot is, nyugodtan mondhatjuk tehát: az új zene hozzátartozik mindennapi életünkhöz. A modern kultúra e sajátos, ellentmondásos jelenségének átfogó bemutatására azonban eddig senki nem vállalkozott. Éppen ezért tarthat érdeklődésre számot Sebők János könyve, amely először kísérli meg, hogy a sztáréletrajzok, mítoszok, jelenségek és botrányok bonyolult szövevényében megpróbálja bemutatni a hazai rock történetét és eligazítást adjon a műfaj útvesztőibe.
A könyv kalauz, emlék- és vitairat egyszerre, amely nemcsak a műfaj iránt érdeklődőknek, az egyes előadók rajongóinak is élvezetes olvasmány, hiszen az egyes korszakok, a kiemelkedő együttesek pályafutásának elemzésével, a jelenségek mögött meghúzódó \mélyrétegek\ feltárásával a magyar-rock sajátos \kelet-európai fejlődési útját\ is vázolja a szerző.
Pomogáts Béla - Az újabb magyar irodalom 1945-1981
Tartalom
Előszó
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS (Hosszmetszet)
Az irodalom élete
Előzmények és irányzatok
Újrakezdés és folytatás (1945-1948)
A szocialista fordulat: eredmények és ellentmondások (1948-1956)
Az új magyar irodalom kibontakozása (1957-1968)
Új korszak kezdetén (1969-1981)
A költészet
A felszabadulás után
Ellentmondások költészete
Költészet és emberi teljesség
A jelen áramában
Hagyomány és újítás (Műfaji összefoglalás)
Az elbeszélő irodalom
A felszabadulás után
Vállalkozások és kísérletek
Valóság és epika
A jelen áramában
Az életszerűségtől a példázatig (Műfaji összefoglalás)
A drámairodalom
A felszabadulás után
A drámairodalom válsága és megújulása
Dráma és társadalom 1957 után
Nemzeti dráma, modern dráma (Műfaji összefoglalás)
ÍRÓK ÉS MŰVEK (Keresztmetszet)
Élő hagyományok
Költők a századelőről (Heltai Jenő, Dutka Ákos, Szép Ernő, Gellért Oszkár, Sík Sándor, Áprily Lajos, Füst Milán)
Elbeszélők a századelőről (Laczkó Géza, Hatvany Lajos, Bölöni György, Benedek Marcell, Lesznai Anna, Dénes Zsófia, Csathó Kálmán, Szántó György, Tersánszky Józsi Jenő)
A második nemzedék költői (Szabó Lőrinc, Fodor József, Nadányi Zoltán, Török Sophie, Marconnay Tibor, Lovász Pál, Fekete Lajos, Berda József, Bárdosi Németh János, Pákozdy Ferenc, Berczeli A. Károly, Keresztury Dezső)
A második nemzedék írói (Remenyik Zsigmond, Németh Andor, Komlós Aladár, Gyergyai Albert, Zsolt Béla, Kellér Andor, Török Sándor, Széchenyi Zsigmond, Bohuniczky Szefi, Molnár Kata, Thury Zsuzsa, Illés Endre)
A Nyugat örökösei (A harmadik nemzedék)
Költészet és haladás. A harmadik nemzedék költői I. (Vas István, Zelk, Zoltán, Horváth Béla, Vihar Béla, Hajnal Gábor, Hegedüs Zoltán, Rónai Mihály András, Hunyady István, Devecseri Gábor)
Költészet és mítosz. A harmadik nemzedék írói II. (Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Hajnal Anna, Kálnoky László, Toldalagi Pál, Károlyi Amy, Karinthy Gábor, Habán Mihály)
Költészet és valóság. A harmadik nemzedék költői III. (Képes Géza, Takáts Gyula, Kiss Tamás, Rónay György, Csorba Győző)
Ábrázolás és értelmezés. A harmadik nemzedék írói (Kolozsvári Grandpierre Emil, Bóka László, Keszi Imre, Thurzó Gábor, Sőtér István, Szentkuthy Miklós, Ottlik Géza, Birkás Endre)
Vallomás és krónika. Írók a harmadik nemzedék környezetében (Boldizsár Iván, Román György, Sziráky Judit, Palotai Boris, Móricz Virág, Ignácz Rózsa, Ruffy Péter, Bajomi Lázár-Endre, Benedek István, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Major Máté, Granasztói Pál, Várkonyi Nándor)
Szórakoztató és ismeretközlő irodalom (Passuth László, Hegedüs Géza, Raffy Ádám, Dallos Sándor, Székely Júlia, Kellér Dezső, Gádor Béla, Darvas Szilárd, Feleki László, Hámos György, Tabi László)
A népi mozgalom írói
A néphagyomány örökösei. A népi mozgalom költői I. (Erdélyi József, Sinka István, Bakó József, Mátyás Ferenc)
Népiség és nyugatosság. A népi mozgalom költői II. (Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Győry Dezső, Dudás Kálmán, Tóth Endre)
Népiség és realizmus. A népi mozgalom prózaírói I. (Németh László, Kodolányi János, Tamási Áron, Féja Géza, Tatay Sándor, Bibó Lajos, Sási Sándor, Fekete István, Illés Sándor, Jócsik Lajos)
Népiség és szocializmus. A népi mozgalom prózaírói II. (Veres Péter, Szabó Pál, Barsi Dénes, Morvay Gyula, Kamjén István, Csoór István, Kárász József, Darvas József, Erdei Ferenc)
Irodalom és szocializmus.
