Csendes ​éj

Friedrich Gerstäcker - Kaland ​a Mississippin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Harriet Beecher Stowe - Tamás ​bátya kunyhója
"ViIágtörténeti ​cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot... Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!" - írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

Catherine Hermany-Vieille - A ​fekete angyal
Nat ​Turner Virginiában született a XIX. századi Amerikában, rabszolgaszülők egyetlen gyermekeként. Noha akkoriban törvény tiltotta a rabszolgák taníttatását, Nat mégis megtanult írni, olvasni. Gazdája felfigyelt különleges képességeire, s megígérte neki, hogy egy nap felszabadítja. Édesanyja egy isteni kinyilatkoztatásban fiát prófétaként, s mint népe felszabadítóját látta viszont, ettől kezdve fáradhatatlan erővel igyekeztek meggyőzni: küldetése van. Nat előtt egyszerre nagy jövő nyílik meg. Az élet azonban másként dönt: nem lesz lelki pásztor, rabszolga marad. A sors ezen elviselhetetlen igazságtalanságával szemben a válasz egy véres lázadásban bontakozik ki...

B. Traven - Rabszolgák ​útja
A ​rabszolgák útja, az elnyomott, emberszámba sem vett mexikói indiánok rabszolgává válásának útja. Traven realista írói művészete a fakitermelő indiánok sorsán keresztül bemutatja egész Mexikót, sőt az egész kapitalista gazdálkodás rablójellegét, népellenességét. A társadalmi igazságot kereső művész eszközeivel leplezi le a kizsákmányolók embertelen, fasiszta módszereit, melyhez az egyház is segítőkezet nyújt. Traven az elnyomottak írója. Könyve, - melyben megrázó színekkel írja le az indiánok erőszakos toborzását az őserdei rabszolgamunkára, - detektívregénynél változatosabb és érdekfeszítőbb. Írói munkásságának egyik fénypontját jelenti ez a regény, amely most Keszi Imre fordításában végre a magyar olvasóközönség számára is hozzáférhető.

Lawrence Hill - The ​Book of Negroes
Abducted ​as an 11-year-old child from her village in West Africa and forced to walk for months to the sea in a coffle—a string of slaves— Aminata Diallo is sent to live as a slave in South Carolina. But years later, she forges her way to freedom, serving the British in the Revolutionary War and registering her name in the historic “Book of Negroes.” This book, an actual document, provides a short but immensely revealing record of freed Loyalist slaves who requested permission to leave the US for resettlement in Nova Scotia, only to find that the haven they sought was steeped in an oppression all of its own. Aminata’s eventual return to Sierra Leone—passing ships carrying thousands of slaves bound for America—is an engrossing account of an obscure but important chapter in history that saw 1,200 former slaves embark on a harrowing back-to-Africa odyssey. Lawrence Hill is a master at transforming the neglected corners of history into brilliant imaginings, as engaging and revealing as only the best historical fiction can be. A sweeping story that transports the reader from a tribal African village to a plantation in the southern United States, from the teeming Halifax docks to the manor houses of London, The Book of Negroes introduces one of the strongest female characters in recent Canadian fiction, one who cuts a swath through a world hostile to her colour and her sex.

Jamie McGuire - Az ​őrző
A ​Rhode Island-i Providence városának békebeli árnyékában Nina Grey váratlanul Menny és Pokol összecsapásának középpontjába csöppen. Miközben keservesen igyekszik megbirkózni édesapja nemrégiben bekövetkezett halála miatti gyászával, véletlenül – vagy legalábbis ő ezt hiszi – megismerkedik Jared Ryellel. Bár a fiatalember lehengerlően jóképű megjelenése és titokzatos képességei kellemesen elterelik a figyelmét, hamarosan világossá válik, hogy Jared többet tud Nináról, mint a Brown Egyetemen a barátai. Amikor már több a kérdés, mint a válasz, Jared mindent kockára tesz, hogy megtartsa a lányt, akinek megmentésére született, éspedig úgy, hogy elárulja a titkot, amelynek megőrzésére felesküdött. Amikor Nina apjának korábbi társai követni kezdik Ninát a sötétben, a lány ráébred, hogy az apja nem az az ember volt, akinek hitte, hanem egy tolvaj, aki démonoktól lopott. Szeretné kideríteni, mi az igazság apja halála körül, s eközben olyasmire bukkan, amire álmában sem gondolt, és amire a Pokolnak égető szüksége van, a kulcs azonban egyedül Nina birtokában van… A Sötétség és Fény angyalai trilógia első része.

