|
A tanulmánykötet második összefoglalása a Pécsi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékén folyó vallási néprajzi kutatások eredményeinek. A Studia sorozat VIII. tagjaként megjelent első kötet még csak a gyimesi magyarság vallási életének, hiedelemvilágának és vallásos folklórjának feltárásáról számolt be. Időközben a vizsgálatok – melyekbe kolozsvári és budapesti kutatók is bekapcsolódtak – a moldvai magyarság néhány településére, valamint a Maros megyei Szőkefalván létrejött Máriakegyhelyre is kiterjedtek.
Az e terepeken végzett kutatások – és e kötet tanulmányai – három fő problematika köré szerveződnek. A hivatalos és a népi vallásosság kettősségének és kapcsolatainak tisztázása. E kérdéseket Peti Lehel a szőkefalvi kegyhelyen kialakult látomásjelenségek vizsgálatával, Győrfy Eszter az ugyanott tapasztalt csodák elemzésével, Kajári Gabriella pedig gyimesi imatársulatok vezetőiről írva közelítette meg. A vallási értékek szerepének megváltozása a modernizáció hatásai nyomán, a “hagyományos” és “modern” jelenségek egymás mellett élése. Csonka-Takács Eszter egy Gyimesből Budapestre költözött család példáját elemzi; Peti Lehel a Szőkefalvára látogató moldvai zarándokcsoportok látomáskultúráját vizsgálja; Kővári Réka és Rudasné Bajcsay Márta az egyházi népénekek, a vallásos énekkultúra változásait regisztrálja.
A római katolikus és ortodox vallás és kultúra érintkezésének, a magyar-román együttélésnek, kölcsönhatásoknak a kérdései, a nyelvi hatások és a nyelvvesztés folyamatai, a kétnyelvűség problémái. Balatonyi Judit a gyimesi “gyermeklakodalom” kapcsán vizsgálja a románok és magyarok egymással rivalizáló identitáskonstrukciós kísérleteit; Takács György a csíkszéki, kígyómarás elleni – magyarok kezén is románul használt – ráolvasók eredetkérdéseit boncolja; Iancu Laura pedig – sajátosan a moldvai magyarság vallásgyakorlásának viszonylatában -, a kétnyelvűség valamint a doktrinális és vernakuláris vallás kettősségének összefüggéseire világít rá.
Kapcsolódó könyvek
Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A magyarság néprajza I-IV.
A magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."
Ismeretlen szerző - Az őshazától a Kárpátokig
Eben a könyvben a szerzők a tér és idő kiszélesítésével a magyar ősmúltba vezetik vissza az olvasót. A honfoglaló magyarság "bejövetel" előtti, vagy éppen az idő tájt lezajlott történetének néhány epizódját, jellegzetes vonását írják le. Tárgyi emlékek, régészeti leletek, fennmaradt dallamok, csonka szövegek, mondák nyomán az ezeregynéhány esztendővel ezelőtt élt és megannyi törzsből összetevődött magyarság és az őt megelőző rokon avar nép szellemi kincseinek, gondolkodásmódjának, hitvilágának rajza bontakozik ki a tanulmányokból, melyeket különböző tudományágak legjobb képviselői írtak.
Foglalkoznak a magyar őstörténet s a néprajztudomány összefüggéseivel, a csillagos ég Csodaszarvas-mondájával. Érdekes hitéleti következtetéseket vonnak le a Levédiában élt, majd hont foglaló ősök állattartási módjáról, szarvasmarha-kultuszáról. boncolgatják a hun és a finnugor mondák kapcsolatát. Vizsgálják az ősi magyar népzene rokonságát más népekéivel.
Néhány ásatás leírása az avarokkal foglalkozik, de elmeséli szerzője azt is: mennyi érdekes élményt hoz egy-egy ilyen vállalkozás. S hogy ne csak az őshazabéliekkel ismerkedjék az olvasó, egy tanulmány a Kárpát-medencében előttünk, majd velünk együtt lakozó lovasnépek vaskohászatáról is szól.
Élvezetesen megrajzolt, üde színekkel villogó kaleidoszkóp ez a kötet. Szellemi utazás népünk homályba vesző múltjába.
