Szülei Szergej Vlagyimirovics Mihalkov és Natalja Koncsalovszkaja.
1963-1966 között a Scsukin Színiiskolában színészetet tanult. 1971-ben szezett diplomát a moszkvai Filmművészeti Főiskola rendező szakán, Mihail Iljics Romm tanítványaként.
1958-tól filmstatiszta volt. 1961 óta filmrendező. 1968-ban rendezte első filmjét, a Hazajövőket. 1974-ben készítette el első önálló filmjét, ami az Idegenek között volt. Egy évvel később A szerelem rabja című filmje a régi filmforgatásokat mutatta be. 1977-ben az Etűdök gépzongorára című filmjével elnyerte a San Sebastian-i Filmfesztivál Nagydíját. Az 1987-ben készített Fekete szemek című filmje is nagy sikert aratott. Az 1994-es Csalóka napfény című filmjéért Oscar-díjat kapott. 1995-től duma-képviselő. 1997-től az Orosz Filmművészeti Szövetség első titkára.
Wikipédia
Kapcsolódó könyvek
Hollós Adrienne - Carlos Saura
Carlos Saura spanyol filmrendező és fényképész, Luis Bunuel tanítványa.
Munkássága 2 részre tagolódik. Az első része többnyire a Franco diktatúra utolsó éveire esik.
Munkásságának második részében úgynevezett flamenco filmek, táncfilmek, melyben érdekesen keveri a realitást a táncdarabban megjelenő realitással, érdekes hangulatot teremtve, mintegy velejére hatolva az eredeti mű készülésének titkaiba.
Nemlaha György - Vittorio Gassman
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dániel Ferenc - Gian Maria Volonté
Gian Maria Volonté (Milánó, 1933. április 9. – Florina, 1994. december 6.) olasz színész, aki Sergio Leone dollár-trilógiája első két részének (az Egy maréknyi dollárért és Pár dollárral többért című spagettiwesterneknek) köszönheti világhírnevét. Olaszországban az itáliai Laurence Olivierként tartják számon, a maga korában az élő olasz színész-legenda volt.
Wikipédia
Karcsai Kulcsár István - Michelangelo Antonioni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jared Cade - Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla.
Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak.
Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.
Nemes Károly - Alfred Hitchcock
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Karcsai Kulcsár István - Szabó István
Szabó István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18.) Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.
Muhi Klára - Perlaki Tamás - Wim Wenders
Wim Wenders (eredeti nevén: Ernst Wilhelm Wenders) (Düsseldorf 1945. augusztus 14. –) német filmrendező, forgatókönyvíró, a nyugatnémet újhullám második generációjának tagja.
Nemes Károly - Jean-Luc Godard
Godard azon kevés filmrendező közé tartozik, akik képesek újra és újra megújulni. Nem csak a hatvanas évek nagy korszakának volt meghatározó alakja, de a mostanában készült filmjei is a filmművészet élvonalába tartoznak, nem csupán halovány utánérzései a régieknek. Godard késői filmjei legalább olyan izgalmasak, frissek és újszerűek, mint a hatvanas években rendezett munkái.
Egy régi anekdota szerint az egyik cannes-i filmfesztiválon egy hosszas vita végén Henri-Georges Clouzot a következőt kérdezte Jean-Luc Godard-tól:
– Azt ugye azért Ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége?!
– Hát persze! Csak nem feltétlenül ebben a sorrendben. wikipedia
Balogh Gyöngyi - Humphrey Bogart
Tartalom
A Broadway aranyifja 5
Az első siker 11
A beskatulyázott Bogart 20
Bogart igazi arca 34
Fekete széria 58
A függetlenség évei 68
Utolsó évek 79
A bogarti ember 93
Jegyzetek 98
Filmográfia 101
Képek jegyzéke 107
Tarján Tamás - Bessenyei Ferenc
„Nem volt gyerekkorom, nem volt ifjúságom!
Én akkor születtem, amikor bekerültem a színházba.
Attól kezdve lehetett életemet nyomonkövetni,
onnantól kezdve van értelme figyelemmel kísérni.
Nem tartozik senkire, ami addig történt velem.”
Közel 80 filmben és megszámlálhatalan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt. wikipedia
Nádasy László - Fábri Zoltán
Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus.
Zay László - Huszárik Zoltán
Nekem festõnek kellene lennem. Én nagyon jól érzem a színek közötti hangulati különbségeket." Mintha Huszárik Zoltán valamelyik nyilatkozatából való volna ez a két mondat. Illik õrá, igaz. S csakugyan az õ ajkán hangzik el, mégsem a saját szava, még csak nem is egyik filmjében hallani. Ezt Ablakos mondja a Budapesti mesék-ben, Szabó István filmjében. Ablakos alakítója azonban Huszárik Zoltán, s amit elmond, akár õszinte vallomásának is vehetnénk.
