Tanulmányok ​az Ókori Izrael kultuszáról

Ismeretlen szerző - Ismerjük ​meg Japánt!
A ​Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének oktatói által összeállított kötet nemcsak a japán szakos egyetemi hallgatókat kívánja bevezetni a japanisztika tudományának alapjaiba, hanem a japán nyelvet tanulókat és a japán kultúra iránt érdeklődőket is. Milyen a japán család? Milyen volt a szamurájok világa? Mit tanultak a császári udvarban? Milyen a japán információs társadalom? Ki tanul ma japánul? Mi az a kabuki és mi a nó? Milyenek a japán beszédhangok? Hogyan fordítsunk le egy japán levelet magyarra? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ egyrészt a hagyományos területek - történelem, irodalom-, művelődés-, művészet- és vallástörténet, nyelvtudomány -, másrészt az újabb, a mai ismereti igényeknek is megfelelő területek - fordítástudomány, kommunikáció, társadalomismeret - felől megközelítve, közérthető stílusban. A kép természetesen közel sem lehet teljes, a kötetnek - reményeink szerint - lesz még folytatása.

Jan Assmann - Religio ​duplex
Assmann ​művei évtizedek óta az egyetemes kultúraelmélet, az összehasonlító vallásfilozófia és a modern gondolkodás antik gyökereit feltáró kultúrtörténet - és persze az egyiptológia - legizgalmasabb, megújító írásai közé számítanak. Egyik főműve, a Religio duplex a kettős vallás elméletét és funkcióit mutatja be a Bibliától, az ókori Egyiptomtól és Platóntól Lessing és Mendelssohn filozófiáján, valamint a szabadkőműves páholyokon át napjainkig. A felvilágosodás egészen újszerű értelmezése mellett a vallások mai lehetőségeiről is váratlan következtetésekre jut.

Zelnik József - A ​nagy szertartás
A ​könyv szellemi zarándoklatra hívja olvasóit. Zarándoklatra a borhoz, amely egyszerre földi és égi jelenség, vagy ahogy Ady nevezte: _mámor és malaszt._ A nagy kultúrákban általában az istenek itala volt, az istenit jelenítette meg a Földön egészen addig, míg az Eucharisztiában Isten vérévé, a megváltás misztikus italává nem vált. De mitől és hogyan mozdult el a bor a mámortól a malaszt, a kegyelem felé? A választ keresve irdatlan messzeségbe, az ősidők teremtésmítoszaihoz utazunk vissza az időben, ahol a földi bor őse a Nagy Szertartás elixírjeként már jelen lehetett, hogy majd a Vízözön után – mintegy az emberiség megvigasztalására – a Földre jöjjön. Ám ahogyan az áldás és az áldomás szavaink is egyazon tőről fakadnak, úgy szökik a bor a földi szertartások profán világában is minduntalan az ég felé. Ez az egyik nagy tanulsága annak a szellemtörténeti zarándoklatnak, amelyen a szerző a nagy kultúrák, a vallások, a nyelvek, a művészetek vagy éppen a tudományok megidézésével egyre inkább beavatja az olvasót a bor misztikájába. Hogy a pohárban gyöngyöző bor nem csupán az élvezet forrása, azt a mai ember is sejti. Hamvas Béla hieratikus maszknak nevezte a bort, szent maszknak, amely feloldja az embert a Rossz görcse alól. Zelnik József könyve azt az utat mutatja be, amelyet a bor mint szent maszk tett meg a nagy szertartásoktól az áldozatig, és az áldozattól az élvezetig. A kötet egy eddig még nem tárgyalt, mély titkot is feltár, olyat, amiről a da Vinci-kódnak fogalma sem volt.

