Mi ​a politika? Bevezetés ​a politika világába

Gazdag Ferenc - Európai ​integrációs intézmények
Az ​ezredforduló Európáját a legkülönfélébb nemzetközi szervezetek, intézmények, társaságok, alapítványok sokasága működteti. Ebben a nehezen átlátható szövevényben segít eligazodni a kötet, bemutatva az európai intézmények hálózatát, középpontban az Európai Unióval. Módszertani megoldásaiban egyidejűleg alkalmaz leíró, bemutató fejezeteket és a kézikönyvekben használatos tiszta tényközlő, a postai címeket és a telefonszámokat is feltüntető részeket. Oktatóknak, hallgatóknak, a témával foglalkozó szakembereknek és a kérdéskör iránt érdeklődő olvasóknak egyaránt hasznos segédkönyv.

Gazdag Ferenc - Európai ​integráció és külpolitika
Gazdasági ​természetű döntéseivel, segélypolitikájával, tagállamainak politikai fellépésével az Európai Unió a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok egyik meghatározó szereplője. Mégis folyamatosan azzal a formulával kell szembesülnie, hogy az EU „gazdasági óriás, de politikai törpe”. A kötet azt a bonyolult nemzetközi folyamatot mutatja be, amelynek során az integráció a kül- és biztonságpolitika változó tartalmú kihívásaival, a nagyhatalmi és tagállami érdekellentétek szövevényével és a külpolitikai koordináció igényével találkozott. Végigkíséri az európai politikai együttműködés, a közös kül- és biztonságpolitika, majd az európai biztonság- és védelempolitika fejlődését, intézményi és tartalmi kibontakozását, és néhány kiválasztott területen (válságkezelés, terrorizmus elleni fellépés, non-proliferációs törekvések) a gyakorlati politika alakulását is. A kötet az EU külpolitikájának egyik első hazai feldolgozása.

Paczolay Péter - Szabó Máté - Az ​egyetemes politikai gondolkodás története
A ​válogatás az ókortól a politikatudomány modern társadalomtudományi diszciplínaként való kialakulásáig követi végig a politikaelméletek történetét, a klasszikus gondolkodók egy-egy művéből vett szemelvények bemutatásával.

Domenico Fisichella - A ​politikatudomány alapvonalai
Domenico ​Fisichella könyve az olasz egyetemeken általánosan használt politikatudományi tankönyv korszerűsített, részben átdolgozott, legfrissebb kiadásának magyar fordítása ez a kötet. A tudományelméleti alapvetés után a politika fogalmát tárgyalja, majd összehasonlító rendszerelméleti megközelítésben sorra veszi a politikatudományi elemzés legfontosabb területeit: a politikai rendszer, a politikai folyamat, a társadalmi-gazdasági rendszer, a politikai rendszer egységei, a pártrendszerek és a választási rendszerek, a képviselet, a kormány, a bürokrácia témakörét, valamint korunk rezsimjeit.

Paczolay Péter - Szabó Máté - Az ​egyetemes politikai gondolkodás története
A ​válogatás az ókortól a politikatudomány modern társadalomtudományi diszciplínaként való kialakulásáig követi végig a politikaelméletek történetét, a klasszikus gondolkodók egy-egy művéből vett szemelvények bemutatásával.

Johancsik János - Magyarország ​külpolitikája 1918-1999
A ​forráskiadványokra, ellenőrzött dokumentumokra, szakmai körökben elfogadott feldolgozásokra építő kötet rendszeres áttekintés nyújt a magyar állam XX. századi külpolitikájának alakulásáról az ország önállóvá válásától a legutóbb bekövetkezett fő történelmi fordulatig, a rendszerváltásig, illetve az euroatlanti elkötelezettség felvállalásáig.

