Közelből ​is távol Magyar ​világok a Vajdaságban

Kulcsár Kálmán - Politikai ​és jogszociológia
A ​társadalomról való tudásunkat időnként olyan nagyságúnak és mélységűnek láttuk, amelyre a társadalom történeti mértékű alakítása is ráépíthető - ám az oly racionálisnak tűnő tudásra alapozó eszmék és elgondolások szembesítése a valóságos folyamatokkal, a racionálisnak gondolt cselekvés menetében minduntalan nem várt és nem kívánt jelenségeket hozott létre. Meghaladottnak hitt folyamatok bukkantak fel újra, megoldottnak tűnt problémák követeltek új megoldásokat, nagy, történelmi méretűnek tetsző társadalmi fordulatok optimizmusa kétségeket, kiábrándulást szült, s adott akár irracionális eszméknek is tápot. Nem először a történelemben, napjainkban is érezhető kiábrándulás a tudásból, a tudományból. Mi több, a világ mai állapotában a tudomány felelősségét is emlegetik. Vajon nem éppen a tudás teremtett-e természetben és társadalomban egyaránt megoldhatatlannak tűnő problémákat? Azt hiszem, nem a kiábrándulás a tudásból, hanem a több tudás a megoldás. Többet kell tudnunk társadalmi környezetünkről, a benne működő folyamatokról, jelenségekről, összefüggésekről, mélyebben kell megismerni problémáit. Talán különösnek tűnik, hogy mindezt egy politikai és jogszociológiai könyv kapcsán írom. Ám a politika és a jog a társadalmat és az embert közvetlenül és gyakran ellenőrizhetetlenül érintő tevékenység. Éppen ezért sokáig élt valamilyen sajátos, szinte misztikus ködben. Ma már a politika elvileg nyilvános, a jogszabályok ismertek, közzétettek, mégis szükség van a tudomány gnaeus flaviusaira, hogy feltárjuk a politika és a jog jelenségeinek csak a tudomány által megérthető belső világát.

Veres Valér - Nemzeti ​identitás Erdélyben - szociológiai olvasatban
A ​könyv témája az erdélyi magyarok és románok nemzeti és állampolgári identitásának vizsgálata, a szociológiai megismerés módszereinek segítségével, az ezredforduló környékén készült több reprezentatív felmérés adatainak kontextualizált értelmezése alapján. Az erdélyi szerző műve olyan kérdésekre tér ki, mint a nemzeti problematika fontossága az egyéni beállítódásban, mitől tartanak valakit magyarnak vagy románnak Erdélyben, hogyan határozzák, élik meg a haza, illetve a szülőföld fogalmait, a magyarság fogyásának tükröződése az identitásban, a nemzeti ideológiák kialakulása a térségben, a kisebbségi helyzet és diszkrimináció percepciója, a "másik" nemzethez való viszonyulás, a nemzeti szimbólumok, ünnepek relevanciája, a román-magyar konfliktus megélése, a történeti tudat néhány eleme - a társadalmi struktúra összefüggés rendszerében vizsgálva.

Dr. Kalapos Miklós Péter - Bevezetés ​az alkohológiába
A ​tankönyv hiánypótló, hiszen az alkohollal kapcsolatos kérdésköröket, összefüggéseket nem csak a betegség és egészség vonatkozásában vizsgálja. Az addiktológiai alapfogalmakon és a pszichopatológián túl részletesen tárgyalja a tökéletes anamnézis módját és fontosságát, a kóros részegség formáit és tünettanát. A tankönyv anyagának könnyebb megértését és elsajátítását nagyban elősegíti az 51 táblázat, a 17 ábra és a tesztkérdéssorok.

