Róbert ​Bezák: Vallomás

Révész Máriusz - Sorsfordítók ​Erdélyben
Az ​elmúlt néhány évben Erdélyben olyan emberekkel ismerkedtem meg, akik nagyon nagy hatással voltak rám. Olyan emberekkel, akik a legsötétebb, a legreménytelenebb helyzetben sem adták fel, sőt még akkor is próbáltak tenni a magyar közösségért, a gyerekekért, a falujukért vagy városukért. Ezért gondoltam, hogy jó lenne, ha minél többen megismernék az ő életüket, munkájukat, tevékenységüket. Jó néhány könyvbeli történet innen Magyarországról valószerűtlennek, szinte elképzelhetetlennek tűnik, pedig a határ túloldalán élő magyarokról szól. Sokan nem is tudják, hogy manapság, a határtól néhány kilométerre, ilyen életutak, küzdelmek, ilyen gyereksorsok léteznek. Sokszor éreztem azt, hogy ezeket az élményeket meg kell osztanom másokkal, ezért sok ismerősömet vittem el Dévára, Csíksomlyóra, Zsobokra, Gyimesbe. Olyan emberek is jöttek velem, akik még soha nem jártak Erdélyben, és az egyházak tevékenységét is gyanakodva szemlélték. Egy-egy ilyen látogatás, beszélgetés után, látva ezeknek az embereknek a heroikus küzdelmét a nyomorral, szegénységgel, hallva a mindennapos megkülönböztetést, ami a magyarokat éri, mindenki másként látta a világot. Hazafelé mindig mindenkivel azon elmélkedtünk, hogy hogyan tudnánk többet tenni az elesettekért, a nyomorgókért, a határon túl rekedt magyarokért. Ezekről a helyekről, ezektől a papoktól, lelkészektől mindenki más lelkülettel távozik, mint ahogy érkezik. Ennek a könyvnek az ötlete is egy ilyen kirándulás alkalmával született. Tudom, hogy egy könyvben nem lehet teljesen visszaadni, pontosan érzékeltetni azt, amit a helyszínen átélhetünk. Szeretném, ha ez a könyv, ezek a beszélgetések eljutnának olyanokhoz is, akik nem tudják pontosan, hogy mekkora küzdelmet jelent a határon túl magyarnak maradni, és nem tudják, hogy az egyházaknak milyen fontos szerepe van az erdélyi magyar társadalom életében. Biztatnám is őket arra, hogy személyesen is keressék fel ezeket a helyeket, és nézzenek körül. Biztos vagyok abban, hogy nem fogják megbánni. Remélem, hogy ezek a beszélgetések feltöltődést, megerősítést jelentenek majd azoknak a családoknak, nyugdíjasoknak, vállalkozóknak, egyházközségeknek, polgári köröknek, akik hosszú évek óta anyagilag, munkával, nyaraltatással, vagy "keresztapasággal" segítik ezeket a gyerekközpontoknak, árvaházaknak a működését. Ezekről az emberekről kevés szó esik a kereskedelmi televíziókban, keveset foglalkoznak velük a bulvárújságokban. Amikor egyszer invitáltam egy nagy példányszámú hetilap újságíróit néhány erdélyi gyermekotthon meglátogatására, azt mondták, hogy nincs hírértéke. Én azonban hiszek abban, hogy nem csak a bulvárlapok pletykái érdekelnek bennünket, hanem a komoly emberi értékek, az önfeláldozó szeretet, és a nyomorgó magyar gyerekeken segítő emberekre is oda tudunk figyelni. Révész Máriusz (a könyvben szereplő 7 interjúalany: Molnár Jánosné, Berszán Lajos, Gergely István, Kató Béla, Pakó Benedek, Szegedi László, Böjte Csaba)