Serge Latouche - A ​nemnövekedés diszkrét bája
Latouche ​professzor ideális filozófus és ideális mozgalmár. Az általa bevezetett és most megjelent könyvében körüljárt 'nemnövekedés' egy valódi forradalmi fogalom, amely képes lehet elérni a szökési sebességet, kiszabadulni az 'elégedett társadalmak', a 'néma társadalmak' hermetikus karanténjaiból, a mesterségesen fenntartott közöny mocsarából, és terjedésnek indulni ... Jó hír, és jó könyv! Roppant izgalmas olvasnivaló, amely kellemes és érdekfeszítő beavatást jelent korunk globális kihívásainak rendszerébe, azaz abba, hogy mi a szitu nagyban, és mi mindent tehetünk mi, kis pontok ...

Deák Péter - A ​biztonságpolitika kihívásai
A ​biztonságpolitika mint stúdium a hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján jelent meg az egyetemi és posztgraduális kurzusok tantárgyi struktúrájában. Létét annak a tendenciának köszönhette, amely az első nemzetközi enyhülési szakaszban a háború és béke, a fegyverkezés és leszerelés, a konfliktusok és válságok kérdését a katonai szférából át kívánta emelni a nemzetközi kapcsolatok politikai területére. A hidegháború körülményei azt bizonyították, hogy az államok, országcsoportok közötti, elsősorban európai feszültség megjelenési formája ugyan a katonai erőviszonyokban tükröződik, gyökerei és kezelési módjai azonban messze nem itt, hanem a politika tartományában keresendők. Magyarországon a nemzetközi biztonság elméletének és gyakorlatának térhódítása egybeesett a nyolcvanas évek elején kezdődő külpolitikai nyitással. Legitimálta a kutatási és oktatási területet, hogy a nemzetközi politikai folyamatokban is megjelentek a biztonságpolitikai intézmények. Elsősorban a rendszerváltási folyamat előkészítése és bekövetkezte során a hazai politikai intézményekben, parlamenti munkában is létrejöttek ugyanezen szervezetek. Konszenzussal sikerült a parlamentben elfogadni a Biztonságpolitikai Alapelveket, nyilvánvalóvá vált a kérdés tárcaközi, összetett jellege, nemzetközi volta. A külpolitikában a napi és hosszabb távú gyakorlat fókuszába került a biztonság kérdése, és nyilvánvaló volt, hogy ennek gazdája semmiképp sem a védelmi szféra, a biztonság nem katonai, hanem alapvetően politikai kérdés. A térségben zajló és hazánkat közvetlenül érintő válságok, majd konfliktusok a kérdést még inkább előtérbe helyezték, a nemzetközi fórumok és tárgyalások elsődleges napirendje lett a biztonság problémája.

Pokol Béla - Társadalomtudományi ​trilógia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Nacionalizmuselméletek
A ​válogatás azzal a céllal készült, hogy a nacionalizmusról szóló megközelítéseket és elméleteket bemutassa. Az első két részben a magyarul hozzáférhető klasszikus szövegek, valamint egy, a klasszikus megközelítéseket összegző tanulmány kapott helyet. A következő részben szereplő tanulmányok a nemzetre, nacionalizmusra vonatkozó fogalmakat tisztázzák, emellett bemutatjuk a legfontosabb elméleteket is. Az elméleti összegzések és az antropológiai megközelítések az előbbi részben prezentált kérdéseket finomítják. A módszertani megközelítéseket bemutató részben azok a tanulmányok kaptak helyet, amelyek a különböző megközelítések hiányosságaira hívják fel az olvasó figyelmét, valamint új értelmezési kereteket javasolnak a nacionalizmus jelenségének alaposabb megértéséhez. A válogatás végén helyet kaptak a legfontosabb magyar nyelven megjelent tanulmányok, amelyek normatív irányból közelítik meg a nacionalizmust. Az összeállítás során elsősorban az elméleti és fogalmi megközelítésekre fektettük a hangsúlyt, egy minél átfogóbb bemutatásra törekedve. A válogatásban olyan tanulmányok, fejezetek szerepelnek, amelyek révén megismerhető a nacionalizmus kialakulása, valamint a nemzet, mint érték, központba kerülése. A kiválasztott írások a nacionalizmus és a modernitás, a nacionalizmus és a nemzet, valamint a nemzet és az állam közötti összefüggéseket tekintik át.

