Az Éjszaka Chilében egyetlen hosszú, lenyűgöző, hol véresen komoly, hol fergetegesen mulatságos monológ, egy haldokló önigazolása önmaga és Isten előtt.
Sebastián Urrutia Lacroix mondja el, aki szegény sorból származott és költőnek készült, aztán jezsuita pap és konzervatív kritikus lett, a gazdag és kiváltságos kulturális elit tányérnyalója; majd az Opus Dei megbízásából az európai templomok állagmegóvását tanulmányozta; később, Pinochet hatalomátvétele után a legnagyobb titokban a diktátort oktatta a marxizmus alapjaira; életének groteszk elemekben bővelkedő, olykor szürreális története példázat a sodródó társutas értelmiségiről, aki nem vesz tudomást a körülötte zajló véres valóságról, a társadalmi problémákról és az emberi szenvedésről, s az irodalom oltárán feláldozza az életet.
Roberto Bolañót (1953–2003) a legfontosabb latin-amerikai írók között tartják számon, aki a mágikus realizmust és az európai posztmodernizmust egyaránt kerülve teljesen egyéni hangon szólalt meg. Számos irodalmi díjat elnyert, korai halála után – nem kis részben műveinek angol fordítása révén – hírneve és elismertsége nőttön-nő. Ez az első magyarul megjelenő könyve.
Kapcsolódó könyvek
Roberto Bolaño - Távoli csillag
Az ötvenévesen elhunyt, kultikus chilei író első magyarul megjelent kötete, az "Éjszaka Chilében" után a "Távoli csillag" ismét a Pinochet-rezsim sötét világát idézi fel. A regény névtelen narrátora egy költő, Alberto Ruiz-Tagle életét rekonstruálja, akit még egyetemista korukból ismer: az együtt látogatott szemináriumon komoly, udvarias, világos gondolkodású fiatalembernek mutatkozott, de a versei valahogy hamisnak tűntek, mintha még nem akarná feltárni igazi tehetségét. És csakugyan, Ruiz-Tagle az Allende-kormány bukása után, a katonai diktatúrában bontakozik ki és válik híressé, immár Carlos Wieder néven, mint a légierő pilótája, aki gépével szövegeket ír az égre (melyeket egy ízben az akkor gyűjtőtáborban raboskodó narrátor is olvashat). A Ruiz-Tagle/Wieder-féle "új chilei költészet" nagyszabású multimédiás projekt, amelyben az égboltra rótt füstversek mellett a kínzásnak és a róla készült fényképek bemutatásának is fontos szerep jut...
Bolano kimért távolságtartással, hűvös precizitással ír a Pinochet-diktatúra véres hétköznapjairól, a terrorról, gyilkosságokról, de legkomorabb vízióiban is felvillan valami hátborzongató humor.
Cormac McCarthy - Vad lovak
A Határvidék-trilógia véres nyitánya
Cormac McCarthy – a Véres délkörök, a Nem vénnek való vidék és Az út szerzője – Vad lovak című regényében a tizenhat éves texasi rancher, John Grady Cole felnőtté válásnak szívszaggató, véres és olykor hátborzongató történetét meséli el. Barátjával, a nála egy évvel idősebb Rawlinsszal titokban szöknek át Mexikóba, hogy munkát vállaljanak a számukra ismeretlen, ám izgalmas kalandokat ígérő országban. De mire felocsúdnak, egy gyönyörű és kegyetlen világban találják magukat, ahol az embernek gyakran a vérével kell fizetnie az álmaiért.
A kritikusok a McCarthy-életmű egyik csúcspontjaként tartják számon a Vad lovakat, a Határvidék-trilógia első részét. E modernkori westernben a szerző újraalkotja a cowboyok mítoszát. Sodró, kegyetlenül pontos mondatai által az olvasó is beavatást nyerhet a vadnyugat varázslatos, könyörtelen világba. A regény, több más rangos elismerés mellett, megkapta a Nemzeti Könyv-díjat, és immár a XX. századi amerikai próza faulkneri és hemingwayi hagyományait továbbörökítő klasszikusaként tartják számon.
Lev Tolsztoj - Háború és béke
Nagy tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakzatok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége - egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendőjében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve "csak írónak", semmi másnak vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: "Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, amely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet."
Arthur Golden - Egy gésa emlékiratai
Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.
