Nyitra ​vidéki népballadák Arany ​A. László hagyatékából

Douglas Adams - Galaxis ​Útikalauz stopposoknak - A világ leghosszabb trilógiája öt részben
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: _GALAXIS Útikalauz stopposoknak_. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a _Mennyei házi mindentudó_, jobban fogy, mint a _Hatvanhárom további figura súlytalanság esetére_ című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a _Hol tévedett Isten_, a _Még néhány Isten legsúlyosabb tévedéseiből_ és a _Végül is kicsoda ez az Isten egyáltalán?_ A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a _GALAXIS Útikalauz_ már kiszorította a hatalmas _Encyclopaedia Galacticá_t, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Fehér Géza - A ​magyar történelem oszmán-török ábrázolásokban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A ​magyarság néprajza I-IV.
A ​magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Ismeretlen szerző - Ógörög-magyar ​nagyszótár
Az ​Ógörög-magyar nagyszótár kb. 53 000 címszót és több, mint 60 000 szókapcsolatot, állandó idiomatikus kifejezést és példamondatot tartalmaz. A felvett szerzők valamennyi fennmaradt teljes művének szókincsét felöleli a szótár anyaga. A szótár elsősorban az általános szókincs területén tárja fel a finomabb jelentésárnyalatokat, és a szakszókincs értelmezéséhez általános tájékoztatást ad. A klasszikus görög irodalom legjelentősebb alkotásainak szóhasználatát nagy pontossággal és részletezéssel mutatja be, és ezen művek nehezen érthető szóképeit, szókapcsolatait fordításban is megadja.

Evlia Cselebi - Evlia ​Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664
Evlija ​Cselebi, a XVII. Század híres török utazója kapcsolatban állt a török birodalom szinte valamennyi méltóságával. Nagyvezírek, pasák bizalmi embere volt, s az ő kíséretükben megfordult a török hadszíntereken, titkos és hivatalos megbízatásokat teljesített számukra, diplomáciai küldetésekben vett részt. Így bejárta a Balkánt, Ukrajnát, eljutott Lengyelországba, megfordult Elő-Ázsia, Mezopotámia és az Arab-félsziget számos országában is. Éberen figyelte az idegen tájakat, népeket, szokásokat, igyekezett mindent megtudni róluk. Miután felhagyott utazásaival, élete alkonyán egy tízkötetnyi terjedelmű munkában megörökítette mindazt, amit négy és fél évtizeden át idegen országokban látott, hallott, tapasztalt. Cselebi nagy műve ötödik kötetének a vége, hatodik kötete pedig teljes egészében Magyarországon és Erdélyben tett utazásairól szól. Az olvasó ezt a beszámolót tartja most kezében. A művet Karácson Imre turkológus fordította le magyarra, s először 1904-ben jelent meg. A kiadó második kiadásban bocsátja közre a könyvet.

Kerezsi Ágnes - Az ​udmurtok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Michel de Grèce - A ​császárné búcsúja
Uralkodói ​családok szövevényes története a 19. századból. Egy különös lányé, aki a belga királyság és az Osztrák–Magyar Monarchia bonyolult, politikai csatározásokkal terhes családi viszonyai közé kerül. Sarolta, Lajos Fülöp unokája, szép, intelligens, és legalább annyira akaratos, mint amennyire rejtélyes fiatal nő. Életében keveredik a kaland, a regényesség és a tragédia. Habár állandóan ünneplik, és számos esemény szereplőjeként folyton szem előtt van, élete talányos marad. Ilyen titkokkal terhelt viszony házassága is Miksa főherceggel. Látszólag szenvedélyesen szerették egymást, mégis egyfolytában menekültek egymás elől. Milyen intrikák sorozataként válhattak a távoli Mexikó császári párjává? Milyen baljós események sorozata veszi kezdetét hatalomra kerülésükkor? Álompár Ferenc József és Sisi árnyékában: Sarolta és Miksa kettőse végre méltó figyelmet kaphat. Szerelmüknek és Sarolta izgalmas, tragédiákkal terhelt életének regényes története ez a könyv. A hercegi családból származó szerző eddig fel nem tárt magánarchívumi dokumentumokban kutathatott, új megvilágításba helyezve ezzel a császárné rendkívüli életét.