Ismeretlen szerző - Wim Wenders
Wim Wenders (1945) német filmrendező a kortárs filmművészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja. Filmjei - A dolgok állása; Párizs, Texas; Berlin felett az ég; A világ végéig; Lisszaboni történet; Az erőszak vége - a legutóbbi években figyelemre méltó szereplői a leghíresebb filmfesztiváloknak és a világ moziműsorainak. Kevésbé ismert azonban, hogy Wenders, aki Fassbinderrel és Herzoggal együtt indult, kezdettől rendszeresen írt kritikákat, reflexiókat, tanulmányokat a filmről és a rockzenéről. Írásaiban mindenekelőtt a képek logikáját és a filmnyelvi elbeszélés új lehetőségeit keresi, de érdeklik az új, elektronikus technikák éppúgy, mint a film, az európai film sorsa változó, naponta új arcát mutató vizuális környezetünkben.
Karcsai Kulcsár István - John Cassavetes
John Nicholas Cassavetes (New York, 1929. december 9. – Los Angeles, 1989. február 3.) görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező. Innovatív kamerahasználatával, egyéni szemléletmódjával, az improvizáció bátor használatával a cinéma vérité amerikai megfelelőjét hozta létre. Ray Carney filmkritikus az „amerikai független film atyjának” nevezte. wikipedia
Dániel Ferenc - Milos Forman
Igen fiatalon elárvult, mert a szüleit megölték az auschwitzi koncentrációs táborban, a cseh ellenállásban való részvételük miatt. A háború után Miloš a Poděbrady város iskolájába járt, ahol iskolatársa volt Václav Havel is. Később filmrendezést tanult a prágai filmművészeti iskolában 1951–1956 között. A Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját követően, 1968-ban az Egyesült Államokba emigrált.
A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett, és első sikerét Ken Kesey Száll a kakukk fészkére regényének filmadaptációjával érte el 1975-ben: 5 Oscar-díjat kapott, köztük a rendezésért járót is. Másik nagy sikerű filmje az Amadeus, amely 8 Oscart kapott 1984-ben.
Wikipédia
Tóth Klára - Elem Klimov
Elem Germanovics Klimov (oroszul: Элeм Гeрманович Климов; Sztálingrád, 1933. július 9. – Moszkva, 2003. október 26.) orosz filmrendező és forgatókönyvíró. Az 1950-es évek végétől rendezett, 1964-től játékfilmeket is forgatott. Leghíresebb alkotásai: Hurrá, nyaralunk! (1964), Agónia (1981), Jöjj és lásd! (1985). Felesége a fiatalon elhunyt kimagasló tehetségű rendezőnő, Larisza Sepityko volt. Klimov járt Magyarországon is.
Wikipédia
Muhi Klára - Perlaki Tamás - Werner Herzog
A gyakran a német filmművészet romantikus látnokának nevezett Werner Herzog a kalandor, csavargó és fenegyerek rendező jelképes figurája lett. A róla készült dokumentumfilmek - melyek közül a leghíresebb a Les Blank-féle Burden of Dreams ("Az álmok terhe", 1982) - egyaránt megszállott, félőrült művésznek ábrázolják, aki képes kockára tenni az életét egy filmért. Főszereplői, a lázadó álmodozók és eretnekek, fanatikusok és mániákusok mind a független rendező alakmásolatai, aki minden nehézség ellenére megpróbálja valóra váltani elképzeléseit. Minden filmje a másságot kutatja és engedi érvényesülni; a legtöbb egzotikus tájakon játszódik, például a dél-amerikai dzsungelben, mint az Aguirre, Isten haragja (1972) vagy Afrikában, mint a Cobra Verde (1987). Még szűkebb pátriája, Bajorország is mint a modern kor előtti, távoli vidék jelenik meg (Üvegszív, 1976). Az, hogy filmjei felölelik az egzotikus és primitív tradíciókat, egyben azt is jelenti, hogy radikális, gyakran apokaliptikus kritikát gyakorolnak a nyugati civilizáció és a benne uralkodó racionalitás felett.
Megyeri Lili - Rainer Werner Fassbinder
Rainer Werner Fassbinder (Bad Wörishofen, 1945. május 31. – München, 1982. június 10.) német filmrendező, producer, színműíró, az anti-színház (Antitheater) megalapítója.
Andrej Tarkovszkij - Napló
Tarkovszkij 1970 áprilisától 1986-ig, haláláig vezetett naplót, melyben feljegyezte filmjeivel kapcsolatos alkotói feladatait, valamint viaskodását a szovjet hivatalos szervekkel. Még ha visszafogott módon fogalmaz is a Napló írója, a műből képet alkothatunk egy mélyen gondolkodó személyiség titkairól, a filmről, irodalomról, filozófiáról szóló nézeteiről. Megtudhatjuk, hogy milyen intellektuális-érzelmi kapcsolat fűzte Tolsztojhoz, Dosztojevszkijhez, Hesséhez; kortársaihoz, Fellinihez, Paradzsanovhoz, Zanussihoz stb. A modern filmművészet egyik csúcspontját jelentő Tarkovszkij-életmű megértéséhez, a filmművészet avatott szakértőit is próbára tevő, talányos alkotások elemzéséhez igen nagy segítséget nyújthat a Napló, melyből az alkotói folyamatot illetően is fontos következtetések vonhatók le.