A név az emberi létezés minden pillanatában jelen van, mégis vannak olyan események, amikor a névviselés kilép a hétköznapi megszokottságból, s jelentős kérdéssé válik az egyén életében. Ilyen a születés, a házasságkötés vagy a névváltoztatás, amelyek az ember társadalmi helyzetére is hatással vannak. Bizonyos esetekben a társadalmi változások hatnak a névviselésre, ezért azt mondhatjuk, hogy az lakmuszpapírként jelez egyes társadalmi folyamatokat. A név és a jog viszonyrendszerét a névviselési, névjogi szabályok írják le, ezek magyarországi megjelenésének és fejlődésének feltárására vállalkozik a szerző. A komplex jellegű kutatás a jogtudomány, a jogtörténet megszokott módszerei mellett felhasználja a nyelvészet, a névtan, a történettudomány és a szociológia eszközeit és eredményeit is. Nemcsak ez az interdiszciplinaritás lehet szokatlan az olvasó számára, hanem az a történeti szemlélet is, amely az egész kutatást meghatározza: a könyv a kezdetektől egészen napjainkig bemutatja a névviselés magyar szabályozásának fejlődését. A megrajzolt fejlődési ív olyan jogi, társadalmi és történeti összefüggésekre és folyamatokra világít rá, amelyek nemcsak e tudományterületek képviselőinek, ha-nem a sajátos magyar névviselés szabályozástörténete iránt érdeklődőnek is hasznos ismeretekkel szolgálhat.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Emberi jogok
A kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.
Dr. Lemák Ella - Gazdasági és jogi ismeretek II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bárdos Péter - Gabriel Lansky - Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban
A Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban című kötet iránt tanúsított élénk érdeklődés arra indította a Kiadót, hogy megjelentesse a könyv második kiadását. Az első kiadás óta történt legjelentősebb fejlemény tíz új ország csatlakozása volt, ezért a Kiadó a szerzőkkel egyetértésben úgy határozott, hogy a második kiadásban a tíz új taggal kapcsolatos joganyagot a legaktuálisabb információk alapján, az érintett országokban működő, a külföldiek befektetéseire specializálódott egy-egy neves ügyvédi iroda közreműködésével átdolgozza. Ennek az elhatározásnak a fő oka az a tapasztalat, hogy a külföldön befektetni kívánók érdeklődése elsősorban ezek felé az országok felé irányul.
Ismeretlen szerző - Alkotmányjog és közigazgatási jog
A jogi szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket az 1991. október 1-jén hatályba lépett - azóta többször módosított - 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet szabályozza. E jogszabály a jogi szakvizsgák egységességének és egyenértékűségének követelményét fogalmazza meg.
E jegyzettel a jogi szakvizsga egyik moduljára való hatékony felkészüléshez kívánunk segítséget nyújtani. E kötet célja, hogy az érintett jogterület összetett és szerteágazó rendszerét az Igazságügyi Minisztérium által kiadott, a jogi szakvizsga követelményeiről szóló Ismertetőben felsorolt jogi szakvizsga tételeit követve ismertessük úgy, hogy megkönnyítsük az anyag minél alaposabb elsajátítását.
Jelen kötet az Alkotmányjog-Közigazgatási jog C/2-es témakörének követelményeit dolgozza fel.
Kovács Péter - Nemzetközi közjog
A tankönyv a nemzetközi jog alapkérdéseit, a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát és az e tárgyban született alkotmánybírósági határozatokat mutatja be. A jogforrási rendszereket áttekintve a szerződéskötés elméletére és gyakorlatára, a szerződések értelmezésére, érvénytelenségére és megszűnésére tér ki, majd a szokásjogot, valamint a jogalanyiságot és a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb jogi szabályait tárgyalja, figyelmet fordítva a Nemzetközi Bíróság joggyakorlatára. Az emberi jogok nemzetközi védelmét, a kisebbségvédelem nemzetközi jogát ismertetve hangsúlyozza a legfontosabb szabályok folyamatosságát, de jelzi azokat a fő területeket is, ahol a nemzetközi kapcsolatok jogi koordináta-rendszere átalakul. Így az erőszak alkalmazásának és az ún. humanitárius intervenciónak a kérdését és ezzel összefüggésben az ENSZ reformját a tankönyv már a 2006-os állapotnak megfelelően mutatja be. A felelősség nemzetközi jogi szabályait az ENSZ kodifikációs tervezetét figyelembe véve, az egyén büntetőjogi felelősségének kérdését pedig a nemzetközi büntetőbíróságok példáin keresztül tárgyalja. A diplomáciai jog bemutatásakor az elméleti alapvetések mellett a szokásosnál bővebben szól a diplomáciai gyakorlatról. A nemzetközi bírósági döntések megértését számos térkép segíti.