Ismeretlen szerző - 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.
Doris Lessing - A fű dalol
Zimbabwe. Kíméletlen hőség.
A fű dalol egy különös gyilkosság lenyűgöző története, hősei: a testi szerelemtől viszolygó, ám a társadalmi konvenciók miatt házasságba menekülő fehér nő, a megélhetésért és az asszony szerelméért elkeseredetten küzdő gyenge férfi, valamint az igazságtevő fekete szolga, akik félelmetes, végzetszerű szenvedéllyel pusztítják el egymást és magukat.
2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat.
Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.
Michael Cunningham - Az órák
Michael Cunningham, a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb alakja, Órák című regényéért 1999-ben elnyerte a PEN-klub Faulkner-díját, valamint az irodalmi Pulitzer-díjat. A könyv három nő sorsán keresztül tér és idő metafizikus kapcsolatának szívszorító élményét nyújtja. Első helyszíne London, az idő pedig a második világháború kezdő napja. Virginia Woolf írónő öngyilkosságot követ el. Teste ott lebeg a folyóban, melynek hídján anyukájával éppen átsétál egy kisfiú. A következő helyszín New York City, a XX. század végén. Clarissa Vaughan könyvkiadó éppen virágot vásárol barátjának, Richardnak, a beteg homoszexuális költőnek, aki most nyert el egy rangos irodalmi díjat. A harmadik idősíkon a második világháború után vagyunk, Kaliforniában, ahol Laura Braun háziasszony neveli fiát, egy meglehetősen fojtogató légkörű házasságban. Cunningham kivételes könnyedséggel és biztonsággal teremt kapcsolatot a három nő sorsa között. S miközben a regény ide-oda ugrál a XX. században, az író tiszta, erős, költői hangon mesél el történeteket emberekről, akik szerelem és magány, remény és elkeseredés konfliktusaiban próbálnak értékes életet élni, nem egyszer családjuk, barátaik és szeretőik ellenében. A könyvből Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével nagysikerű film készült, mely már látható a magyar mozikban is..
Jonathan Franzen - Szabadság
„Mestermű” – New York Times Book Review
„A nagybetűs Amerikai Regény” – Esquire
#1 Bestseller
John Gardner prózadíj (2011)
Nemzeti könyvkritikusok díja – jelölés (2010)
Los Angeles Times könyvdíj – jelölés (2010)
Oprah könyvklub
Eposzi léptékű mű a modern világról, szerelemről és házasságról.
A Szabadság lapjain tragédia és komédia keveredik – Franzen könnyeden és bölcsen mutatja meg, milyen kísértésekkel és milyen terhekkel jár a szabadság.
Walter és Patty Berglund egy tanulási folyamat megszemélyesítői: Hogyan éljünk az egyre bonyolultabb világban, miközben hibákat követünk el és igyekszünk minden lehetséges örömöt besöpörni?
Franzen panorámaképe örökre velünk marad.
Jonathan Franzen az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. 1959-ben született az illinois-i Western Springsben. Öt regénye jelent meg, melyekkel számtalan díjat nyert el. Jelenleg Kaliforniában él.
A 21. Század Kiadó szerzői sorozatban publikálja nagyregényeit, amelyek megjelenésük után azonnal klasszikussá váltak. A sorozat első kötete Franzen negyedik regénye, a Szabadság, amely az USA-ban éppen tíz éve, 2010-ben jelent meg.
Szerb Antal - Utas és holdvilág
Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.
Ljudmila Ulickaja - A mi Urunk népe
Az Európa-szerte népszerű orosz írónő nem tesz mást A mi Urunk népében, csak mesél és mesél a végtelenségig, megunhatatlanul. Mindenről és mindenkiről van egy jó története: legyen szó önbizalom híján álló vagy bármit eltűrő nőkről, az apaság rejtelmeiről, őrangyalokról. Különösen érzékeny a csodákra, a kivételes eseményekre, ám ezeket is – például egy némának hitt gyerek szavait, az állatoknak tartott szentmisét vagy a beteljesülni látszó jóslatokat – úgy tárja elénk, mintha a világ legtermészetesebb dolgairól beszélne. Hiszen amennyire a különleges jelenségekben, legalább annyira otthon van a hétköznapokban. Novellaformában is könnyedén, finoman mutat be szépet és rútat, egy-egy összetettebb szereplőt vagy bonyolultabb szituációt. Nem meglepő ez, hiszen írói érzékenységét a nagy orosz realistáktól örökölte. Rendkívül sokat tud a legfontosabb dolgokról: szerelemről, boldogságról, hitről és halálról. Mindezek mögött pedig nagy-nagy bölcsesség áll: kerülni minden szélsőséget, elfogadni egymást, felülvizsgálni az előítéleteinket az emberben mélyen megbúvó belső hang és az igazságérzet nevében.