Prohászka Ottokár - Kultúra ​és terror
Prohászka ​papi tevékenységének kezdete óta szakadatlanul közvetlen érintkezésben volt a legszegényebb néposztállyal. Színről-színre látta testi, lelki, gazdasági nyomorát, és szívből „szánta a sereget”. Ennek a társadalmi rétegnek sorsa, a munkáskérdés, kitágított értelemben a társadalmi kérdés, a legteljesebb valóság és átéltség erejével harsogott bele lelkébe; s megnyílt szelleme, mely oly élénk visszhangot adott minden emberi szükségletre, nem térhetett ki korunk e legégetőbb nagy problémájának alapos tárgyalása elől, nevezetesen az evangélium követelményeivel való összemérése elől. Már első dolgozatában teljes fegyverzettel lépett ki a porondra, és sohase fogyott ki a szociális fogékonyságból, buzgalomból, eszmékből. Ez a semmiféle külső tekintettől ki nem kezdhető evangéliumi szociális érzéke vezette, mikor működése területének szélesbülésével nagyarányú tevékeny részt vett a legkülönfélébb gyakorlati társadalmi föladatokat és igényeket szolgáló mozgalmakban és egyesülésekben. Ez a kötet elsősorban a visszavonultság és alapvetés korszakának nagyobb elméleti dolgozatait tartalmazza. Az általános hallgatás közepette emelte föl először átható szavát a gyökeres társadalmi orientáció érdekében, és mindjárt egészen új hangokat ütött meg. Sokunknak még ma is szokatlan ennek a tiszta evangéliumi szónak nem egy hangja. De a jövő nemzedék alighanem éppen ezekben a dolgozatokban fogja megbámulni és tisztelő elismerésével elhalmozni Prohászka sas-szellemének korát messze megelőző nemes szárnyalását.

Bőhm Antal - A ​XX. századi magyar társadalom
A ​könyv elsősorban politológia szakos hallgatók számára készült, de fontos ismereteket nyújt azok számára is, akik valamilyen módon érdeklődnek a politológia iránt. Az egyetemi tankönyv kitűnő elemzést ad századunk társadalomfejlődéséről, alapos háttérinformációt nyújt a magyar rendszerváltás strukturális változásainak megértéséhez. Bemutatja, hogyan alakult át az egykori pártállam társadalmi szerkezete és milyen tendenciák jellemzik a mai állapotokat. Foglalkozik a népesedési tendenciáival, a társadalom egészségügyi és kulturális helyzetével, a társadalmi mobilitással és a nem politikai jellegű szerveződésekkel is.

James Surowiecki - A ​tömegek bölcsessége
Ebben ​a gondolatébresztő könyvben a New Yorker kolumnistája, James Surovviecki azt az első pillantásra furcsának tetsző állítást fogalmazza meg, hogy a tömegek, a kisebb és nagyobb embercsoportok figyelemre méltóan okosak, sőt gyakran "eszesebbek", mint legokosabb tagjaik külön-külön. Jobbak a problémamegoldásban, a döntéshozatalban, a jövő megjóslásában. A tömegek bölcsességének következményei - szinte észrevétlenül - átszövik életünket. A legtöbbünk hisz abban, hogy a valódi, értékes tudás kevesek kezében vagy inkább fejében összpontosul. Úgy véljük, hogy a problémák megoldásának és a jó döntéshozatalnak a kulcsa, ha megtaláljuk a megfelelő személyt, aki tudja a helyes választ. Ez a könyv amellett érvel, hogy szakemberek hajkurászása helyett a tömeget kell kifaggatnunk: elég valószínű, hogy tudja a helyes választ.

Hans Eysenck - Michael Eysenck - Elmevadászat
A ​két Eysenck, apa és fia könyve nemcsak szakmán belül, hanem a népszerűsítő pszichológiában is alapműnek számít. Átfogó munkájuk összefoglalja és értelmezi az általános pszichológia, fejlődéslélektan, a személyiségpszichológia és a szociálpszichológia fontosabb megállapításait, és - ami egyben a könyv egyik legnagyobb erénye - részletesen ismertet néhány klasszikus, több pszichológiai tétel kiindulópontjának tekintett és máshol alig hozzáférhető kísérletet.

Huszár Tibor - "Nem ​középiskolás fokon..."
"... ​a felsőoktatási rendszeren belül nem érvényesül a minőségi szelekció: mind az oktatók, mind a hivatalos szervek azt tekintik a felsőoktatási rendszer alapfunkciójának, hogy a bejutott, a 'keretszámokat kitöltő hallgatóanyag' biztosítsa az ország 'szakemberellátását'. A tanulmányok megszakítása ezen értékszempontok szerint abszolút kudarcnak, a diploma megszerzése pedig alapvetően kielégítő eredménynek minősül, függetlenül attól, hogy a diploma milyen szintű tudást, készségeket, hivatástudatot szentesít..." "... már a pályakezdés első mozzanata, az elhelyezkedés is feszültség forrása, mivel a munkába állás rendjét szigorúan szabályozó intézkedések ellenére sincs biztosíték arra, hogy a munkáltatók valóban az arra érdemes és nem az összeköttetéssel rendelkező hallgatókat alkalmazzák. Ugyanakkor egyes pályákon az álláskínálat korlátai és a pályakezdők munkahely-változtatását gátló adminisztratív intézkedések következtében a végzősök jelentős hányada olyan állások betöltésére kényszerül, amelyek a munkafeltételek, egzisztenciális tényezők és egyéb okok miatt nem felelnek meg egyéni törekvéseiknek..."