Marianna D. Birnbaum - Esterházy, ​Konrád, Spiró Jeruzsálemben
Marianna ​D. Birnbaum izgalmas kérdései mindezekre és más különös pillanatokra derítenek fényt, vonnak párhuzamot és tesznek különbséget e három irodalmi ikon között, úgy, hogy a történetmesélések közben az írók - e kötet főszereplői - közelebb engedik magukhoz az olvasót. Megosztják gondolataikat a zsidóságról, a magyar-izraeli hasonlóságról, a világszemlélet és érték fontosságáról, választ adnak arra, hogyan lehetünk egy kultúra egyszerre külső és belső szemlélői. Egy üdvözlőkártya, melyet Esterházy, Spiró és Konrád adott postára Izraelben a szülőanyja az interjúkötetnek. S íme, a kártya ettől kezdve nemcsak eszmei értékkel bír, hanem jóval túlmutat önmagán: e szíves gesztus gondolatából fakadt az az ötlet, hogy a címzett a szerzőkkel készített interjúk nyomán kifürkéssze, milyen benyomásokkal tértek haza kedves barátai az Izraelben eltöltött négy nap után. A három szerző mellett sétálva, miközben elhaladunk a Jaffa-kapu, majd a Hurva-zsinagóga előtt, századokon és világokon át utazhatunk, míg ismét visszatérünk saját valóságunkba, amely a könyv élményétől máris gazdagabb lett.

Jelenits István - "Ha ​valaki beszél..."
Jelenits ​István válaszai olvashatók e kötetnyi interjúban. Sokan sokféleképp kérdezték a neves piarista szerzetes tanárt az elmúlt évtizedekben. A tanítvány tiszteletével, az egyházat kívülről, kritikusan szemlélve, értő vagy értetlen szóval egyaránt. Faggatták őt az örök élet távlatairól és nagyon is földi témákról, az elmúlt és az előttünk álló időről, az ünnepek felemelő s a hétköznapok olykor lehúzó eseményeiről, személyes létünk és közügyeink állapotáról. ___ S a kérdezők választ kaptak. Nem félvállról indított feleletek furkósbotját, de nem is előre gyártott varázsigéket, hanem az igazán bölcsek tisztelettel tanító szavait, melyek a lélek csendjében érlelt tapasztalatokból, találkozások figyelméből születtek: gondolkodásra, elmélkedésre, megújulásra, reménységre okot adó beszédet. ___ Ezeket a ma is életadó szavakat szeretnénk felidézni: ezért gyűjtöttünk össze egy kötetre való interjút az elmúlt negyedszázad terméséből. ___ A könyv végén még egy ajándék várja az olvasót: közreadjuk Jelenits István verseit. Sokak számára bizonyára meglepetés, hogy "új" oldaláról ismerhetik meg a szerzőt. Sajátos újdonság ez, hiszen pályája elejéről valók e költemények: 1951 és 1967 között jelentek meg, a Vigilia és a Jelenkor hasábjain, Ttfalusy István írói álnév alatt. ___ Egyszer már nekünk adott, s most az archívumok csendjéből visszacsalogatott szavaival köszöntjük a hetvenöt esztendős Jelenits Istvánt, aki teológiai és irodalmi munkássága elismeréséül idén Stephanus-díjat kapott. Szigeti László (szerkesztő)

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Gábriel Asztrik - Virágos ​Pannónia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ferenc pápa - Jó ​napot! Ferenc pápa vagyok
Ferenc ​pápával beszélgetés – írott formában – eddig még nem látott napvilágot. Róma jelenlegi püspöke mintha tartózkodna az éles „kérdezz-felelek” helyzetektől. Az első újságíró, aki Ferenc pápával négyszemközt, személyesen is leülhetett egy interjúra, Antonio Spadaro jezsuita. Az ötlet a jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztőinek évente megrendezésre kerülő találkozóján merült fel 2013 júniusában. Ezen a találkozón Magyarországot A Szív képviselte, a magyar jezsuita rendtartomány lelkiségi és kulturális folyóirata. Ferenc pápa örült felkérésünknek, ugyanakkor mindjárt jelezte, hogy egy szabályos interjú nem éppen az a műfaj, amelynek keretei között gondolatainak lényegi mondanivalója kifejezésre juthat. Ezért azt tanácsolta, hogy kérdéseinket előre fogalmazzuk meg, majd közülünk egyvalaki keresse fel őt, akivel beszélgetni fog. A feladatot Rómában élő rendtársunk, a Civiltà Cattolica főszerkesztője vállalta. Antonio Spadaro végül háromszor is találkozott Ferenc pápával, és e találkozások eredménye csakugyan más lett, mint amire legelőször gondoltunk. Az interjút olvasva ugyanis nemcsak kérdésekkel és válaszokkal találkozik az olvasó, hanem személyes hangvételű vallomásokkal is. A szöveg méretére és sajátos stílusára való tekintettel ezt a Ferenc pápával készült exkluzív interjút magyarul nemcsak A Szív folyóirat hasábjain, hanem külön kiadványként, könyv formában tárjuk az olvasók elé. Bízunk abban, hogy e különös hangvételű beszélgetés támpontokat és bátorítást jelent majd mindenki számára, aki érdeklődéssel forgatja e kötet lapjait. Horváth Árpád SJ A Szív és a Jezsuita Könyvek főszerkesztője

