A mozgásszabadság a legrégebben elismert, ugyanakkor széles körben korlátozott alapjogok közé tartozik. A jogkorlátozásra és a jogegyenlőség hiányára példák sora hozható az ókori rabszolgáktól és röghöz kötött jobbágyoktól az alattvalók és polgárok száműzésén, a vallásszabadsághoz kapcsolódó költözés jogáét vívott harcon, a fertőző betegségekhez kapcsolódó karanténokon, a kivándorlás szabályozásán át egészen az államszocialista diktatúrák kitelepítéseiig és ki nem adott útleveleiig. A kérdés vizsgálatának sajátos hazai aktualitást ad, hogy 2007. december 21-én – a magyar történelemben először – megszűntek vagy legalábbis szabadon átjárhatóvá váltak azok a határok, amelyek Magyarországot Európa nyugati államaitól elválasztották.
A schengeni csatlakozás történelmi pillanatának inspirációját követve, a kötet témája a mozgásszabadság: e szabadságjog érvényesülésének és korlátozásának néhány történeti és jelenkori formája, valamint az utóbbiak nemzetközi jogi, alkotmányjogi és rendészeti jogi értelmezése.
Az olvasó kezében lévő könyv célja az, hogy a magyar Alkotmány a tárgykört szabályozó 58. paragrafusának logikáját követve, egységes szerkezetben mutassa be az alapjog különböző aspektusait: az ország elhagyásához és az abba történő belépés (alapvetően nemzetközi jogi szemléletű) jogát; a közösségi jog a személyek szabad mozgására (mint a Közösség egyik alapszabadságára) vonatkozó joganyagát; a személyes szabadsághoz fűződő jog az országhatárokon belüli mozgásra vonatkozó szabályait; valamint e jog (elismerésének és korlátozásának) történetét. A kötet a Föld-rész könyvek része.
Kapcsolódó könyvek
Hugo Grotius - A háború és béke jogáról
„Sokan megírták már Róma vagy saját hazájuk belső jogának (ius civile) magyarázatát, illetve rövid összefoglalását. De kevesen érintették a népek vagy a népek uralkodói között irányadó jogot, amelyet vagy maga a természet hozott létre, vagy isteni törvények írtak elő, vagy a szokás és hallgatólagos megegyezés vezetett be. Átfogóan és meghatározott rendszerben pedig senki sem tárgyalta mostanáig ezt a jogot, jóllehet az emberiség érdeke ezt megkívánja” Hugo Grotius bevezetője
A legelterjedtebb és legelfogadottabb elméletek szerint Hugo Grotius ezen értekezésével vált a nemzetközi jog atyjává.
Művét három könyvre osztja. Az első könyvében a jog eredetéről szóló bevezetés után azt az általános kérdést vizsgálta, hogy van-e egyáltalán igazságos háború, majd a nemzetközi háború és a magánháború megkülönböztetése céljából kifejtette a szuverenitás fogalmát, végezetül pedig szólt az alattvalóknak a felsőbbséggel szemben fennálló kötelességeiről.
A második könyv tárgya mindazon okoknak kifejtése, amelyekből a háború keletkezik, melyek a szabad és melyek az elsajátítható javak; milyen jog illeti meg a személyeket más személyek felett, milyen kötelezettség származik a tulajdonból, milyen jogok jönnek létre egyezmény vagy szerződés által, mi a szövetségi szerzések hatálya stb.
A harmadik könyv elsősorban azzal foglalkozik, hogy mi megengedett a háborúban, majd rátér a béke különféle fajtáira és a háborúval kapcsolatos egyezményekre.
Másik jelentősége, hogy elhatárolja a természetjogot az erkölcstől és a pozitív jogtól.
Az állami és az emberi jog forrását abban a szerződésben látja, amelyet az emberek a bennük meglévő társulási hajlam miatt kötnek, hogy nyugodtan és rendezetten élhessenek együtt. A szerződés megtartása érdekében jött létre az államok belső joga. Ugyanakkor külön jogra van szüksége az emberiséget, a népeket összekapcsoló közösségnek is – ez a népek joga, azaz a nemzetközi jog, amely minden államra és uralkodóra egyformán érvényes.