Ismeretlen szerző - Színház ​és szociológia határán
Milyen ​kapcsolatok lehetnek színház és szociológia, színháztudomány és szociológia, színház és társadalom, előadások és nézők között? Valóban társadalmi művészet-e a színház, ahogyan a színházszociológia állítja? Hogyan és miért társadalmi a színház? Kötetünk tanulmányai ezeket a kérdéseket vizsgálják, miközben a színház/tudomány és a szociológia közötti kapcsolatok történetét, eredményeit és távlatait mutatják be.

Halák László - Apa ​gyermekével
Van-e ​szívet melengetőbb látvány, mint az anya és a gyermek együttes boldogságának látványa? Van-e a szeretetnek nagyobb mértéke, mint az anya szeretete gyermeke iránt? Van-e nagyobb odaadás, mint amire az anya képes gyermekéért? Van-e - a szerelmen kívül - magasztosabb férfiérzés, mint az édesanya iránti szeretet, tisztelet? Akármeddig folytathatnók a kérdéseket, a válasz csak egy lehetne mindegyikre: nincs, nincs! Az-e tehát ennek a könyvnek a célja, hogy valamiféle módon csökkentse az anya mindent felülmúló szerepét az emberek életében, az emberiség összességében, vagy az-e, hogy az anyaság iránti minden elismerés mellett megpróbáljon rámutatni az apa - talán szerényebb -, de a gyermek szempontjából mindenféleképpen fontos szerepére? Bízom abban, hogy az olvasó e szerény munka végigolvasása után az utóbbira válaszol majd igennel. Ez a könyv az apa és a gyermek kapcsolatáról szól, de eközben nem elfogult az apák iránt, hanem családközpontú, mégpedig a gyermek érdekében az! A gyermeknek családra van szüksége, arra, hogy anyja és apja egyaránt harmonikus életközösségben éljen vele, együtt gondoskodjék felneveléséről a társadalmi érettség eléréséig. Ez lenne az eszményi állapot, mely talán minden család számára elérhetetlen. Mégis, aki az elérésére törekszik - bár el nem érheti, hiszen a világ és benne a család is állandó változásban van -, annak az élete jobban megfelelhet a szocialista ember életmódjáról kialakított vagy kialakulóban levő eszményeinknek....

Ardó Zsuzsanna - Európai ​akarsz lenni? Csináld magyarul!
Ardó ​Zsuzsanna könyve görbe tükör Magyarországról. Csipkelődő lélekkalauz a magyar szív rejtelmeihez, személyes hangú, szatírikus önarckép.

Naszádi Kriszta - Őszintén ​a cigányokról
Romungrók, ​lovárik, beások… honnan jönnek, merre vándoroltak, milyen nyelveket beszélnek, hogyan élnek, miben hisznek, hogyan alakulhat a jövőjük? A magyarországi cigányság múltjáról, jelenlegi helyzetéről, felemelkedésük esélyeiről beszél a lelkes romológus ̶ ezzel segítve a népcsoport megismerését, megértését és a teendők megfogalmazását. Tények, esélyek, remények. "…személyes vallomás, amelyben a cigányság iránt elkötelezett kutató a szaktudományos adatokat átélhető módon mutatja be." ̶ Prof. Dr. Forray R. Katalin, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Ismeretlen szerző - Magyarnak ​lenni
A ​Magyar Hírlap szerkesztősége sajtónk történetében példa nélküli vállalkozásra szánta el magát. Munkatársaink felkeresték a külföldön élő magyarság több száz, ha ugyan nem több ezer neves és "névtelen" képviselőjét. Hónapokon át járták a magyar közösségeket, házakat és templomokat Pozsonytól Pittsburghig, Sepsiszentgyörgytől Tel-Avivig, hogy megkérdezzék és egyben megérezzék, mit jelent a nyolcvanas évek végén a határokon túl, vagy éppen az óperencián túl, nemzetiségi státusban vagy "szórványként" magyarnak, magyar származásúnak lenni. Mit jelent ez az állapot a külföldön rekedt, a külföldre szakadt, vándorolt, menekült, esetleg szökött magyarok, valamint gyermekeik és unokáik számára.