Vámos Miklós - Kedves ​kollégák I-II.
"A ​kortárs magyar irodalom valamiféle kis tükrét tartja kezében az olvasó. Én tartom elébe. Pontosabban mi, vagyis mintegy hetven hazai szerző. Sajnos, hárman időközben elhunytak. Hetven író portréjáról, bizonyos köz- és magánügyeiről hull le a lepel. Személyes kis tükör ez. Elfogult, de azért remélhetőleg nem torzít. Öt éven át beszélgettem a hazai irodalom aprajával-nagyjával, kétheti rendszerességgel. A helyszín (egyetlen kivétellel) az Alexandra Könyvesház Nyugati téri áruháza volt, a negyedik emeleti panorámaterem. Az eszmecseréket rögzítette és műsorra tűzte a Pax és a Duna tévé. Hetvennégy beszélgetés, mert a legkedvesebb kollégákat kétszer hívtam meg. Természetesen rövidítésre, szerkesztésre kényszerültem, hogy beleférjünk két kötetbe, kisimítgattam az élő beszéd írásban nem jól festő lazaságait, de igyekeztem megtartani a természetességét, és kinek-kinek jellegzetes stílusát. Emiatt számomra érdekes írói munkának bizonyult a szövegek formálása. Bízom benne, hogy olyasféle közös mutatvány a végeredmény, mint az artistáké, én a mértékletes untermann szerepét próbáltam játszani. Boldogít, ha lehetővé tehettem, hogy kartársaim fölrepüljenek. A "Kedves kollégák" megjelenése lezár egy korszakot az életemben. Hatvanéves vagyok, ideje átengednem az irodalmi kérdező szerepét alkalmas fiatalabbaknak. Sokat tanultam e beszélgetésekből, az alkotó ember, az irodalmi hétköznapok, a szavakkal vívott küzdelem és az írók családi életének felemelő nehézségeiről, örömeiről. Azt hiszem, olyan tudás ez, amire az olvasók is kíváncsiak. Ha a kérdezett szerzők egyik-másik könyvéhez is kedvet támasztunk, az már a hab a tortán. Tartsanak meg minket jó emlékezetükben." (Vámos Miklós)

Kampis Péter - Vakráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hézser Gábor - A ​pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve
Valójában ​ez a könyv nem szorul előszóra. Ám ha ennek megírására felkért a szerző, szívesen mondom el: amikor német nyelven írt doktori értekezését, majd e mű kéziratát elolvastam, azzal az örömös érzéssel tettem le: évek óta erre vártunk. Erre van szükségünk! Minden lelkigondozást végző lelkésznek (tartozzék bármely felekezethez), sőt "laikusnak" - akire csak néhány embert bízott az Isten - hogy a jó szolgálatot jól végezhesse vagy sokkal jobban, mint eddig. Végre akadt egy kiválóan képzett és jótollú pásztori pszichológus, aki a ma emberének korszerű lelkigondozásába kész bárkit bevezetni; vagy továbbvezetni azokat, akik valahol elakadtak vagy leragadtak. Hézser Gábor a pásztori pszichológia nagy mestereinek közvetlen közelében élve (Bielefeld-Bethel) a legtapasztaltabbaktól tanulhatott, s így több évtizedes lemaradásunkat segít áthidalni e mindent helyére tevő és átfogó művében.

