Kognitív ​tudomány

Mérő László - Észjárások-remix
Húsz ​éve jelent meg Mérő László első könyve, az Észjárások. Azóta számos kiadásban fogyott el, és időközben a szerző kétszer is átdolgozta. A tudományos könyvek általában nem túl időtállóak, húsz év alatt rengeteget fejlődik a tudomány. Az Észjárások azonban nemcsak tudományos könyv volt, hanem szórakoztató és egyben elgondolkodtató olvasmány, amelyben a tudományos ismeretek pusztán a gondolatok hátterét alkotják. Éppen ezért lehetett sikeres mind Magyarországon, mind külföldön. A szerző ezúttal nem átírta a könyvét, hanem alaposan meghúzta, kihagyta belőle azt a bő száz oldalt, amit rendszeresen újra kellett írnia., újra kellene ma is, és majd öt-tíz év múlva is. Így jött létre ez a remix, amely egy egész másfajta könyv lett akkor is, ha zömében a régi könyv szövegeiből áll.

Mérő László - Új ​észjárások
Miben ​rejlik a racionális gondolkodás ereje, és mik a korlátai, amelyek szükségessé teszik az okosság más formáinak a fennmaradását is? A racionális gondolkodás erejének és korlátinak megismerése segít saját gondolkodásunk mélyebb megértésében, valamint nyitottabbá tesz a mienktől eltérő gondolkodásmódok iránt. Bár a könyvebn van szó tudományról, ismeretet is terjeszt talán, mégsem tudományos ismeretterjesztő mű. Szellemi kalandot ígérő és gondolkodásra késztető, ugyanakkor szórakoztató olvasnivaló. Ez a könyv a nagy sikerű Észjárások című könyv újraírt változata, a szöveg mintegy fele teljesen új. Az újraírt könyvet, miután a szerző korábbi Mindenki másképp egyforma című könyve 1999-ben elnyerte az "Év tudományos könyve Németországban" díjak egyikét, 2002-ben kiadják az Egyesült Államokban és Németországban is.

Ismeretlen szerző - Tudat ​és elme
Jelen ​kötet a XIV. Magyar Kognitív Tudományi Konferencia (MAKOG) anyagából nyújt válogatást. A Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány az ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékével együttműködve 2006. január 25-27. között immár tizennegyedik alkalommal rendezte meg szakmai konferenciáját. Sokáig azt hittük, a tudat - éppen, mivel olyan személyes - nem kutatható. Az elmúlt évtized mégis a tudatkutatás fellendülését hozta. A kognitív tudomány a megismeréssel, a tudattal, az emberi és állati elme működésével foglalkozó tudományok (az elmefilozófia, a kísérleti pszichológia, a számítástudomány, a matematika, a nyelvészet, a neurológia, az antropológia) között dialógust teremtő integratív tudományterület. A hazai szakmai találkozó minden évben egy-egy meghirdetett, általánosabb témakörhöz kapcsolódik. Az idei konferencia központi témája a tudat és elme közötti különbség/azonosság kérdésének megvitatása volt. "A tudat az a hely, ahol az élmények keletkeznek, s aminek a révén a világ minőségekké alakul." Vajon jelen ismereteink fényében megállja-e a helyét ez a csábítóan egyszerű köznapi leírás? Valóban valamiféle hely-e a tudat, egy önállóan létező dolog, elkülönített entitás? És csakugyan szolgáltat-e minőségeket? A fenti kérdések megválaszolása közben a sokféle elképzelés sokszor szenvedélyes vitákban csap össze, s a szellemi csaták izgalmas kalandokra csábíthatják az olvasót. A könyv teljes anyaga pdf-formátumban letölthető.

Mark Mieras - Többet ​ésszel
Hol ​rejtőzik a tudat? Hogyan működik az agy? Hogyan rendezi egységes világgá tapasztalatainkat? Mely agyterületek felelősek a különböző érzésekért, gondolatokért, késztetésekért, vágyakért? Az agy működésével legtöbbször csak a szellemi teljesítmény vagy az intelligenciaszint vonatkozásában szokás foglalkozni. Mark Mieras azonban nem áll meg ezen a ponton: felhívja a figyelmünket arra, hogy agyunk az élet szinte minden mozzanatában szerepet játszik. Magyarázatot ad többek között az olyan érzelmekre, mint a szerelem, az ambíció, az élvezet vagy a boldogság, illetve az olyan bosszantó dolgokra, mint a túlsúly, az időeltolódáshoz való alkalmazkodás, a feledékenység vagy a premenstruális szindróma. Megismerteti velünk a különböző élet- szakaszokban, például a gyermek-, a serdülő- vagy az öregkorban végbemenő agyi változásokat. Ebben a könyvben minden elképzelhető dologról szó esik – és még annál is többről. A Többet ésszel mindenkiben felébreszti és ébren is tartja az agykutatás iránti kíváncsiságot. Akinek van egy csöppnyi esze, elolvassa!