Tomka Béla - Családfejlődés ​a 20. századi Magyarországon és Nyugat-Európában
omka ​Béla összehasonlító történeti munkájában azt vizsgálja, hogy hazánk demográfiai és családfejlődése miként viszonyult a nyugat-európai folyamatokhoz 1918-1990 során. Mindenekelőtt arra igyekszik választ adni: közeledett-e a 20. századi magyarországi családfejlődés a nyugat-európaihoz vagy távolodott tőle? Elsőként a családfejlődés legfontosabb demográfiai meghatározóinak alakulását mutatja be (születések, halálozások); ezután a házasodási mozgalmat (házasodási korok; ráták), illetve a háztartás és családszerkezetet (nukleáris és összetett család-háztartások) vizsgálja. Majd a házastársak közötti viszonyt és ennek meghatározóit (női munka, női iskolázottság; attitűdök a házassággal szemben, értékek) veszi szemügyre, illetve a válásokkal és a családformák pluralizálódásával (házasságon kívüli születések, alternatív együttélések) foglalkozik. Kitér a társadalom gyermekekhez való viszonyának alakulására is; végül összefoglalja az eredményeket.

Gergely Mihály - Röpirat ​az öngyilkosságról
Gergely ​Mihály 1921-ben született, munkásként kezdett el írni, újságíró lett, regények, elbeszélések, publicisztikai művek sora bizonyítja tehetségét és elkötelezettségét. Talán mégsem túlzás, ha legjelesebb, legnagyobb horderejű műveként a Röpirat az öngyilkosságról-t ismerik, azt a megrázó erejű szociográfiát, cselekvést, társadalmi összefogást sürgető kor- és kórképet, mely 1972-ben, illetve 1981-ben jelent meg a Medicina Könyvkiadónál. Most harmadik, bővített kiadása ennek a műnek nemcsak hitelét, humánus érvényességét bizonyítja, hanem továbbra is sajnálatos aktualitását. A Röpirat-ban jól megfér egymással tudomány és szenvedély, dokumentum, riport és publicisztika teljes eszköztára. Mint a harmadik kiadáshoz írt előszavában írja a szerző: "Az öngyilkosság, mind erősebben összefonódva más deviáns magatartásformákkal, az utóbbi negyedszázadban emelkedő, terjedő irányzatot mutat világszerte, Magyarországon is. E társadalmi jelenségkör súlyosbodásával megszaporodtak a róla szóló publikációk, az ilyen témájú munkák végén egyre hosszabb az irodalomjegyzék. A könyvesboltokban mégsem találhat a tájékozódni kívánó, saját konfliktushelyzetében némi segítséget remélő ember megfelelő olvasmányt. Még az antikváriumokat sűrűn böngésző, szenvedélyes gyűjtő is ritkán bukkan rá egy-egy korábbi kötetre. E tények késztettek arra, hogy javasoljam a Kiadónak Röpirat-om újabb kiadását..."

Ismeretlen szerző - Internet. ​hu – A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 3.
A ​World Internet Project (WIP) magyarországi kutatása évente monitoring jelleggel vizsgálja a világ számos országában a lakosság körében az internet terjedésének társadalmi hatásait, valamint azt, hogy mely társadalmi és gazdasági tényezők befolyásolják az új technológiák elterjedését. Ebben a kötetben, ami immáron a harmadik a magyarországi WIP-kutatásokhoz kapcsolódó írásokat egybegyűjtő kiadványok sorában, a fenti témakörből kikerült írásokat teszünk közzé. A kötet szellemiségét a bevezetésünk címéül is választott látszólagos ellentmondás határozza meg. Szándékaiban ambiciózusak az itt olvasható tanulmányok mert korunk egyik legfontosabb, a szemünk előtt kibontakozó kérdésével foglalkoznak; hogyan alakítja át a világot, változtatja meg a társadalmi viszonyokat az információs technológiai forradalom, milyen folyamatokat indít el és alakít az internet. Ebből az ambiciózus tematikából szükségszerűen fakad az alázat is. Igaz, hogy ezek a változások már ma is jelentősek, de nem kétséges hogy ma még csak a kezdetén vagyunk a legtöbb transzformációnak. Ami még fontosabb, hogy ezen átalakulások, legyen szó a személyköziségről, a hatalom, a döntési kompetenciák kérdéseiről valójában nyitott végűek: nem láthatjuk előre, hogy ezek a folyamatok milyen irányba fognak kifutni. Végül alázatra int az empirikus társadalomtudomány, - mondjuk így- megfontolt tempója, mely kedvez annak, hogy e rendkívül dinamikus átalakulás folyamatait tisztázhassuk és leírhassuk.

