|
Szeretne találkozni igazi királylányokkal? Olyanokkal, akikért a mesei hős életét is kockára téve elindul, hogy akár csak egyetlen pillantást vethessen rájuk? Esetleg tündérekkel, akik játszi könnyedséggel teljesítik a vágyakat, de hatalmuk tudatában ugyanilyen könnyedséggel veszejtenek is el, ha óvatlanok vagy tiszteletlenek vagyunk velük? Netán boszorkányokkal, aki olyan titkok tudói, amelyekkel nemcsak élni, de egyben ölni is lehet? Akkor nézzen mélyen a saját lelkébe, mert ott megtalálja mindhármat!
A kötet a mesék bölcsességének segítségével a női lét három alapvető szakaszán vezeti végig az olvasót, feltételezvén, hogy a mai világban semmivel sem nehezebb királylánynak, tündérnek vagy boszorkánynak lenni bármely nő számára, mint hajdanán… Ezek ugyanis olyan női minőségek, amelyeket nagyon jól ismerünk, élünk benne vagy vele, csak éppen nem kapcsoljuk össze az éppen aktuális életkorunkkal, élethelyzetünkkel. Hajdani őseink az életről, a női élet ciklusairól szóló minden tudásukat „elmesélték” – „bele-mesélték” a következő generációk tudatába.
„Rólad szól a mese, csak a név más” – mondja Horatius, ahhoz azonban, hogy megtaláljuk/felismerjük benne magunkat, nem mindig vagyunk készen. Bár a mese a mai napig úgy működik, mint Ariadné fonala, mert a megrekedt, válságba került ember ebbe kapaszkodva újra megtalálhatja a helyét a számára elidegenedett világban, mégis egyre nehezebben tudjuk megragadni ezt a segítséget.
A kötet fő célja, hogy a választott népmesék felfejtésével ráébressze a meséről (és egyben a képi gondolkodásról) leszokott mai olvasót, mesehallgatót, hogy mekkora erő és tudás az, amit a sarokba állítottunk…
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Az álomlátó fiú
Mesék furfangos legényekről és leányokról. Hogy kik ők? Ravasz Péter, Ravasz Jancsi, a vitéz csizmadialegény, az álomlátó fiú, a furfangos királykisasszony, az ördög, a furfangos Barta, az okos és a bolond legény és egy egész regimentnyi leleményes, mesebeli alak. Az álomlátó fiú az első furfangos népmeséket összegyűjtő kötet.
Thomas Schäfer - A férfi, aki ezer évig akart élni
Bizonyos mesék terápiás szempontból felfoghatók egy-egy család történetének. Aki eltekint az értelmezésektől és közvetlenül csak az adott szöveggel foglalkozik, azt mélyen megérinthetik belülről, vagy rádöbbenthetik valamire, ami végül formát ölthet.
Hadd menjek el hozzád újra, testvér, mert ezen a világon számomra nincs már hely... - így szól az egyik mesében elhunyt fivéréhez egy férfi. Ez a mondat azonban egy családleképezéskor is elhangozhatna, ha valakit a a halál választott el a testvérétől.
A világ különböző pontjairól gyűjtött 14 mese példáján keresztül világossá válik, milyen gyakran tükrözik vissza a mesék a terápián résztvevő kliensek élettörténetét. Ezeknek a meséknek mindenekelőtt a családi körben bekövetkezett halál, illetve a betegség a fő témájuk.
Thomas Schäfer megdöbbentő párhuzamokat mutat be a mesék és Bert Hellinger szisztematikus pszichoterápiája között, megvilágítva, hogy a tiszteletteljes emlékezés az elhunytakra életben tartja a betegeket és az élőket is. Életenergiánkat erősíti, ha a halottainkat tiszteljük, és szeretettel gondolunk rájuk.
Tisztelni a halált - és életet nyerni. Ez a felismerés visszacseng Hellinger mondataiban is: Te maghaltál. Én még élek egy darabig, majd én is meghalok... Ha összességében szemléljük a világot, átmenetinek és mulandónak tűnik. Mögötte azonban valami maradandó rejlik, bármi legyen is az.
Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”
Massimo Diana - Szerelem a mesékben
Massimo Diana, olasz író könyvében a világ különböző tájairól származó mesék rövid leírását és elemzését olvashatjuk. A kiválasztott történetek mindegyike a férfi és a nő kapcsolatának szépséges, ugyanakkor gyötrelmekkel teli fejlődését mutatja be a mese-elemek részletes kibontásán keresztül. A korunkra jellemző, szerelemből kötött házasságoknak csupán töredéke éri el azt a magasabb, szellemibb szintet ahová csak hosszú várakozások és küzdelmek árán lehet eljutni. Ennek a folyamatnak a fázisaiba vezeti be az olvasót Massimo Diana az emberi élet legmélyebb igazságait magukba tömörítő népmesék segítségével. Az elemzéseken túl az olvasók közérthető leírást kapnak a pszichológia által feltárt párkapcsolati jelenségekről.
Marék Veronika - Hol terem a sok gyümölcs?
Egy kisfiú és egy kislány felelgetőst játszik. Beszélgetésükből megtudhatod, hol terem a cseresznye, a meggy, az eper, az őszibarack, a szőlő, a füge meg a banán és még sokféle más gyümölcs. Tudod-e, hogy mit kell tenned, ha gyümölcsöt akarsz enni? Miért jó, ha sok gyümölcsöt eszel? Könyvünkben minden kérdésre választ találsz.
Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A család
Amivel az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak.
A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.
Mérő László - Új észjárások
Miben rejlik a racionális gondolkodás ereje, és mik a korlátai, amelyek szükségessé teszik az okosság más formáinak a fennmaradását is?
A racionális gondolkodás erejének és korlátinak megismerése segít saját gondolkodásunk mélyebb megértésében, valamint nyitottabbá tesz a mienktől eltérő gondolkodásmódok iránt.
Bár a könyvebn van szó tudományról, ismeretet is terjeszt talán, mégsem tudományos ismeretterjesztő mű. Szellemi kalandot ígérő és gondolkodásra késztető, ugyanakkor szórakoztató olvasnivaló.
Ez a könyv a nagy sikerű Észjárások című könyv újraírt változata, a szöveg mintegy fele teljesen új. Az újraírt könyvet, miután a szerző korábbi Mindenki másképp egyforma című könyve 1999-ben elnyerte az "Év tudományos könyve Németországban" díjak egyikét, 2002-ben kiadják az Egyesült Államokban és Németországban is.
Ismeretlen szerző - Esti mesék lányoknak
Gyermekeink életében nélkülözhetetlenek a mesekönyvek. Az esti mesélések és simogatások percei felejthetetlenek. Ezúttal a kislányokhoz szólnak a magyar, francia, német, török, szicíliai, dán népmesék, hogy általuk jobban megismerjék önmagukat, közelebb kerüljenek a világhoz. Elek Lívia illusztrációi hívják életre a mesék szereplőit, a gyermekek képzeletét megindító világot. Természetesen az sem kizárt, hogy a lányok bátyjai, öccsei is tanulnak a szívhez szóló történetekből. Ám, hogy vita ne legyen a fiúk és lányok között, közreadjuk az ESTI MESÉK FIÚKNAK című mesegyűjteményt is.
Mérő László - Az érzelmek logikája
Új könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.
Mérő László - Észjárások
A vezérkari főnök betáplálja a szuperintelligens számítógépbe a kérdést: A Szovjetunió vagy az USA fog legelőször embert küldeni a Marsra? Rövid gondolkodás után a gép kiírja a választ: "Igen". A vezérkari főnök dühbe gurul és beüti a következő kérdést: "Igen, de ki?" Rövid gondolkodás után a számítógép kiírja a választ: "Igen, uram".