Vermes Géza - A ​kereszténység kezdetei
A ​keresztény egyház megteremtése a világtörténelem egyik legfontosabb története, mégis sok félreértés és rejtély övezi. Vermes Géza, az idén májusban elhunyt oxfordi vallásprofesszor, utolsó könyvében brilliánsan elemzi a keresztény hit gyökereit, megvilágítja Jézus alakjának fejlődését, végigköveti, hogyan lett a prófétából egy jelentős, új vallás középpontja. Miközben három évszázad alatt Jézus tanításai elterjedtek a Mediterráneumban Pál apostol, János evangélista és követőik hathatós közreműködésével, a keresztény vallás teljesen átalakult. A kereszténység kezdeteiből lenyűgöző történet tárul fel előttünk: egy emberből Istennel egylényegű Fiú lesz, egy lázadó, forradalmi hevületű kis zsidó szektából pedig a Római Birodalom államvallása.

Sigmund Freud - Mózes
Nem ​könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosab lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad.

Botta István - Melius ​Péter ifjúsága
Melius ​Péternek, a magyar reformáció egyik legnagyobb, legjelentősebb alakjának ifjúkorát deíri fel Botta István munkája. Filológiai bravúrral bizonyítja a debreceni reformátor azonosságát az azonos keresztnevű vágsellyei tanítóval, Somogyi Péterrel. Melius indulása mind az egyetemes, mind a magyar reformációtörténet legdöntőbb szakaszára esik. Botta a reformátor életének állomásait kutatva világos, pontos képet rajzol erről a bonyolult korról: nyomon követi a különböző hitvallási irányzatok kialakulását, az egyházak szétválását, feltárja szervezeti elkülönülésük teológiai-filozófiai okait. Könyve a nemzetközi reformációkutatás jelentős állomásának ígérkezik.

Blau Lajos - Zsidók ​és a világkultúra
A ​Múlt és Jövő Kiadó Blau Lajos összegyűjtött tanulmányaival folytatja a magyar zsidó tudósokat bemutató sorozatát. (Scheiber Sándor, Bacher Vilmos és Hahn lstván magyar nyelven írott gyűjteményeit már közreadtuk - s a judaizmus posztumusz Budapesti Iskolájához tartozó további tíz szerző újrafölfedezésével szeretnénk ezt az egész világon számon tartott szellemi műhelyt visszahozni a magyar kultúrába.) Blau Lajos Bacher Vilmost követte a Rabbiszeminárium igazgatói székében, s méltó utóda volt a tudomány művelésében és szervezésében is. Különösen a könyv- és az írás kultúrtörténetében alkotott maradandót. De foglalkozott zsidó angyaltannal, a varázslással, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás párhuzamaival, a bibliafordítások problémáival; számottevőek a zsidó oktatással és művelődéstörténettel kapcsolatos cikkei is. Mivel a világviszonylatban is egyedülállóan nívós tudományos folyóirat, a Magyar-Zsidó Szemle egyik szerkesztője, állandó szerzője és szemlézője volt, nagy rálátással bírt kora zsidó tudományos életére. Több pályarajzot készített a zsidó tudomány legjelentősebb képviselőiről. Néhány írása, amelyekben az anyagi javak után rohanó, a kultúra értékeit elhanyagoló társadalmat feddi meg, annyira aktuális, hogy tudományos publicisztikájából, sőt egy-két történelmi jelentőségű homiliájából is összeállítottunk egy füzért. Gyűjteményünk arányos képet igyekszik adni e sokrétűen gazdag pályáról - a válogatás tengelyese állítva a könyv kultúrhistóriáját és a népszerűbb stílusú talmudi magyarázatokat. A sorozat eddigi hagyományához híven tanítványi értékelés és a tanítványok összeállította bibliográfia érzékelteti Blau Lajos munkásságának egészét.