Alejo Carpentier - Földi ​királyság
Francia ​kalózok, vadorzók ütnek tanyát az Antillák paradicsomában, s Afrikából odahurcolt rabszolgáikkal a tengerentúli őserdők és szavannák fekete istenei is Amerika földjére lépnek. Bűvös erejük ellen mit sem ér a telepesek rémuralma, Leclerc tábornok erélye, Pauline Bonaparte Canovát megihlető gyönyörű meztelensége, az istenek nemzetet szülnek, Machandal, Bouckman, Toursaint, Dessalines képében megvívják a világtörténelem egyetlen győzedelmes rabszolgalázadását, és ezen a csodálatos színtéren, a XVIII. és XIX. század fordulóján, a vadon afrikai mágiájában és a karibi napfény felhőtlen ragyogásában hiába tündököl egy trópusi Versailles a régi rend felelőtlen pompájával, vérbe borul ez a csodavilág, a forradalom hullámverése felszínre dobja Haitit, felröppen a latin-amerikai szabadság első fecskéje. De rizsporos parókák alatt, fekete fejekben hiába csírázik a forradalmi gondolat, ha a nemzeti szabadság ügye győz is, Henrik Kristóf és az osztálytársadalom törvényei a diadalmas szolganépet is irgalmatlanul széttagolják, és ennek a szépséges prózai költeménynek, egy világhírű kubai regényíró történelmi fantáziájának egyetlen költött alakja, a mitikus és igazi események egyszerű tanúja, Ti Noel, egy primitív-animális meseországban keres menedéket. Csak átmeneti menedéket talál, és példája azt a történelmi tanulságot sugározza a jövőbe, hogy az emberiség sorsa nem túlvilági hatalmak kezében van, hanem itt kell munkálkodnunk rajta, a Földi Királyságban.

Alan Baker - A ​gladiátor
"Amikor ​belépett a nézőktől hangos Colosseum tekintélyt parancsoló küzdőterére, két dolgot vehetett azonnal észre: először azoknak a testét, akik előtte küzdöttek és elbuktak, és vérük az aréna forró porával keveredett; másodszor a hangot, amely ugyanolyan vészjósló volt, mint az eléje táruló kép - a kardok élesítésének hangját. Ahogy a lanista a korbáccsal terelte, felcsendült a zene a küzdelem kérlelhetetlen ritmusára, míg a gyászkíséret robaja az utcákon visszahangzott." Részlet A gladiátor-ból

Rupert Matthews - Gladiátorok
Léteztek-e ​női gladiátorok? Mely császárok küzdöttek maguk is az arénában? Ki volt Spartacus? Mit jelentett az, ha a nézők lefelé fordították a hüvelykujjukat? Melyik gladiátor harcolt "vakon", teljesen zárt sisakban? Hogy kerültek vadállatok az arénába? Milyen volt az élet a gladiátoriskolában? Hány gladiátor mérkőzhetett meg egyszerre a porondon? És miért tiltották be örökre a viadalokat? Kíváncsi vagy a válaszokra? Akkor utazzunk együtt a gladiátorok izgalmas világában! 100 állomáson 100 kalandban lehet részed! S miközben bepillantást nyersz egy rég letűnt kor érdekfeszítő eseményeibe, különös szereplőinek életébe, a kvízkérdésekkel tesztelheted tudásodat és kézügyességed is próbára teheted.

Pearl S. Buck - A ​kínai rabszolgalány
A ​népszerű írónő regénye, amely most olvasható először magyarul, egy fiatal kínai lány élettörténetét beszéli el, akit egy gazdag családnak adnak el szolgálólánynak.

