Erdély ​Anno 1895-1944 Régi ​képeslapok Erdélyországból

Csorba Csaba - Erdélyi ​várak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
Társalogjon ​sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek. Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani". Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.

Ismeretlen szerző - A ​magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948
A ​politikai ideológiákat, pártokat és pártviszonyokat leíró, értelmező és kategorizáló fogalmaink közül a két legáltalánosabb és leggyakrabban használt: a jobboldal és a baloldal. E két fogalom felruházása politikai tartalommal a nagy francia forradalom időszakáig nyúlik vissza. Jobboldaliaknak akkor azokat nevezték, akik a király jogait, illetve általában a régi rendet védték, és a nemzetgyűlés elnökétől jobbra foglaltak helyet. A jobboldaliság fogalma azóta többször átértelmeződött, és az idők folyamán igen sokrétűvé vált. A kötet e gazdag hagyomány egyetlen szeletét veszi górcső alá: az 1900 és 1948 közötti magyar jobboldaliságot, amely még ebben a viszonylag rövid időszakban sem volt egységes. A 19. századi liberális örökséghez kötődő konzervativizmus éppúgy beletartozott, mint a vele részben vagy egészben szembeforduló szélsőjobboldaliság. Emellett léteztek olyan áramlatok, amelyek többféle jobboldaliságot magukba fogadtak, sőt nemcsak a jobb-, hanem a baloldalhoz is kötődtek (pl. a népi mozgalom, korlátozottabb mértékben a legitimizmus és időnként a Turul). A magyar jobboldaliság eszme-, művelődés- és intézménytörténeti, valamint kül- és belpolitikai aspektusait bemutató 17 tanulmányt Romsics Ignác áttekintése vezeti be a jobboldaliság 19-20. századi alaptípusairól.

Luc Mary - A ​Romanovok utolsó napjai
"Az ​angyal közeleg", írta naplójába tizenöt hónapnyi fogság után Alekszandra, Oroszország utolsó cárnéja. A Lenin által küldött angyal az a hóhér volt, aki egy hónappal később brutális kegyetlenséggel lesújtott az egész cári családra. A bolsevik forradalom ekkor mutatta meg igazi arcát. A feldarabolt, szétszórt, elégetett és elföldelt Romanovok földi maradványai a Szovjetúnió bukásáig nem kerültek elő, és a tragédia kapcsán a leghajmeresztőbb találgatások és híresztelések keltek szárnyra. 2008. január 22-én azonban a DNS-ek mindent elárultak A Koptyaki nevű gyászos erdő az utolsó titkát is felfedte...

Geoffrey Regan - Királyi ​baklövések
Színes ​és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.

Alexander Sixtus Von Reden - Az ​Osztrák-Magyar Monarchia
Munkánk ​az 1900 és 1914 közötti korszakot tárgyalja, bár a jobb megértés kedvéért szükség volt olykor egy-egy visszatekintésre, illetve a mai helyzettel való párhuzamba állításra. Ausztriában először Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásának hetvenedik évfordulójára jelent meg e kiadvány. A szarajevói lövések a soknemzetiségű Monarchia haláltusájának kezdetét is jelentették. Dokumentációnk tudatosan végződik 1914. június 28-ával. Nem egy hadakozó és haldokló birodalmat kívántuk az olvasó elé tárni, hanem egy modell értékű népköztársaságot. Hetven esztendő rövid a világtörténelemben, a modern fogyasztó társadalomban azonban végtelenül hosszú. A papír nélkül dolgozó irodatechnikában a "tegnap újdonságainak" nincs helye - "információs hulladéknak" nevezik a komputernyelvben -, a totális racionalizálás nem ismer könyörületet. Dokumentációnkban ezért annak is szerepet kell kapnia, ami E. C. Heinisch költő szavaival így fejezhetünk ki: "ellenállás az eldobható történelemmel szemben".