P. Vásárhelyi Judit - Eszmei ​áramlatok és politika Szenci Molnár Albert életművében
Irodalomtörténetírásunk ​Szenci Molnár Albertet a magyar késő reneszánsz egyik legnagyobb alakjaként tartja számon, kiemelve, hogy sok vonatkozásban a reformáció irodalmi kezdeményezéseinek beteljesítője és sikerre vivője volt: összegző s egyben elindító is. Mindeddig hiányzott a protestantizmus keretén belül kibontakozó korabeli mozgalmak és ideológiai irányzatok Molnár Albertre gyakorolt hatásának rendszeres vizsgálata. A szerző azt tűzte ki célul, hogy megvizsgálja és áttekintse Szenci Molnárnak a Németországba menekült protestánsokhoz fűződő kapcsolatát, a XVII. század eleji politikai eseményekre reagáló munkáit, a harmincéves háború diplomáciájában vállalt szerepét, valamint az irénizmus és az újsztoicizmus hatását szellemi fejlődésére. Az áttekintést a fenti kérdéskörökben szóba kerülő, eddig kevéssé elemzett Molnár Albert-fordítások stilisztikai vizsgálata teszi teljessé, mely adalékul szolgál a magyar késő reneszánsz próza jobb megismeréséhez is.

Paolo Santarcangeli - A ​labirintusok könyve
"Ezt ​a tanulmányt - írja bevezetőjében a szerző, Paolo Santarcangeli író, költő és irodalomtudós, aki úgy is, mint Petőfi, Ady és Babits verseinek olaszra fordítója, haláláig fiumei magyarnak vallotta magát - szinte csak játékból kezdtem el, szórakoztató kitérőnek tartottam más jellegű kutatás közben. De ahogyan fokozatosan elmélyültem a problémában, és ahogyan halmozódott az összegyűjtött anyag, úgy vált munkám egyre komolyabbá és szenvedélyesebbé. Hamarosan kiderült ugyanis: ha a kutató elszánta magát és el akar mélyülni e kérdés minden lehetséges vonatkozásában, egy személyben etnológusnak, régésznek és vallástörténésznek kell lennie, aki egyúttal jártas az őstörténeti tanulmányokban, sőt az európai szokások történetének gazdag változatosságában is; egyaránt otthonosnak kell lennie a mélylélektanban és a gyakorlati lélektanban, az építészetben és a kertészetben, valamint sok más dologban. Mindenekfelett azonban költőnek kell lennie. […] Hadd tegyem hozzá, hogy a hosszas elidőzés a labirintusokban nagyszerű kalandnak bizonyult. Remélem, annak találja majd az olvasó is." Híres és sokat hivatkozott mű A labirintusok könyve, mely azonban eredetileg talán mégis "rosszkor": a forradalmian egyszerű megoldások illúziójának idején, a 60-as évek végén jelent meg. Annál hasznosabb hát újraolvasni ma ezt a könyvet - állapítja meg a csaknem két évtizeddel későbbi újrakiadás előszavában a tudós jóbarát, Umberto Eco -, "...amely ennek az ősi ideának történelmi és mitikus mélységeibe kalauzol bennünket. Az itt következő oldalakon, a sziklarajzok és a székesegyházak padlómozaikjai, az alkímiai emblémák és fantasztikus pecsétfigurák között olyasvalaminek az örökké egyforma és örökké változó mintájára ismerhetünk rá, amiben a kezdetektől fogva élünk, s ami így a maga fogalmait is rákényszeríti a gondolkodásunkra."

Schőner Alfréd - Égszínkék
A ​kötet egy magyarországi rabbi, művészettörténész életének szegmenseibe, gondolatvilágának hátterébe, az aktualitások iránt érdeklődő ember életébe szeretne betekintést engedni. A zsidóság vallási rendszere melletti elkötelezett, vívódó ember osztja meg világképét - most írásos formában - az olvasóval. A benne lévő história, nem a fantázia szüleménye.

Yoshiro Tamura - Japanese ​Buddhism: A Cultural History
Buddhism, ​founded in India some twenty-five hundred years ago, reached Japan in 538 C.E. Assimilated into Japanese culture and refashioned as Japanese Buddhism, it became one of the most enduring and far-reaching cultural and intellectual forces in Japans's history. The stamp of Japanese Buddhism is unmistikable in the nation's poetry, literature, and art; and the imprint of Japan's indigenous culture is clear in such unique facets of Japanese Buddhism as the amalgamation of pre-Buddhist worship and esoteric Buddhism in the practice of the Shugendo ascetics. Japan's Buddhism and the nation's cultural matrix are so inextricably linked that it is impossible to explicate the one without understanding the other. Thus the present book is both a history of Japanese Buddhism and an introduction to Japan's political, social, and cultural history. It examines Japanese Buddhism in the context of literary and intellectual trends and of other religions, exploring social and intellectual questions that an ordinary history of religion would not address. YOSHIRO TAMURA (1921-89) was one of Japan's most outstanding scholars of Buddhism. At the time of his death, he was a professor at Buddhist studies at Tokyo's Rissho University.

