A ​vándor Válogatott ​elbeszélések

Lázár Ervin - Kisangyal
Nem ​mindennap fordul elő a modern irodalom életében, hogy az írói eredetiség, a magas esztétikai minőség egybeessen a nagyérdemű olvasóközönség körében kivívott népszerűséggel. Hogy az olvasók kedvtelve és évtizedeken át nem lankadó, szíves érdeklődéssel olvassák is egy kortárs elbeszélő képzeletünket fellobbantó "meséit"; mert közben ösztönösen érzik, hogy nem mese az, amit a kezükben tartanak, hanem egyfajta halálosan komolyan veendő látlelete a közös emberi létnek, amit az író, a lélek ősi természetgyógyásza azért vetett papírra, hogy szívünkben megtisztulva elviselhessük azt, amin változtatnunk egyébként nem lehet. Válogatottan jó írások Lázár Ervin e kötetbeli elbeszélései.

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/

Csák Gyula - Vallomás
Apró-cseprő, ​kötelező, illendően elvégzendő napi tennivalók sűrűjében élek. Vagyis szinte észrevétlenül folydogálnak el napjaim, akár a belvíz a mocsári fű alatt. Sokszor csak ülök, bámulok, szuszogok és nem jár a fejemben semmi. S ha foglalkoztat olykor valami, és már-már írásra sarkall, menten megbénít a gyanú, hogy a velünk élő események talán már kívül estek azon, ami szavakkal még megnevezhető... Legfeljebb az igáslóról vágyok még valami szépet írni... Jött egyszer a szomszéd és kérdezte a fiamtól: "Hát apád?" Mire a fiam: "Dolgozik". S a szomszéd összefoglalója: "Megérdemli a sorsát. Igavonáson kívül másra úgyse jó."

Fekete István - Tíz ​szál gyertya
Valóban ​tíz szál gyertya történetéről beszél ez a könyv. Az elsőt akkor gyújtják meg, amikor a novellafüzér egyik szereplőjét keresztelik, az utolsót akkor, amikor ez az ember éltes korában meghal. És minden egyes elbeszélésben meggyullad egy-egy szál gyertya. A gyűjtemény egységét természetesen nemcsak ez biztosítja, hanem főként az, hogy jelentős írói egyéniség szól a magyarság életének akkori sokféle arculatáról. Parasztfiatalok, öregek, vidéki vasutasok, vasúti igazgatók, kisvárosi vénasszonykák, eladó lányok, anyás kedélyű özvegyasszonyok, élhetetlen, de goromba pesti "naccságák" megkapóan természetes összevisszaságban keverednek a mű lapjain. Az új kiadást új rajzok díszítik.

Fejes Endre - A ​hazudós
Fejes ​Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.

Kiss Noémi - Trans
A ​"trans" nagyjából annyit tesz: át. Határokon, nemeken, viszonyokon. Kiss Noémi rendkívül színes és sok nézőpontú elbeszéléskötete. A keleti és a közép-európai bevándorlók vagy csak időlegesen ott-tartózkodók helyzete Németországban éppúgy kirajzolódik benne, mint az ennek kontrasztját képező otthon-lét; a maradás vagy a hazatérés problematikája. Izzóan aktuális európai témák, friss és üde (pontos) elbeszélői nyelv. A megélt és megírt tapasztalatok, a kritikus társadalomszemlélet, a plasztikus ábrázolás, a helyén kezelt obszcenitástól a finom pszichológiai következtetésekig terjedő, sokszínű hang Kiss Noémit az idei év egyik legígéretesebb elsőkötetesévé avatják.

Fehér Gábor - Fehér ​Gábor válogatott elbeszélései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Domokos Tamás - Pornoid ​android
Szavakat ​ízlelgetett: tsukri, adhiya, gharwali, malkin, pinjara, hapta, pura, bhaiya, dada. Nem igazán lelkesedd a mostani kutatásért. Kivette a cédé tokjából a volt tanítványa kézírásával telerótt cetlit. A cédére írt számok szerzőinek listája. Lydia Lunch, The Birthday Party, The Damage Manual, Skinny Puppy, Cabaret Voltaire. A térképeket méregette: silány, számítógépes nyomtatványok. Kamathipura, Ghatkopar, Sonagachi, Khidderpore. Ezekben a városrészekben fog majd kószálni. Benyomások, adatok, sejtelmek, vélemények gyűjtögetése, szelektálása, elraktározása. Régóta gyötörte egy érzés. Hosszú utazásai során szinte mindig a bénult levertség állapotába juttatta: bármit is tett egész életében, bármi ellen is küzdött, szólalt föl, eredmény nélkül cselekedett; minden maradt a régiben. Elnéptelenedett falvakra gondolt. Kik a jogos örökösei, ha nem távoli országok távoli vidékeinek kisemmizettjei, nincstelenjei? A jelent vette sorra. A kereskedelmi csatornák fényűző cellácskáiban huszonnégy órás casting zajlott, odakint, a társadalom különféle bugyraiban pedig a leghevenyebb formákat öltő outcasting. „Nyugtalanságod nyelve logikusnak tetszik. Tulajdonképpen a főutca sarkán kígyózik. Idegesen írja utolsó képeslap-esszéit és nem ad magyarázatot egyetlen késésére sem. A nevet a rózsaszín spry folyamatos rázása mellett ejti ki ez a monológ. A mozdulatok ritmusa össze sem hasonlítható a féltónusú színuszgörbékkel, amelyek poétikai Sonic Youth dallamjelzőiket a She’s Lost Control basszus-melankóliájából merítették, és az összes magyarázat egy német szerelmes filmben. Now I wanna be your dog! Azt mondta a férfinek a nő: A csöndben én sajnos nem értelek, és a képben sem, amiben vontatottan beszélsz és rázod a rózsaszínű spray-t.”