Ismeretlen szerző - Alkotmányos alapok
Az Alkotmányos alapok elsősorban azok számára íródott, akik a felsőoktatásban, de nem jogtudományi képzés keretében tanulnak alkotmánytani, alkotmányjogi ismereteket. Feldolgozza a 2011-ben elfogadott Alaptörvény és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos és egyéb alkotmányjogi törvények legfőbb rendelkezéseit, elsődleges célja ugyanakkor az, hogy az – alkotmányszövegektől függetlenül érvényes – alkotmányos alapelvekről, értékekről és alapintézményekről nyújtson áttekintő képet. Ennek megfelelően az alapelvek és -intézmények keretében, azokhoz kapcsolódóan mutatja be a hatályos magyar alkotmányjog legfontosabb szabályait.
Az alkotmányos alapokat a szerzők áttekinthető, jól rendszerezett és strukturált módon tárják az olvasók elé, akik ezáltal egy könnyen feldolgozható és elsajátítható alkotmánytani rendszerrel ismerkedhetnek meg. Ez szilárd alapot jelenthet további, elméleti, összehasonlító és tételes jogi vagy akár gyakorlati ismeretek megszerzéséhez, de a könyvet így haszonnal forgathatják mindazok is, akik érdeklődnek az alkotmányos alapelvek és alapintézmények iránt.
Kovács Péter - Nemzetközi közjog
A tankönyv a nemzetközi jog alapkérdéseit, a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát és az e tárgyban született alkotmánybírósági határozatokat mutatja be. A jogforrási rendszereket áttekintve a szerződéskötés elméletére és gyakorlatára, a szerződések értelmezésére, érvénytelenségére és megszűnésére tér ki, majd a szokásjogot, valamint a jogalanyiságot és a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb jogi szabályait tárgyalja, figyelmet fordítva a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatára. Az emberi jogok nemzetközi védelmét, a kisebbségvédelem nemzetközi jogát ismertetve hangsúlyozza a legfontosabb szabályok folyamatosságát, de jelzi azokat a fő területeket is, ahol a nemzetközi kapcsolatok jogi koordináta-rendszere átalakul. Így az erőszak alkalmazásának és az ún. humanitárius intervenciónak a kérdését és ezzel összefüggésben az ENSZ reformját a tankönyv már a 2006-os állapotnak megfelelően mutatja be. A felelősség nemzetközi jogi szabályait az ENSZ kodifikációs tervezetét figyelembe véve, az egyén büntetőjogi felelősségének kérdését pedig a nemzetközi büntetőbíróságok példáin keresztül tárgyalja. A diplomáciai jog bemutatásakor az elméleti alapvetések mellett a szokásosnál bővebben szól a diplomáciai gyakorlatról. A nemzetközi bírósági döntések megértését számos térkép segíti.
Patrick Daillier - Alain Pellet - Kovács Péter - Nguyen Quoc Dinh - Nemzetközi közjog
A tankönyv a francia nyelvterületen jelenleg használatos leghíresebb tankönyv magyar fordítása és egyben adaptációja. A nemzetközi közjog ismeretanyagát átfogóan mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi bírósági joggyakorlat legfontosabb tételeinek pontos idézésére. A hivatkozások az Állandó Nemzetközi Bíróság és a mai Nemzetközi Bíróság ítéleteire és tanácsadó véleményeire ily módon a nemzetközi jogi gondolkodásmód elsajátítását is elősegítik. A kötet általános nemzetközi közjogi ismeretanyagába az adaptáció során beépült a magyar alkotmányjogi, alkotmánybírósági és szerződéskötési gyakorlat ismertetése is. A kötet a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hivatalos tankönyve, ugyanakkor kézikönyvszerűen is használható a jogalkalmazó és az érdeklődő olvasó által.
Bokorné Szegő Hanna - Nemzetközi jog
Az ember egyre otthonosabban és egyre gyorsabban mozog nemcsak a Föld felszínén, hanem a világűrben is, vagy éppen a tengerek mélyén. Ez nem csak az egyes emberre érvényes, hanem az államokra is, amelyek között tűnőben vannak - horizontálisan és vertikálisan - a földrajzi távolságok. Csakhogy a technika rohamos fejlődése nemhogy csökkentené az államok közötti feszültségeket, inkább olyan globális problémákat hoz felszínre, mint például az államok fejlődésének növekvő különbségei, mint az egyre veszedelmesebb környezetszennyezés, mint a tömegpusztító fegyverek fenyegetése, és így tovább.