Burián László - Czigler Dezső Tamás - Kecskés László - Vörös Imre - Európai és magyar nemzetközi kollíziós magánjog
Ez a munka az európai és a magyar nemzetközi kollíziós magánjog, vagyis a lényeges nemzetközi elemmel rendelkező polgári, családi és munkajogviszonyokra alkalmazandó (magyar vagy külföldi) jog kiválasztásának az Európai Unióba való belépésünk óta különlegesen fontos és aktuális kérdéseivel foglalkozik. A globalizáció ugyancsak napi problémaként veti fel azt, hogy a hagyományos magánjog körébe tartozó jogviszonyokban lényeges nemzetközi elem jelenik meg, ezért nem magától értetődő az, hogy az eljáró bíróság vagy más hatóság a hazai saját jogát alkalmazza, hanem a jobb, helyesebb, igazságosabb döntés érdekében külföldi jog alkalmazása is szükségessé válhat. A könyv ennek megfelelően tárgyalja egyfajta alapvetésként a különböző jogrendszerek összeütközésének: az ún. nemzetközi kollíziós problémának a mibenlétét, az alkalmazandó jogrendszer kiválasztását megoldó kollíziós szabályokat tartalmazó nemzetközi kollíziós magánjog kialakulását és tudományának történetét. A munka általános és különös részre tagolódik. Az általános rész a kollíziós szabály és az alkalmazandó külföldi jog alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel, míg a különös rész a hagyományos magánjog rendszerét követve a polgári jog, öröklési jog, családi jog és a munkajog kollíziós szabályait. Tekintettel arra, hogy 2009-ben a Róma I. és Róma II. rendeletek hatályba lépésével befejeződött az európai kollíziós kötelmi jog kodifikálása, a munka az európai jog alkalmazási elsőbbségénél fogva tárgyalja a kötelmi és a munkajogra vonatkozó európai kollíziós jogi szabályozást is. A könyvet a joghatóság vizsgálata zárja. A könyv gyakorlati használhatóságát a két európai rendelet, és a magyar jogszabály szövegének közlése, valamint részletes tárgymutató, és terjedelmes bírósági gyakorlat közlése növeli.
Kecskés László - EU-jog és jogharmonizáció
Bővített, negyedik kiadás
A szerző a jogterület kiváló szakértője, akinek hasonló című könyve az elmúlt 14 évben már három kiadást megért. Középpontjában az európai integráció jogának, jogi életének vizsgálata és a jogharmonizációs tevékenység elemzése áll, az elemzésben nagy figyelmet kap az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenységének és az uniós jog konzisztenciájának kérdése. A könyv negyedik, bővített kiadásának az oka a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével bekövetkezett jogváltozás feldolgozása.
Kézirat lezárása: 2011. szeptember 30.
Nagy Károly - Nemzetközi jog
Tankönyv, a nemzetközi jog teljes anyagának bemutatása törekszik.
Pomogyi László - Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár
Az első magyar nyelvű alkotmány- és jogtörténeti fogalomtár közel 3000 szómagyarázatot tartalmaz a magyar történet- és jogtörténettudomány, a politikatörténet, valamint a művelődéstörténet területéről. A kézikönyv nem egy-egy korszak specialistái számára hanem a magyar történelem és jogtörténet iránt érdeklődők általános tájékoztatására készült.