Ady Endre - Sápadt ​emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Deme Zoltán - Mikrokozmosz
A ​kötet szerzője, Deme Zoltán, Szolnokon született 1949 májusában, Általános és középiskolai tanulmányait is ebben a városban végezte. Később magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári és etnográfusi diplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, film- és tévérendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Két könyve jelent meg eddig. Az Akadémiai Kiadó gondozásában bölcsészdoktori értekezése, Verseghy könyvtára címmel, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában pedig filológiai írásai Debreceni műhelymunkák címmel. Kisebb tanulmányait többek között az Irodalomtörténeti Közlemények, a Művészet, a Vigília, a Nagyvilág közölte, szépirodalmi művei a Vigíliában, a párizsi Magyar Műhelyben, műfordításai a Nagyvilágban jelentek meg

Tari István - Ellenfényben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Válogatott ​novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Déry Tibor - Theokritosz ​Újpesten
A ​gyűjtemény első elbeszélése 1931-ben született, az utolsó 1966-ban: harmincöt esztendő novellatermését tartja kezében az olvasó. Most, hogy ezt a hatalmas, gazdag, sokszínű anyagot együtt látjuk, nemcsak egy kivételesen izgalmas tehetségű író fejlődését követhetjük nyomon, hanem harmincöt év európai történelmének és stílusirányzatainak alakulását is. A gyűjtemény két kötete tartalmazza Déry Tibor jól ismert novelláit, elbeszéléseit, A ló meg az öregasszony, a Szerelem anyagát (köztük olyan nagyszerű írásokat, mint az Alvilági játékok, a Jókedv és buzgalom, Az óriás, a Vidám temetés, Számadás, Két asszony). Ezt az anyagot kiegészítettük a Niki-vel, továbbá az író néhány régebbi elbeszélésével (A prágai lány, Vendéglátás stb.), amelyek ezúttal jelennek meg első ízben könyv alakban, valamint az utóbbi évek novellatermésével.

Kosztolányi Dezső - Kulcs
1903-ban, ​tizennyolc éves korában érettségizett, s ősszel bölcsészként folytatta tanulmányait a budapesti egyetemen. Ekkor már munkatársa a szülővárosában megjelenő Bácskai Hírlap-nak, s itt közli első karcolatait, tárcáit, nemsokára novelláit is. Ezután - Juhász Gyula közvetítésével - a Szeged és Vidéké-ben, 1906-tól kezdve pedig a Budapesti Napló-ban jelennek meg novellái és tárcái. Első novellás kötetét, a Boszorkányos esték-et, 1908-ban adja ki. Ekkoriban már országszerte ismert költő, publicista, kritikus, s e kötete után a századelő legjobb novellistái között is számon tartják. Tizenegy novellás kötete jelent meg életében, egyik-másik két kiadást is megért. 1911-ben két kötete lát napvilágot, A vonat megáll és a Bolondok; ezeket követi 1912-ben a Beteg lelkek, 1916-ban pedig a Bűbájosok. A két forradalom éveiben is ad ki novellás kötetet: 1918-ban a Káin-t, 1919-ben a Pává-t. A húszas évek elején írja első regényeit is, s úgy látszik, hogy az életművében újként jelentkező műfaj kiszorítja érdeklődési köréből a novellát, mert 1921-ben még ugyan kiadja A rossz orvos című kötetét, de aztán jó egy évtizedig - az Esti Kornél (1933) megjelenéséig - nem jelentkezik novellás könyvvel. Életének utolsó évében jelenik meg a Tengerszem című kötete, a legérettebb, a világról legtöbbet mondó Kosztolányi-novellák könyve. Többi prózai köteteiben is akad egy-egy novella vagy novellával rokon írása - tollrajz, karcolat - vagy műfajilag nehezen meghatározható novellisztikus írása. Halála után több gyűjteményes novellás kötete jelent meg; ezek közül a legbővebb gyűjteménye a Réz Pál szerkesztette Kosztolányi Dezső elbeszélései című, 1965-ben kiadott kötet.