Kiszely István - A magyarság embertana - A magyar ember
A magyarság a világon embertanilag legjobban feldolgozott ország; e feldolgozásban oroszlánrésze volt Kiszely Istvánnak, aki biológiai végzettsége mellett geográfus is, így az ország lakosságát térben és időben el tudta helyezni. Az előző kötetekben az olvasók megismerhették a Föld minden országát és népét, a Sírok, csontok, emberek című munkában bepillanthattak a kutatás műhelytitkaiba. Jelen kötet alapján elhelyezhetik a magyarságot a világ népeinek sokaságába, és dinamikájában láthatják a 15 milliónyi magyarság embertörténetét a honfoglalás óta. Megdöbbentő olvasmány térben és időben látni a magyarság mozgását, és minden magyar ember megismerheti szűkebb hazájának múltját, amiből megértheti a jelenét.
Colleen Mcdannell - Bernhard Lang - A Menny története
A történelem során a művészek, költők és gondolkodók egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült, színes világként ábrázolták a mennyet. A Yale Egyetem szerzőpárosa, Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész könyvükben az elmúlt kétezer év legjelentősebb vallás- és művészettörténeti személyiségeinek álláspontját mutatják be a túlvilági lét kérdéseiről, Jézustól Aquinói Szent Tamáson át Swedenborgig és a huszadik századi apokaliptikus gondolkodókig. A Menny története az első olyan, tudományos igényességgel megírt, ugyanakkor közérthető, élvezetes olvasmány, amely egy kötetbe foglalja, milyennek is képzelték a különböző generációk a keresztény mennyországot.
Johanan Aharoni - Michael Avi-Jonah - Anson F. Rainey - Ze'ev Safrai - Bibliai atlasz
A Bibliai Atlasz teljesen átdolgozott kiadása felhasználja a legújabb bibliai, történelmi és régészeti felfedezéseket a bibliai történelem térképek segítségével történő bemutatásához. A kétszínnyomásos térképek, a szöveg és az illusztrációk hozzásegítenek ahhoz, hogy megismerhessük az i. e. 3000 és i. sz. 200 között eltelt időszak eseményeit. A szerzők nemcsak a bibliai tudományokból merítettek, hanem fölhasználták az egyiptológia, az asszíriológia, valamint az ókori Görögország és Róma kutatásának tudományos eredményeit is, melyek segítségével az alábbi területeket sikerült részletekbe menően megvilágítaniuk:
- népvándorlások és letelepedések
- a Bibliában szereplő hadjáratok és ütközetek
- gazdasági fejlődés, kereskedelmi útvonalak és természeti erőforrások
- a bibliai szereplők helyváltoztatása az egyes területeken és városokon belül
- régészeti ásatások a Szentföldön a kő- és rézkorszakban, a kanaáni periódusban, valamint az izraelita időszakban
- az egyház növekedése az i. sz. első és második században
A térképeket és a főszöveget még szemléletesebbé teszik az eszközöket, pénzérméket, fegyvereket és műalkotásokat ábrázoló illusztrációk. Ezenfelül az atlasz számos értékes függeléket tartalmaz: a korai civilizációk részletes összehasonlító kronológiáját, a bibliai helyek szerint visszakereshető térképmutatót, valamint személynévmutatót, melyeknek köszönhetően a legrészletesebb és legalaposabb atlaszt veheti kezébe az olvasó.
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Daczó Árpád - Csíksomlyó titka
A könyv szerzője először 1980-ban, a Népismereti dolgozatokban közölt feltűnően érdekes írást a gyimesi-kosteleki-Babba Máriáról, akit a néphitben azonos módon emlegetnek a csíksomyói Szűz Máriával.
Tehette ezt azért, mert ismeretei igen alaposak voltak, kutatómunkájában elmélyedt, és mert hivatásszerűen foglalkozik mindezzel, hiszen Daczó Árpád Ferenc-rendi szerzetes pap (páter Lukács).
A könyv több évtizedes kutatómunka eredményeként jött létre, megmutatva, hogy a székely, valamint csángó néphit mit őrzött meg az ősmagyarság istenvilágából, hiedelmeiből, rítusaiból, illetve mi az, amit beolvasztott a keresztény világképbe. A könyv kapcsolatot keres ősi és jelenben is megmaradt személy- illetve helynevek között, tehát ami a régi magyar mitológia Boldogasszonya, az lehet ősvallásunk Hold-istenasszonya, a keresztény Boldogságos Szűz Mária, és megkeresi azokat az ősrégi helyneveket, ahol egykori mágikus szertartások létezhettek, és amelyek mind a mai napig meghatározzák vallásos világnézetünket.
Tészabó Júlia - Nagy húsvéti képeskönyv
A karácsony mellett a húsvét az az ünnepünk, amelynek az évszázadok során kialakult gazdag szokásvilága nagyon sok ember számára megtöri a hétköznapok egyhangúságát. Az egyházi ünnep rituáléján kívül hangsúlyt kaptak a profán ünneplési módok is, s a húsvét mély tartalommal bíró eszméje számos képző- és filmművészeti alkotás ihletője lett.