Karinthy Frigyes - Utazás ​a koponyám körül
A ​szakadatlan hajszoltságban élő Karinthy furcsa tüneteket észlel magán 1936 márciusában. Füle egyre erősebben zúg, sőt egyenesen vonatok dübörgését hallja, egyre gyakrabban jelentkező émelygés és rosszullét környékezi. Az orvosi vizsgálatok kiderítik, hogy agydaganata van, melyet sürgősen operálni kell. Barátai, ismerősei - pártállásra tekintet nélkül - összefognak, és előteremtik a svédországi műtét költségeit. A budapesti értelmiség szinte egy emberként aggódik a népszerű szerző életéért, s napról napra várja Stockholmból a híreket. A lábadozó "Frici" már a kórházban elhatározza, hogy "erről az egészről" könyvet fog írni. A Pesti Napló-ban hétről hétre közölt folytatásokban a magyar főváros irodalmi és társasági életének hétköznapjai mellett kirajzolódik az életveszélyes betegség felismerésének, elfogadásának érzékenyen, szó szerint belülről ábrázolt lelki folyamata is. Karinthy legismertebb regénye olyan sok szállal kötődik kora valóságához, hogy gyakran meg is feledkezünk regényszerűségéről. Arról, hogy ez a mű mégiscsak megkomponált, fiktív elemeket is tartalmazó alkotás, mely nemcsak a veszedelmes betegség kialakulását és kórtörténetét beszéli el, hanem a Gulliver-átiratok, az Utazás Faremidóba és a Capillária hagyományát is folytatja. S mindenekelőtt izgalmas, letehetetlen olvasmány, a tudás és emberség humorral átszőtt himnusza. Karinthy Frigyes mítoszokon és legendákon túl ajánlotta könyvét "a nemes, igazi tudománynak, mely soha nem volt olyan türelmetlen a babonával, mint vele szemben a babona".

Eve Ensler - A ​Vagina Monológok
"Elhatároztam, ​hogy beszélni fogok a nőkkel a vaginájukról, hogy vagina-interjúkat készítek. Ezekből lettek a vagina-monológok. Több mint kétszáz nővel készítettem interjút. Beszéltem idős nőkkel, férjezett nőkkel, egyedülálló nőkkel, leszbikusokkal, egyetemi profeszorokkal, színésznőkkel, üzletasszonyokkal, kurvákkal, feketebőrű nőkkel, spanyol nőkkel, ázsiai nőkkel és amerikai nőkkel, indián nőkkel, fehér nőkkel, zsidó nőkkel. Az elején nehezen ment. A nők nem akartak erről a témáról beszélni, szemérmesek voltak. De ha egyszer belekezdtek, le sem lehetett többé állítani őket. A nők maguknak sem vallják be, de imádnak a vaginájukról beszélni. Izgatja őket a dolog, talán pont azért, mert eddig még soha senki nem kérdezte őket erről." (részlet a könyvből) "Nyelve őszinte és eredeti, a történetek lüktetően valódiak, igazi szereplőkkel, felismerhetően megtörtént események tapasztalatairól. Ensler figurái nők - fiatalok és öregek, feketék és fehérek, homo- és heteroszexuálisak, gazdagok és szegények. Történeteik nem véletlenül botrányosak - az élet maga botrányos." A Vagina Monológok - amelyet több mint 20 ország színházaiban játszottak és játszanak folyamatos sikerrel ma is, például New Yorkban, Los Angelesben, Londonban, és amelyet olyan hírességek adtak elő, mint Glenn Close, Whoopi Goldberg, Winone Ryder, Goldie Hawn, Susan Sarandon, Jane Fonda, Brooke Shields és még sokan mások - végre megérkezett Magyarországra is.

Hámori Tibor - Piszkos ​Fred és a többiek...
"Egy ​ideig matatott az iratai között, majd hirtelen megremegett, megfordult és a titkárnő szinte megdöbbent megváltozott arcától, szemétől. - Félsz, Jenő? - kérdezte Magda. Felkapta a fejét és felháborodott hangon mondta: - Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája!"

Hevesi Lajos - Jelky ​András kalandjai
Aki ​Baján jár, ne felejtse el megnézni Jelky András szobrát. Világjáró, nagy lendületű lépése van ott bronzba öntve. A szobor tekintete bizakodó és messzire néző - olyan amilyen a valóságban is lehetett.. Előtte is, utána is sokan járták a világot, hírneves utazók fedeztek föl népeket és földeket - Jelky András bajai szabólegény kalandos életének históriája azonban újból és újból lázba hozza az olvasókat. Igaz nem akármilyen szabólegény volt ő: nemcsak varrótűt, hanem hogyha kellett a kardot is derekasan forgatta. Ki is vágta magát minden helyzetből. S bármilyen messzire bármilyen különös tájakra sodorta is a sorsa, hazáját sohasem felejtette. Öregkorában tért haza élményekben gazdagon - híre a mesék világjáró királyfiainak népszerűségével vetekszik.