A szerző hosszú időt töltött a mesterséges intelligencia kutatásával, és tapasztalatait röviden így összegzi: Ebben a viccben az a vicc, hogy nem vicc. A nagy hangon hirdetett "intelligens" számítógépek lépten-nyomon produkálnak ilyenfajta válaszokat. A mesterséges intelligencia kutatások jelenlegi állása nem teszi lehetővé, hogy a józan hétköznapi ész számára nyilvánvaló sületlenségeket elfogadható biztonsággal elkerüljük. Ez a könyv élvezetes olvasmány, izgalmas szellemi kaland a számítógépes szakértelemmel alig vagy egyáltalán nem rendelkezőknek. Megtudhatjuk, hogy mit várhatunk és mit nem az "intelligens" számítógéptől, és ami még izgalmasabb: saját gondolkodásunk működésének mélyebb rétegeibe nyerünk bepillantást. A szöveget nem törik meg jegyzetek, pontos szakirodalmi hivatkozások, de a tárgymutatóban ezek is megtalálhatók. Így a téma iránt mélyebben érdeklődő olvasó a szerző körmére nézhet, hogy milyen tudományos eredményekre alapozza sokszor meglepő, helyenként vitatható állításait az emberi gondolkodás nem racionális tulajdonságairól, a tudomány és az egyéb megismerési módok lehetőségeiről (a művészettől a Zen-buddhizmusig), valamint a természetes és a mesterséges intelligencia erősségeiről és korlátairól.
Ismeretlen szerző - Minden napra egy mese
Minden napra egy mese, s egyik érdekesebb, mint a másik. Az év minden egyes napjára jut belőlük felolvasni-, mesélnivaló, még február 29-ére is, ha szökőév van. A 366 mesét tartalmazó kötetben a magyar mesekincsnek és a világ meseirodalmának színe-javát gyűjtötte egybe a válogató, legjobb íróink és műfordítóink feldolgozásában: angol, francia, német, svéd, norvég, orosz, indiai, kínai, japán népmese-feldolgozások és modern műmesék követik egymást tarka forgatagban. Egyik nap arról hall mesét, hogy miért nem hordanak piros sapkát a békák, másik nap arról, hogy miért alszik a medve télen, vagy milyen tréfát eszelt ki április elsején Móka Miki. A kötet minden egyes lapján új mese kezdődik, örömére a meseolvasó szülőknek s azoknak a gyerekeknek, akik hosszabb történet olvasására még nem mernek belefogni. Reich Károly színes illusztrációi varázsos mesehangulatot árasztanak.
Boldizsár Ildikó - Királylány születik
Minden kislány királylánynak születik. És a mesékből tudjuk, hogy a királylányok születésénél gyakorta bábáskodnak tündérek, akik megáldják az újszülöttet.
A kisbabák a szívükben őrzik ezeket a jókívánságokat, ám ahogy telnek-múlnak az évek, lassanként megfeledkeznek róluk.
Boldizsár Ildikó és Szegedi Katalin azonban emlékszik, és ebben a könyvben elmeséli nekünk, hogy milyen kincset rejt a kislányok szíve...
Ismeretlen szerző - Japán népmesék
"Valamikor réges-régen, ezer évnél is régebben, élt egy nagy bölcs Nippon földjén. Takakuni volt a neve, dajnagon (udvari ember) volt a tisztsége. Törvényt hozott, ítéletet, ítélkezett élők felett; bölcs urának parancsára, a nagy sogun (fejedelem) kívánatára. Élemedett korában volt már, amikor pihenőre tért és Udzsiba vonult vissza cseresznyevirágos, szilvafaárnyékos, hűvös, kies nyaralójába. Évek fáradalmait ott pihente ki, bölcs elmélkedésekbe hajtván a hosszú évek gondjaitól barázdált arcát. Udzsi bölcse lett a neve, messze terjedt híressége. Amint élt-éldegélt a nyaralójában, krizantémok berkeiben, madárdalok zengzetében, sok mindenen akadt meg a szeme s eltűnődő, figyelgető gondolatja. Buddha szentségére nézvén bizakodvást, házi oltárához járván imádkozvást, Nippon népe sorsa kóválygott fejében, annak gondja rezgett aggódó szívében. Térdvánkoskáját maga alá hajtván, ott üldögélt est est után, és a leáldozóban levő Napistenkének ott játszadoztak előtte aranyfonal-sugarai."