A szerzőnek az a meggyőződése, hogy a nemzetközi jognak döntő szerep jut az államközi kapcsolatok zavarainak elhárításában - bízik benne, hogy ez a könyv hasznára lesz az egyetemi hallgatóknak, de rajtuk kívül mindazoknak is, akiknek tevékenysége bármi módon összefügg a nemzetközi kapcsolatokkal.
M. Nyitrai Péter - Nemzetközi és európai büntetőjog
A nemzetközi büntetőjog iránt az utóbbi években érthetően megélénkült az érdeklődés, hiszen a nemzeti büntetőjog alkotása és alkalmazása során számos esetben elkerülhetetlenné vált a büntetőjog nemzetközi dimenziójának figyelembevétele. A témában megjelent eddigi írások egy-egy konkrét szakterületre koncentráltak, ugyanakkor továbbra is hiányzik egy olyan átfogó munka, amely a nemzetközi büntetőjog diszciplínájának egészét, annak minden sarkalatos összetevőjét rendszerezetten, összefüggő egészet alkotva, az alapvető összefüggéseket feltárva foglalja össze, megkönnyítve ezzel a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és szakemberek biztonságos eligazodását e szövevényes tudományterületen. A kötet e hiány pótlására vállalkozik: bemutatja a nemzetközi büntetőjog fogalmi-rendszertani kérdéseit, a tudományterület történeti fejlődését, a jogforrások rendszerét, a jogalanyok körét, a felelősségre vonás feltételrendszerét, a nemzetközi bűncselekmények dogmatikáját, valamint a nemzetközi büntetőjog kikényszerítésének modelljeit. A szerző az európai regionalizációs törekvéseket, így különösen az Európai Unió büntetőjogának specifikumait fejezetenként, az adott résztémakör összefüggésében taglalja, ezzel is érzékeltetve az európai büntetőjog önállósuló rendszerjellemzőit, illetve a nemzetközi büntetőjog fejlesztésében vállalt vezető szerepét.
Nagy Boldizsár - A magyar menekültjog és menekültügy a rendszerváltozástól az Európai Unióba lépésig
Magyarország a menekülteket kibocsátó országból valóban menekülteket befogadó országgá – vagy legalábbis ugródeszkává – vált a nyolcvanas évek végétől kezdődően? Ha igen, miért tette? Miért nem költözhet mindenki oda, ahová akar, miért kell a menekülőnek „kivételt”, rendkívüli bebocsáttatást kérnie? Másképp kell-e, szabad-e bánni az Erdélyből menekülővel, mint az Afganisztánból érkezővel? Szigorodott, vagy enyhült a magyar menekültügyi rendszer az Európai Unióhoz közeledvén? Csak néhány kérdés azok közül, amelyekre választ kap az Olvasó. A könyv elméleti fejezetei megvilágítják, hogy miért képzelhető el egy olyan világrend, amelyben mindenki (aki nem közvetlenül veszélyes a társadalomra) oda költözhet, ahova akar, s azt is, amíg ez az állapot nem következik be, miért helyes a menekültekkel kivételt tenni. A magyar történelem, a jogszociológia, a demográfia, a politológia, a nemzetközi jog s mindenekelőtt a magyar menekültügy iránt érdeklődők olyan könyvet kapnak kezükbe, amely elsődleges – gyakran nem publikus – források feldolgozásával, és a nyilvános diskurzus elemzésével kínál tükröt. Megmutatja, hogy a független magyar menekültpolitika időszakában, a nyolcvanas évek vége és az uniós csatlakozás közötti negyedszázadban mit tettünk mi – akik annyi hullámban menekültünk el innen – azokért, akik nálunk kerestek oltalmat.
Ismeretlen szerző - Alkotmányjog
Az alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény az Alkotmánytan című tankönyv kiegészítőjeként kézikönyv, oktatási segédanyag az egyetemeken, főiskolákon, népfőiskolákon és a középfokú oktatási intézmények alkotmánytani stúdiumain. A kötetbe felvett törvények a jogászképzés alapjai, ismeretük nélkülözhetetlen a társadalomtudományi szakemberek képzésében, és hozzátartozik az általános politikai kultúrához is.
