|
A genfi iskola jelentős alakjának teoretikai, irodalmi tanulmányai kerülnek az olvasók elé. A svájci eszmetörténész Montaigne, Racine, Rousseau, Diderot, Stendhal, Baudelaire, Mallarmé és Kafka életművének egy-egy meghatározó aspektusát, témáját, motívumát elemzi. Erősen nyelvészeti indíttatású elemzései ezért olyan kategóriákat körvonalaznak a vizsgált művekben, mint például a testi jelleg, a narratívát tagoló időtényező (például az egyetlen nap alatt játszódó művekben, napszakonként tagolódó lírai alkotásokban) vagy a melankólia mint az európai kultúra vezérmotívuma. A tanulmánykötet végén néhány elemzés olvasható Starobinski elméleti munkásságáról.
Kapcsolódó könyvek
Sőtér István - Játék és valóság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Az éjszaka gyermekei
A Parazita könyvek sorozatának 6. kötete a vámpírizmus jelenségét járja körül. A kérdéskör történeti és pszichológiai összefüggéseiről, hátteréről, paradigmatikus műveiről számos mértékadó értelmezés látott már napvilágot. A kötetben szereplő tanulmányok mindegyike a téma valamely különleges aspektusára világít rá: a vámpirikus mint esztétikai kategória, a vámpírizmus mint politikai allegória, a vámpírizmushoz tapadó sztereotípiák, a vámpírizmus a lírában, a prózában, a magyar irodalomban, a zenében, a szerepjátékokban stb.
Szabó Dezső - Ady
"Történelmi tény" - írta Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében -, hogy a húszas évek kezdetén Szabó Dezső volt a szellemi Magyarország legfontosabb embere. Egy egész nemzedék az ő könyvein keresztül alakította ki életformáját, az ő szemével nézte a szellem jelenségeit; előző korok vívmányaiból, a Nyugat-mozgalomból, ami maradandó, még Ady Endre is, csak rajta keresztül jutott el a magyar ifjúság nagy részéhez. Ez az átközvetítés a legnagyobb érdeme."
Vajon milyen volt ez a Szabó Dezső festette Ady-kép? Hogyan látta, láttatta ez a szertelen, szélsőséges, különös alkotó századunk nagy lírikusát? Erre segít választ adni e kötet két tanulmánya.
Kiss Gy. Csaba - Nálunk és szomszéd nemzeteknél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Roman Ingarden - Az irodalmi műalkotás
"Az irodalmi mű valóságos csoda. Létezik és él, hat ránk, rendkívüli értékkel gazdagítja életünket, megajándékoz bennünket az elragadtatás és a lét mérhetetlen mélységeibe való alászállás óráival… Ha elméletileg meg akarjuk ragadni, olyan sokoldalúnak és bonyolultnak bizonyul , hogy alig lehet áttekinteni, s az esztétikai élményben mégis egységként áll előttünk, melyen csak átdereng ez a bonyolult felépítés”
- írja a szerző, Roman Ingraden. A lengyel filozófus és esztéta (1893-1970) Husserl tanítványa, a fenomenológiai esztétika, a művészet-ontológia, a modern művészetek kapcsolatainak kutatója. A 1929s-ben írt irodalmi műalkotás tudománytörténetileg rendkívül jelentős mű, mely e témakör legalaposabb kidolgozásának számít mindmáig.
Mihail Mihajlovics Bahtyin - A szó esztétikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Durst György - A Balázs Béla Stúdió története (1961-1986)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vahot Imre - Vahot Imre emlékiratai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Anna Ahmatova - Prózai írások
Ahmatova a húszas évek végén kezdett Puskinnal foglalkozni, tulajdonképpen élete végéig foglalkozott vele, hazájában az egyik legmegbecsültebb Puskin-kutató. Puskin-tanulmányai mégis csak 1977-ben jelentek meg kötetben. Illendőnek tartottuk, hogy születésnapjára legalább két Puskin-tanulmányát beválogassuk kötetünkbe. Kívülük Lermontovról, Blokról, Cvetajeváról, Modiglianiról (személyes ismerőséről), Mandelstamról, Arszenyij Tarkvszkijról közlünk kisebb írásokat, valamint önéletrajzi írásokat, visszaemlékezéseket.
Maurice Blanchot - Az irodalmi tér
"Csak akkor kezdünk írni, amikor az írás ahhoz a ponthoz közelít, ahol semmi sem jelenik meg, ahol a rejtőzködés mélyén a beszéd még csak a beszéd árnyéka, nyelv, mely még csak a nyelv képe, képzeletbeli nyelv és a képzelet nyelve, az a nyelv, amelyet senki sem beszél, a megszakíthatatlan és a bevégezhetetlen mormotása, melyre csendet kell kényszerítenünk, ha azt akarjuk, hogy végre meghalljanak." /Maurice Blanchot/
Ismeretlen szerző - Magyar irodalom
A kötet az első írásos emlékeinktől egészen a kortárs írók, költők munkásságáig végigköveti irodalmi kultúránk folyamatos változásait, s az egyes korszakokat és irányzatokat a legismertebb szerzők munkáin keresztül mutatja be.
