Idegen

Miklya Anna - Eső
Miklya ​Anna harmadik regényének főhőse héthónapos terhes, amikor egy Békés megyei kisvárosban élő anyja megkéri, hogy mérje fel a helyi önkormányzat alapítványának kezelésében lévő műemlék majorok állapotát. Az épületeket ugyanis megrongálták a hónapok óta tartó esőzések. A főhős él az alkalommal, hogy visszatérhet a helyre, ahol gyermekkorát töltötte, és Budapest helyett ebben a csöndes és békés kisvárosban hordhatja ki és szülheti meg gyermekét. A békés kisvárosról azonban kiderül, hogy életét rejtett hatalmi és anyagi érdekek irányítják, és a műemlékek ügye kibogozhatatlanul régesrégi rokoni sérelmekkel és családi konfliktusokkal szövődik össze.

Inkei Bence - Mirelit
Mi ​lenne, ha az ember a rázúduló problémáival való szembenézés helyett inkább hibernáltatná magát? Inkei Bence ezzel a gondolattal játszik el Mirelit című fontos generációs regényében. Én vele vagyok, az biztos, mármint Gömöri Gergellyel, a történet(ek) elbeszélőjével – elhagyja a nője, magányba zuhan, tanácstalanul téblábol, gondolkodik... és, tudtán kívül, nevettet. Tény, hogy többet nevetünk rajta, mint vele, de nem baj, elvégre mi vagyunk az olvasók, szórakozni akarunk. És a szerző gondoskodik is róla, hogy szórakozzunk...(Maros András) "Időről-időre azt hiszem, hogy ezeket az érzéseket már végleg leküzdöttem, de valahogy mindig visszajönnek. Különösen szép, hogy mint azt nem sokkal később megállapítom, erre pont az egykori Kelet-Berlin területén kell rájönnöm. Zsófinak persze nyilván nincsenek ilyen komplexusai. Ő már nem volt úttörő, nem állították félre a Skodájukat a svájci-nyugatnémet határon, és nem érezte azt egyetlen osztrák élelmiszerboltban sem, hogy ez itt maga a Paradicsom."

Tábori Zoltán - Nekropolice
A ​méltán elismert és közkedvelt író, műfordító - a mozikban épp most futó Gengszterfilm szerzője és forgatókönyvírója - sikeresen merészkedett idegen tájakra, a rendőrnyomozói munka legkevésbé látványos, legkevésbé ismert és elismert területére, a rendőrségi orvosszakértők (halottkémek) világába. A szerző harmadik regénye sem kizárólag az írói fantázia szüleménye, hanem hosszú „kutatómunka" eredménye, és barátok-ellenségek „súgásának" gondosan érlelt egyvelege. Izgalmas, érdekfeszítő, nem csak a kívülállók számára tanulságos olvasmány. Tipikusan olyan krimi, amelynek bevezetőjében kötelező ezt a néhány sort megjelentetni: "...A regény története kitalált eseményeket mutat be, szereplői kitalált személyek, minden hasonlóság megtörtént eseményekre, élő és elhunyt személyekre pusztán a véletlen műve!"

Sárközi Erika - Három ​akkord az élet
_„Ha ​egy húr megpendül, szól vele a lelkem, s ilyenkor hallod, mi lakozik bennem.”_ Mesélek neked egy lányról, lerajzolod? A haját fesd vörösre, a szemét szürkére, olyan kavicsszínűre, a pólóját zöldre, a nadrágját feketére. A lelkébe színezz sok-sok érzelmet, keserűt és édest, elhaltat és elevent. Ha ezzel megvagy, ülj nyugodtan, és szemléld néhány percig: figyeld, hogy elevenedik meg előtted az élete, ahogy izzik a sok érzelem... Aztán cseréld fel a színeket, a külsőt és belsőt: már nem számít sem a szem- és hajszíne, csak a lelkét lesd, a kavicsszürkét, amelyből lassan lángoló vörös lesz... Ez a lány Violet. Zenész New Yorkban. És szerelmes.

Para-Kovács Imre - Lassú ​fény
Para-Kovács ​Imre első regénye a science-fiction díszletei közt életre kelő, nyugtalanító, sötét látomás, egyszerre botrányos és költői kötet. Budapest, valamikor a közeli jövőben. A nagyvárosok környékén világszerte kialakul a Zóna. Rejtélyes istendögök hullanak az égből, a lakosságon agysorvadásjárvány söpör végig, mindennapossá válik a kannibalizmus. A városon belül káosz uralkodik. A kormányzat megsemmisítő-expedíciókat szervez a Zónába, a gyilkosságokat telepatikus médiumok, a Szörnyetegek hajtják végre. A regény hőse felfedezi magában a Szörnyetegek rejtett képességeit, és szolgálatra jelentkezik. Ugyanakkor leszámol addigi életével, elszakad minden emberi kapcsolattól. Félkegyelmű barátja, Davey az egyetlen, aki iránt felelősséget érez - bármilyen kegyetlen következményekkel is jár ez az érzés. "Várom a reggelt, nyitott szemmel a sötétben, fekszem a szalmán, valahová visznek, valahová megyek. Megülepedett a levegőben a véglegesség és a boldogtalanság, nem mozdul semmi, pontosan tudom, hogy nem volt életem, és ami most kezdődik el, annak nincs értelmezése ebben a viszonyrendszerben."