Sári János - Somody Bernadette - Alapjogok
A kötet az állampolgárok alapvető jogainak eszme- és intézménytörténetét, magyar szabályozását és nemzetközi gyakorlatát vizsgálja. Az alapvető jogok körében nemcsak az első és második generációs jogokat tárgyalja, hanem a legújabb kutatási eredmények és alkotmánybírósági gyakorlat alapján harmadik generációs alapjognak tekintett jogokat is (környezethez való jog, betegjogok, fogyatékosok jogai stb.) A szerző az egyes jogok kapcsán az alkotmányos szabályozás mellett szisztematikusan elemzi az azokhoz kapcsolódó elméleti megállapításokat, alkotmánybírósági határozatokat, nemzetközi dokumentumokat és bírósági gyakorlatot is, valamint bemutatja az alapjogok érvényesülésének magyar és nemzetközi biztosítékrendszerét. Mindezzel azt a célt szolgálja, hogy az alapjogok méltó súlyt kapjanak az alkotmányjogi gondolkodásban és a jogi oktatásban. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második kötete, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.
Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Máthé Gábor - Révész T. Mihály - Völgyesi Levente - Magyar alkotmánytörténet
A korábbi magyar alkotmány- és jogtörténeti tankönyvekhez képest e tananyag módosított szerkezettel kívánja szolgálni az egyetemi oktatást. A tradicionális feldolgozásokkal szemben a kötetben a kronologikus szempont másodlagossá vált a magyar állam történeti modelljeinek analízise mellett. Ezt a felfogást kívánja szolgálni az állammodellek általános elemzésének és az államfejlidés legáltalánosabb tendenciáinak kiemelt ismertetése, az állami szervek működési és szerkezeti sajátosságainak különválasztott kezelése. Harmadik átdolgozott, javított kiadás.
Bajáki Veronika - Gaál Zoltán - Pőcze Béla - Sári János - Schidt Péter - Takács Imre - Magyar alkotmányjog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Emberi jogok
A kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.
Sári János - Alapjogok
Az először 2000-ben Sári János tollából megjelent tankönyv átfogóan, a magyar alkotmányjog szemszögéből dolgozza fel az alapjogok témakörét. A kötet az emberi és polgári jogok történeti és összehasonlító megközelítésén túl két pillérre építkezve mutatja be e jogok magyar alkotmányjogi alapjait. A tananyag egyik pillére a magyar alkotmánybírósági gyakorlatból kikristályosodó alapjogi dogmatika, a másik az alapjogok törvényi, szakjogági szabályokban való megjelenésének az érzékeltetése.
Az átdolgozott kiadás az aktualizáláson tól margócímekkel és tárgymutatóval bővült, továbbá a hazai emberi jogi szakirodalom bibliográfiája is kiegészült a legújabb kötetekkel, tanumányokkal. Ezek a változások nemcsak az alapjogi tananyag feldolgozásában, elsajátításában nyújtanak segítséget, hanem lehetővé teszik azt is, hogy a kötetet kézikönyvként vagy további kutatások kiindulópontjaként lehessen használni.
A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második része, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.
Megyeri-Pálffy Zoltán - Név és jog
A név az emberi létezés minden pillanatában jelen van, mégis vannak olyan események, amikor a névviselés kilép a hétköznapi megszokottságból, s jelentős kérdéssé válik az egyén életében. Ilyen a születés, a házasságkötés vagy a névváltoztatás, amelyek az ember társadalmi helyzetére is hatással vannak. Bizonyos esetekben a társadalmi változások hatnak a névviselésre, ezért azt mondhatjuk, hogy az lakmuszpapírként jelez egyes társadalmi folyamatokat. A név és a jog viszonyrendszerét a névviselési, névjogi szabályok írják le, ezek magyarországi megjelenésének és fejlődésének feltárására vállalkozik a szerző. A komplex jellegű kutatás a jogtudomány, a jogtörténet megszokott módszerei mellett felhasználja a nyelvészet, a névtan, a történettudomány és a szociológia eszközeit és eredményeit is. Nemcsak ez az interdiszciplinaritás lehet szokatlan az olvasó számára, hanem az a történeti szemlélet is, amely az egész kutatást meghatározza: a könyv a kezdetektől egészen napjainkig bemutatja a névviselés magyar szabályozásának fejlődését. A megrajzolt fejlődési ív olyan jogi, társadalmi és történeti összefüggésekre és folyamatokra világít rá, amelyek nemcsak e tudományterületek képviselőinek, ha-nem a sajátos magyar névviselés szabályozástörténete iránt érdeklődőnek is hasznos ismeretekkel szolgálhat.
Majtényi Balázs - Lejtős pálya
E könyvet, mely a Földrész könyvek sorozat része, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a hazai szakirodalomban elsőként nyújtsunk minden érdeklődő számára átfogó képet a 2003 után jelentős változásokon átmenő magyarországi antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi szabályozásról.