Stefan Zweig - Marie ​Antoinette
Stefan ​Zweig a tényeknek megfelelően írja le Mária Antoinette érzéketlen pazarlását, könnyelműségét, ugyanakkor mentséget is talál számára. Az asszony emberi nagyságát., erkölcsi erejét a nagy fordulat utáni megpróbáltatások hozták felszínre. Az író itt már egyértelmű részvéttel és nagyrabecsüléssel ábrázolja az egyre méltatlanabb körülmények között fogva tartott és a sikertelen szökési kísérlet után perében kegyelmet nem is remélhető királynét, aki a feldühödött francia nép vérszomjának áldozataként guillotine alatt végezte.

Kassák Lajos - Egy ​ember élete
"Kassák ​életét és korát...önéletrajzi verseiből s még inkább önéletrajzi regényéből, az Egy ember életé-ből ismerhetjük meg legjobban - mondja Gyergyai Antal Kassák válogatott versei elé írott tanulmányában. - Ez a könyv több okból is fordulót jelentett Kassák pályáján: nemcsak a hang, a felfogás, a téma bámulatos eredetisége, nem csak az író meghökkentő, sőt féktelen őszintesége miatt, hanem, mert Kassák akkor jutott első és osztatlan sikeréhez, neve akkor vált ismeretessé az egész magyar közönség előtt... Ma már, negyven év távlatában kissé másképp szemléljük e kivételes könyv sikerét, s joggal vethetjük fel a kérdést, le tudna-e úgy kötni bennünket, ha csak egy akármilyen szerző akármilyen érdekes önéletírásának nézhetnénk, nem pedig Kassák, a költő megrendítő pályaképének?... Kassák elsősorban költő, s legtöbb prózai írásművét, ha persze nem is kizárólagosan, az ő költői pályája legjobb magyarázatainak tekinthetjük, vagyis Kassák - a prózaíró - Kassáknak, a költőnek első és legjobb értelmezője." Vitathatatlanul tény, hogy az Egy ember életé-nek éppúgy, mint minden önéletírásnak megkülönböztetett jelentőséget ad a szerző személye, mondhatni, a könyv értékétől független jelentőséget, pusztán az a tény, hogy Kassákról van szó. De az Egy ember élete nem egyszerűen emlékezés, nem csupán élettények rögzítése az idő rendje szerint; igazat kell adnunk Komlós Aladárnak: "nem emlékezés ez, újjáteremtés". S ez már-már függetlenné teszi az Egy ember életé-t a szerző személyétől. Megértett és megalkotott élet története ez, tehát nem egyszerűen önéletírás, hanem regény, méghozzá nem regény, melynek szuverén valósága nem szorul az élet valóságának igazolására, csak éppen felfokozott jelentőséget kap tőle. Regény- és életvalóságának teljes egysége teszi az Egy ember életé-t hőskölteménnyé, Komlós Aladár szavai szerint: "a tiszta és felfelé törekvő szegénység hőskölteményévé, s aki olvassa, úgy érzi, hogy maga is tisztább és keményebb lett tőle". Magvető Könyvkiadó, 1974

Kassák Lajos - Kassák ​Lajos összes versei I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Az ​izmusok története
"1863-ban, ​a Visszautasítottak Szalonjának felállításával kettészakadt a művészet. Megkezdődött a nagy küzdelem az akadémikus és a modern művészet között. Azonban míg 1863-ban Manet és Pissarro a visszautasítottak közé került, még a hivatalos mesterek között volt Corot! Ki állt szemben ötven év múlva Matisse-szal, Picassó-val? Már csak egy Albert Besnard.... ...Delacroix-t még csak firtatták, Courbet-t kigúnyolták, Manet-t már üldözni kezdték. A posztimpresszionisták fellépése rendkívüli felháborodást váltott ki, Cézanne képeinek őrizetére rendőröket kellett kivezényelni a kiállításra." - S íme a küzdelem, hisszük, az ö győzelmükkel ér véget: a modern művészet bevonult a múzeumokba, helyet kapott a főiskolákon, egyetemeken" - foglalja össze Kassák a művészettörténet közismert tényeit s könyve summáját. A könyv az előzmények - impresszionizmus, fauve-mozgalom stb. - vázlatos áttekintése után a modern művészet történetének legfontosabb izmusait mutatja be: a kubizmust, futurizmust, expresszionizmust, konstruktivizmust, dadaizmust, szürrealizmust, megismerteti az olvasót a fontosabb művekkel és mesterekkel, elmondja a mozgalom történetét, elemzi szerepét és jelentőségét a művészet történetében. A könyv második részében a magyar avantgarde történetét elemzi, melynek ö volt a vezető mestere, melynek főként az ö lapjai adtak teret: A Tett, a Ma, a Dokumentum, a Munka. Ismerteti a folyóiratok történetét, bemutatja munkatársait, s bőséges idézetekkel elemzi a fontosabb publikációkat. Történelmi dokumentum ez a könyv, mert tényeket, adatokat, valaha pár száz példányban megjelent lapokban közölt manifesztumokat idéz; irodalomtörténeti és művészettörténeti monográfia, mely arra a kérdésre keresi a választ, óriási adattömeg elemzésével: mely irányzatok és művészek munkája nyomán született meg korunk művészetének egységes stílusa, amely méltó a múlt nagy korszakaihoz? Mik a jellemző vonásai, tulajdonságai ennek a stílusnak, miben új, miben XX. századi? S egyben önéletrajz is, hiszen e könyv írójának élete és munkássága elválaszthatatlanul eggyé forrt a könyv témájával, a modern művészettel.