A forradalom költői. A Tanácsköztársaság nemzedéke (Balázs Béla, Gábor Andor, Lányi Sarolta, Madarász Emil, Várkonyi Nagy Béla, Nádass József, Hernádi György, Hidas Antal, Várnai Zseni)
A forradalom elbeszélői. A Tanácsköztársaság nemzedéke (Barta Lajos, Gyetvai János, Illés Béla, Gergely Sándor, Kahának Mózes, Tamás Aladár, Háy Gyula, Sík Endre, Lengyel József)
Szocializmus és Nyugat-hagyomány (Nagy Lajos, Déry Tibor)
Szocializmus és avantgarde (Kassák Lajos, Csuka Zoltán, Palasovszky Ödön, Tamkó Sirató Károly)
A szocialista költészet harmincas években indult nemzedéke (Gereblyés László, Hollós Korvin Lajos, Kiss Ferenc, Keszthelyi Zoltán, Szüdi György, Földeák János, Vasvári István, Vészi Endre, Benjámin László)
A szocialista próza harmincas években indult nemzedéke (Sándor Kálmán, Goda Gábor, Barabás Tibor, F. Rácz Kálmán, Kovai Lőrinc, Rideg Sándor, Oravecz Paula, Balázs Anna, Vas Zoltán, Horváth Márton, Vadász Ferenc)
A felszabadulás nemzedékei. Írók 1945 után
A humanista örökség vonzásában. Az Új Hold költői (Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Rákos Sándor, Rába György, Jánosy István, Végh György, Vidor Miklós, Lakatos István, Lator László, Mészöly Dezső)
A valóság vonzásában. A "fényes szelek" nemzedéke II. (Simon István, Kormos István, Csanádi Imre, Simonyi Imre, Darázs Endre, Fodor András, Rab Zsuzsa)
A közélet vonzásában. A "derékhad" költészete (Kónya Lajos, Sipos Gyula, Kuczka Péter, Tamási Lajos, Reményi Béla, Pákolitz István, Jobbágy Károly, Timár György)
Valóság és példázat. Az Új Hold prózája (Mándy Iván, Mészöly Miklós, Szabó Magda, Szobotka Tibor, Gera György, Szász Imre)
Valóság és önvizsgálat. A "derékhad" írói I. (Sarkadi Imre, Örkény István, Karinthy Ferenc, Szeberényi Lehel, Bárány Tamás, Major Ottó, Hubay Miklós, Gyárfás Miklós)
A valóság krónikásai. A "derékhad" írói II. (Cseres Tibor, Mesterházi Lajos, Urbán Ernő, Dobozy Imre, Erdős László, Nemes György, Bihari Klára, Fehér Klára, Szőnyi Sándor, Szentiványi Kálmán )
A derékhad "második hulláma" (Fekete Gyula, Molnár Zoltán, Gergely Mihály, Mocsár Gábor, Molnár Géza, Katkó István, Fábián Zoltán)
Az őszinteség költői. Az ötvenes évek közepének lírikusai (Csoóri Sándor, Tornai József, Szécsi Margit, Takács Imre, Bihari Sándor, Kalász Márton)
Az Emberavatás írónemzedéke (Sánta Ferenc, Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Somogyi Tóth Sándor, Szántó Tibor, Fejes Endre, Moldova György, Csurka István)
Az új magyar irodalom nemzedékei. Írók 1956 után
A szocialista megújulás költői. A Tűztánc nemzedéke (Váci Mihály, Garai Gábor, Demény Ottó, Héra Zoltán, Csanády János, Györe Imre, Ladányi Mihály, Soós Zoltán, Baranyi Ferenc)
A gondolati megújulás költői (Görgey Gábor, Eörsi István, Gyurkovics Tibor, Páskándi Géza, Kárpáti Kamil, Mezei András, Stetka Éva, Orbán Ottó, Gergely Ágnes, Székely Magda, Tóth Judit, Marsall László, Parancs János, Horgas Béla, Vasadi Péter, Beney Zsuzsa, Tandori Dezső)