Kötetünk felvillantja az ünnep kialakulásának történetét. Bepillantást nyújt a hozzá kapcsolódó hiedelmekbe és népi szokásokba, amelyek vidékenként eltérő formában öltenek testet, számos mozzanatuk a városokban is elterjedt és fennmaradt napjainkig. Ízelítőt kap az olvasó a húsvéti témakörben fogant festészeti alkotások gazdag világából is.
Ifj. Lele József - "Az Úr készen találta Őt"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Népszokás, néphit, népi vallásosság
A Magyar néprajz kiadásának terve 1955-ben született meg, első kötete mégis több mint harminc év várakozás után jelent meg.
A részletes és szakorientált bibliográfiával, különböző mutatókkal és tárgyi illusztrációkkal teljes kötet méltóan illeszkedik a hazai néprajz tudományos-tájékoztató forrásai közé. Felhasználva a rokon- és segédtudományok kutatási eredményeit, a Magyar néprajz európai érdeklődésre is számottartó - kézikönyvvé válik, amely a szakma és a művelt nagyközönség számára egyaránt fontos.
Orosz István - Egy magyar szentember
E kötet írója, Orosz István a századforduló messze vidéken ismert búcsúvezetője volt. Hívő ember, aki azonban nem veti meg a vallásos tevékenységgel járó reális hasznot sem, akiben a vallásos hit és a paraszti, kereskedői élelmesség különös módon találkozik... Végtelenül érdekes néprajzi dokumentum ez a maga nemében egyedülálló, érdekes önéletrajz: vallásos motívumai mellett jelentős adalék a kispolgárosodó parasztság lélekrajzához is.
Bajtai Zsigmond - Krisztus tanúi a történelemben
Bajtai Zsigmond apátplébános annak idején Salgó János név alatt tette közzé Rómában a "Krisztus tanúi a történelemben" című művét, amely fiatalok között nagy sikert aratott. A közvetlen hangú és tárgyszerű feldogozás elismerést nyert a hitoktatók körében.Az új kiadás hiányt pótol.
Peter Brown - Szent Ágoston élete
Peter Brown harminc évvel ezelőtt megjelent klasszikus életrajzát már hosszú ideje a Szent Ágoston életét és tanítását bemutató alapműként tartják számon. Nemrégiben azonban Ágostonnak számos eddig ismeretlen levele és prédikációja került elő, és ez a nagyszerű fölfedezés új megvilágításba helyezte püspökségének első és utolsó évtizedét. Ezek a szövegek arra késztették Peter Brownt, hogy felülvizsgálja némely megállapítását mind a Vallomásokat író szerzővel, mind pedig az észak-afrikai római uralom utolsó éveiben prédikáló és író idős püspökkel kapcsolatban. Brown professzor az eredeti életrajzhoz - melyet változatlan szöveggel közlünk - csatolt terjedelmes Epilógus két fejezetében foglalja össze gondolatait ezekről az újonnan felfedezett dokumentumokról. Emellett arról is áttekintést nyújt, miként alakult az Ágoston-kutatás a hatvanas évek óta.
Pusztay János - "Ha én szólok Észak beszél..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Takáts Gyula - Somogyi pásztorvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bangha Béla - Borbély István SJ - Az ősegyház
A keresztény egyház története I.kötet
Előszó
Hogyan lett, hogyan alakult, mily körülmények s fordulatok közt fejlődött a századok folyamán a kereszténység, az Egyház? Mikép bontakozott ki a tanrendszere, sajátos gondolatvilága, vallásossága, szertartási és jogi élete? Belső szervezete, intézményei s külső helyzete a világban? Milyen tényezők hatottak rá? Mik voltak diadalai s vereségei, örömei s megpróbáltatásai? Kik voltak hősei és árulói, támadói és védelmezői? Milyen hatással volt az emberiségre, államra, társadalomra, művelődésre, erkölcsre, népek boldogulására, nemzetek sorsának alakulására - viszont milyen hatásokat vett át az evilági tényezőktől?
Ezek azok a kérdések, amelyekre az egyháztörténet választ keres és ad. Első pillanatra látnivaló, mily óriási területeket és távlatokat fog át az egyháztörténet s mennyire a leghatalmasabb és legérdekfeszítőbb része ez az emberiség általános történetének. Az utolsó kétezer év legmesszebb ágazó, legsokoldalúbb eseménysorozata tárul itt elénk, amely nélkül Európa kétezeréves fejlődését, művelődésének legmélyebb rúgóit s irányítóit megérteni nem lehetne, amint nem tudnánk nélküle az emberiség legértékesebb részének lelki világában sem eligazodni.