Horváth Gyöngyi - Kutacs Mária - Soós László - Vajdovits Éva - Igazságügyi szakértői kézikönyv
A könyv magába foglalja azt a hatályos joganyagot és annak magyarázatát, amely az igazságügyi szakértőkre vonatkozóan az elmúlt évben született. Több mint hat év telt el a jogalkotás megkezdésétől az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. és az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény parlamenti elfogadásáig, azaz 2005. május 23-áig. A két törvény alapvető szemléletváltozást jelentett az igazságügyi szakértésre vonatkozóan. Megváltoztatta a szakértővé válási eljárást, szakszerűbbé és ellenőrizhetővé tette a rendszert. Teret nyitott az igazságügyi szakértőknek gazdasági vállalkozások létrehozására, miközben átalakította a díjazás rendszerét. Széles körben harmonizálták a törvények a kapcsolódó eljárásjogokat is, hiszen az igazságügyi szakértésről csak úgy beszélhetünk, ha elhelyezzük azt a nemzeti igazságszolgáltatás egészében. Ezért ez a kötet, bemutatva valamennyi új szabályt, reményeink szerint segítséget nyújt a jogalkalmazónak, így a rendőrségen dolgozó nyomozónak, az ügyésznek, a bírónak, a közigazgatásban dolgozóknak, hogy a szakértők igénybevétele, a kirendelések tartalma és az elszámolások szakszerűsége kifogástalan legyen. Nem feledkezhetünk meg olvasóként magukról a szakértőkről sem, hiszen a róluk szóló jogterület alakításában felelősségteljes, komoly szakmai segítséget és együttműködést tanúsítottak a kamaráik közreműködésével.
Hugo Grotius - A háború és béke jogáról
„Sokan megírták már Róma vagy saját hazájuk belső jogának (ius civile) magyarázatát, illetve rövid összefoglalását. De kevesen érintették a népek vagy a népek uralkodói között irányadó jogot, amelyet vagy maga a természet hozott létre, vagy isteni törvények írtak elő, vagy a szokás és hallgatólagos megegyezés vezetett be. Átfogóan és meghatározott rendszerben pedig senki sem tárgyalta mostanáig ezt a jogot, jóllehet az emberiség érdeke ezt megkívánja” Hugo Grotius bevezetője
A legelterjedtebb és legelfogadottabb elméletek szerint Hugo Grotius ezen értekezésével vált a nemzetközi jog atyjává.
Művét három könyvre osztja. Az első könyvében a jog eredetéről szóló bevezetés után azt az általános kérdést vizsgálta, hogy van-e egyáltalán igazságos háború, majd a nemzetközi háború és a magánháború megkülönböztetése céljából kifejtette a szuverenitás fogalmát, végezetül pedig szólt az alattvalóknak a felsőbbséggel szemben fennálló kötelességeiről.
A második könyv tárgya mindazon okoknak kifejtése, amelyekből a háború keletkezik, melyek a szabad és melyek az elsajátítható javak; milyen jog illeti meg a személyeket más személyek felett, milyen kötelezettség származik a tulajdonból, milyen jogok jönnek létre egyezmény vagy szerződés által, mi a szövetségi szerzések hatálya stb.
A harmadik könyv elsősorban azzal foglalkozik, hogy mi megengedett a háborúban, majd rátér a béke különféle fajtáira és a háborúval kapcsolatos egyezményekre.
Másik jelentősége, hogy elhatárolja a természetjogot az erkölcstől és a pozitív jogtól.
Az állami és az emberi jog forrását abban a szerződésben látja, amelyet az emberek a bennük meglévő társulási hajlam miatt kötnek, hogy nyugodtan és rendezetten élhessenek együtt. A szerződés megtartása érdekében jött létre az államok belső joga. Ugyanakkor külön jogra van szüksége az emberiséget, a népeket összekapcsoló közösségnek is – ez a népek joga, azaz a nemzetközi jog, amely minden államra és uralkodóra egyformán érvényes.