Dóka Péter - A ​kék hajú lány
Mindig ​vámpírokat rajzol, fekete a körme, és kerekes székben ül. Ő Mira, a kék hajú lány, aki éppen várja a csodát. Mert csodára néha szükség van. Főleg egy kórházban. De nem a csoda érkezik, hanem a tizenhárom éves Olivér. A fiúnak nincsenek barátai, a plüsspatkányával alszik, és szeret felmászni a magasba. Kórházba is azért került, mert leesett egy fáról. A gyerekosztály a rejtélyes és furcsa álmok helye, Olivér itt barátokra talál, és sokkal jobban érzi magát, mint odahaza. Mindenkin megpróbál segíteni, aki beteg vagy boldogtalan. De leginkább egyvalakit szeretne megmenteni: a félelmei elől álomvilágba menekülő kék hajú lányt.

Szántó T. Gábor - Édeshármas
Egy ​mester, egy tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az ezredforduló Budapestjének jellegzetes helyszínein: az Újlipótvárosban, a Duna-parton, divatos bárokban vagy éppen romkocsmákban, a zsidónegyed sikátoraiban. Hol együtt, hol külön, hol egymást segítve, hol egymás elől menekülve keresik a választ: hogy viseljék el a szerelmet, az életet és a halált? Keresik a választ: kiléphetnek-e a múlt árnyékából, vagy holtig magukban hordozzák? Keresik a választ: hogy lehet így élni és szeretni?

Flóri Anna - Érkezési ​oldal
Ahol ​van érkezési oldal, ott kell lennie indulásinak is. De mi van akkor, hogyha ez a peron az auschwitzi rámpa? Flóri Anna regénye két sínszálon fut: az egyik történet az üldöztetés és a lágerlét könyörtelen hétköznapiságát tárja fel, a másik pedig napjainkban játszódik és a harmadik nemzedék szerelmi útkeresését, könyörtelen otthontalanságát mutatja. A két történet motívumai és kérdései egymásra tükröződnek: ami ott egy fél szó volt, az mostanra egy hangsúly lett. A katartikus regényben a múlt hosszú, néma árnyéka mellett sajátos fénytörésben csillan meg a jelen lehetséges boldogsága, a megérkezés, a hazatalálás perspektívája is.

Csurka István - Hamis ​tanú
Csurka ​Istvánnak ez a korai regénye, mely 1959-ben jelent meg először, napjainkig sem vesztette el hatását és jelentőségét. Olyan dilemmát ábrázol a főszereplő, Bojtor László és a környezete, egy dunántúli falu révén, amelyre ma is fogékonyak vagyunk, amelyen ma is elgondolkodunk: a hova- és a mihez tartozás dilemmáját. A parasztszármazású Bojtor László, akiből értelmiségi, de falura "száműzött" értelmiségi, tanító lett, nem tudja megmagyarázni magának, nem tud válaszolni gyötrő kérdésére: "ki vagyok én?", és emiatt képtelen végleg lekötni magát valami mellé. "Azt mondom, paraszt vagyok, és városba repülnék, a szívem ezt a világot imádja, és a másik után vágyik...a modernség után". Az ellentmondó szándékoktól megoldhatatlannak látszó önmeghatározást elemzi pontos, és árnyalt lélekrajzzal Csurka István.

Sánta Ferenc - Az ​áruló
"- ​Szegényember vagyok, uram... Szegény és földönfutó, kinek ez a nyomorult öltözete van, amit magán visel, és más semmije, ha csak az éhséget és a koplalást nem mondom, mert abból jut elegendő, de másból semmiből... - De nem is akartad, hogy elegendő legyen! A nyomorúságot akartad továbbra is meg az éhségedet, és azt, hogy az uraknak a talpát nyaljad, és nekik szolgálj, csakhogy bántódásod ne essen, meg ne haragudjanak rád, deresre ne húzasson, meg ne botoztasson! Ott ültél négy esztendeig, de számold csak, akkor már szerte mindenfelé kaszát és csáklyát ragadott a nép! Hát akkor mondd csak meg nekem, miért ültél a fenekeden abban a nyomorult tanyában?"