Ismeretlen szerző - Új ​ifjúság - Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről
A ​"posztadoleszcnensek" terminusa azokra vonatkozik, akik elmúlhattak 20 vagy akár 30 évesek is, már nem gyerekek, de még nem felnőttek. Ők alkotják az "új ifjúságot" azt a nemzedéket, amely húzódozva és bizonytalanul hagyja el a kamaszkort.

Michael Sinclair Stewart - Daltestvérek
"Rendkívüli, ​bár mélyen felkavaró élmény egy másik nép életében részt venni, még ha időlegesen történik is ez, és remélem, hogy valamelyest érzékeltetni tudom a magyar olvasóval ennek az élménynek a felvillanyozó hatását. Magyarországon a cigányokról szóló legtöbb publikáció a »cigánykérdés« eszméjéből indul ki, vagyis elfogadja a többségi társadalom látásmódját, amely számára a cigányok mint különálló cinikus csoport léte valóban »kérdést« vet föl. Minthogy tizenöt hónapig roma nyelvet beszélő cigányok között éltem 1984-86-ban, én a cigányok szemszögéből írtam könyvet, és onnan nézve, ha egyáltalán »kérdés« merül fel, az a »gázsokérdés«. Magam azonban sem cigány, sem a cigányok szószólója nem vagyok, így hát »kívülről« is írtam a történetet, egy mind a cigányok, mind a magyarok világához képest kívülálló perspektívájából. A magyar olvasó ezeknek a nézőpontoknak a kombinációját és egymás mellé állítását találhatja a dolgozat sajátos jellegzetességének."