Zsindely Ferenc - Isten ​szabad ege alatt
Zsindely ​Ferenc életét és munkásságát elsősorban a politika határozta meg, egy rövid ideig a kereskedelmi és közlekedési miniszteri tisztséget is betöltötte. Pályafutása a második világháborúval véget ért, ezután elsősorban karitatív tevékenységekben vett részt felesége, Tüdős Klára oldalán, egészen a kitelepítésükig. Politikai szerepvállalása mellett életében már gyermekkorától kezdve jelen volt az erdőjárás, a vadászat. Testvérével, Endrével együtt később mindketten részt vettek a Nemzeti Vadászati Védegylet megalakításában, és mindkettejüknek jelentek meg írásai az akkortájt Kittenberger Kálmán által szerkesztett Nimród vadászújságban. Az Isten szabad ege alatt - Elbeszélések vadról, vadászatról, vadászemberekről című kötet volt Zsindely Ferenc első olyan vadászati témájú munkája, amely könyv alakban is megjelent, ebben is szerepet vállalt testvére: az írásokat az ő fotói egészítik ki. A mű már megjelenésekor jó kritikát kapott: "Pompás ajándék: Herman Ottó természetimádása, Bársony István művészalkotásai, Gárdonyi Géza föld- és fajszeretete újul meg benne gyönyörű friss hajtásban" - írja egy korabeli méltatója. Az írás mit sem veszített értékéből az első megjelenése óta, a magyar vadászirodalom fontos részét képezi ma is. A benne szereplő elbeszéléseket átható mély humánum és feltétlen istenhit nagymértékben hozzájárul a kötet időkön átívelő érvényességéhez

Széchenyi Zsigmond - Ünnepnapok
A ​szerző "vadász-önéletrajzának" első kötete, a felnőttéválás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán - a szerző szavával - "emlékzsákmányát" nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb - vagy éppen legkülönlegesebb - vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik.

Tony Judt - A ​háború után I-II.
A ​neves brit történész ezzel a könyvvel lebontotta azt a vasfüggönyt, amely sokáig kettéválasztotta Európa történetírását is. Tony Judt 1989 decemberében Bécsben, vasúti átszállás közben értesült Ceausescu bukásáról, és ekkor döntötte el, hogy megírja, vagy inkább újraírja a kontinens két felének mint egésznek a történetét. A szerző szerint ekkor ért véget a "háború utáni" hosszú korszak, Európa mesterséges kettéválasztásának kora. A kiindulópont 1945, a "nulla év", amikor úgy tűnt, az európai civilizáció megsemmisült. A totális háború korábban soha nem látott pusztulást hozott: országok semmisültek meg, milliók pusztultak el a gázkamrákban, a harctereken, a lebombázott városokban. És mégis, e romokból szinte néhány év alatt újjászületett egy új Nyugat-Európa, amely hirtelen felvirágzását részint annak köszönhette, hogy vezetői minden erővel el akartak kerülni egy következő európai háborút, részint pedig annak, hogy Nyugaton sikeresebb társadalmi modellt kellett létrehozniuk, mint amilyet a Szovjetunió bevezetett az általa megszállt Keleten. A könyv sodró tempóban mutatja be, miként küzdöttek az egyes országok belső gondjaikkal, és az évtizedek alatt hogyan találtak ezekre megoldást egy korábban elképzelhetetlen mélységű együttműködéssel. Egyetlen nagy folyamatban elemzi a hidegháborút, a jóléti társadalmak kialakulását és válságát Nyugaton, illetve a kommunista rendszerek reménytelen sorvadását Keleten. A háború után óriási mennyiségű forrásanyaga révén azonban az olvasók azt is megérthetik, mennyi kétkedés és félelem kísérte Európa útkeresését.

Eötvös Károly - Eötvös ​Károly balatoni utazásai
_"A ​Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre."_ Eötvös Károly Jó másfél évszázaddal ezelőtt Siófok, Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód még kopár partok voltak, idegen látogatókat nem ismertek. Egy-két úriember szegényes deszkaviskóban ugyan mindenütt feredőzött, s négy-öt vasárnapon a közeli falvak lakossága oda vonult kocsikon egyszer megfürödni: de aztán ebből állott az egész. Holt tenger volt a Balaton, még zarándokok se látogatták. Csak Füred állott és Keszthely, s kissé távolabb Hévíz, az se túl rég óta. Aztán a Balaton Gőzhajózási Társaság megtartja első közgyűlését, s alig fél évre rá, 1846. szeptember 21-én a füredi kikötőből első útjára indul a Balaton költőjéről elkersztelt Kisfaludy-gőzös, fedélzetén az 55. születésnapját ünneplő Széchenyi Istvánnal...

Ismeretlen szerző - Reformkori ​útirajzok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Emőke - A ​19. századi Balaton világa
Kovács ​Emőke történész első kötetében egy régió történetét dolgozza fel és betekintést nyújt a 19. század tágabb történetébe is, olyan neves személyiségeken keresztül, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Jókai Mór vagy Blaha Lujza.