Szűcs Vanda - Egy ​ikerpár titkos naplója - Kezdetek
Vajon ​ki állítja azt, hogy az egypetéjű ikreknek belülről is hasonlítaniuk kellene? Hát, nem! Ott van például Feltser Luca, aki színötös tanuló, cserkészetre jár, és sohasem hazudik. És Feltser Zita, akit leginkább csak a csinos ruhák és Nagy Marci smaragdzöld tekintete érdekel. Ez a könyv az ő titkos, párhuzamos naplójuk, melyet a hetedikes tanév kezdete óta vezetnek: Luca dátumozva és az élményeket pontozva, ahogy kell; Zita pedig csak úgy, ahogy érzi... Ha hiányzott már, hogy első kézből értesülj a tinik életéről, a suliban és azon túl, akkor neked találták ki ezt a könyvet, amelynek szerzője ugyanúgy tizenhárom éves, mint főhősei, és akikkel együtt fog felnőni a titkos napló további fejezeteiben!

Nyerges András - Magyar ​fakír
"… ​− Tehát micsoda Ön? − Fakír vagyok. − Tegyük hozzá, ha már a Mester ennyire szegény: az első Magyar Fakír! Azt se hallgassuk el, hogy teljesítménye máris túlszárnyalta a legendás arab és hindu fakírokét! De hát hogyan is történt a nagy megvilágosodás? Meséljük el az elejétől… − Kérem szépen, az úgy volt, hogy felmondták az albérletemet, a lakást pedig, amit ígértek, mégse kaptam meg. Így kerültem a szabad ég alá, ahol azóta is tanyázom. De ez nem olyan nagy ügy, mint gondolná, mert még a nyáron kezdtem, nem ilyen csikorgó hidegben. − Az most mellékes. A fontos az, hogy Önnek ettől fogva nem volt gondja többé lakbérre, villanyra, gázra, fűtésre, telefonra. − Hát arra nem, az tény."

Hartay Csaba - Lerepül ​a hülye fejetek
Hartay ​Csaba első regénye kőkemény életrajz a ’90-es évek Magyarországáról, gimis bulikról és haverokról. A nyelvében sem szépelgő sztori végül a 2000-es EFOTT-on zárul egy kimerítő éjszakával, ahol megszületik a Részegek Hadserege. Vadító és vidító könyv, semmi nem maradt ki belőle, amitől egy kamasz fejest ugrik az életbe – talán egy dolog, az iskola imádata. Shado és csapata. Lakótelep, holtág, kollégium – bandázás a gyermekkori tájban. Ha tényleg van olyan, akkor nemzedéki regény. Durr, egy pofon. (Kiss László, író, szerkesztő) Miközben én létfilozófiai depressziótól sújtva Kafkát olvastam, Doors-ot hallgattam és Dallas-t bámultam, a Nyúlzugban ezer fokon izzott az élet. Húsz év távlatából különösen irigylem. (Benedek Szabolcs, író) Semmi különös. A srác a szomszédból fogta a havat, lefagyasztott pár hógolyót, aztán nyáron előveszi és arcunkba vágja a mirelit múltat, úgy, hogy tényleg lerepül a hülye fejünk. Nekem betalált. (Nagy Péter, színész)

Kepes András - Tövispuszta
Kellő ​fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.

Tomori Gábor - Szívcsakra
A ​Szívcsakra című regény egy fiatalember és egy ifjú hölgy találkozásával indul, akik felmennek a lány lakására, és… nos, a regény nem róluk szól. Hanem Mátéról, Márkról, Lukácsról és Jánosról, akik nem azonosak Mátéval, Márkkal, Lukáccsal és Jánossal. Továbbá egy 16. századi vámpírról, aki körbeutazza a földgolyót, hogy kielégítse a vérszomját. És végül, de nem utolsósorban, egy ugyancsak 16. századi nyomozásról, amely Magyarországon folyt egy rejtélyes gyilkosságsorozat ügyében. A cselekményszálak a regény végén persze összeérnek, a rejtély megoldódik, és kiderül, hogy egy andalúziai falu 1528-ik évi történései, egy budai zsidó gyertyaöntő 1588-ik évi szállóvendégei, egy szintén budai török fürdő 21. századi felújítása, a brit hírszerzés Erzsébet-kori elődszervezete, valamint a Föld vélelmezett szívcsakráját a Pilis hegységbe helyező teória eredete között akár egészen kézzelfogható kapcsolat is lehetséges. És közben falat rezegtet a Black Sabbath, és földet renget a Motörhead.