LJUDMILA ULICKAJA az egyik legnépszerűbb kortárs orosz író, számos jelentős orosz és nemzetközi díj (többek között az orosz Booker-, az orosz Nagy Könyv-, a Grinzane Cavour-díj) kitüntetettje. Könyveiből – tizennégy kötete jelent meg eddig – Oroszországban több mint kétmillió példány kelt el. Három mesekönyv és hat színmű szerzője. Moszkvában él.
LJUDMILA ULICKAJA művei a Magvető Kiadónál:
Médea és gyermekei (2003)
Életművésznők (2004)
Vidám temetés (2005)
Szonyecska (2006)
Odaadó hívetek, Surik (2007)
Kukockij esetei (2008)
Daniel Stein, tolmács (2009)
Történetek állatokról és emberekről (2009)
Elsők és utolsók (2010)
Imágó (2011)
Történetek gyerekekről és felnőttekről (2012)
Charles Bukowski - Egy vén kujon jegyzetei
Charles Bukowski Németországból vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol ismert íróvá vált, de a világsikert mégis Németország hozta meg a számára. Az elmúlt négy évben folyamatosan adják ki novelláit és regényeit, halála óta pedig művei sorra hódítják meg az európai országokat. Bukowski a beatnemzedék utáni korosztály egyik leghíresebb és leghírhedtebb írója. Nem véletlen, hogy könyveit Amerikában a beatirodalom nagy öregje, Ferlinghetti adja ki. Bukowski - csavargó! Ráadásul a legelvetemültebbek közül való. Büdös, hajléktalan szájhős, lecsúszott kocsmatöltelék. A lehető legvadabb és a lehető legintellektuálisabb - egy századvégi Jack London. Nőhajhász és szenvedélyes asszonyimádó, szajhagyötrő és futóbolond. A legnagyobb Amerika-gyűlölő amerikai, aki Amerika nélkül képtelen élni. Charles Bukowski - rendőrőrsök állandó lakója, házibulik kidobhatatlan vendége, akit - mégis! - csak akkor lehet kirakni, ha előtte hullarészegre itatják. Hősei is ilyenek, benne és általa megjelenik Amerika. Az a másik, amit alig ismerünk.
Cormac McCarthy - Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen
A Nem vénnek való vidék szerzőjének legpokolibb regénye.
A Véres délkörök egy fiatal és nincstelen vándor története, aki kóborlása közben csapódik a törvényen kívülieket és skalpvadászokat tömörítő Glanton-bandához, melynek tagjai indiánokat irtottak Texas és Mexikó határvidékén, az 1840-es évek végén, a helyi elöljárók megbízásából. McCarthy regénye az amerikai álom keletkezésének ideológiai alapjait gondolja újra, ábrázolva a tudás és a hatalom, a fejlődés és az elembertelenedés, a történelem és a mítosz, de legfőképpen az elkövetett erőszak és az elbeszélt erőszak határmezsgyéit. Világában minden megtörténhet és meg is történik a túlélés érdekében. Nincsenek jók vagy rosszak. Nincsenek kiváltságosok, és kegyelem sincsen - sem öregnek, sem nőnek, sem gyermeknek. Feladatok vannak, melyeket a szereplők igyekeznek végrehajtani, anélkül, hogy túlságosan sokat gyötrődnének azon, mi helyes, és mi helytelen; indiánok és fehérek, harcosok és földművesek mind a dolgukat végzik ebben a pokolian perzselő, könyörtelen világban, és a legtávolabbi céljuk: a másnap reggeli ébredés. A történet és a nyelv egyaránt a fájdalomból építkezik, hogy azután a regény az ember elhagyatottságának és értelmetlen szenvedésének monumentumaként magasodjon a századok fölébe, és úgy hirdesse a keresés szükségszerűségének és ugyanakkor hiábavalóságának tanulságát, akár Herman Melville Moby Dickje.
Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon és Poe, Melville vagy Faulkner leghíresebb alkotásaihoz hasonlítják. Harold Bloom, a neves irodalmár egyenesen a négy legjobb élő amerikai író közé sorolja a szerzőt Philip Roth, Thomas Pynchon és Don DeLillo társaságában. McCarthy sokkoló elbeszélésében szenvtelenül ábrázolja az amerikai történelem egyik válságidőszakát, kendőzetlen képet festve az elkerülhetetlen fájdalomról és erőszakról.
Ransom Riggs - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
"Fordulatos, megindító, sajátos hangulatú regény. Izgalmasan társítja a furcsa régi fényképeket a felejthetetlen történettel."
John Green, a _New York Times_ újságírója, több sikerkönyv szerzője
Egy rejtélyes sziget
Egy elhagyott árvaház
Egy különös fényképekből álló gyűjtemény
Ez vár felfedezésre a _Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei_ című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen valószínűtlen – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.
Carlos Ruiz Zafón - A szél árnyéka
A tízéves Daniel élete egy csapásra megváltozik, amikor egy hűvös hajnalon apja elviszi Barcelona szívébe, ahol az Elfeledett Könyvek Temetőjében felfedezi azt a regényt, mely döntő hatással lesz sorsára. A kötet titokzatos szerzőjének nyomait kutató fiú életében kalandos évek következnek. Minél több mindent tud meg Daniel a lenyűgöző könyv történetéről, annál inkább szaporodnak a rejtélyek. Különös módon élete minden fordulatát mintha a rajongásig szeretett könyvnek köszönhetné: az első szerelmet, a nagy kiábrándulást, új barátait és még inkább fenyegető ellenségeit, majd a szívét betöltő újabb nagy szerelmet. Az elveszettnek hitt könyv elfelejtett szerzőjének nyomdokain járva elszánt és veszélyes ellenfelekkel kell megküzdenie, mivel akadnak, akik bármire képesek azért, hogy a múlt sötét titkaira ne derüljön fény. A sodró lendületű epizódok váltakozó hangulatú sora sajátosan rabul ejtő kaleidoszkóppá válik: szenvedélyes romantikus jelenetek váltakoznak regénybe illően félelmetes fejezetekkel, melyek feszültségét vidám kópéságok oldják, és mindezek mögött kuszán húzódnak meg egy meghökkentően eredeti bűnügyi történet hálójának a szálai.
A spanyol szerző kirobbanó sikerű regénye hazájában alig néhány év alatt közel 40 kiadást ért meg, és példátlan népszerűségének köszönhetően mind a mai napig előkelő helyen áll az eladási listákon - hazájában éppúgy, mint több olyan országban, hol fordításban már megjelent.
Jane Austen - Büszkeség és balítélet
Szerelmek és félreértések klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliából. Az öt Bennet nővér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató jövőt valami pénzes – és lehetőleg rangos – férfiú mellett. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény beköltözik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete. A férfi előkelő londoni barátai és a vidékre vezényelt nyalka, ifjú katonatisztek közt bizonyára számos udvarlója akad majd a lányoknak. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzie-t illeti, ő megismerkedik a jóképű, és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, és amikor Mr. Bingely váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért. Ám egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti hősnőnket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit...
Eredeti hangú, máig modern, magával ragadó történet, melyben magunkra ismerhetünk.
Bret Easton Ellis - Királyi hálószobák
Huszonöt évvel Ellis első regénye, a Nullánál is kevesebb megjelenése után - a történet folytatódik. A szereplők ugyanazok, csak már nem gazdag fiatalok, hanem gazdag középkorú fazonok, akiknek az életéből valamikor régen egy regény és egy film készült. Clay azóta is haragszik a szerzőre, aki annak idején ellopta a történetet, amit neki kellett volna megírnia. Egyébként sikeres forgatókönyvíró; New Yorkból épp visszamegy Los Angelesbe, hogy részt vegyen az új filmje szereplőválogatásában, s aztán egyszer csak megint kapcsolatba kerül a régi branccsal: Blairrel, Trenttel, Rippel, Juliannel Szó sincs barátságról: mint lassan kiderül, minden egyes találkozás, minden egyes gesztus mögött érdekek bújnak meg. A szereplőválogatáson Clay belezúg egy fiatal színésznőbe, szerepet ígér neki, lefekteti s aztán minden összekavarodik: a varázslatos szépségű lány csupa hazugság, csupa rejtély, és gyilkos indulatok kavarognak körülötte. Bret Easton Ellis ugyanabban a szikár, szenvtelen és mégis felkavaró stílusban írta meg a Nullánál is kevesebb folytatását, amellyel huszonöt évvel ezelőtt egy csapásra egy új nemzedék kultikus írója lett.