Francois Trassard - Dimitri Casali - Antoine Auger - Magánélet ​a Napkirály korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Fábri Anna - Magánélet ​Széchenyi István korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Krász Lilla - Magánélet ​a Habsburgok korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Herman Ottó - A ​madarak hasznáról és káráról
"Biz ​sok megeshet egy ornitológussal, ha férfi s ember is (hívják bár Hermannak)..." Herman Ottó a francia becsületrend kitüntetettje, korának legnagyobb természettudósa volt, akinek tollából 1901-ben látott napvilágot ez a lexikonjellegű, Magyarország madarait bemutató könyv, amelyet Csörgey Titusz látott el képekkel. Részletes, jól használható leírásokat tartalmaz Magyarország számos madárfajáról.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

René Bebeau - Középkori ​magyar várak és várromok
René ​BeBeau, amerikai diplomata, hosszú ideje foglakozik a középkori várak és kastélyok történetével. Szenvedélyes rajongása késztette őt arra, hogy sokfelé utazzon, és felkutassa Európa szerte a középkori emlékeket.1997 és 2000 között a Budapesti Amerikai Nagykövetségen dolgozott. Ez alatt az idő alatt alkalma nyit arra, hogy meglátogassa az összes Magyarországon fennmaradt várat és várromot.Különös értéke e könyvnek, hogy egy hazánkban dolgozó amerikai diplomata írta, aki hétvégéin felfedezte Magyarország várait, végiglátogatta a legkisebb várromokat is. Ez az útikönyv nemcsak a külföldi turistákat, hanem bennünket, magyarokat is arra ösztönöz, hogy induljunk el; és fedezzük fel országunk szépségeit, látogassuk meg ezeket az oly sokat .;szenvedett” köveket. Hisz épp ez volt a szerő fő célja.

Hahner Péter - A ​Vadnyugat
Indiánok, ​cowboyok, kalandorok, kontinenst átszelő postakocsik, dübörgő bölénycsordák mellett zakatoló gőzösök… A Vadnyugat története számos regényírót és filmrendezőt megihletett már. De úgy történt-e minden, ahogyan azt könyv- és filmélményeink alapján tudni véljük? Valójában milyen ruhában járt egy vérbeli cowboy? Hány bölényt ölt meg Buffalo Bill? Milyen látomásai voltak Ülő Bikának a sorsdöntő összecsapás előtt? Mennyire gazdagodtak meg az aranyásók? Milyen szerepet játszott ez a távoli és rejtelmes vidék az Egyesült Államok gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében? Minderre választ kaphatunk ebben a mítoszok és legendák mögé néző, lebilincselően érdekes könyvben. Hahner Péter történész a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének vezetője. Több francia és angol klasszikus történelmi művet és életrajzot ültetett át magyarra. Most megjelent könyve a tizennegyedik önálló kötete. Korábbi munkái Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok történelmével foglalkoztak, s ő a szerzője a nagy sikerű 100 történelmi tévhit és Újabb 100 történelmi tévhit című köteteknek. A történelem iránt érdeklődők a Rubicon című folyóiratban is rendszeresen találkozhatnak írásaival.

Catherine Horel - A ​középnek mondott Európa
Catherine ​Horel nagy, fontos és érdekes vállalkozásba fogott, amikor a lengyel, csehszlovák, osztrák, magyar, szlovén és horvát területek 1815 és 2004 közötti múltjának politika- és eszmetörténeti szempontú áttekintésére vállalkozott. A politika- és eszmetörténeti szempontokon belül a szerzőt elsősorban a soknemzetiségű térség önazonosságának dilemmája és ehhez kapcsolódóan állami megszervezésének lehetőségei, mindenekelőtt a föderalizmus kérdésköre érdeklik. Ebből adódóan munkájában diplomáciatörténeti fejezetek váltják egymást a politikai ideológiák elemzésével, a pártok történetével, és helyenként társadalom-, illetve mentalitástörténeti megfigyelésekkel. Mindezt nem német alapossággal, a szakmonográfiákra jellemző fegyelmezett logika, alaposság és gazdag forrásfelhasználás tradícióit, hanem az angolszász és a francia esszéirodalom könnyedségének, merészen asszociatív építkezésének, oldott hangvételének és szelektív forráshivatkozásainak a hagyományát követve adja elő.