Csák Gyula - Glemba
"Azt ​is gondoltam a továbbiakban, hogy engemet senki nem vádolhat, amiért most beszeszeltem egy cseppet, mert én amúgy rendes ember vagyok, és eltartom a családomat. Most is a családomért rúgtam be - erősítettem magamban az önvédelmet -, mert a feleségem akarta, hogy idejöjjünk házat venni, s én beleegyeztem, főképpen a gyerekek miatt, akinek szüksége van a büdös pesti levegő helyett az itteni levegőre és mozgástérre... Ámde ennek az itteni letelepedésünknek minden terhét én viselem, s az is a terhek közé tartozik, hogy vedelem itt a rossz borokat a parasztokkal... Annyit azért felfogtam a maradék eszemmel, hogy hiba lenne a kocsmába mennem, hiszen vigyázni kell itt a jó híremre, viszont ott a drága Glemba... Jó bora van, szívesen adja, senki se tud róla... s különben is fontos odamennem, hiszen tisztázni kell, hogy mit is akar azokkal a zacskókkal, amiket állítólag ő adott a kezembe... Némi tévelygés után ráleltem a megfelelő útra, és hamarosan Glemba utcájába értem. Legnagyobb ámulatomra fekete Mercedes állt térdig érő vesszőkerítés előtt. Ez úgy meglepett, hogy egy ideig legyökereztem, és farkasszemet néztem a sofőrrel, s tartottam tőle, hogy elébem állna, ha be akarnék menni..."

Ungváry Zsolt - Hal ​áll L-en
Nagy ​Elemér úgy érzi, őt senki sem szereti, s mivel a környezete ellenséges vele, felépíti saját fantáziavilágát. Idős rokonával él, abban bízva, hogy megörökli a lakást, közben a házban lakó fiatal lánynak udvarol és elteszi láb alól a főbérlőt. Mindemellett iskolában tanít történelmet, és régen elhunyt személyiségekkel beszélget (Petőfi, Szent Imre stb.). Azonban hogy mi az, amit pusztán képzel, mi az, amit leír, és mi az, ami csakugyan megtörténik, csak a regény végére válik világossá. Vagy akkor sem? Ki az, aki valóságos, ki halt már meg, és ki az, aki sohasem létezett? Fantázia és valóság határai egy fordulatos, olvasmányos regényben.

Bodor Ádám - Sinistra ​körzet
Valahol ​a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.

Levendel Júlia - Szemfényvesztés
Boszorkányos ​regényt tart kezében az olvasó, és nemcsak azért, mert Anna, a fiatalasszony főhős képes a szemmel verésre, hanem azért is, mert a napjainkban játszódó feszült történet hátterében felbukkannak egy 1717-ben épült pesti palota különös alakjai - a múlt és jelen egymásban tükröződik. A múltbeli eseményeket és alakokat különféle levelek, naplórészletek, jegyzőkönyvek és más feljegyzések formájában mutatja be a regény - de a dokumentumok egytől egyig kitaláltak. A valóban létező események érintése a stilizált nyelv eszköze a valódiból és képzeltből teremtett lehetségesnek. A többrétegű regényben fokozatosan bontakozik ki a múlt és jelen kapcsolata, az arisztokrata Istvándy család történetének és az Anna körében lejátszódó eseményeknek a párhuzamai - és végül egy belső történet is, amely a terrorisztikus pusztítás erkölcsi kérdéseire válaszol.

On Sai - Calderon, ​avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Calderon ​kapitány élete pokol: a sajtó árulónak hiszi, a nemesi körök megvetik, ráadásul még az űrhajón is próbára teszi türelmét a nőkből álló legénység. Calderon el akar jutni a hadgyakorlatra, nehogy merényletet kövessenek el a császár ellen, de áldásos tevékenységének hála a Ferrero Ház a bukás szélén táncol. Ami a legbosszantóbb, Taina körül is felbukkan egy jóképű, szőke szamuráj. Calderon kénytelen cselekedni, bár nem épp úgy, ahogy mások várják… Taina élete is kemény. A nagyapja férjjelölteket válogat, ám a lány megsejti, hogy a szamurájokat nem a keze érdekli, hanem egy érthetetlen politikai játszma. Kicsoda ő? Miért irtották ki a család Tivesgei-ágát? Barátja vagy gyilkosa a szamuráj, aki a nyomában jár? Taina csak két dolgot szeretne: nyugalmat és Calderont. A fiatal főnemes és a makacs japán lány összefog a Birodalom megmentéséért. Azonban most Sexert báró az ellenség, aki mindenkinél ügyesebben űzi a Játékot. Vajon sikerül megvédeni a császárt a merénylőktől? És önmagukat a császártól? De legfőképpen, ki kerül ki győztesen abból a harcból, ahol a szerelmi ötszög tagjai rajtuk kívül egy nemes hölgy, egy szamuráj és egy élő kard? A _Calderon, avagy hullajelölt kerestetik_ várva várt folytatása.