Mérő László - Az ​érzelmek logikája
Új ​könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.

Daniel Goleman - Társas ​intelligencia
Több ​mint tíz évvel az Érzelmi intelligencia megírását követően Daniel Goleman egy újabb forradalmi jelentőségű könyvvel állt elő. A legfrissebb tudományos és gyakorlati példák sorával érzékelteti, hogy a verbális és logikai készségek mellett mekkora jelentősége van az érzelmi és társas intelligenciának nem csupán társas kapcsolataink, hanem harmonikus érzelmi, lelki fejlődésünk, sőt még anyagi érvényesülésünk szempontjából is. Szociálpszichológiai és idegtudományi iskolák bemutatásával vezet be az emberi agy működésének rejtelmeibe s abba a gyökeresen új szemléletbe, hogy az emberi agy működése nem csupán az agykérgen belül, hanem két agy között végbemenő folyamatokban is vizsgálható. Több fejezet foglalkozik a gének és kulturális mémek szerepével, vagyis az emberi kapcsolatok biológiai és társadalmi természetével. A társas intelligencia olyan készség, ami a látáshoz, halláshoz és mozgáshoz hasonlóan megkönnyíti az élet fizikai, gazdasági, társadalmi dzsungelében való fennmaradást, eligazodást. Aki a társas intelligencia különleges képességével rendelkezik, olvasni tud a másik ember gondolataiban, belelát a lelkébe, szívébe, együtt érez vele. Megismeri az adás örömét, és ezzel örömet szerezhet másoknak is. Ahogy az olvasót is örömmel tölti el e könyv olvasása, különösen, amikor a lertakban ráismer azokra a hétköznapi helyzetekre, amikkel oly gyakran szembesül, ám ritkán tudatosít.

Bereczkei Tamás - Evolúciós ​pszichológia
A ​mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.

Mérő László - Maga ​itt a tánctanár?
Mérő ​László korábbi nagy sikerű könyvei komoly szellemi kalandot jelentő, gondolkodásra késztető, ugyanakkor szórakoztató olvasmánynak bizonyultak. A Mindenki másképp egyforma 1999-ben elnyerte az "Év tudományos könyve Németországban" díjak egyikét. Mérő László új könyve a szerző rövidebb, de nem kevésbé elmélyült, elgondolkodtató és szórakoztató írásait tartalmazza. Ezek többsége a Magyar Narancs Egotrip rovatában jelent meg, a könyv címe azonos a szerző ottani sorozatcímével. Ebben a könyvben a szerző a legtöbb írást alaposan átdolgozta. A lényeg nemigen változott, de a szigorú újságcikk-műfaj szorításából kiszabadulva némelyik írás hosszabb, némelyik rövidebb lett - ahogy a téma kívánta. És hogy mi ez a talányos cím? A magyarázatot keresse a kötetben! "Eredeti szakmám matematikus, majd a műszaki tudományokból kandidáltam, később pszichológiából lettem habilitált doktor, nemrég pedig a gazdaságpszichológia professzorává neveztek ki. Emellett közel húsz éve vezetek egy játékszoftver-fejlesztő céget, amelynek egyik alapítója vagyok. Tudományos szakcikkek mellett írtam néhány könyvet a szélesebb olvasóközönség számára is, ezek több idegen nyelven is megjelentek. Az utóbbi években megszerettem a tárca műfaját is - ennek termését mutatja be ez a könyv." Mérő László

Mérő László - Az ​elvek csapodár természete
Elveink ​nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja össze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: "A nagy titok az, hogy nincs titok". Új könyvében Mérő László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja körül. A csattanós, "ötperces" esszék felvillantják a témák különféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia. Az "ötperces esszék" nagy része korábban a Magyar Narancs című lapban jelent meg, majd a szerző alaposan átdolgozta, a könyv gondolati ívéhez csiszolta őket. A hosszabb esszék ebben a kötetben jelennek meg először