Mircea Eliade - A ​samanizmus
Sámánok ​- különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

Gecse Gusztáv - A ​szerzetesség története
A ​kötet a szerzetesi intézményrendszer megismertetésére vállalkozik. Nyomon követi a szerzetesség történetét az első remeteségektől a nagy történelmi rendeken keresztül a modern szerzetesi családokig. Bepillanthatunk a férfi és női kolostorok titokzatos világába is. A könyv különös figyelmet fordít a Magyarországon megtelepedett rendek történelmi szerepére és mai helyzetére.

Kiss Irén - Tábori László - Zarathustrától ​Jézusig
A ​szerzőpáros ujabb, óriási ismeretanyagot feldolgozó és rejtett összefüggéseket feltáró műve hézagpótló. A tudomány és vallástudomány ugyanis tartozott a magyar olvasónak ezekkel az ismeretekkel. A magát műveltnek tartó emberek nagy része csak Nietzsche müvéből ismeri Zarathustra nevét, jóllehet a német bölcselő saját bölcsességeit adta a világ első, ismert prófétája szájába. Ez a a Mester a világ Teremtőjéhez fordult, megvilágosodási élményekben részesült és tanításait gyönyörű himnuszokban hagyta az irániakra és az emberiségre. A könyv erről az eszmerendszerről, az első monoteizmusról szól, lélekről, szabad akaratról, megváltásról, ítéletről és feltámadásról, mindarról, ami foglalkoztat minket Zoroaszter korától a feltámadt Jézusig és napjainkig. Zarathustra Jézus Krisztus fontos előfutára volt, a magyarságnak is különleges kapcsolata van vele.

Vermes Géza - Jézus ​és a judaizmus világa
Vermes ​Géza új könyve, a Jézus és a judaizmus világa egyenes folytatása a nálunk 1995-ben kiadott, nagysikerű A zsidó Jézus-nak: a Jézus életével, vallási eszméivel és a kor vallási mozgalmaival foglalkozó tudományos trilógia második kötete. A szerző itt A zsidó Jézus megjelenése után, az 1970-es években tartott előadásait gyűjtötte kötetbe. Vermes az előadás eleven hangján folytatja A zsidó Jézus érvelését az újszövetségi iratok valódi történeti értelmezése érdekében. Forrásanyaga – az Újszövetség mellett – a korai rabbinikus irodalom, s ezen belül különösen a Targum, a héber Biblia arámi fordítása, amelynek szóhasználata hűségesen tükrözi Jézus és környezete beszélt nyelvét, és a holt-tengeri tekercsek, amelyek értelmezésében véleménye évtizedek óta mértékadó a nemzetközi tudományban. Jézus vallását Vermes Géza a judaizmus – a zsidó vallás – keretein belül helyezi el, s a korai rabbinikus vallás anyaga alapján meggyőző új értelmezést ad a legkorábbi kereszténység vallási és eszmevilágának számos központi motívumára.

Cyrus Shahrad - A ​Vatikán titkai
A ​Vatikán a római katolicizmus szellemi központja több mint 1500 éve. Emellett a világ legkisebb független állama, területe alig egy négyzetkilométer. Ám ezen a kis helyen rengeteg titok, összeesküvés és intrika fér meg egymással.