Csíki Péter - Igazságügyi és műszaki szakértők az építésben
Az Építésügyi zsebkönyvek harmadik kötete építésügyi szakértés feladatkörét tárgyalja, különös figyelemmel az igazságügyi szakértők munkájára. A szerző műszaki szakértőhöz méltó módon áttekinthető, logikus szerkezetben elemzi a szakértő jogait és kötelezettségeit, egyaránt kitér tartalmi és formai követelményekre, ajánlásokra. Konkrét példák ismertetik ennek buktatóit és egyben segítik a szakembereket a hibák elkerülésében.
Szalai Erzsébet - Gazdasági jogi ismeretek
"A gazdálkodó szervezetek tevékenysége jogszabályi keretek között folyik. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve egyre több vállalkozás jön létre. Felvetődik a kérdés, hogy a jogszabályok egyszerűsége teszi ezt lehetővé, és könnyűvé az alapítást, vagy az alapítás egyéb okokra vezethető vissza.
Könyvünk célja, hogy bemutassa a gazdasági élet szereplőit és kapcsolatrendszerét. A tárgy hozzájárul egy olyan átfogó társadalomtudományi ismeretek megalapozásához, amely nélkül a szakmai fő tárgyak harmonikus egymáshoz illeszkedése nem lehetséges."
Samu Mihály - Általános jogpolitika
A demokratikus magyar fejlődés előtérbe állítja a jogrendszer fejlesztésének követelményeit - belső és külső szükségleteinek megfelelően. Ezért szükséges a magyar valósághoz (elmélettörténeti előzményekhez, a joggyakorlat adottságaihoz, fejlettségéhez, színvonalához), valamint a nemzetközi összefüggésekhez (elsősorban az európai joghoz) kapcsolódó jogpolitikai jellemzők és szakmai elvek tisztázása. A demokratikus jogpolitika alapvető hivatása a jog szerves fejlődésének biztosítása, ennek érdekében a jogi kultúra, a jogászi szakmai értékek tudatosításának elősegítése, az általános jogpolitika lényegének fölvázolása, különösen a jogpolitika szűrő-közvetítő és visszajelző szerepének bemutatása.
Sasvári Rudolf - Üzleti hírszerzés
Az üzleti hírszerzés piaca jelentős változásokon ment keresztül Magyarországon is az elmúlt évek során. Egyre több helyen oktatják az üzleti hírszerzést, egyre több magánnyomozó irodát bíznak meg ilyen jellegű ügyekkel, és egyre több cég fordít kiemelt figyelmet az üzleti hírszerzésre, illetve annak elhárítására is, mert csak így tudnak versenyben maradni. Sasvári Rudolf tankönyvekre jellemző alapossággal megírt munkája hiánypótló mű: számba veszi mindazokat a technikákat, amelyek az üzleti hírszerzés alapjait jelentik. Könyvében kiemelt figyelmet fordít a hírszerzés talán legfontosabb tényezőjére, a titkos informátorokra, azaz ügynökökre. Az olvasó mindent megtudhat az ügynöktartás gyakorlati részleteiről az ügynökjelölt kiválasztásától kezdve a kapcsolat megszüntetéséig. A régebben elhárító tisztként dolgozó, így a témát első kézből ismerő szerző ezen felül tárgyalja a titkos operációk eszköztárát és módszereit éppúgy, mint a technikai hírszerzést. Az üzleti hírszerzés piaca jelentős változásokon ment keresztül Magyarországon is az elmúlt évek során. Egyre több helyen oktatják az üzleti hírszerzést, egyre több magánnyomozó irodát bíznak meg ilyen jellegű ügyekkel, és egyre több cég fordít kiemelt figyelmet az üzleti hírszerzésre, illetve annak elhárítására is, mert csak így tudnak versenyben maradni. Sasvári Rudolf tankönyvekre jellemző alapossággal megírt munkája hiánypótló mű: számba veszi mindazokat a technikákat, amelyek az üzleti hírszerzés alapjait jelentik. Könyvében kiemelt figyelmet fordít a hírszerzés talán legfontosabb tényezőjére, a titkos informátorokra, azaz ügynökökre. Az olvasó mindent megtudhat az ügynöktartás gyakorlati részleteiről az ügynökjelölt kiválasztásától kezdve a kapcsolat megszüntetéséig. A régebben elhárító tisztként dolgozó, így a témát első kézből ismerő szerző ezen felül tárgyalja a titkos operációk eszköztárát és módszereit éppúgy, mint a technikai hírszerzést
Dr. Csiky Ottó - Filó Erika - Magyar családjog
A hazai családi konfliktusok magas száma következtében számos embert érintenek a családjogi szabályok.