Gárdonyi Géza - Hosszúhajú ​veszedelem
Karácsony ​estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a "hosszúhajú veszedelem", a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá. Vannak nők, akik nem érdemlik meg a fenntartás nélküli szeretetet - ez a legtöbb, amit kiolvashatunk az elbeszélések némelyikéből, ki azért, mert zsarnoki módon féltékeny, a másik önző, s ezt látszólagos önzetlenséggel, vagy konok hazugsággal palástolja. A könyvet azonban az teszi igazán kedvessé és feledhetetlenné, hogy a társaság fele minden célzatos él mellőzésével a szépséges első szerelem emlékét idézi fel. Szépséges és fájdalmas emlékek, hiszen a szerelmeseknek nem rajtuk álló okok miatt kellett elszakadni egymástól. A Hosszúhajú veszedelem egységes keretbe fűzött elbeszéléseiből tehát minden emberhez szólóan a nosztalgia, az évtizedeken át elfojtva parázsló fájdalom remegése, az emlékezés és újraélés sajgó gyönyörűsége a költészet és a szerelem örök szépsége sugárzik.

Tóth Krisztina - Hazaviszlek, ​jó?
Hajléktalanok ​ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben... Végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző e könyvre, melyben Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. Hétköznapi, első ránézésre bagatell drámáról derül ki, hogy sorsfordító esemény, és az élet persze bármikor képes minket megörvendeztetni abszurd oldalával, csak az a kérdés, hogy sírni vagy nevetni van éppen kedvünk. A könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.

Mikszáth Kálmán - Tavaszi ​rügyek
Selmecbányai ​és rimaszombati elbeszélések. Mikszáth a gimnázium felső osztályait járta a csodált városban: a felvidéki Selmecbányán. Istenem, mennyi látnivaló! - kiált föl a Tavaszi rügyek bevezetésében. Az iskolaváros diákjai közül legnevesebb elődje Petőfi Sándor volt, róla a Petőfi-legenda Selmecen című írásában emlékezik meg. Az én Gyuri bácsim még diákkorából, az önképzőkör tagjának tollából való. Egész oldalas illusztrációkkal.

Csányi Vilmos - Kannibálok
"Micsoda ​barbár szóhasználat! Gyilkosság? Ugyan, konstrukció! Esztétika, poézis! Barmok! De legalább minden cikk azzal végződött, hogy: ki ez az ember? Ki a gyilkos? Talán inkább ki a művész, barbár nyelvetek szerint? Erre válaszolok! Megmutatom magam! Végre a figyelem központjában vagyok. Látva lássanak! Ismerjenek meg. Ismerjék meg bennem az Embert, az Én természetét és az Én megistenülésének nagyszerű lehetőségét. A lélek, az Én, Isten része, az Isten szerve a tapasztalásra. (...) Az aprócska Én célja ezen a világon az isteni tapasztalat harmatcseppjeinek szorgalmas összegyűjtése. Isten kíváncsi a világra és a parányi Éneken keresztül tekint le rá." - olvashatjuk a kötet egyik írásában e provokatív és furcsa vallomást a "kísérletező művészről". A nemzetközileg ismert etológus és kiváló tudományos művek szerzője ezúttal ismét szépírói munkával jelentkezik. Csányi Vilmos a Kannibálok című kötet elbeszéléseiben sem tagadja meg önmagát; ugyanazzal az elemző figyelemmel és hűvös eleganciával jeleníti meg az emberi természet "sötét oldalát", mint egyéb műveiben. Szatirikus látásmódja, fekete humora, éleslátása megkülönböztetett figyelmet érdemel a kortárs prózairodalmunkban is. Csányi Vilmos 1935-ben született Budapesten. Biológus, az Akadémia rendes tagja, Az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és ember viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Huszonkilenc könyv szerzője.

Kertész Imre - Az ​angol lobogó
Az ​angol lobogó Kertész négy rövidprózai művét tartalmazza. A címadó, 1956-ban játszódó elbeszélés mellett olvasható az 1977-ben kiadott, majd 1988-ban átdolgozott Nyomkereső; a szintén 1977-ben megjelent Detektívtörténet, mely egy képzeletbeli, dél-amerikai diktatúrában játszódó negatív utópia, valamint az 1991-es, naplószerű Jegyzőkönyv.