Margaret Walker - Szabadulás
Margaret ​Walker szívbemarkolóan fájdalmas és mély emberszeretettől áthatott regénye a múlt század közepén rabszolgasorban sínylődő, majd a polgárháború után szabaddá váló észak-amerikai négerség sorsát ábrázolja rendkívüli megelevenítő erővel, maradandó emléket állítva egyúttal a szerző dédanyjának, a még rabszolgának született és szintén felszabaduló Vyry Brownnak. A mintegy száz esztendő történetét felölelő mű lapjain érzékletesen rajzolódik elénk a georgiai farmon - s ez a farm nem is a legrosszabbak közül való - szörnyű körülmények között dolgoztatott, állati sorban tartott, s állatként adott-vett fekete rabszolgák mindennapi élete. A kis Vyry itt eszmélkedik, itt érik felnőtté, gyerekfejjel, s ébred rá fajtájának reménytelen sorsára. De felvirrat az áhított szabadulás napja: kitör a polgárháború. Az írónő mesteri kézzel rajzolja meg az Észak a Dél ellen" pusztító kavargását, amely falevélként sodor magával fehéret és feketét, ültetvényest és nincstelent, akiknek az ötéves háború felperzselt földjén kell kezdeniük az új élelet. Ám a feketéknek élniük is kell a rájukszakadt "szabadsággal"... A véráztatta föld fölött ragyogó szivárványként ível át az asszonnyá, anyává - emberré - érett Vyry Brown szenvedélyes humánuma, kemény küzdelmekben kiérlelt, töretlen emberszeretete, fényes ellenpólusául a négerek teljes felszabdításáért küzdő, herkulesi termetű, megalkuvást nem ismerő, izzó szenvedélyű Randall Warcnek, akiben könnyen felismerszik a modern polgárjogi mozgalom vezetőinek előképe.

Isabela Guimares - Isaura ​visszatér
A ​szomorú sorsú, szépséges rabszolgalány, Isaura visszatér, de a rabszolgaság keserves évei után immár egy gazdag nemesúr hitveseként, boldogan él a férjével. A világtól távoli, Mato Grossó-i ültetvényen neveli gyermekeit, s már csak néha, álmában kísért a rabszolgaság és kínzójának, Leonciónak az emléke. Harmonikus és békés életüket semmi sem zavarja, amíg el nem határozzák, hogy látogatásra az Egyesült Államokba utaznak. Mindeközben Rio de Janeiróban, egy kopott, egykor gazdag és előkelő házba beköltözik a fiatal, mutatós nevelőnő, Joana Alencar. Azzal az alig titkolt szándékkal, hogy a félárva kis Catarina nevelése közben magához édesgeti az apát, Eusébio urat is. A házban tapasztalt különös szokások és titkok nyomán elkezd érdeklődni az úr múltja után. A szálak egy számára ismeretlen Isaura nevű hölgyhöz vezetnek.. Boldog családi élet, cselvetés és árulás, rabszolgaság és erőszak, s végül a megváltó szerelem - mindez Isaura sorsa Isabela Guimares izgalmas fordulatos regényében

Isabel Allende - Távoli ​sziget
Zarité ​rabszolgának született az 1700-as években, a karibi Saint-Domingue szigetén. Kilencévesen háziszolga lesz, így nem kóstol bele a cukornádültetvények kíméletlen munkájába. Természetes szépsége azonban másfajta kizsákmányolásra kárhoztatja, de ő vigaszra lel az afrikai dobok ritmusában, a testében lüktető táncban és zenében, a voodoo szertartásokban. Ő a gyarmati társadalom tükörképét nyújtó regénybeli kis világ központi alakja, aki fontos szerepet játszik a francia Valmorain gazda, beteges spanyol felesége és érzékeny kisfiuk, a bölcs Parmentier doktor, a szépséges mulatt kurtizán, Violette, a néger javasasszony, Rose mama, valamint a lázadó rabszolga, Gambo életében. A fehérek, feketék, mulattok összefonódó sorsának hátterében zajló események rabszolgalázadásba torkollnak, és a földig rombolt szigeten eluralkodik a kegyetlen bosszú. A rabszolgalány gazdájával New Orleansba kényszerül, hogy ott kezdjenek új életet. A fájdalmakon, szerelmeken, kiszolgáltatottságon és függetlenségen felülemelkedve Zarité bölcs derűvel tekint végig életén és megállapítja: jó csillagzat alatt született. A világhírű chilei Isabel Allende magával ragadó, színes, lebilincselő stílusban mesél rendkívüli erejű hősnőjéről, aki a legkegyetlenebb körülmények között is képes megőrizni önmagát, hitét, kivívni a szabadságot és megtalálni az élet értelmét.