(Részlet az előszóból)
Marék Veronika - Boribon házikója
Boribon elhatározza, hogy házikót épít. Először pokróccal leteríti az asztalt, aztán bevisz mindent, ami fontos neki. Csakhogy hamarosan vendégek érkeznek: Bence és Szuszi. És a sok minden mellé már nem férnek be a kuckóba! Ráadásul este el is kell pakolni a játékokat. De nem baj, hiszen másnap újra lehet építeni!
Marék Veronika - Boribon focizik
Marék Veronika örökérvényű klasszikusa egy újabb résszel bővült! Ebben a mesében Boribon kap Annipannitól egy gyönyörű focilabdát - csak éppen Boribon nem tud focizni, Annipanni pedig éppen nem ér rá vele foglalkozni. De szerencsére jön Bence, és mint egy apuka a kisfiát, mindenre megtanítja a kismackót - hogyan kell cselezni, védeni, kapura rúgni, fejelni. Boribon a nap végére olyan ügyes focista lesz, hogy le is győzi Bencét. Ha nagy lesz, igazi focista lesz belőle, mondja, mert focizni jó!
Ismeretlen szerző - Kedves magyar népmeséim
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Petrolay Margit - Könyv a meséről
A szerző neve régen ismert a mesét szerető gyermekek és a nekik mesélő szülők körében. Jelenlegi könyve nem mese, hanem a mese története. Megismerhetjük belőle Tündérország titkait, és sok érdekeset megtudhatunk a boszorkányokról, sárkányokról, vasorrú bábákról is. Választ kap az olvasó arra, van-e létjogosultságuk a félelmet keltő meséknek. Elgondolkodhatunk rajta, miért szeretik a gyerekek ma is az Andersen- és Grimm-meséket. Kiderül, miért halhatatlan piroska...
E kötet első kiadása 1990-ben _Az emberiség emlékezete_ címmel jelent meg.
Ismeretlen szerző - Esti mesék a boldogságról
Esti mesék a boldogságról... ez a címe ennek a könyvnek, amely a világ különböző tájairól való népmeséket, regéket, és híres írók meséit tartalmazza. Arab, észt, lengyel, svéd, koreai és magyar, Andersen és Grimm-mesék egyaránt szerepelnek a könyvben. Más népek, más életformák, különböző történetek – de mégis sok a hasonlóság. Csupa jól ismert szavak, fogalmak: segítőkészség, jóság, őszinteség, hűség, szeretet, becsületesség, kitartás, tisztesség, barátság – ezek olyan fogalmak, amelyek mind kapcsolódnak a boldogság megteremtéséhez. Ezek a szavak a világ minden táján ugyanazt jelentik–csupán a hozzájuk kötődő történetek mások.
Arany László - Icinke-picinke
Arany László mesegyűjteményét a legszebb népmeséink között tartjuk számon. Székelyföldön gyűjtött történeteiben nemcsak megőrizte a magyarság gazdag nyelvezetét, de remekül visszaadta a mesék hangulatát, humorát, fordulatait is. A válogatás első gyöngyszeme, az Icinke picinke, amely biztosan a kedvencek közé fog tartozni.
Czakó Gábor - Banga Ferenc - 77 magyar rémmese
A rémmesék olyasfélék, mint a népmesék. A néppel történnek, ajakán formálódnak, szállanak szájról szájra, csiszolódnak, kopnak, összetapadnak, szétválnak, viccé, anekdotává hegyesednek bizonyos példaszerű helyzetekben.
Különbözni látszanak a népmeséktől abban, hogy szociológiájuk festőibb a mitikájuknál. No persze a helyzet! Arra bizony mindenki azt mondja, hogy nem mitikus, hanem kül- és belpolitikai, gazdasági, továbbá nehéz. Mert vegyük például a sárkányokat. A magyar népmesék sárkányai nem hüllők, lovon járnak, diót ropogtatnak, nőkkel hálnak. Lehet három fejük, hét, kilenc, tizenkettő, huszonnégy. Ezzel szemben egy rémmesei sárkánynak egy feje van és tizenegy jegyű személyi száma. Nomármost, miféle szám az a tizenegy? Nemzeti? Prím? Mitikus? O. M. Álomszótára szerint: "11: az erő, ugyanakkor a küzdelem, bűnözés és vezeklés száma is."
Helyben vagyunk.
Czakó Gábor