Steven Pinker - Hogyan ​működik az elme
Miért ​a széles vállú férfiakat és a domborodó keblű nőket szeretjük? Vajon miért alakult ki a nyelv: az agyfejlődés melléktermékeként, a gondolatok kifejezésére vagy éppenséggel udvarlásra? Mi haszna van annak, hogy olyan jól látunk színeket? Pinker könyve ilyen álnaiv kérdéseket felvetve próbál választ keresni a mai lélektan legfontosabb problémáira. Két nagy gondolatrendszer uralja ugyanis a mai pszichológiát. A kognitív pszichológia a belső embert fedezte fel, s alapvető kérdése a gondolkodásmódok szerveződése. Az evolúciós pszichológia mást kérdez: miért alakultak ki olyanná az emberi élményformák és gondolkodásmódok, amilyennek ismerjük őket? Milyen korlátok és előnyök befolyásoltak minket az emberré válás során, hogy éppen ilyenekké lettünk? Pinker különleges gondolati érdekességét az adja, hogy megpróbálja összekapcsolni a mai lélektannak ezt a két értelmezési keretét, közvetítőként sokszor egy harmadikat felhasználva, mégpedig az agykutatás eredményeit. Gondolkodás, eredet és agyi szerveződés az a három pólus, mely köré a gazdag ismeretanyagot szervezi. Olyan könyv ez, amely a pszichológus, a filozófus és a biológus mellett a humán területek és a társadalomtudományok iránt érdeklődőket is megragadja provokatív mondandójával és példákban gazdag kifejtésmódjával.

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Stephen Jay Gould - Az ​elméricskélt ember
Talán ​e kaján címmel lehet legjobban kifejezni a harvardi paleobiológus nagyszerű könyvének lényegét. Gould eredetileg másfél évtizeddel ezelőtt napvilágot látott munkájának akkor is megvolt a maga közéleti és köznapi kontextusa, s ma is megvan. Mint maga is elmondja az új kiadás indoklásában, a magát toleránsnak és nyitottnak tituláló Amerikában három nagy hulláma volt annak a gondolkodásmódnak, mely az emberi képességek eltéréseinek biologisztikus, sőt egyenesen a fajelmélettel kacérkodó értelmezést adott. Gould alapvető mondanivalója az, hogy a felhasznált adatok és érvelések részletes bemutatásával kell küzdenünk ezek ellen a naivan általánosító s határozott szociális célokat szolgáló biologizáló felfogások ellen. Fontos, s a meggyőző erőt hallatlanul növelő tényező, hogy mindezt nem egy érzékeny társadalomtudós, hanem egy neves evolúciós biológus mondja el, ráadásul olyan íráskészséggel, mint ami Gouldot a nálunk is ismert módon jellemzi.

Alison Gopnik - A ​babák filozófiája
Sokunk ​számára a gyermeki áldás a legmélyebb, legerősebb és legelbűvölőbb élmény az életben. Ma már a tudósok és filozófusok is nagy becsben tartják a kisbabákat. A legutóbbi évtized tanúja lehetett annak a forradalmi szemléletváltásnak, mely a csecsemők és gyermekek megértésére irányult. A kutatók korábban azt hitték, hogy a kisdedek irracionálisak, gondolati és tapasztalati világuk korlátozott. Az utóbbi időben fény derült arra, hogy a csecsemők mennyivel többet tanulnak, alkotnak, törődnek a dolgokkal, s mennyivel többet tapasztalnak, mint azt valaha is gondoltuk volna róluk. Alapos okunk lehet azt feltételezni, hogy a csecsemők voltaképpen szellemesebbek, talpraesettebbek és tudatosabbak a felnőtteknél. Ezen új tudomány megválaszolhatja azokat az ősi nagy kérdéseket, melyek emberi mivoltunkat firtatják. Az újszülött megbabonázza tekintetével az anyát, ezzel a szeretet és erkölcs alapjait fekteti le. A tudományos felfedezésekhez vezető kulcs is a járókában tipegő, fékezhetetlen felfedező kezében van. Egy hároméves vadóc magyarázatot adhat a jövőre, regényeket írhat, új technológiákat fedezhet fel. Alison Gopnik - élvonalbeli pszichológus, filozófus és anya - felszínre hozza a pszichológia, az idegtudomány, a filozófia legújabb eredményeit, melyek a gyermekek megértésére irányulnak. A könyv egyrészt megváltoztatja nézeteinket arról, vajon hogyan látják a csecsemők a világot, másrészt elősegíti a szülői szerep átértékelését.