S. E. Finer - Vernon Bogdanor - Bernard Rudden - Comparing Constitutions
A political scientist and a comparative lawyer have joined forces to produce a revised and expanded version of the late S. E. Finer's classic Five Constitutions. Their book gives the present texts of four important constitutions, the American, German, French and Russian, and it adds the basic political structure of the European Union, and provides a full account of the British constitution.
John Gardner - Vénasszonyok nyara
Az öreg James L. Page vadászpuskájával szétlövi a tévé képernyőjét, és hasábfával kergeti föl a szobájába nővérét, özvegy Sally Page Abbottot. A hadiállapot (egyikük fenn, másikuk lenn) három napig tart, utána a felek kibékülnek, majd jön a medve, katarikus erejű revelációt hoz, cserébe fölnyalábol egy halom lépes mézet, és távozik.
Miért kényszerül a nyolcvanesztendős Sally Page Abbott korához méltatlan sietséggel a menekülésre? Mert hisz az atomerőműben, a nagyüzemi agrártermelésben és a kollektív társadalmi felelősségben. És miben hisz öccse, az öreg James? A szakadatlan munkában, a Bibliában és az amerikai szabadságharc mitizált hőseiben.
Gardner groteszk világot, mai ellentéteket ábrázol: az isten háta mögötti hegyi település megkövült paraszti életrendje már csak a burleszk szintjén tudja képviselni az óamerikai erényeket: a kitartást, a tenyeres-talpas becsületességet, a munkakedvet, a férfias keménységet; a faluról elszármazott, majd a nagyvilággal némiképp feltöltődve visszatérő nővér fejében a kisvárosi, kispolgári világképet újságfőcímek, tévékommentár-frázisok rögzítik s teszik felszínessé, ostobává. A két nagyon is amerikai tradíció és létforma összecsapásából csak tragikomikus gyűlölködés születhetik, hiszen a két öreg éppen olyan naiv és szánandó, mint amilyen idejétmúlt és tarthatatlan az álláspontjuk. A konfliktus azonban mégis drámai - a két öreg ugyanis integritását védi benne körömszakadtáig, amit a körülöttük felbukkanó "normális" emberek már rég elvesztettek.
Szép, érzékeny, meleg emberséggel megírt történet a Vénasszonyok nyara, s ritkaság is: az ismeretlen falusi Amerikára nyit kilátást.
Nagyné Szegvári Katalin - Fejezetek az Amerikai Alkotmány történetéből
Máig izgatja az alkotmányjogi szerzőket az amerikai kormányzati struktúra sajátos megoldása: egy erős elnöki hatalom és csak az elnöknek alárendelt kormányzati adminisztráció, ami merőben különbözik és szokatlan a hatalmi ágak Montesquieu-i klasszikus megosztásától.
Az amerikai demokráciának valóban sajátja, hogy ebből az elnök kezében kicsúcsosodó végrehajtó hatalomból a miniszteri felelősség hiánya ellenére nem vált egy automatikus hatalom, amiben nyilvánvalóan a fékek és ellensúlyok elnevezésű politikai alkotmányos axióma segítette eddig is ki az USA kormányzatát. Bár ahogy a szerző is jelzi az elnöki hatalom és a föderális kormányzat szerepének csendes, de szívós megerősödésével számolhattunk, amit a függelékben szereplő alkotmányhoz csatolt alkotmánykiegészítések is jól mutatnak.
Fentiekhez hasonlóan tanulságos bemutatásban részelteti a szerző az Olvasót a máig minden államkormányzatot izgató kérdés - a gazdasági szabadság „versus” állami beavatkozás - problémaköre kapcsán. Ma már elég világos, hogy a kereskedelem és ilyen módon a gazdaság egy jelentős szegmentje az Unió hatáskörébe utalása, különösen, hogy ehhez hozzá kapcsolják az adóztatás lehetőségét is, óhatatlanul a gazdasági szabadság korlátozását vonja maga után. Nagyon is látványos az a fejlődési ív, amit a gazdasági szabályozás az USA-ban befut. Különösen, amikor a századforduló szociális problémái megérlelik az intenzívebb állami beavatkozás szükségességét.
Ismeretlen szerző - Alkotmánytan I.
A tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel.
Petrétei József - Magyar alkotmányjog I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.