Celia Rees - Kalózok!
"Nagyszerű ​kalandregény a kalóztörténetek minden elengedhetetlen kellékével: csatákkal, párbajokkal, elbűvölő kalandorokkal, igaz szerelemmel, és néhány betört fejjel. Lebilincselő elbeszélés, amely úgy képes az olvasó elé tárni a kalózok korát, hogy közben nem vész el a részletekben...Egy elragadó hősnő izgalmas kalandjai." THE GUARDIAN - Nagy Britannia "...a történelmi-ifjúsági regények tehetséges írója: egyedülálló módon képes erős, intelligens nőalakokat teremteni, akik szembeszállnak koruk kegyetlen szabályaival. Rees könyvében megelevenedik a kalózok világa, s komolyan körbejárja a rabszolgák és nők helyzetének kérdéskörét is. Rees kiváló kutató, akinek írásaiban a legapróbb részlet is történelmi hűséggel bír." NEW YORK TIMES BOOK REVIEW - USA

Andrea Levy - A ​hosszú dal
A ​Jamaicában játszódó történet főszereplője July, egy cukornádültetvényen dolgozó rabszolga lány. Az izgalmas és megrázó regény a rabszolgaság kegyetlen időszakának és az azt követő korai, szabad éveknek egzotikus, mégis egyetemes képét mutatja.