Kopp Mária - Berghammer Rita - Orvosi ​pszichológia
A ​hazai felsőoktatási tankönyvek között ez az első átfogó orvosi pszichológia könyv, amely annak valamennyi területét felöleli. Harmonikusan egyesíti a természettudományos, valamint a társadalomtudományos szemléletmódokat, módszertani szempontokat, elméleteket és gyakorlati kérdéseket. A hallgatók korábbi tanulmányaikhoz jobban tudják kötni pszichológiai ismereteiket, és nem „idegen testként” kapják az orvoslás pszichológiai vetületeit. A tankönyv kiválóan alkalmas a legbővebb, naprakész orvosi pszichológiai ismeretek elsajátítására, de ugyanígy a szemlélet formálására is. Ezt elősegíti a szerkesztés során nagy gondossággal kiválasztott fejezetek sorrendje is, amely a szemléletmódok bemutatásától és az alapvető pszichés funkciók neuroanatómiai és idegélettani tárgyalásától halad az általános ismereteken keresztül a részletes orvosi pszichológiatan, majd pedig a gyakorlati vonatkozások felé. A tanulást kellőképpen segítik az összefoglalások, valamint az ellenőrző kérdések és az ajánlott irodalom is. Az esetismertetések megalapozzák az elméleti ismeretek gyakorlatba történő átültetését, az olvasottak megértését és klinikai jelentőségének felismerését.

Colin Renfrew - Paul Bahn - Régészet
Colin ​Renfrew az elmúlt évtizedek talán legkiemelkedőbb angol őstörténésze: ezt a művét világszerte alaptankönyvként használják. A kötetet tudománytörténeti áttekintés vezeti be, majd végigveszi azokat a problémákat, amelyekkel a régész a munkája során találkozhat. Tárgyalja a régészeti adat természetét, a tereprégészet módszereit, a kormeghatározási eljárásokat. A szokásosnál nagyobb teret szentel a történetiség felé mutató témáknak, így részletesen tárgyalja a társadalom, a környezet, a táplálkozási szokások, a technológia, a kereskedelem, a művészet, a vallás, az emberi test, a demográfia és a kultúra változásainak régészeti problémáit. Bemutat néhány nagy régészeti vállalkozást is, és számos esettanulmányt, majdnem ezer képet, ábrát, grafikont tartalmaz. Magyar nyelven ez az első, a régészet egészét átfogó tankönyv. Újszerű történeti-antropológiai szemlélete miatt a régészek mellett a történészek, az antropológusok és a néprajzosok is haszonnal forgathatják.

Geoffrey Miller - A ​párválasztó agy
Az ​ember szellemi képességei nemcsak aszerint alakultak ki, hogy evolúciónk során mi volt hasznos az életben maradáshoz, hanem aszerint is, hogy őseink mit találtak egymásban rokonszenvesnek a nemi partner kiválasztásánál - állítja Geoffrey Miller. Az evolúciós pszichológus feltételezése szerint ez a "szexuális szelekció" teszi lehetővé, hogy a párválasztás és udvarlás során olyan tulajdonságok is kialakuljanak, melyeknek közvetlen nincs túlélési hasznuk, viszont a szexuális partner kiválasztását pozitívan befolyásolják. Ilyen például a pávakakas nagy és szépséges farktolla, mely a túlélésben amúgy inkább akadályozná a pávát, a pávatyúk szemében azonban a "fit" gének jelének bizonyul, s minél nagyobb és díszesebb, annál valószínűbb, hogy a kakas génjei továbbélnek. Miller érdekes, nagyszerűen összegyűjtött példái azt mutatják, hogy az emberi elme "díszes" tulajdonságai mögött a szexuális szelekció elve húzódik meg. A nézőpont forradalmi, az eredmény pedig egy zseniálisan érdekfeszítő és tanulságos tudományos olvasmány. Az evolúciós pszichológia iránt érdeklődők táborán túl a könyv számot tarthat valamennyi érintett terület (művészetek, zene, nyelv, gazdaságtudomány, társadalomtudomány, kognitív tudomány) szakembereinek s diákjainak érdeklődésére, hiszen azokat egészen új megvilágításba helyezi.