Harald Zimmermann - A ​középkori pápaság
A ​jelen könyv alapja a "Liber pontificalis", amely az egyes pápák életét, az Egyház élén eltöltött éveik eseményeit mutatja be a kezdetektől a középkor végéig. Ez a pápaság "hivatalos" története, hiszen a művet Rómában, a pápai kúriában írták folyamatosan, több, mint ezer éven át, időnként átdolgozva, kiegészítve az elődök szövegét. Korántsem egységes, egyenletes munka: némely pápáról igen részletesen szól, másokról éppen csak néhány adatot közöl. A "Könyv" írása időnként hosszabb időre abbamaradt, például a 9. század vége és a 12. század eleje között, majd a 13-14. században. A hiányzó életrajzokat a későbbi folytatók időközben keletkezett különböző feljegyzések, elbeszélések, valamint a pápaság egyéb történetírói munkáinak felhasználásával igyekeztek pótolni. Zimmermann professzor könyve bevezeti a latinul nem értő olvasót a középkori pápai történetírás műhelyébe. A "Liber pontificalis" szövegét, amely a pápaság első évezredi történetének legfontosabb forrása, egybeveti azzal, amit az egyes pápákról egyéb forrásokból tudunk. Így kiderül, hogy Rómában mit tartottak fontosnak elmondani az egyes pápák életéről, tevékenységéről, s miről hallgattak; a kúriai szerzők hogy adták elő, hogy interpretálták a más forrásokból is ismert eseményeket. Megismerhetjük a középkori Róma sajátos világát, mert a "Könyv" nem annyira a pápaság univerzális hivatására összpontosítja figyelmét, hanem a pápák szűkebb történetére: behatóan ismerteti a Róma városi pártharcokat, a pápajelöltek, a pápák és ellenpápák küzdelmeit, s mindezt az egyes pápák életéből vett történetekkel, pápa-fabulákkal színezi.

F. D. E. Schleiermacher - A ​vallásról
Schleiermacher ​a vallásbölcselet és a teológiatörténet kiemelkedő alakja, Friedrich Schlegel oldalán a korai német romantika egyik programadó személyisége, aki meghatározó befolyást gyakorolt a protestáns teológia későbbi fejlődésére. Kötetünk máig legismertebb és legnagyobb hatású munkájának, a romantikus vallásfilozófia alapdokumentumának első magyar nyelvű fordítása. Az ortodoxiát és a racionalista teológiát maga mögött hagyva, a vallás itt mint a végtelen iránti érzék és ízlés, mint az univerzum individuális szemlélete jelenik meg. A könyv a vallás lényegét kereső és meghatározni próbáló törekvésével minden kor olvasójának izgalmas szellemi csemegét kínál.

Hegyi Dolores - Polis ​és vallás
A ​kötet a történeti fejlődés sorrendjében mutatja be az egyes görög kultuszok és vallási hiedelmek változásait. Az első részben a szerző részletesen foglalkozik a klasszikus görög vallásosság két fő gyökerével, a prehellén vallási szubsztrátummal és az ősi indoeurópai hitvilággal, majd felvázolja a Kr. e. II. és I. évezred fordulóján bekövetkezett politikai változások vallási következményeit. A második rész a görög poliszok kultuszait ismerteti, a viszonylag legjobban ismert athéni (részben ión) ünnepek mellett teret szentelve más, kevésbé közismert görög városok rítusainak is. Különös figyelmet fordít a görög jósdák (Delphoi, Dódóna, Didüma stb.) történeti szempontból is rendkívül fontos tevékenységére. A harmadik részben a theologia fogalmának eredetével és a görög gondolkodásban felfedezhető teológiai elképzelésekkel és gondolatokkal foglalkozik.

René Girard - Látám ​a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből
René ​Girard a jelentős francia filozófus és irodalomtörténész tudományos és oktatói pályája jórészt az Egyesült Államokhoz köthető, ahol több neves egyetemen is tanított. 2005 óta a Francia Akadémia tagja. E könyvében a kereszténység kritikai apológiáját nem teológiai alapokon, hanem racionális bizonyítások útján írja meg. Valójában a zsidó-keresztény vallási tradíció rendkívül eredeti antropológiáját tárja az olvasó elé, magáévá téve Simone Weil egyik gondolatát, miszerint az Evangéliumok mindenekelőtt egy „emberelméletet”, egy antropológiát tartalmaznak, és csak ez után tekintendők „Istenelméletnek”, teológiának.