Bernardine Evaristo - Ófrika ​Rulez!
Alternatív ​Orange-díjas regény fehér rabszolgákról fekete szigeten. Légy üdvözölve egy feje tetejére állt világban! Légy üdvözölve Doris világában! Aki egyik percben még nővéreivel bújócskázott a házuk mögött, a következőben zsákot húztak a fejére és egy rabszolgahajó fedélzetén találja magát, mely egy Új Világ felé viszi. Mikor megérkezik a különös trópusi szigetre, Dorisnak szembesülnie kell azzal, hogy ő itt csupán egy ronda, disznóképű barbár, borsónyi aggyal, s életének egyetlen célja lehet csak: hogy kedvébe járjon gazdájának. Az Evaristo elképzelte világban művelt afrikaiak vibráló kultúrájú és élénk gazdaságú világot építenek fel, melyben a barbár európaiakat dolgoztatják rabszolgaként. Ebben a zseniálisan megírt "mi lenne ha" világban éli meg izgalmas kalandjait a fehér Doris Scagglethorpe, aki, egy büszke angol káposztatermelő jobbágy lánya. Miután otthonából elrabolják a rabszolga-kereskedők, megtapasztalja a rabszolgatranszport minden embertelenségét és iszonyatát. A neve ettől fogva Omorenomwara, és egy távoli szigeten köteles fekete gazdája családját szolgálni. A regényben nyomon követhetjük küzdelmét a szabadulásáért. Az elbeszélő előre-hátra ugrik az időben, szembeállítva a szabadulás felé vezető utat a szolgaságba vezetővel. Doris különlegesen művelt példány, a főnök tulajdonát képezi. Az ő szökésével kezdődik a könyv, s míg veszélyes útját követjük Anglia felé, elmeséli történetét. A mese Douglass, Beecher-Stowe regényeiből ismerős lehet, de így, a színeket felcserélve még a faji problámák iránt legérzéketlenebbek számára is hátborzongatóvá válik. A regényírók gyakran játszanak el a "mi lenne ha" gondolatával. De csak keveseknek sikerül olyan szinten, ahogyan azt Bernardine Evaristo megírta megdöbbentő regényében, mely az emberi történelem egyik legrettenetesebb eseményét állítja feje tetejére. Evaristo költő, és a regény tele van játékos anakronizmussal, melyek sokszor kifejezetten 20. századi nyelven és érzelmeken alapulnak. Ebben a swifti szatírában, képzeletbeli ugrásaiban, csavarjaiban a humor és a szenvedés minden nehézség nélkül keveredik össze. Abban, hogy az írók eljátszanak a történelemmel, semmi új nincsen, de ahogyan Bernardine Evaristo teljesen feje tetejére állítja a rabszolgaság históriáját az megbabonázza az embert. Evaristo elképzelt egy világot, és káprázatos nyelvi leleményekkel olyan mesét teremtett, mely éppoly szatirikus, mint amennyire megindító. Bámulatos regény, mely emlékeztet bennünket arra, hogy milyen a valódi irodalom. A Bernardine Evaristo által elmesélt megdöbbentő, zavarba ejtő és gyönyörű történet évszázadokkal nyúlik vissza az időben, hogy megfricskázza a rabszolgakereskedelmet azzal, hogy az ófrikaiak ejtik foglyul az eruópaiakat és rabszolgának adják el őket Amarikába. Evaristo regénye erőteljes, elgondolkodtató figyelmeztetés, hogy az ördögi viselkedés bármely kultúrában teret kaphat, a biztonság csak illúzió, és a szabadság olyasmi, amit túl könnyen természetesnek veszünk. (A mű eredeti címe - Blonde Roots (Szőke Gyökerek) Alex Haley Gyökerek című regényére utal. A kiadó főként Boda András nyelvi remeklésekkel teli fordítása nyomán döntött e nyelvezetet tükröző, kifejező cím mellett.)

Mary Jo Putney - Bűvölet
A ​korán árvaságra jutott Nikolai Gregorio egymagában próbál boldogulni Málta szigetén, több-kevesebb sikerrel. Ám egyszer úgy tűnik, mellé szegődik a szerencse: a skót Macrae gróf, az Őrzők társaságának tagja felkarolja a fiút, akiben a társaság tagjaihoz hasonló mágikus képességeket vél felfedezni. Nikolait azonban kalózok rabolják el és rabszolgaságra kényszerítik. A fiú felnőttként szabadul fel, és indulatoktól fűtve esküt tesz, hogy küzdeni fog a rabszolgaság ellen, és bosszút áll Macrae-n, amiért sorsára hagyta. Gyűlölettel telve, ám szabad emberként száll partra Marseille kikötőjében, ahol elrabol és a hajóján fogva tart egy skót-felföldi lányt, aki nem más, mint Jean, Macrae lánya. Csakhogy a vadóc Jean nem hagyja magát oly könnyedén. A fiatal lány is rendelkezik az Őrzők természetfeletti erejével, így sokféle praktikát bevet a jóképű idegennel, Nikolaijal szemben, hogy szabaduljon a karmai közül. A két fiatal a tengeren hánykódva számtalan megpróbáltatáson megy keresztül, melyek összekovácsolják őket. Hogy megmeneküljenek, egybefonják mágikus erejüket, ám egy kis idő múlva már nem biztosak abban, hogy ellenségnek tekintik-e még a másikat…

Anna Seghers - A ​bitófán csillog a fény
Jamaika ​déli partvidékén, Kingston közelében emelkedik az Akasztófa-hegy. A bitó karja a tengerbe nyúlik, alatta nyüzsögnek az éhes cápák... Az angol nagybirtokosok vadászkutyáikkal üldözik a hegyek közé szökött rabszolgákat... Az ültetvényeket fehér emberek járják. Gyógyítanak, összeírják a halottakat - és szabadságról beszélnek a rabszolgáknak... A Bagoli szurdokban egyre több néger gyülekezik... És egy éjszaka végigfut az ültetvényen a vörös kakas. Jamaika néger rabszolgái kezében megvillan a nádvágó kés...

