|
“Az a titokzatos elvágyódás, amely mindnyájunk rejtett mélységében él, bágyadt társa lelki hiányainknak és örökösen kielégítetlen nyugtalanságunknak. Csukott vagy nyitott szemű álmodozásunkban (amivel egy még ismeretlen, de megvalósítandó cél felé vagy egy megismerendő öntudat felé keressük az utat) a jósló és segítőkész elvágyódás sokféle képet ölthet. Amikor megjelennek előttünk ezek a korántsem csak képzeletünkből, hanem legmélyebb mélységünkből fakadó alakítások vagy megformálások, kibékítenek minket önmagunkkal, ha van elég eszünk és erőnk, hogy ne csak szavaikból, hanem hallgatásukból is értsünk. Hol hieratikus, a múlt és jövő barázdáit viselő mozdulatlan kőarcok, szobor-figurák; hol ősanyáink és ősatyáink intő és védő mosolya; vagy csak egy sose látott, de rögtön felismert paradicsomi táj; és gyakran szeretőnk átlényegítő és átvilágító ölelésének az ígérete (akkor is – vagy akkor leginkább -, ha tőlünk távol él, de bensőnkben jelen van). Ezek a képek és képletek megszabadítanak minket a gonosztól, és megvédenek az önmagunk iránti hűtlenségtől…” (Részlet a szerző utószavából)
Kapcsolódó könyvek
Italo Calvino - Láthatatlan városok
,,Nem biztos, hogy Kublai kán elhisz mindent, amit Marco Polo mond, amikor leírja neki a követi kiküldetései során meglátogatott városokat, de nyilvánvalóan nagyobb kíváncsisággal és figyelemmel hallgatja a tatárok császára az ifjú velencei szavait, mint bármelyik más küldöttéit vagy felfedezőéit..." És Marco Polo mesél: láthatatlan városokról - a városokról és az emlékezetről, a vágyról, a jelekről és a szemekről, a városokról és a holtakról, a városokról és az égről, a karcsú, a folyamatos és a rejtett városokról --, mesél és mesél Kublai kánnak, míg rá nem döbben az olvasó a nagy titokra: hogy mindvégig egyetlen városról, az ő városáról, Velencéről beszélt... A vajmi kevéssé tudományos, ám annál fantasztikusabb Láthatatlan városok magyarul jó harminc éve egy sci-fi-sorozat darabjaként jelent meg. A XX. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotójának, Italo Calvinónak (1923-1985) ezt a remekművét most mint az életműkiadás újabb, nagyszerű darabját ajánljuk az olvasók figyelmébe.
Paolo Santarcangeli - "Pokolra kell annak menni..."
A labirintusok könyve szerzőjének új munkája a pokolraszállás és az alászállás költői élményének jelenségét vizsgálja, majd a kötet második részében - Homérosztól a mai magyar költőkig - történeti sorrendben beszél a világirodalom nagy pokoljáró íróiról, költőiről.
Ismeretlen szerző - Száz vers
Cseppben a tenger - Száz versben a költészet.
Nosztalgiák és sorsok hullámoznak, éjszakák és bánatok pillanatai válnak maradandóvá, hatalmak és látomások ragadnak magukkal a kötet lapjain. Magányosok és szeretők, istenek és halandók adnak itt randevút egymásnak; angol és francia, görög és latin, német és olasz költők, versek találkoznak egymással és a magyar fordítóikkal, fordításukkal – és remélhetőleg a versek az olvasókkal, a kötet összeállítója, Szerb Antal jóvoltából.
Dante Alighieri - Dante összes művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nemes Nagy Ágnes - Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ady Endre - Válogatott versek
Válogatta és a jegyzeteket összeállította Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál.