Vladimir Nabokov - Nézd a Harlekint!
Nabokov utolsó regénye, amely halála előtt három évvel, 1974-ben jelent meg, egy orosz-amerikai író, Vagyim Vagyimovics N. önéletrajza.
Szatirikus portré önmagáról, paródia, az író magánéletét fürkésző életrajzírók kigúnyolása? Sokféleképpen értelmezték már ezt a rejtélyes művet, amelynek hőse oly sok mindenben hasonlít Nabokovhoz,s ugyanakkor mégis szinte az ellentéte. Vagyim Vagyimovics megbízhatatlan narrátor, aki arra sem emlékszik pontosan, hogy hány felesége volt (mint kiderül, négy), de a magánéletében sohasem találja meg a boldogságot - jóllehet ő valójában átéli azt, amit Humbert Humbert a Lolitá-ban: egy Bel nevű kamasz lánnyal utazza be Amerikát.
Mulatságos, szellemes, meghökkentő regény - egy nagyszerű életmű méltó lezárása.
Yann Martel - A helsinki Roccamatio család a tények tükrében
A helsinki Roccamatio család a tények tükrében a saját hangját nyughatatlanul kereső, a hagyományos elbeszélésmód és az újító szenvedély közti ideális arányt próbálgató fiatal szerző műve - a kötet négy elbeszélése így mind újabb oldalát villantja fel tehetségének és írói személyiségének.
A címadó mű egy AIDS-ben haldokló fiatalember és barátja történetét meséli el: hogy elüssék a halál közeledtével látszólag értelmetlenül múló időt, kitalálják a helsinki Roccamatio család életének fordulatait, éspedig úgy, hogy azok alapjául a huszadik század egy-egy esztendejének eseményei szolgálnak.
Az _Amikor először hallottam John Morton amerikai zeneszerző "Donald J. Rankin közlegény concerto hamis hegedűre" című művét_ varázslatos elbeszélés a zene különös lelki hatásáról: a kanadai egyetemista egy ismeretlen zeneszerző sok-sok hibával előadott, de épp a tökéletlensége folytán felkavaró concertóját hallva érzi át, mit jelentett a vietnami háború, s milyen rettegés szoríthatja össze az ember szívét, ha rádöbben életének értelmetlenségére.
Az _Egy halál változataiban_ egy börtönigazgató írja le különböző változatokban egy kivégzett utolsó óráit az anyának - s a halállal való szembenézés e módjait látva az ember óhatatlanul mélyebben tekint önmagába...
És végül _A Vita AEterna Tükörtársaság_ fiatal elbeszélője megtanulja nagyanyjától a házi tükörkészítés fortélyait, de ami még fontosabb: az emlékek megőrzésének és a jelen pillanat teljes átélésének fontosságát.
Nyáry Krisztián - Így szerettek ők
Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.
Philippe Lechermeier - Nevenincs és sosemvolt hercegnők
A Hercegnőkben szerepel Hamupipőke és néhány más híresség, de főként olyan hercegnőkkel találkozunk a lapjain, akiket méltatlanul elfeledtek.
De ez még nem minden.
A Hercegnőkben különleges történeteket találunk, anekdotákat, titkokat és arcképeket. Néhány megnevettet, néhány ijesztő, és van, ami álmodozásra késztet.
És ez még mindig nem minden.
A Hercegnőkben nem csak hercegnők vannak. Vannak benne napernyők, csókok és kövek is. Kertek, egy herceg, gyászlepkék. Rejtélyek, egy világtérkép. Szerelem. Ahogy az már lenni szokott.
De van még benne más is.
A Hercegnők úgy mesél a hercegnőkről, ahogyan még soha senki, úgy mutatja be őket, ahogyan mások még soha.
És még ezzel is keveset mondtunk…