A kiadványt ajánljuk az érettségire, vizsgára készülők diákoknak is.
Georges Minois - A pokol története
Georges Minois kötete a pokolra vonatkozó elképzelések történetét mutatja be a nagy ókori civilizációktól a 20. század végéig. Vizsgálódásai főként a nyugati kultúrkörre koncentrálódnak, de kitekint Európán kívüli civilizációkra is.
Az alvilág, illetve a pokol képzete nagyjából az emberiséggel egyidős. Minden kultúrában megtalálható, és az adott civilizáció fejlődésével párhuzamosan mindenütt változásokon megy keresztül: nem statikus képzetről van szó, hanem olyanról, amelyben az egyes társadalmaknak a történelmi korok kiváltotta szorongásai és kérdésfeltevései, valamint az erkölcsi rosszhoz való viszonyulása tükröződnek.
A hatalmas műveltséganyagra támaszkodó szerző szemelvények sokaságával támasztja alá fejtegetéseit. A vallás- és mentalitástörténeten kívül Georges Minois alaposan ismeri a 20. század tudományfilozófiáját is, valamint irodalmi művek megidézésével örvendetesen cáfolja egyik interjújában tett kijelentését, miszerint legalább negyven éve nem olvasott volna regényt…
A könyv kultúrtörténeti és mentalitástörténeti hiánypótló mű.
A kötetet a velencei Alessandro Vellutello 1544-ben kiadott Dante-kommentárjaihoz Francesco Marconi nyomdájában készült fametszetek illusztrálják.
Walter Benjamin - Kommentár és prófécia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Dante a középkorban
Az elmúlt száz év legjelentősebb, nem magyarul írott Dante-tanulmányait gyűjtötte egybe a szerkesztő. A közölt nyolc fordítás egyrészt a Dante-kutatás nemzetközi jellegét reprezentálja, hiszen német, angol-amerikai, olasz és francia írások egyaránt kerültek a válogatásba; másrészt az irodalomtudomány különböző kutatási területeit és eltérő módszertanát is ötvözni kívánja: a filológia, a szövegértelmezés és a hatástörténet kérdésfeltevései egymást kiegészítve, néhol egymással vitázva sorakoznak a kötetben. A szerteágazó tematika mögött ugyanakkor egységes szemlélet sejlik fel. A Dante-kritika évszázados problémája a szerző és műve eszmetörténeti helyének kijelölése: vajon Dante a humanizmus és reneszánsz első nagy alakja, vagy a letűnő középkor utolsó képviselője? A szerzők válasza a kérdésre egyértelmű: Dante szövegei és a bennük megjelenített világfelfogás ahhoz a mentalitáshoz, gondolkodáshoz és irodalmi gyakorlathoz köthetőek, amelyet mi "középkorinak" nevezünk.
Benyovszky Krisztián - A jelek szerint
"Az egyik detektívtörténet olyan, mint a másik, mondhatnánk, és nem is járnánk messze az igazságtól. Uniformizált műfaj, a meglepő befejezés ellenére is kiszámítható fogásokkal, elbeszélő trükkökkel. Konvenciókból, toposzokból él, népszerűsége mégsem szűnik. Olykor még az ún. »magas irodalom« is kacérkodik vele. Utánozza, parodizálja, élvezettel és önfeledt játékossággal rúgja fel kátékban rögzített szigorú szabályait. Ilyen művekről szól ez a könyv. Amelyek egyrészt krimik, másrészt mégsem azok. A határokról, ha vannak, műfajok és nemzeti irodalmak közt. Arról a műfaj teremtette ismerős, változatlanul lakható világról, ahová mindig jó visszatérni..." - olvassuk a kötet bevezetőjében. A jelek szerint a detektívtörténet műfajával, értelmezési hagyományaival és újabb elméleti megközelítéseivel foglalkozik. A szerző ismerteti, rendszerezi és kommentálja a teória idevonatkozó eredményeit (mindenekelőtt Tzvetan Todorov, Bényei Tamás, Daniela Hodrová, Miroslav Petricek, Stanislaw Balbus munkáit), könyve második részében pedig magyar (Lengyel Péter, Darvasi László, Tar Sándor, Németh Gábor és Szilasi László), cseh (Josef Skvorecky, Karel Capek) és szlovák (Tomás Horváth, Pavel Vilikovsky) prózai művek elemzésén keresztül mutat rá a műfaj közép-európai emléknyomaira.