Niccoló Machiavelli - A ​fejedelem
Az ​itáliai politikus-zenész-komédiaíró-filozófus munkája immár csaknem fél évezrede méltán a politika művészetének megkerülhetetlen alapkönyve – királyok, kalandorok, politikusok tanulták-tanulják belőle a hatalom gyakorlásának művészetét.

Romsics Gergely - A ​lehetetlen művészete
Diplomácia, ​erőegyensúly és vetélkedés a klasszikus realizmus elméletében Az amerikai külpolitika-elmélet első, markáns arculattal rendelkező iskolája klasszikus realizmus néven vált ismertté. A realisták - Hans Morgenthau, Henry Kissinger, Arnold Wolfers, Reinhold Niebuhr és mások - a hidegháború elején robbantak be a közgondolkodásba, s a negyvenes évek végétől a hatvanas évekig számos tanulmányban és könyvben tettek kísérletet egy új, gyakorlati útmutatással szolgáló külpolitika-elmélet kialakítására, nagyban hozzájárulva a régi nagyhatalmi politika elveinek feltámasztásához, a wilsoni idealizmus hagyományának hitelvesztéséhez. A klasszikus realizmus a nemzetközi rendszer olyan, jellegzetesen a nyugati hagyományba illeszkedő elgondolása, mely elsősorban az európai tapasztalatkincsből merítve igyekezett a régiek tudásának bizonyos elemeit újra a nyugati (atlanti) világ praxisának részévé tenni. A hidegháborúra reflektáló és az amerikai nagyhatalmi cselekvés gyakorlatát szenvedélyes igazságtudattal és markáns történelemszemléletre támaszkodva orientálni igyekvő klasszikus realizmus azon a ponton helyezhető el, amelyen a politikai gondolkodás széles folyamaiból megkezdődött a nemzetközi kapcsolatok tudományának kialakulása.

Ismeretlen szerző - Politikai ​kisszótár
A ​kötetben általános politikai, gazdaságpolitikai, munkásmozgalmi, nemzetközi politikai, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak, kifejezések és elnevezések, valamint fontosabb nemzetközi és hazai politikai események szerepelnek - ezek rövid ismertetését és értelmezését adjuk. A címszavak kiválasztásában nem törekedtünk teljességre. Felhasználva az előző kiadások kapcsán tett javaslatokat is, szándékunk az volt, hogy azokról a fogalmakról, szervezetekről és eseményekről írjunk, amelyekkel szinte naponta találkozunk a sajtóban és a politikai irodalomban.

Samuel P. Huntington - A ​civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A ​hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai. Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.

Haskó Katalin - Hülvely István - Bevezetés ​a politikatudományba
A ​kötet egyszerre tölti be a főiskolai és egyetemi képzésben a politológiával ismerkedő hallgatók számára a tankönyv szerepét és elégíti ki a politika iránt érdeklődők tágabb elméleti igényeit. Hozzásegít a politikatudományi látásmód megismeréséhez és elsajátításához, a politikatudományi alapfogalmak tisztázásához, a polgárok demokratikus kultúrájának fejlődéséhez. Történelmi és társadalmi elemzésekkel mutatja be a politika világának, a politika és társadalom viszonyának, valamint a politika társadalmi megbízatásának legfontosabb összefüggéseit. A könyv a konstitutív politikaértelmezés kialakulását olyan fontos történelmi tanulási folyamatként írja le, amely végül a modern demokráciák felfogásában és intézményrendszerében kap sokoldalú kifejeződést. A modern politikai eszmék fejlődésének elemzése kiegészül a tudomány és az ideológia viszonyának értelmezésével, a modern megismerési struktúra kialakulásának felvázolásával. A demokratikus intézmények szociológiai részelemzésein túl a szerzők külön vizsgálják a különböző demokratikus formák (többségi és konszenzusos demokráciák) társadalmi feltételekhez kötöttségét. A könyv részletesen foglalkozik a nemzetközi politikaelmélet, illetve a nemzetközi kapcsolatok elméletének ismeretanyagával, s kísérletet tesz a mai politikai kihívások értelmezésére, beleértve az európai integrációt és a jelen „egyhatalmi” világrendszerének nyitott kérdéseit.