Umberto Eco - Hat séta a fikció erdejében
Hogyan legyünk jó olvasók, sőt mintaolvasók: ezt tanítja meg nekünk az 1932-ben született világhírű író, egyetemi professzor lebilincselő előadásaiban, útitársává fogadva minket a fikció erdejében tett kirándulásain. Az elbeszélő szöveg rejtett technikájának és alapvető mechanizmusainak feltárása során Eco megmutatja, milyen bonyolult és rejtélyes viszony alakul ki szerző és olvasó között. Elmagyarázza, hogyan jelzi a szöveg, milyen típusú mintaolvasót igényel, s mi hogyan felelhetünk meg kívánalmainak anélkül, hogy a művek boncolgatása közben elveszítenénk az olvasás izgalmát és gyönyörűségét. Mert a nagy mű, tanítja Eco, akkor is elvezet titokzatos mélységeibe, sőt akkor vezet csak el igazán, ha megértjük, milyen eszközökkel éri el az író a hatást. A fikció erdejében barangolva találkozhatunk a népmesék hőseivel éppúgy, mint olyan klasszikus művekkel, mint az Odüsszeia és az Isteni színjáték, vagy éppen d’Artagnant kísérhetjük el a tizenhetedik századi Párizs utcáin. S hogy a kirándulás még izgalmasabb legyen, Eco a kemény krimik és a pornográf művek világába is bekukkant. Látjuk, hogyan működnek a fikcióban a lassítás és a gyorsítás technikái, hogy milyen eszközökkel tudja a szerző misztikus ködbe borítani művét, elhomályosítva az olvasó időérzékét, s eltöprenghetünk azon, mekkora értelmezési szabadságot biztosít számunkra egy fikciós szöveg. Eco az utolsó két előadásban jut el ahhoz a kérdéshez, amely talán a legizgalmasabb; a fikció és a valóság bizonytalan határmezsgyéjét megvizsgálva azt is mutatja, milyen súlyos következményekkel járhat, ha a fikciót valóságnak tekintjük, s a valóságot fikciónak. Egyszóval annak, ha nem vagyunk jó olvasók.
Umberto Eco - Művészet és szépség a középkori esztétikában
Umberto Eco, a világhírű jeltudós és regényíró - aki pályája kezdetén a középkori filozófiával foglalkozott, és egyetemi szakdolgozata témájául is Aquinói Szent Tamás és az esztétika problémáját választotta - 1959-ben jelentette meg azt a tanulmányát, melynek csaknem harminc évvel későbbi frissített, angol nyelvű változata alapján született meg ez a könyv. Összefoglaló mű: a VI. és XI. század közötti latin nyelvű középkorban kidolgozott esztétikai elméletek történetét írja meg. Célja nem az, hogy a jelenkori esztétika problémáiról filozofáljon elvontan, a múltba tekintve, hanem az, hogy meghatározott szemszögből rajzoljon képet egy korról. A tizenkét fejezet nem egy-egy név, történelmi alak köré szerveződik, hanem problémák, kérdések, kérdésfelvetések, a kérdések megfogalmazásának módja köré. A különböző szerzők munkásságát - az Aquinói kivételével - Eco így azon fogalmak köré tudja csoportosítani, amelyek e szerzők esztétikai ízlését, ítéletét meghatározták. Beszél a középkori esztétikai érzékenységről, a szépről mint transzcendentáléról, az arányosságról, a fényről, a szimbólumról és az allegóriáról, az organizmus esztétikájáról, a művészetek elméleteiről, a művészi intencióról és a művész méltóságáról, valamint a skolasztikát követő gondolkodók felfogásáról. Érdekes és tanulságos, közérthetően megírt, világos stílusú könyv; egyaránt szól a témában járatlan és jártas olvasóhoz. A fordítást szakmailag ellenőrizte Gecser Ottó.
Valachi Anna - József Attila
József Attila életét és halálát legendák övezik. Már világrajöttét fölfokozott várakozás előzte meg egy csodás jövendölés miatt. Apja álmában megjelent egy ősz öregember, és tudatta vele: fia születik, aki ha felnő, híres ember lesz, ezért nevezzék Attilának.A nagy hun király nevére keresztelt fiúcska számára titkos erőforrást jelenthetett a kiválasztottság sejtelmével telített családi mítosz. Később maga szőtte-alakította tovább az élettörténetére vonatkozó legendákat, annál is inkább, mert előbb gyermeki mindenhatóság-érzettől irányítva, majd a jövő tudatos megtervezésével maga kívánta formálni és fölcserélni sorsát.Hogyan élhette meg a költő harminckét földi esztendejének történéseit a mindennapok körforgásában? - ezt igyekszünk élményszerűen rekonstruálni levelei, önvallomásai és a kortársak hitelesnek tűnő emlékei alapján.
Ismeretlen szerző - A női test szépsége
A XVI. századi francia költészet egyik elterjedt műfaja volt a "blason". Az elnevezés olyan verses művek megjelölésére szolgált, melyek tüzetes és csattanós leírást adnak a női testről, illetve annak valamelyik részéről. A versek szerzői közt ott találni a kor nagy lírikusait (Marot, Scéve) meg a kismestereket (magas hivatalt viselő urakat és kóbor nemeseket, tudós férfiakat, tisztes polgárokat). A tudós mód' szabatos, ám sokszor szabad szájú, játékos és komolykodó költői művekből állítja össze kötetünk a női test teljes "tükörét". Az antológiát korabeli képzőművészeti alkotások reprodukciói illusztrálják.