A kiadvány célja, hogy a teljesség igényével dolgozza fel a családjog teljes anyagát, röviden taglalva a családjog elméleti alapvetését, bemutatva a családjog hatályos rendelkezéseit, a bírói és gyámügyi joggyakorlat alapvető útmutatásait.
Az Olvasó tájékoztatást kap a családokat érintő nemzetközi szabályokról, például a külföldiekkel kötött házasságról, vagy a jogellenesen külföldre vitt gyermek visszahozataláról szóló szabályokról.
A házasság és annak felbontása, az apaság és az örökbefogadás legfontosabb kérdései mellett részletesen foglalkozik a szülők, ezen belül a külön élő szülők jogaival, a gyermekelhelyezés, a gyermekkel való kapcsolattartás, az ún. láthatás kérdéseivel.
Elemzi a rokontartást, illetve a gyermektartást, a Gyermekvédelmi törvény feldolgozásával pedig bemutatja a gyermekek érdekében megtehető társadalmi és hatósági intézkedéseket.
A könyv elsősorban az egyetemek és főiskolák családjogi oktatását kívánja szolgálni, de a területen dolgozó jogászok és gyámügyi szakemberek számára is hasznos segítséget nyújt.
A kötet második kiadása tartalmazza az első kiadás megjelenése óta bekövetkezett jogszabály-módosításokat, valamint azok magyarázatát.
Scott Turow - Ártatlan
Tommy eltöprengett egy pillanatra azon, ami hónapok óta egyszer sem jutott az eszébe. Nem látott rá sok esélyt, ellentmondott a bizonyítékoknak, a józan észnek, mégis feltette a kérdést. Mi van, ha Rusty ártatlan?
Húsz éve Tommy Molto azzal vádolta ügyész kollégáját, Rusty Sabichet, hogy megölte egykori szeretőjét, és Rusty, a vád képviselője egyszerre a vádlottak padján találta magát. Rustyt végül tisztázták, de a világrengető tárgyalásba kis híján mindkét férfi belerokkant. Moltót meghurcolták, és noha Rusty visszakapta a karrierjét, annál sokkal jelentősebb veszteségeket szenvedett.
A jelen. A hatvan éves Rusty, a fellebbviteli bíróság elnöke újabb rémálomra ébred. A felesége, Barbara gyanús körülmények között elhalálozik, és megint ő az első számú gyanúsított.
Újra összefog hát karizmatikus védőügyvédjével, Sandy Sternnel, hogy a fiát, Natet meggyőzze ártatlanságáról. De vajon mit titkol előlük a fiú? Bombasztikus tárgyalás veszi kezdetét, ahol napvilágra kerül minden hazugság, féltékenység, bosszúvágy és az emberi lélek legsötétebb oldala, ahol Rusty Sabich és Tommy Molto egyszer s mindenkorra pontot tehet az igazság nevében vívott harcára.
Az Ártatlanság Scott Turow műfajteremtő, felejthetetlen első regénye, az Ártatlanságra ítélve folytatása, amelyben ismét bebizonyítja, hogy nála jobban jogi krimit senki sem tud írni.
Nicholas Halasz - Dreyfus kapitány
Amikor George Clemenceau-t megkérdezte személyi titkára, tulajdonképpen mennyit is értett meg Dreyfus az egész Ügyből (mert a Dreyfus - ügyet idővel nagybetűvel írták), a "Tigris" így felelt:
- Semmit. Ő az egyetlen, aki az égvilágon semmit sem értett meg. Mérhetetlenül alatta áll a Dreyfus-ügy színvonalának.