Fábián György - Kovács László Imre - Parlamenti ​választások az Európai Unió országaiban (1945-2002)
A ​kötet az Európai Unió tizenöt tagországának második világháború utáni parlamenti választásaival foglalkozik. Három fő tematikai egységből áll. Bevezető tanulmányában röviden tárgyalja a parlamenti választások politikai rendszerben betöltött szerepét, összefoglalva a nemzetközi szakirodalomnak a témára vonatkozó legfontosabb megállapításait. Bemutatja a választási rendszerek alaptípusait, továbbá a választási rendszerek második világháború utáni európai fejlődésének főbb tendenciáit. A második rész tizenöt országismereti tanulmányból áll. A tanulmányok áttekintik az egyes tagországok politikai rendszerének legfőbb vonásait, a második világháború utáni legfontosabb folyamatokat, illetve változásokat, különös figyelemmel a pártrendszer és a kormányzati rendszer alakulására; részletesen bemutatják az egyes országok választási rendszereit, azok működését, változásait. A választási eredmények elemzése a politikai erőviszonyok alakulásának, tágabban a politikai rendszer fejlődésének megértését szolgálja. A harmadik tematikai egység egy választási adatbázis, melyben a tagországok összes második világháború utáni demokratikus választásának alapvető adatai találhatók (aktivitás, szavazat- és mandátumszámok, illetve -arányok, számított arányossági mutatók stb.).

Takáts József - Modern ​magyar politikai eszmetörténet
A ​modern magyar politikai gondolkodás rövid összefoglalása egyetemi tankönyvnek készült. A "Micsoda és mire jó a politikai eszmetörténet?" című bevezető fejezettel indul, majd nyolc nagyobb fejezetben a 19. század elejétől 1948-ig tekinti át rendszeresen a magyar eszmetörténetet, a zárófejezetben az 1948 és 1989 közti időszakra is kitekintve. E tíz fejezet megfelelő anyagot biztosít a tíz-tizenegy oktatási hétből álló hazai egyetemi szemeszterek számára. A fejezetek tartalma több éven át tartott egyetemi előadás-sorozatok nyomán alakult ki. A könyv a modern politikai gondolkodástörténet legfontosabb három nagy eszmecsaládjának: a liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus történeti alakváltozataival, alapvető szerzőivel és műveivel, vitáikkal és különböző vegyes formáival foglalkozik, továbbá egy negyedik döntő eszmei tényezővel, amelyet inkább politikai érzelemként tudunk leírni, mintsem kidolgozott ideológiaként: a nacionalizmussal. E három eszmecsalád és ezen politikai érzelem együttesen (és egymással vitázva) alakította ki azokat az elvárásokat, amelyek máig meghatározzák a politika szereplőinek viselkedését és képzeletét, s azt a nyelvet, amelyet a politikáról beszélők használnak: a modern politika szótárát.

Ismeretlen szerző - Politika ​és politikatudomány
„A ​politikáról lehet az érzelmek vagy a józan ész, de akár a teológia (a kinyilatkoztatott vallás) alapján is beszélni. A politikatudomány azonban - mivel tudomány kíván lenni, nem pedig politikai akarat vagy indulat, esetleg világnézet kifejezője - csak a racionalitás nyelvén és fogalmaival kíván szólni. Ennek megfelelően ez a kötet sem a politika formálását szolgálja, hanem annak megértését. A megértés maga is cselekvés, ennyiben tehát szoros kapcsolatban áll tárgyával, a politikával. Míg azonban az előbbi alapja mindenkor a racionalitás, addig az utóbbi csak jó esetben számít racionális cselekvésnek."