Oly nemes szellem nincs, aki
ne írt vagy talált volna ki
testet dicsérő valamit
(a külsőt értve testen itt),
s úgy véli e poéta-gárda,
hogy már nem maradt semmi hátra.
A testről, amennyire bírtak,
tetőtől talpig verset írtak:
a kézhez, a fülhöz, a nyakhoz,
a homlokhoz meg az ajakhoz,
rejtett zugokat sem kimélve.
[Gilles D'Aurigny]
Fehér Renátó - Garázsmenet
A Garázsmenet üdítően friss, igazán élénk líra. Egy némiképp koraérett fiatalember mutatkozik be a világnak és mutatja be saját világát. Fehér Renátó koraérett fiatalember, de mint minden igazi koraérett, egyben infantilis is. Olvashatunk itt magánmitológiát, amelynek a családtagok, felmenők ugyanúgy szereplői, figurái, mint az 1988-ban Szöulban csodálatos természetességgel, 14 esztendősen élete első olimpiáját nyerő Egerszegi Krisztina. Fehér verseiben az én, a lírai alany általában egy közösséghez képest próbálja megtalálni saját identitását, lett légyen az a család, a nemzedék vagy a nemzet. Ezért költészetének alanyi és közéleti regisztere nem is annyira egy tőről fakad, mint inkább közös kontextusba olvad össze. És ez a közös többszörös amellett, hogy poétikaként is nagyszerű, és visszafogottan elegáns versenyelvében pompásan bont ki metaforákat, nagyon sokat elmond arról is, hogyan látja napjaink magyar valóságát és közelmúltját ez a fiatalember. Fehér Renátó 1989 októberében született és számot is vet 1989 cezúrájával és határvonalával, az évszám lehetséges és lehetetlen olvasataival, valamint ennek tükrében saját, a rendszerváltás forrásvidékén született generációjának politikai felelősségével és nemzedéki szerkezetével. Azonban a köz ügyei mellett van itt természetesen kiemelten privát szál is: szerelemről, magányról; húsbavágóan pontos részletekkel és ragyogó megfigyelésekkel. A Garázsmenet címével ellentétben igazi kezdés, a járat csak most indul, és ki tudja, hol lesz még a végállomás.
Baranyi Ferenc - A szerelem harmadik éve
A népszerű költő új kötetében is "a falragaszok nyíltságával, a kés élességével, a napiparancsok pontosságával" szól. A közösséget mindenekfelett vállaló alapállása, indulatai nem változtak - változott, fejlődött, új színekkel gazdagodott viszont versíró művészete. Történelemidéző költeményei, szerelmes versei, lírai szatírái, adaptációi változatos módokon szólalnak meg; de akár a tiszta lelkesedés, akár a keserű humor formálódik lírává, a cél mindig egy: az, "hogy megtanulja a hazát a világ és a haza is a világot".
Arany János - Kisebb költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Faludy György - Limerickek
A limerick angol származású ötsoros versforma, mint ahogy a szapphói versszak görög eredetű, négysoros versforma. Míg azonban szapphói verset vagy szonettet nagyon sok nyelven írtak, addig amerikai és angol írók és esztéták hosszú ideig állították, hogy a limerick csak angol nyelven írható.A limerick bizonyíthatóan Angliából származik és semmi köze sincs Limerick délnyugat-írországi városhoz. Hogy miért hívják mégis limericknek, merőben megfejthetetlen. Az egykori neves műgyűjtő, Herbert Langford Reed szerint ugyan limericket angol katonák írtak először, miután Limerick városát feladták Vilmos angol királynak és áthajóztak a csatorna túloldalára, hogy XIV Lajos király szolgálatába álljanak, de sajnálatosan ilyen XVII. századbeli limericket felmutatni nem volt képes, sőt azt sem tudta, hogy akkoriban a limerick, mint versforma, még teljesen ismeretlen volt.Az első, limerickeket tartalmazó könyv The History of Sixteen Wonderful Old Women (Tizenhat csodálatos vénasszony története) címen jelent meg Londonban, John Hamis kiadónál, 1821-ben. A 19. század jelesebb angol szerzői majdnem mind írtak limerickeket: az illedelmesebbeket bevallották, az illetleneket letagadták. A 20. században - kivált a század első felében - szinte minden angol író, újságíró vagy magánember, különösképpen pedig katonák, szereztek limericket. Tartalmuk rendszerint erotikus, vagy pontosabban: éppen az ellenkezője, mert gúnyolják és nevetségessé teszik az erotikát, még hozzá rendkívül ügyes és szenvedélyes módon.A verseket a Kr. e. 6. századtól a 20. század végéig terjedő időszakból származó, erotikus témájú festmények, rajzok, metszetek illusztrálják.Jóllehet e kötet eltér a népek költészetét bemutató sorozat többi darabjától, remélem, az előző válogatásokhoz hasonlóan jó szívvel fogadja az olvasó. - F. Gy.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1984
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csokonai Vitéz Mihály - Válogatott versek / Az özvegy Karnyóné / Dorottya
Csokonai az életrajz-központi irodalomkutatás kedves alakja, de jelen kötet forgatása talán többet árul el róla, mint sok adat.