Kolosi Tamás - Szelényi Iván - Hogyan ​legyünk milliárdosok?
Könyvünkben ​két közismert szociológus, Kolosi Tamás és Szelényi Iván mondja el az új magyar gazdasági elit születésének történetét. Honnan indult, hogyan építette fel vállalkozásait, hogyan gyarapította vagyonát és hol tart most az a több mint kétszáz magyar vállalkozó, akiket ma a leggazdagabb magyar nagytőkéseknek tartunk. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakuló társadalom gazdasági és szociológiai szempontú bemutatása során regényszerűen érdekes életpályák sokasága tárul fel a könyv lapjain, s a történelmi folyamatok emberi dimenzióban jelennek meg. A legismertebb közép-európai, továbbá orosz és kínai milliárdosok pályájának bemutatása a magyar helyzetképet nemzetközi környezetbe helyezi. Ebben a könyvben az új gazdasági elitek születésének, az elsőgenerációs nagyburzsoázia genezisének az elméletéhez kívánunk hozzájárulni. Hogyan lesz valakiből milliárdos, ha egy fillér nélkül vág neki az üzleti élet dzsungelének - mint például Soros György az 1950-es években. Mi magyarázza a gyors üzleti sikert? Tudás? Tehetség? Genetikus adottságok? Kapcsolatok? Szerencse? Szélhámosság? Illetve ezeknek valamiféle kombinációja? Mik lehetnek a meghatározói annak, hogy valaki a társadalmi hierarchia csúcsára, a leggazdagabb 100 közé, vagy mondjuk a felső 0.001%-ba bekerüljön? Van-e ennek a folyamatnak bármiféle társadalmi meghatározottsága, avagy ez már olyan szélsőséges esete a társadalmi szelekciónak, amikor mindent kizárólag egyéni jellemzők magyaráznak? Könyvünk a meggazdagodás egy sajátos esetével, a poszt-kommunista átalakulás által nyújtott lehetőségekkel foglalkozik. Ez a könyv 210 olyan magyar személyiség életútját rekonstruálja, akiknek a neve 2000 után megjelent a különféle "top-listák" valamelyikén, mint a 100, vagy 150 leggazdagabb magyar egyike. A 21. század első évtizedében mintegy 300 név szerepel a "leggazdagabbak" listáján, ezeknek mintegy a kétharmadáról tudunk valamennyit. Akikről nem tudtunk semmi információt beszerezni, azok vélhetően többnyire nem is voltak különösebben gazdagok (hiszen a top listákra olykor rákerülnek a média által átmenetileg felkapott személyiségek is, akik vagy soha nem voltak különösebben módosak, vagy hamarosan elveszítették a megszerzett vagyonukat). A könyvünkben szereplő 210 "nagytőkés" egy része is néhány év alatt kikerült a toplistáról, holott valamikor indokolt lehetett oda sorolni. Ámde a szerencse forgandó, s a mi számunkra legalább annyira érdekes az, hogy kinek nem sikerült megkapaszkodnia az új nagyburzsoáziában, mint az, hogy kinek sikerült oda tartósan bekerülnie. Az új magyar nagytőkés osztályba azokat soroltuk, akiknek a vélt vagyona meghaladta a néhány milliárd forintot, jóllehet a leggazdagabbak már százmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, s a legmódosabb egy-két magyar talán már dollármilliárdosnak is tekinthető. Azt próbáljuk megérteni, hogy miként lett egy, mondjuk 1990-ben még csak néhány millióra becsült vagyonból a 21. század elejére több tízmilliárd forint törvényesen s morálisan is vállalható módon. Ez a magyar legfelső osztályba tartozó 100-150 családnak a története. Ha esetleg vannak további eltitkolt milliárdjaik, annak kiderítését újságíró kollegáinkra bízzuk. Minket itt csak a társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenő nagytőkések érdekelnek. (Részletek a könyv bevezetőjéből) Kolosi Tamás szociológus, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója, a TÁRKI alapítója és elnöke, a társadalmi szerkezetek, a társadalmi mobilitás kutatója. 15 könyv és több mint 100 tanulmány szerzője. Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, több tucat szociológia tárgyú könyv és tanulmány szerzője. Konrád Györggyel közösen írt Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című munka megírása miatt 1975-ben kiutasították Magyarországról, azóta Angliában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban él. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egy ideig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság alelnöke volt. 2000 óta az American Academy of Arts and Science tagja.

Arthur E. Imhof - Elveszített ​világok
Világunk ​- a világ, amelyben élünk - elveszítette varázsát, avagy Max Weber szavával élve: "feloldódott a varázslat alól". Magyarán: számunkra a dolgok csak dolgok, pőrén azok, amik, megfosztva-megfosztatva mindennemű szimbolikus, jelentéssel hímes vonatkozásuktól, amelyek mintegy óvó-védő burkot vontak körébük. Hajdan minden egyes világ fölé egy másik világ boltozódott, és mindennek megvolt a maga "mása" a másikban. E világok ölelkezése nem volt gyümölcstelen, jelentéssel teli indákkal fonódtak egymásba. Arthur E. Imhof azt kísérelte meg, hogy e valamikori életvilágok egyikét, az egykoron a hesseni Leimbachban élt Johannes Hooss portagazda kicsiny világát újból felépítse, s megmutassa: milyen is volt egy ilyen világ a harmincéves háború idején é azután, miképpen és miért működött - legalábbis a miénkkel összevetve - olyan jól és huzamosan. A szerző az életet fenyegető három fő csapást, a vészek triászát - az éhínséget, a pestist és a háborút - választotta vizsgálódása gerincéül. Módszertanilag felvértezetten - a demográfiai adatoktól a föld birtoklásának kérdésén át egészen az egykor éltek olvasmányaiig és a néprajzi szórványadatokig terjedően - számokkal, ábrákkal és képekkel szemlélteti, érti és érteti meg a valaha élt egyének, családok és közösségek mindennapjait, ünnepeit és gyászát, mindenféle-fajta próbálkozását, hogy ki-ki a maga és övéi életét biztosítsa, folytatásának esélyét kicsikarja. Szakmai és emberi mondanivalóját tekintve üzenet ez a könyv - üzenet a történészek néprajzosok, művészettörténészek és minden olyan ember számára, akiben él az az igény, hogy az életet fenyegető mai "vészekről" elgondolkodjék, és tegyen is valamit ellenük.