Anna Seghers - Karib-tengeri ​történetek
Anna ​Seghers három kisregénye a nagy francia forradalom idején játszódik, Haitin, Guadeloupe és Jamaica szigetén. Regényes formában idézik fel a néger felkelések előzményeit, a legendás hírű Toussaint Louverture néger köztársaságát s a véres bukást. A nemcsak valószerű, de valóságos történetek, amelyek korabeli dokumentumok felhasználásával íródtak, bepillantást nyújtanak a távoli szigetországok hétköznapi történelmébe, valaha létezett emberek sorsán át eleveníti meg a több évszázados gyarmaturalom képét, a szabadságvágy teremtő erejét s a történelem meghatározó erejű összefüggéseit. Anna Seghers személyes indítékok alapján fogott a művek megírásához, s ezzel a személyes részvéttel formálja költőivé, irodalmivá a tények történelmét.

Edward P. Jones - Az ​ismeretlen világ
Edward ​P. Jones nagyszabású, Pulitzer-díjas regénye megjelenésekor a legnagyobb szenzációt az keltette, hogy sokan – feketék is – ebből tudták meg: nemcsak fehér emberek lehettek és voltak egykor rabszolgatartók, hanem fekete bőrűek is. A regény egyik főszereplőjének, a később rabszolga munkafelügyelővé avanzsált Mózesnek is kellett hozzá két hét, hogy megeméssze: senki nem járatja vele a bolondját, annyi fehér gazda után ezúttal tényleg egy nálánál két árnyalattal sötétebb fekete ember tulajdona lett, ő is, de még az árnyéka is. Az adásvétel utáni első hetekben egyre az járt Mózes fejében, hogy eleve fura világ az, ami őt a fehér ember rabszolgájává tette, de az Úr aztán tényleg a feje tetejére állította ezt a világot azzal, hogy egy fekete birtokolja a saját fajtáját. Egyáltalán, törődik még ilyesmivel odafenn az Úr? Ez a tény persze aligha adhat felmentést a fehérek olykor emberhez méltatlan viselkedésére, a „niggerekkel” szembeni kegyetlen bánásmódra. Már csak azért sem, mert a fekete rabszolgatartók száma eleve elenyésző volt a fehérekéhez képest, ráadásul a szabaddá lett feketék sokszor csupán saját feleségüket, testvérüket, gyerekeiket vették meg rabszolgaként, hogy ne lehessen mások tulajdonába adni őket, s velük természetesen családtagként is bántak. Noha Mózes nem volt a rokona, új, fekete gazdájának, Henry Townsend ültetvényesnek fehér pártfogója kezdő lökése kellett ahhoz, hogy a mindaddig szinte barátként kezelt Mózesnek lekeverje az első pofont. Az sem véletlen, hogy amennyire az emberek emlékeztek, Manchester megye börtönében nem fordult elő színes ember. A rabszolga által elkövetett bűntettek és kihágások zömét ugyanis maga a gazda torolta meg, a szabadok meg igyekeztek nem csinálni semmi olyasmit, ami miatt törvényesen rács mögé kerülhettek volna. Tudták, milyen bizonytalan az életük; tudták, hogy rabszolgák ők most is, csak más néven. Minden tapasztalatuk arról szólt, hogy bőrük színe meghatározza a sorsukat, még ha időközben szabadokká váltak is. Mózes a jelképe annak, hogy mit művelt emberi lényekkel a rabszolgaság. Mert valamit mindenkivel tett. Az egyik a Bibliához menekült, a másik megtagadta Istent. Volt, aki felülemelkedett egyéni szerencsétlen sorsán, és magához ölelte az emberiséget, és volt, aki behódolt a fehéreknek, és örökre magányos maradt. Még olyan is akadt, aki fehér bőre ellenére egész életében színesnek vallotta magát. Róluk szól ez a szokatlanul szép könyv.