Gabriel A. Almond - G. Bingham Powell - Kaare Strom - Russel J. Dalton - Összehasonlító ​politológia
A ​kötet annak próbál a végére járni, hogy mire szolgálnak a kormányzatok, és mi az oka annak, hogy nemcsak megoldásokat kínálnak, hanem gondokat is okoznak. Ismerteti azokat a vitákat, amelyek a kormányzat árát és hasznát állítják szembe. Az alkalmazott összehasonlító módszer lehetőséget teremt arra, hogy más társadalmak politikai életét tanulmányozva a politikai alternatívák szélesebb spektrumát ismerhessük meg, ezáltal jobban szemügyre vehessük saját politikai életünk előnyeit és hiányosságait, valamint általában a politika lehetőségeit. A kötet először tematikusan (politikai szocializáció, politikai kultúra, érdekek megfogalmazása és egyeztetése, pártok, kormányzati rendszer, kormányzati politika stb.) hasonlítja össze az egyes politikai rendszereket, majd országtanulmányok segítségével mutatja be a rendszertípusok sajátosságait. Az Almond és Powell szerkesztette munka a hetvenes évek óta a világ leginkább elfogadott összehasonlító politológiai tankönyve, melynek nyolcadik kiadását adjuk most közre. Az új változat kibővült szerzőgárdával, a politikai rendszer új megközelítésével és több országtanulmánnyal segíti a téma iránt érdeklődőket az eligazodásban.

Farkas Ákos - Róth Erika - A ​büntetőeljárás
A ​büntetőeljárás című tankönyv új, negyedik kiadásának elkészítését a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 2018. július 1-jén történt hatálybalépése tette szükségessé. A Be. új szerkezete, új jogintézményei, a meglévő jogintézmények eltérő értékelése, az eddig megszokottól eltérő elnevezése, a korábbról megőrzött rendelkezése eltérő tartalmú szabályozása, nem utolsósorban a törvény terjedelmének a korábbi, 1998. évi XIX. törvényhez képest jelentős megnövekedése a korábbi, összesen 608 §-ról 879 §-ra indokolttá tették a tankönyv újraírását. Jelen kötet az előzőekhez hasonló, a korábbi kiadásokhoz írt előszavakból nyomon követhető szerkesztési elvekre épül, vagyis a törvény szövegét ritkán idézzük, inkább csak magyarázzuk. A hallgatónak a törvény megtanulása külön a tankönyvön kívüli feladat. Ezek az elvek a felhasználók visszajelzései szerint beváltak, azonban a fejezetek végén szereplő kérdésektől az oktatás során szerzett tapasztalataink alapján eltekintettünk. Tekintettel arra, hogy a Be. hatálybalépésétől a kézirat leadásáig csak négy hóna telt el, a szerzőknek szembe kellett nézniük azzal – az új kódexek által teremtett – helyzettel, hogy a törvényhez kapcsolódó fontos jogszabályok közül számos még nem látott napvilágot, a joggyakorlat még csak most kezd formálódni, és a törvényt elemző elméleti munkák is csak a közeljövőben születnek meg. Mindezek a tényezők arra ösztönöztek bennünket, hogy a törvény szövegének elemzésére koncentráljunk. Ennek során felhasználtuk a már megjelent, törvényhez kapcsolódó jogszabályokat. Arra törekedtünk, hogy az általunk vállalat keretek között bemutassuk a törvény fő szerkezeti elemeit, alapvető rendelkezéseit, illetve a jelenlegi perspektívából látható, a jogalkalmazó számára rendelkezésre álló értelmezési kereteket.