Léon Blum, sok év múltán majd a Népfront - kormány miniszterelnöke, ugyanígy látta a kapitányt:
- Ha Dreyfus nem Dreyfus, még csak Dreyfus híve sem lett volna. Főhősünk tehát nem is szimpatikus, hacsak abban a tekintetben nem, hogy az Ördögsziget kunyhóbörtönében, ágyához láncolva is megőrizte lelkierejét. Maga sem tekintette hősnek magát.
- Egyszerű tüzértiszt voltam - mondta életet alkonyán -, akinek tragikus tévedés folytán derékba törték a karrierjét. Dreyfus, az igazság zászlója, nem én voltam. Ezt az alakot önök teremtették.
Az aranykornak tartott századforduló ismeretlen arcát nyújtja felénk: maroknyi bátor férfi áll szemben kémekkel, kalandorokkal, okirathamisítókkal és megtévesztett lumpentömegekkel. A századforduló Párizsában, ahol halálos veszélyt vállal az, aki az elvont igazságért küzd az Intézmények és a Közvélemény roppant ereje ellen.
Dr. Martonyi János - A külkereskedelmi tevékenység jogi kézikönyve
Amikor e kézikönyv első kiadása három évvel ezelőtt megjelent, annak a reménynek adtunk hangot, hogy a tanulmánykötet hasznos és nélkülözhetetlen olvasmánya lesz a külkereskedelemmel kapcsolatba kerülő valamennyi jogásznak és üzletembernek. A remény nem bizonyult alaptalannak, mivel a kézikönyv valamennyi példánya rövid időn belül elkelt, a szakemberek érdeklődése és igénye pedig megmaradt.
Pokol Béla - A bírói hatalom
A kilencvenes években az egyik sikertémának számított a bírói hatalom expanziója a nyugati országok politológiai és jogelméleti irodalmában. Nálunk lényegében visszhang nélkül maradtak ezek az írások, pedig 1997 végén egy gyökeres változás történt ezen a téren Magyarországon. Az addig az igazságügyi miniszter és a tárca főtisztviselői által "gondozott" bírói szféra helyett egy európai összehasonlításban rendkívül önálló bírói hatalmi ág jött létre. Ez ugyan eddig csak a jogi-szervezeti önállósítást jelentette, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban összefutó önkormányzatot és vele a mindenkori kormányzattól való elszigetelést biztosítva. Ám megvizsgálva az erre az útra sok évvel előttünk lépett olasz, spanyol, portugál és más államok bírói hatalmának szerveződését, illetve az idő előrehaladtával egy önjáró dinamika kibomlását a bírói hatalom fejlődésében, Magyarország mindebből számos tanulságot levonhat. Az elmúlt éveltben - a nyugati szakirodalom írásai mellett - ez az itthoni változás is ösztönzött a bírói hatalom természetének mélyebb megértésére, és több tanulmányban jártam körbe az egyes aspektusokat. A bírói ítélkezés alkotmányjogiasítása volt az egyik első elemzésem témája ennek kapcsán 1999-ben, majd a bírói tárgyalóterembe áttevődött politikai küzdelmek jelenségeit vizsgáltam meg az Egyesült Államok tapasztalatait elemezve, és mivel erre a jelenségre magyar kifejezés még nem volt, perlési politizálás címen tárgyaltam (Polcol 2000, 2002). Ezek után a hatalommegosztás és a bírói hatalom összefüggéseit vizsgáltam, majd a bírói hatalom eltérő szerveződési lehetőségeinek részletesebb feltárására egy összehasonlító kutatást folytattam. A bírói döntési folyamatok tényleges menetét is igyekeztem megérteni - szakirodalmi munkákra támaszkodva -, és ennek érdekében egy empirikus döntéselemzést végeztem a Fővárosi Bíróságon a bíróság elnöke, Gatter László engedélyével, melyért itt is szeretnék köszönetet mondani. A kötetben található elemzések egy része kisebb tanulmányok formájában már megjelent a közelmúltban, míg más része e kötetben először lát napvilágot. Így egybefogva azonban teljesebb megértést tesznek lehetővé az elemzések, hisz mindegyikük csak egy-egy aspektust tudott bemutatni a bírói hatalom szerveződési sajátosságaiból.