Az új népiség költői (Csukás István, Kiss Dénes, Papp Lajos, Hatvani Dániel, Bodosi György, Galambosi László, Hervay Gizella, Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Ratkó József, Tóth Bálint, Bisztray Ádám, Bertók László)
A társadalmi változások írói (Galambos Lajos, Timár Máté, Tóth Béla, Sipkay Barna, Csák Gyula, Végh Antal, Gáll István, Kertész Ákos, Baráth Lajos, Thiery Árpád, Bor Ambrus, Rákosy Gergely, László Anna, Raffai Sarolta, Jókai Anna)
A nemzedéki tájékozódás írói (Szakonyi Károly, Gerelyes Endre, Bertha Bulcsu, Lázár Ervin, Bárdos Pál, Fenákel Judit)
Valóságábrázolás és modellalkotás (Hernádi Gyula, Kardos G. György, Gulyás János, Albert Gábor, Sándor Iván, Maróti Lajos, Gyurkó László, Sükösd Mihály, Kondrád György, Száraz György, Fekete Sándor)
Új költői nemzedék (Utassy József, Kiss Benedek, Szepesi Attila, Tamás Menyhért, Kiss Anna, Veress Miklós, Rózsa Endre, Sárándi József, Apáti Miklós, Petri György, Oravecz Imre, Szentmihályi Szabó Péter, Gutai Magda, Takács Zsuzsa)
Új elbeszélőnemzedék (Simonffy András, Módos Péter, Asperján György, Császár István, Csörsz István, Munkácsi Miklós, Marosi Gyula, Csalog Zsolt, Balázs József, Ördögh Szilveszter, Bereményi Géza, Csaplár Vilmos, Czakó Gábor, Hajnóczy Péter, Kurucz Gyula, Lugossy Gyula, Oláh János, Vámos Miklós, Vathy Zsuzsa, Lengyel Péter, Nádas Péter, Fábián László, Esterházy Péter, Spiró György, Dobai Péter)
Határokon túli magyar irodalom (Kitekintés)
Romániai magyar irodalom
Csehszlovákiai magyar irodalom
Jugoszláviai magyar irodalom
Kárpát-ukrajnai magyar irodalom
Nyugati magyar irodalom
Irodalmi tájékoztató
Irodalmi díjasok
Névmutató
Sam Savage - Firmin
Firmin, a patkány, alkoholista anyától született egy bostoni antikvárium alagsorában, a Finnegans Wake lapjaiból készített vackon. A körülmények kényszerítik rá, hogy falni kezdje a könyveket – eleinte csak a szó szoros értelmében, aztán olvasni is megtanul. Fogékony az irodalomra és a tudományokra, az esztétikumra (főleg a szép nőkre), a haladó ideákra, de sajnos nincs kivel megosztania élményeit és megvitatnia az elképzeléseit; saját fajától elidegenedve emberként szeretne élni, az emberek szeretetére és tiszteletére vágyik. Tudja, hogy bár a lelke szép, patkányteste iszonyatot ébreszt, ezért nagy körültekintéssel tervezi meg a kapcsolat felvételét. Mindeközben az olvasó lassan gyanút fog, hogy talán nem is egy patkányról szól ez a könyv.
Sam Savage (1940) filozófiát tanult a Heidelbergi Egyetemen és a Yale-en, ahol később tanított is, „rövid ideig és boldogtalanul”. A ’60-as években egy kis irodalmi újság versszerkesztője volt; aztán kerékpárszerelő, ács, rákhalász és nyomdász. Egész életében írogatott, de soha nem volt elégedett a műveivel. Hatvanéves elmúlt már, amikor megírta első regényét, a Firmin-t, amely jóformán véletlenül lett világsiker, kiadója szerint „az olvasás szeretetének nemzetközi szimbóluma”. Mint Sam Savage, a szerző egy interjúban elmondta, a Firmin írása közben Charlie Chaplinre gondolt: azt akarta, hogy olvasói nevessenek, de közben megszakadjon a szívük.
A kötet Fernando Krahn rajzaival jelenik meg.