Kassák Lajos - A ​ló meghal, a madarak kirepülnek
Nyolcvanéves ​születésnapját még megélte a költő, aki a világirodalom avantgardista irányzatának nemcsak meghonosítója, első követője, de legtehetségesebb, legjelentősebb magyar képviselője volt. ,,Azt hiszem, a modern magyar irodalomban az első voltam, aki komoly, mélyreható kontaktust tartott a külföld művészeti irányzataival - írja a költő magáról 1947-ben - anélkül, hogy bármelyikhez csatlakoztam volna... Korszerűen vetődtek fel bennem a kétségek a múlt hagyományaival szemben és korszerűen és egy belső törvényszerűség szerint csatlakoztam azokhoz az újítókhoz, akikkel rokonságot éreztem lélekben s az mozgalmaikhoz hasonlóak voltak önmagamból merített formai törekvéseim..." _A ló meghal a madarak kirepülnek a bécsi emigrációban született 1924-ben. Mind tartalmát, mind művészi eszközeit tekintve ennek a korszakának egyik fontos állomása. Lírai visszaemlékezés ez a költemény arra az 1909-es vándorútra, melyet a költő gyalog tett meg Ausztrián, Németországon, Belgiumon keresztül Párizsig. Nincs igazi epikai tartalma, vagyis e hosszú és viszontagságos útnak lírai reflexióit adja, mégis tökéletesen kirajzolódik belőle az emigrációba kényszerült nemzetközi munkásmozgalom alakjainak hányatott sorsa, lelkivilága, s maradandó emléket állít az őket körülvevő egykori, ma már történelmi Európának.. MAGYAR HELIKON

Kassák Lajos - Számozott ​költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Vagyonom ​és fegyvertáram
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kassák Lajos - Akik ​eltévedtek
KASSÁK ​LAJOS új, nagy regénye úgy is, mint kiforrott, nagyszerű írásmű és úgy is, mint komoly figyelmet érdemlő társadalmi dokumentum, megkülönböztetett helyet foglal el a magyar könyvkultúra területén. TÉMÁJA mindnyájunk életét példázza. Sűrítetten, egy kiváló írói egyéniség fogalmazásában jelennek meg előttünk korunk gazdasági és lélektani ellentmondásai. Az író nem pártoskodik, nem prédikál, de mégis minden sorával a szociális közösség ügyét szolgálja - leleplez, hogy világosan lássuk a valóságot és küzdelemre serkent, hogy megközelíthessük magasabb rendű ideáljainkat. STÍLUSA szélesen hömpölygő elbeszélő készségről, robbanásig izzó lírai átérzésről és megjelenítő erőről tanúskodik. Ezért is hisszük, hogy ez a könyv a legigényesebb művészetkritikai szempontból is érdekes és értékes gazdagodást jelent irodalmunkban.

Kassák Lajos - Misilló ​királysága
A ​Misilló királysága volt Kassák Lajos első regénye. A Nyugat adta közre foly­ta­tás­ban 1916 tavaszán és kora nyarán. A szomorú, realista néhol naturalista történetben a főszereplők az emberi természet rosszabbik oldalát oldalát képviselik, mégis ez a regény hozta meg Kassák számára az irodalomban az áttörést.