Kelemen Erzsébet - Testet öltött szavak
Kelemen Erzsébet alapos, többdimenziós, egyszerre komplex és részletekbe menő vizsgálódása kimutatja az életmű heterogenitásának és egységének minőségazonosságát, s briliáns komplex elemzésekkel és a gazdag összefüggésrendszerben való biztos tájékozódással tárja fel a Papp Tibor-i költészet korszakos nyelvi, formai és történeti jelentőségét. Kiemelkedően figyelemreméltó az a rendkívüli gondolati fegyelem és szinte tévedhetetlen szerkezeti építkezés is, amely a vizsgált tárgyhoz, vagyis Papp Tibor in utero sokoldalú és sokrétű költészetének komplex elemzéséhez, illetve az e művelet elvégzéséhez szükséges műveltségnek, tájékozottságnak és elmélyedésnek az elemzői horizontra való bekapcsolásához nélkülözhetetlen. Az életmű minden egyes fázisa, fejezete, lényegi összetevője, vetülete alapos szakmai elemzés tárgya, az elemzésekből kirajzolódó tárgykörök és minőségmozzanatok összefüggő rendszerbe épülnek, és feltárják annak gazdag és kreatív hatásmechanizmusait. Ez a monográfia kiemelkedő szakmai teljesítmény, témáját és szemléletét tekintve is hiánypótló erejű munka. - (Szkárosi Endre)
Séllei Nóra - Lánnyá válik, s írni kezd
Séllei Nóra újra kiadott könyve (első kiadás: 1999.) a 19. századi angol irodalom történetének azt a folyamatát elemzi, amelynek során megjelentek a regényírónők, és artikulálódni kezdett egy jellegzetesen női hang. A kötet hat, nálunk is ismert múlt századi regény értelmezéseit tartalmazza (Jane Austen: A Klastrom titka, Mary Shelley: Frankenstein, Charlotte Brontë: Jane Eyre, Emily Brontë: Üvöltő szelek, George Eliot: A vízimalom, Elizabeth Gaskell: A kisváros). Az elemzések elsősorban azt a kérdést teszik fel a regényeknek, hogy miként viszonyulnak a regényirodalom már meglévő paradigmáihoz, miként fogalmazzák azokat újra, melyek azok a pontok, ahol eltérnek a meglévő műfajok sajátosságaitól, és mi ezeknek az eltéréseknek a jelentősége – elsősorban abból a szempontból, hogy ezen változások által milyen tekintetben váltak a rendelkezésre álló fiktív terek lakhatóvá, lakhatóbbá az írónők narratívái számára, milyen mértékben váltak az átírt paradigmák alkalmassá arra, hogy más – a női szempontoknak jobban helyet adó – történetek fogalmazódhassanak meg. Mivel ezek a regények igen szorosan kötődnek a 19. századi angol kultúrához és társadalomhoz, bizonyos rétegeik értelmezéséhez elengedhetetlenül támaszkodni kellett a kultúra tágabb fogalmaira és jelenségeire is.
Séllei Nóra (1961– ) a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszékén tanít. Kutatási területe a 19. és 20. századi angol írónők. További könyvei: Katherine Mansfield and Virginia Woolf: A Personal and Professional Bond (Frankfurt: Peter Lang, 1996.), Tükröm, tükröm …: Írónők önéletrajzai a 20. század elejéről és Mért félünk a farkastól? Feminista irodalomszemlélet itt és most (mindkettő: Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001., 2007.), A másik Woolf: Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas évekbeli szövegeiben (Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012.).
Szegedy-Maszák Mihály - Az újraolvasás kényszere
A Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái sorozat ötödik kötete a szerző magyar és összehasonlító világirodalmi tanulmányait tartalmazza - mindvégig azt az elvet követve, hogy az újraolvasás egyben újraértelmezést jelent. Korábbi ízlés- és értékítéleteink felülvizsgálatát, az öröklött hagyomány átrendezését és megőrzését.
Tzvetan Todorov - Bevezetés a fantasztikus irodalomba
Tzvetan Todorov, a XX. század második felének nagyhatású bolgár származású francia irodalmára és filozófusa, ám mindeddig önálló műve nem jelent meg magyar nyelven. Klasszikusnak is mondható munkája nem pusztán a fantasztikus, de mindenfajta irodalmi mű olvasásának-olvasatának kulcsát adja kezünkbe.
Mieke Bal - Narratology - Introduction to the Theory of Narrative
Since its first publication in English in 1985, Mieke Bal's Narratology has become a classic introduction to the major elements of a comprehensive theory of narrative texts. In this second edition, Professor Bal broadens the spectrum of her theoretical model, updating the chapters on literary narrative and adding new examples from outside the field of literary studies. Some specific additions include discussions on dialogue in narrative, translation as transformation (including translation between different media), intertextuality, interdiscursivity, and the place of the subject in narratology. Two new sections, one on visualization and visual narrative with examples from art and film and the other an examination of anthropological views of narrative, lead Bal to conclude with a re-evaluation of narratology in light of its applications outside the realm of the literary.