Alison Gopnik - Patricia K. Kuhl - Andrew N. Meltzoff - Bölcsek ​a bölcsőben
Hogyan ​gondolkodnak a kisbabák? A könyv címe a fejlődéslélektan mai gyermekképét sűríti magába. A mű központi tézise szerint a csecsemő veleszületett elméletalkotó képességgel jön a világra, melynek segítségével a világ különböző területeiről szerzett tapasztalatait koherens rendszerekbe szervezi.

Pléh Csaba - A ​pszichológia örök témái
Hogyan ​alakult a modern pszichológia emberképe? Vajon van-e ennek köze ahhoz, ahogyan köznapi életünkben egymáshoz mint érző és gondolkodó lényekhez közelítünk? Ez a rendhagyó pszichológiatörténet a modern szakmai és a köznapi pszichologizálást együtt, egymásra válaszolgatva tekinti át. Gondolatmenete a lélektan történetét mint a köznapi, naiv és a tudományos emberismeret közötti viszony történetét írja le. A könyv visszatérő kérdése az antropomorfizmus, valamint a lelki jelenségekben rejlő célirányosság beszédmódjának jogossága, illetve kapcsolata az oksági világmagyarázattal. Ennek előtérbe állításával a könyv a lélektant mint központi embertudományt mutatja be. A szerző három évtizedes pszichológiatörténészi múlttal a háta mögött ezt a viszonyt láttatja a pszichológia legizgalmasabb problémájaként. A naiv és tudományos pszichológia egymáshoz kapcsolása sajátos visszatérő párokban jelenik meg. Olyan párokban, mint test és lélek, ember és állat, öröklés és környezet, rész és egész, értelem és érzelem, egyén és közösség, tudat és tudattalan, normális és kóros. A történeti és fogalmi bevezetés egyben a mai lélektan izgalmas vitakérdéseit is előtérbe állítja. A könyv egyszerre tankönyv a pszichológiával először ismerkedő jövendő mérnökök és közgazdászok számára, s ugyanakkor esszésorozat a pszichológia mai állásáról.

Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A ​család
Amivel ​az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak. A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.

Mérő László - Észjárások
A ​vezérkari főnök betáplálja a szuperintelligens számítógépbe a kérdést: A Szovjetunió vagy az USA fog legelőször embert küldeni a Marsra? Rövid gondolkodás után a gép kiírja a választ: "Igen". A vezérkari főnök dühbe gurul és beüti a következő kérdést: "Igen, de ki?" Rövid gondolkodás után a számítógép kiírja a választ: "Igen, uram". A szerző hosszú időt töltött a mesterséges intelligencia kutatásával, és tapasztalatait röviden így összegzi: Ebben a viccben az a vicc, hogy nem vicc. A nagy hangon hirdetett "intelligens" számítógépek lépten-nyomon produkálnak ilyenfajta válaszokat. A mesterséges intelligencia kutatások jelenlegi állása nem teszi lehetővé, hogy a józan hétköznapi ész számára nyilvánvaló sületlenségeket elfogadható biztonsággal elkerüljük. Ez a könyv élvezetes olvasmány, izgalmas szellemi kaland a számítógépes szakértelemmel alig vagy egyáltalán nem rendelkezőknek. Megtudhatjuk, hogy mit várhatunk és mit nem az "intelligens" számítógéptől, és ami még izgalmasabb: saját gondolkodásunk működésének mélyebb rétegeibe nyerünk bepillantást. A szöveget nem törik meg jegyzetek, pontos szakirodalmi hivatkozások, de a tárgymutatóban ezek is megtalálhatók. Így a téma iránt mélyebben érdeklődő olvasó a szerző körmére nézhet, hogy milyen tudományos eredményekre alapozza sokszor meglepő, helyenként vitatható állításait az emberi gondolkodás nem racionális tulajdonságairól, a tudomány és az egyéb megismerési módok lehetőségeiről (a művészettől a Zen-buddhizmusig), valamint a természetes és a mesterséges intelligencia erősségeiről és korlátairól.