Kassák Lajos - Pán Imre - Izmusok
1955/56-ban ​írt művüket a szerzők nemcsak irodalom- és művészettörténeti szakmunkának szánták, hanem vitairatnak is. Arról akarták az információktól jó ideje elzárt, a modernizmussal szemben előítélettel viseltető hazai közvéleményt meggyőzni, hogy a 20. század első három évtizedében színre lépő avantgárd irányzatok közösségi érzelmek és törekvések kifejezésére születtek meg, felszabadító, gazdagító hatásuk a magyar kultúrában is kitörölhetetlen nyomott hagyott. Az egyes mozgalmak pályafutásának dokumentáris ismertetése, szerepük méltatása után Kassák az események hajdanvolt főszereplőjeként mutatja be az izmusok magyarországi megjelenését, térhódítását, személyes emlékek, találkozások fölidézésével hozva közelebb az olvasóhoz kultúránk történetének e különleges fejezetét. Az adatokban és értékelő részekben egyaránt gazdag tanulmány "irodalompolitikai problémák" miatt csak másfél évtizedeel keletkezése után jelenhetett meg, ekkor is megcsonkított, cenzúrázott szöveggel. A teljes szöveget közlő mostani kiadás többek között ezért is számíthat a nagyközönség és a szakma megkülönböztetett érdeklődésre.

Kassák Lajos - Játék
A ​magyar próza klasszikusai sorozat köteteként napvilágot látott novellagyűjtemény Kassák Lajos teljes életművéből - időrendbe sorolva - válogatott harminc írást tartalmaz. 1912- től 1957-ig újságban, folyóiratban vagy kötetben már megjelent novellák alatt ott olvasható az első megjelenés helye és ideje. Kassák számára az eredeti tehetségnek kijáró irodalmi rangot novellái hozták meg a század tízes éveiben.

Kassák Lajos - Egy ​lélek keresi magát
Részlet ​a műből: "Közhit szerint az lenne a művész feladata, hogy a hétköznapok embere előtt feltárja az élet rejtelmeit. Ha nem megy másképp, akár az ördög segítségével is ásson le a dolgok lényegére, nevezze nevén a megnevezhetetlent és mutassa fel a kulcsot, amellyel a titkos zár kinyílik. A hétköznapok embere előtt mindez, ha nem is könnyű, de egy kiválasztott lény által végrehajtható műveletnek látszik. Arra csak a legkevesebben gondolnak, hogy hány kiváló szellem roppant már össze ennek a csekély feladatnak a megoldása előtt, hány mögött záródott be az őrültek házának gumicellája, hányan emeltek önmaguk ellen fegyvert éppen sikeres életük delelőjén és pogány hitükkel hányan tértek meg Isten zsámolyához. Akik hódítani indultak, végül is meghajtják szép fejüket a megalázó tehetetlenségben. Körülbelül így járt Dorogi Károly, a festő is egy pillanatban. Igaz, mint minden pillanatnak, ennek is évekre nyúltak vissza gyökerei s ami most láthatóvá vált, hosszú ideig erjedésben, érésben volt, hogy végül teljes valójában megmutatkozzék. Dorogi Károly ötven éves elmúlt, háta mögött le nem becsülhető sikerekkel, még mindig ígéretekkel a jövőre s most hirtelen úgy látszik, betelt a mérték, a terhek megsokasodtak fölötte s az utak összeszűkültek. Akármerre tekint, érdemtelennek és reménytelennek lát maga körül mindent. Érezte, hogy bekövetkezik ez a pillanat, de még remélte, hogy nem ilyen vágtatva érkezik s talán nagyobb megpróbáltatások nélkül át is vergődik rajta. Most úgy érezte, csakugyan nincs tovább. Az egyik műgyűjtő estélyéről ballag hazafelé s úgy érzi, mintha túlságosan teleette, teleitta volna magát, fáj a feje, nyomást érez a gyomrában s általában kegyetlenül rossz hangulatban van. pedig hát semmi különösebb rossz nem érte ezen az estén. Úgy körülbelül ő volt a társaság legmegbecsültebb tagja, a házigazda udvarolt neki, kollégái akarva sem tudták volna eltakarni irigykedésüket s volt ott egy nő is, egy a többiek között, érdekes, vakmerő fiatalasszony, aki, azt lehetne mondani, valósággal felkínálkozott. Ha jól jól meggondolja tehát, semmi panaszolni valója nem lehet s ha mégis ilyen letörten, testi és lelki fáradsággal lépeget hazafelé, mindennek az oka egyedül benne van, úgy rágják a szomorúságok és kétségek, mint a férgek."