Friderikusz Sándor - Isten ​óvd a Királynőt!
Rémtörténetek ​arról, hogy a szépségkirálynőnek már a gyerekkora is igen mozgalmas volt - A többről többre jutás stációi a családban: avagy milyen áldozatokat kell hozni a harácsolásért - "Az apja és Csilla szinte rajongva szerették egymást. Aztán meg gyűlölték.." Mi jöhetett közbe? - A menedzser kocsiját feltörik. Hogy, hogy nem, csak Csilla szerződései tűnnek el belőle! - Mi lett a Kairóból átutalt ezer dollár sorsa? - A lányról készült meztelen fotókat eltüntették, miután kitört a botrány - A német herceg megerősíti: "A szerelem kölcsönös volt..." - Lopott ruhákban Máltán az Európa Szépe választáson? - Nyilatkozik a Magyar Média exigazgatója is (Végre!) - Maneken, zenész, fotós, színész, akik mind-mind valamiért sikkesnek találták együtt mutatkozni a szépségkirálynővel - Interjú Molnár Csilla tartós "kapcsolatával", aki éppen két évvel idősebb, mint a lány apja - Kábítószer, ital, terhesség? avagy ezek is csak mind ostoba pletykák? - A boncolás eredményéről egy nyilvános előadás alapján - A riporter rekonstruálja a lány utolsó napját és arra a megállapításra jut, hogy valaminek történnie kellett, amiért hirtelen 26 lidocain tabletta után nyúlt Molnár Csilla - A koronatanú, a hét és fél éves unokaöcs beszámolója - A búcsúlevél - eredetiben... Mindössze három mondat - A mentőtisztet több évtizedes szolgálat után elbocsátották - Flipper Öcsi azt mondja: "Nekem Csilla nagyon szép emlék marad egész életemre." - Van-e folytatás a Molnár család számára. Avagy - 78 interjú nyomán - egy család, egy vállalat és egy soha nem is volt karrier története a nyolcvanas évek Magyarországáról.

Lakatos Menyhért - Füstös ​képek
A ​Füstös képek a magyar irodalom gyöngyszeme, amely hozzávetõlegesen 30 országban jelent meg. A Füstös képek ma is aktuális, mert olyan történelmi hiteleséggel bír, amely szinte dokumentum hiteleséggel tárja elénk a cigányok életét. Elementáris erõvel, drámai feszültséggel jeleníti meg a romák mindennapi küzdelmét: az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel, az emberi gyûlölettel, még egymás között is, mert az életben maradásért való mindennapi harc a gyûlölet pestiséig terjesztette.

Simon Andrea - Részidők
A ​kötetben található húsz sportoló-interjú nagy része a Magyar Narancs hasábjain látott napvilágot az elmúlt három év folyamán. Akkor terjedelmi és szerkesztési okokból nem volt mód a teljes beszélgetések közlésére, némely esetben egyenesen csak a rögzített anyag alig fele jelenhetett meg. Ebben a könyvben a portréinterjúk csonkítatlanul, az eredeti élőszövegekhez hű formában olvashatók, kiegészítve a beszélgetés óta eltelt idő eseményeinek rövid összefoglalásával, és néhány korábban még sehol sem publikált interjúval. A könyv lapjain a hazai sportélet legnagyobb kiválóságai vallanak önmagukról, sportágaik hétköznapjairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről, az eddig ismert változatoknál hosszabban és szókimondóbban - vágatlanul, ahogy mondani szokás. Személyes hangvételű, időtálló beszélgetések sorsokról és közéletről: minden sportbarát számára kihagyhatatlan, maradandó élményt nyújtó olvasnivalók.

