További értékelések

Szóval ​ez az a hihetetlen bankai ami nagyon jól jött volna az Arrancarok és Aizen ellen, de hát ugye nem szabad bárkire elhasználni… Egyébként nagyon tetszett a bankai, ötletes volt, habár ez az egyetlen pozitív dolog ebben a kötetben.
Byakuya harca érdekes volt, habár kicsit idegesítő, ahogy elbántak vele. Érdekel (és félek), hogy mi lesz a végső megoldás ez ellen az ellenfél ellen.
Egyébként most látom, hogy ez az egész Quicy mizéria 1000 évvel ezelőtt történt, ami vicces, tekintve, hogy a ruháik leginkább ilyen 100-150 évvel ezelőtti hadseregre emlékeztetnek. :D
Már akkor is nagyon fejlettek voltak…

Na ​jó az nem lehet, hogy Byakuya meghalt…Ezt nem tudom elfogadni, ajánlom, hogy még éljen. Yamamoto elég csúnyán bekeményített! Na és végre még valaki akinek nem lehet elvenni a bankai-ját. Kenpachitól nem is vártam mást, míg több százan elbuknak, ő addig legyőzött 3 ellenfelet is…de megnéztem volna azokat a csatákat. Miért van az, hogy egy csomó harci jelenetet átugrunk? Ez kezd nagyon is bosszantó lenni.
Mi volt ez a befejezés?

Már ​a borító miatt is 5 csillagot adnék erre a kötetre.
De! Nem volt ez olyan jó, hogy annyit adjak. Maximum 3 csillag. Így az átlaga…
Nem nevezném harcnak azt, ami itt folyik. Inkább mészárlás, mert valljuk be, totál egyoldalú az egész.
Ken-chan végre megjelent, hozta a formáját.És mivel bankai-ja sincs, neki van a legnagyobb esélye a győzelemre. Addig, míg nem találkozott Yuha Bach-al.
Ami miatt sikítani tudnék, az Byakuya…Miért kellett ezt, Kubo? Tudom, hogy….De akkor is!
A rajzok nagyon jól visszaadják azt a kétségbeesést, amit a szereplők érezhetnek. Addíg, míg a Főkapitány meg nem érkezik.
Nagyon ritkán van jelen, és akkor sem használja az erejét. Eddig maximum egy vagy két alkalommal láthattuk. Itt már bankai-t használ, ami, cseppet sem túlzás, ha azt mondom, hogy durva. Jó lenne többet tudni a zanpakuto-járól, de…