Ismeretlen szerző - Romantikusok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Műferdítések és poétai rugamok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A kuruc költészet
A régi magyar irodalom egyik nagy hagyománya a kuruc tematikájú versek gyűjteménye. Válogatás a XVII. század utolsó és a XVIII. század első évtizedeinek sokszínű költői terméséból. A kuruc költészet nem irodalomtörténeti kategória, publicisztikai antológia. Azoknak a verseknek a gyűjteménye, melyek a Bécs-ellenes mozgalmak történetét, a velük kapcsolatos eszméket fejezik ki. A kuruc költészet a német-magyar, kuruc-labanc ellentétek visszatükröződése. A kuruc versek tárgyukat a kuruc-labanc mozgalmakból merítik, a kor politikai, vallási, társadalmi törekvéseit fejezik ki. Nyert vagy vesztett csatákat, dúlásokat, égetéseket énekelnek meg, és ilyenekre sarkalló indulatokat, érzelmeket és következményükként feltörő panaszokat szólaltatnak meg. Az ezeket elénk táró írások, éppen úgy, mint a mozgalmak vezéreiről, a győzelmes vagy vesztett csatákról, a portyázások parancsnokairól irt versek kordokumentumok, akár névtelen deákoknak, iskolamestereknek, szegénylegényeknek vagy közelebbről is ismert prédikátoroknak, akár tudatos műköltőnek, illetőleg csak névről ismert verscsinálónak a munkái, ha tükrözik a kor embereit foglalkoztató problémákat. A kuruc mozgalmak a szabadság jegyében folytak. A szó azonban más tartalmat jelentett a rendi kiváltságaiért küzdő nemesnek, mást a földesúri és katonai szolgáltatásoktól szabadulni akaró jobbágynak, mást az idegen katonaság által a végvárakból kiszorított, egykor katonaszabadságban élő vitézi rendnek, a protestáns iskolák szétugrasztott diákjainak, tanárainak, mást az üldözött prédikátoroknak. És megint mást jelentett a hódoltság sokat szenvedett népének, a katolikus klérusnak és hívőnek, amelyet éppúgy kiélt a kuruc katona, mint a császár hűségében harcoló labanc, illetőleg akit a jogos bosszútól fűtött, többségében protestáns bujdosók bántalmaztak. A kuruc mozgalmak a bécsi politikát megtestesítő császári katonaság idegen zsoldosai és labanc támogatói, a kamarai tisztek, a megyei adószedők, a templomfoglaló klérus ellen folytak. Kurucok, labancok, "eretnekek" és "pápisták" egyaránt kifejezték versekben is a mozgalmakkal összefüggésben félelmeiket és örömüket, élményeiket, gondolataikat. Mindez együttesen a kuruc költészet.
Jacques Roubaud - Költészet és emlékezet
A könyv néhány axiómája a költészetről:
_A költészet nem gondolkodik._
_A költészet nem mond semmit._
_A költészet nem parafrazeálható._
_A költészet azt mondja, amit azt mondvamond._
_A költészet emlékezet._
_A költészet a nyelv általi emlékezet._
_A költészet a nyelv emlékezete._
_A költészet a nyelvet a szám és a ritmus által beszéli és a nyelvben a szám és a ritmus által beszél._
Jacques Roubaud (1932) matematikus, költő, prózaíró, verstanász és irodalomtörténész, az OuLiPo tagja. A kortárs francia irodalom meghatározó alakja. Ez a kötet a lyoni Villa Gilet-ben 1993. január 6-a és május 5-e között tartott öt poétikai előadását tartalmazza, az emlékezet és a költészet kapcsolatának kultúrtörténeti vázlatát.