Lévai Anita - Potó István - Katolikus ​pápák
Az ​egyház mindig szilárd helyet foglalt el az emberek életében, éppúgy, mint a társadalom rendjében, emiatt az évszázadok folyamán a hatalma rendkívüli mértékben megnőtt. A katolikus egyház formálisan a szigorú moralizmus alakját öltötte magára, amely a bűn és halál, a tisztítótűz, a pokol és kárhozat révén bűntudatban tartotta a híveket, és a klérus általi feloldozástól tette őket függővé. Eközben az érsekek, a püspökök és a magas egyházi méltóságok, pápák hovatovább világi főurak módjára éltek, mit sem törődve a hivataluk által rájuk rótt kötelezettségekkel és a keresztényi tanításokkal, emiatt sokak számára úgy tűnt, hogy az egyház végleg az erkölcstelenség mocsarába süllyedt. A középkorban a pápa a római katolikus egyház fejeként korlátlan egyházi, illetve politikai hatalommal rendelkezett, népek, nemzetek és királyok felett uralkodott, sőt bárkit meg is alázhatott, sőt előfordult, hogy megparancsolta az egyik királynak, hatoljon be egy másik király országába, és fossza ki őt. Mai szemmel megdöbbentő bűncselekményeket és vérlázító gonosztetteket hajtottak vagy hajtattak végre a katolikus egyház pápái, lássuk őket sorban!

Barát Endre - Boszorkánytánc
Százharminchét ​éve halt meg Niccoló Paganini, minden idők legcsodálatosabb hegedűművésze. Kortársai "az ördög hegedűsének", a "genovai varázslónak" nevezték. Rajongás, csodálat, irígység, gyűlölet, elragadtatás és idegenkedés vette körül. Játékának hatása nem csupán nagyszerű technikájában rejlett, hanem abban a különös lelki izgalomban, amelyet az emberekben előidézett. Halálhírét a zenei világ mély megrendüléssel fogadta. A lapok hónapokon át írták megemlékezéseiket a nagyszerű újítóról, aki lenyűgöző technikájával, érzéseinek végtelen skálájával, szilaj lendületével, személyiségének szuggesztív erejével bámulatba ejtette Európa hangversenylátogató közönségét. Barát Endre drámai megjelenítéssel, átéléssel kelti életre Paganini alakját; küzdelmeit, sorsának meglepő fordulatait a történelem sodrásában mutatja be az olvasónak. A megtörtént események hű leírásán túl, regénye költői újjáteremtése annak, ami Paganini érzésvilágában lezajlott, s ami a valóságban megtörténhetett vele.

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Mitták Ferenc - Híres ​nők a magyar történelemben
Bár ​a közfelfogás szerint a történelmet férfiak alakítják, azért egy-egy korban a női nem is szerephez jutott - a magyar történelemben nemkülönben. Nem csak azért lett híres számos asszony, mert hű és odaadó társa volt az uralkodónak, államférfinak, hadvezérnek, de mert olykor fölébe is kerekedett kortársainak. Ilyen értelemben akár kiegészítése is lehetne ez a könyv a szerző korábbi, a Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben (9813173) című életrajzi összeállításának. Mint az, ez a kötet is a honfoglalástól a 20. század második feléig szemlézi a magyar história ezer évét, s kiemel belőle harminc történelemformáló nőalakot. ; Az első portrék az Árpád-ház nőtagjait mutatják be a legendák ködébe vezető ősanya alakjától, Emesétől Szent Margitig. A középkor híres asszonyait olyan személyiségek reprezentálják, mint pl. Zách Klára, Szilágyi Erzsébet, Kanizsai Dorottya vagy Mária királyné. Szerepel a kötetben néhány külhoni születésű, de történelmi értelemben magyarrá lett nő, mint első királyunk felesége, a bajor születésű Gizella, azután az itáliai származású Beatrix, Mátyás második felesége vagy épp Mária Terézia, a Habsburg-királynő. Külön szól a szerző a hőslelkű egri nőkről, azután a "csejtei szörny" máig izgalmas alakjáról, Báthory Erzsébetről. A nemzeti kultúra gazdagításának fontos személyisége volt a kódexmásoló Ráskai Lea vagy a mecénás fejedelemné, Lórántffy Zsuzsanna. Az 1848-as szabadságharc kitűnőségei között tartja számon a história Lebstück Máriát és Bányai Júliát. A századforduló két magyar királynéját, Erzsébetet és Zitát két 20. századi politikusasszony követi, a keresztényszocialista Slachta Margit és a szociáldemokrata Kéthly Anna ; A rövid, néhány oldalas cikkek élet- és pályarajzokat adnak; szó esik bennük a hősök magánéletéről, de a szerző hangsúlya természetesen közéleti szerepvállalásukon van. Kiemeli azt a személyiségvonásukat, amellyel alkalmassá lettek történelmi hivatásuk betöltésére. - Hasznos történelemtanítási segédlet a közérthető, ismeretterjesztő, érdekességeket és epizódokat is fölvonultató biográfiakötet.