Egy intézmény története ez, amelynél áldottabb s gyűlöltebb intézménye nem volt még a világnak; egy rendszeré, amely kezdettől fogva az ellentmondások forgatagába került- Voltak s ma is vannak szerelmesei, de heves ellenségei is. Vértanúi és elnyomói. Lelkes katonái s engesztelhetetlen tagadói.
Dr. Timkó Imre - Keleti kereszténység, keleti egyházak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Istenek, megváltók, próféták
Hasonló címmel sugárzott hangjáték-sorozatot a Rádió a nagy vallásalapítók életéből. Könyvünk a hangjátékok főszereplőiről szóló, elbeszéléssé átalakított eseményjátékokat tartalmazza, kiegészítve azokkal a beszélgetésekkel, amelyek az egyes adásokat követték, neves vallástörténészek részvételével. A nagy világvallásokon kívül az ókori Egyiptom, Perzsia, Kína, a görög föld vallásait mutatják be elbeszéléseikben a szerzők.
Ismeretlen szerző - Assisi Szent Ferenc Virágoskertje - Fioretti
Szent Ferenc virágoskertje Fioretti a tizennegyedik századi olasz prózának ez az erőteljes, gyermekien naiv és költőien gyöngéd remeke, a keresztény Európa legszebb legendáskönyve. Nem puszta Szent Ferenc életrajz ez: kevesebb és több annál, nem tölti ki pontosan az életrajz kereteit, de annál beszédesebben, annál több szeretettel beszél a szentről, az isteni szeretet és a szegénység lovagjáról, annál melegebben tárja fel a Szeráfikus érzés és gondolatvilágának felbecsülhetetlen kincseit, annál több kedvvel időz életének megragadó eseményein, csodáin, rendjének terjedésén, Szent Ferenc csodálatos alakja mellé odacsoportosulnak az apostoli szegénység rendjének első bajnokai: Bernát, a jeles hittudós, Illés fráter, Leo fráter, az alázatos Masszeusz fráter, az aggályoskodó Rufinusz, Egyed testvér, Páduai Szent Antal... Vonásaik keménységét szent Klára angyali arcának szelídsége enyhíti. Egy Istennek és Istenben élő világ szól a Virágoskert lapjairól, átszellemült szépsége, örök vigasztalója, lelki eledele minden korok emberének.
A Virágoskert - Kaposy József híressé vált szép fordításában s tudós jegyzeteivel azok közé az örök értékek közé tartozik, amelyeket nem lehet eléggé megbecsülni
Zelnik József - A nagy szertartás
A könyv szellemi zarándoklatra hívja olvasóit. Zarándoklatra a borhoz, amely egyszerre földi és égi jelenség, vagy ahogy Ady nevezte: _mámor és malaszt._ A nagy kultúrákban általában az istenek itala volt, az istenit jelenítette meg a Földön egészen addig, míg az Eucharisztiában Isten vérévé, a megváltás misztikus italává nem vált.
De mitől és hogyan mozdult el a bor a mámortól a malaszt, a kegyelem felé? A választ keresve irdatlan messzeségbe, az ősidők teremtésmítoszaihoz utazunk vissza az időben, ahol a földi bor őse a Nagy Szertartás elixírjeként már jelen lehetett, hogy majd a Vízözön után – mintegy az emberiség megvigasztalására – a Földre jöjjön. Ám ahogyan az áldás és az áldomás szavaink is egyazon tőről fakadnak, úgy szökik a bor a földi szertartások profán világában is minduntalan az ég felé. Ez az egyik nagy tanulsága annak a szellemtörténeti zarándoklatnak, amelyen a szerző a nagy kultúrák, a vallások, a nyelvek, a művészetek vagy éppen a tudományok megidézésével egyre inkább beavatja az olvasót a bor misztikájába.
Hogy a pohárban gyöngyöző bor nem csupán az élvezet forrása, azt a mai ember is sejti. Hamvas Béla hieratikus maszknak nevezte a bort, szent maszknak, amely feloldja az embert a Rossz görcse alól. Zelnik József könyve azt az utat mutatja be, amelyet a bor mint szent maszk tett meg a nagy szertartásoktól az áldozatig, és az áldozattól az élvezetig. A kötet egy eddig még nem tárgyalt, mély titkot is feltár, olyat, amiről a da Vinci-kódnak fogalma sem volt.
