A ​pesszimizmus filozófiája Az ​egzisztencialista filozófia néhány problémájáról

Kecskés Pál - A ​bölcselet története főbb vonásaiban
A ​harmadik évezred kezdetén a liberalizmus letűnő szakaszában különös jelentősége van az örök értékű, de mesterségesen háttérbe szorított keresztény és konzervatív filozófiai gondolatoknak. Sorozatunk célja, hogy hiánypótló filozófiai és teológiai alapművek közkinccsé tétele mellett elősegítsük az új évezred világnézetének kialakítását, a ma emberének is üzenetet hordozó, a jövő számára is örök érvényű igazságokat tartalmazó keresztény és konzervatív gondolatokkal. A sorozat induló kötete egy kitűnő magyar szerző, az igazságkeresés történetébe, a filozófiai gondolkodás rendszerébe és folyamataiba bevezető, számos világnyelven megjelent kézikönyve, amely világviszonylatban még ma is az egyik elismerten legkiemelkedőbb bölcselettörténeti mű. A napjainkban napvilágot látó filozófiatörténeti munkák nagy részének két jellemző fogyatékossága van. Az egyes filozófusok műveit, szövegeit csupán kultúrtörténeti jelenségként ábrázolják, egyfajta kordokumentumnak tekintik, a filozófiai szövegek forráselemzésére és forráskritikájára nagy súlyt fektetnek, de a filozófiai gondolatok valóságértéke iránt kevés érdeklődést mutatnak. Ezért e műveken az objektív igazságkeresés helyébe a történelmi relativizmus és a nominalista szkepticizmus lép. A másik tipikus hiányosság a filozófiatörténeti munkák zömében a túlzott lexikalitás, és ezzel párhuzamosan a szisztematikus rendszerek bemutatásának hiánya. Az olvasókra zúdított adathalmaz közepette a rendszerbe foglalt filozófiai gondolatok nehezen követhetők. Az Európa-szerte ismert és nagyrabecsült néhai Kecskés Pál professzor műve mentes mindkét hiányosságtól. Nála az egyes filozófia iskolák nem úgy jelennek meg, mint a letűnt korok kultúrtörténeti különlegességei, nem is úgy, mint egymásnak szögesen ellentmondó ismerethalmazok, hanem a szerző mesterien érzékelteti a bölcselettörténet folyamában a főbb filozófiai problémák folyamatosságát. E műből kitűnik, hogy a filozófiatörténet az objektív igazság megközelítéséért folytatott monumentális küzdelem. Kecskés Pál könyvének nagy érdeme az is, hogy történeti ismereteken kívül dióhéjban filozófiai alapvetést is nyújt, világosan, közérthető módon, fgy az olvasó nem vész el az adatok sűrűjében, és lehetővé válik számára, hogy ne csak filozófiai szövegeket ismerje, hanem filozófiai gondolatokat is. A tudós szerző a svájci Fribourgban végezte egyetemi tanulmányait, majd évtizedeken át volt a Pázmány Péter Tudományegyetem, majd 1950 után a Hittudományi Akadémia professzora. Több neves etikai és szociológiai munka szerzője. Az évtizedek óta nehezen hozzáférhető művének reprint kiadása jelentős kincse tudományos életünknek.

Rózsahegyi Edit - Elmélet ​és filozófia
Tartalom Néhány ​szó a marxista filozófia mai helyzetéről. Álláspontok és problémák A századvégi viták és filozófia Engels filozófiai munkái "Szintetikus" felfogás és filozófiai materializmus Plehanov értelmezésében Gyakorlat-központúság Kant jegyében. Max Adler alapvetési kísérlete A Történelem és osztálytudat eszmei előzményei. Hegel és a fiatal Lukács A Történelem és osztálytudat totalitásfelfogása Egy messze ható közjáték. Marx és Heidegger egyesítésének kísérlete Herbert Marcuse korai filozófiájában Munka és totalitás. A társadalmi élet ontológiájának elméleti alapjai Befejezés helyett Jegyzetek

Ismeretlen szerző - Lélek ​és elme a kartezianizmus korában
A ​szöveggyűjtemény - némiképp pótolva azt a hiányt, amely a karteziánus filozófia magyarul hozzáférhető irodalmát jellemzi - lehetőséget kínál arra, hogy eredeti alakjában tanulmányozzuk az elme "karteziánus paradigmáját". Descartes, La Forge, Cordemoy, Arnauld és Malebranche írásai részletesen tárgyalják az elme és a test különbségét, a pszichofizikai kapcsolat természetét, vizsgálják az elme oksági hatása, valamint a szabadság lehetőségét egy olyan fizikai világban, amelynek eseményeit a természet törvényei határozzák meg. A karteziánus szerzőket az újabb kutatások nem epigonokként, nem a descartes-i rendszer nehézségeit ad hoc megoldásokkal orvosolni kívánó, szorgalmas rendszerezőkként, hanem olyan eredeti gondolkodókként mutatják be, akik gyakran egészen más problémákon dolgoztak, és egészen más szellemi környezetben alkottak maradandót, mint a mozgalom névadója, Descartes. Ezzel világosan körvonalazódik egy sor olyan probléma, amelyet Searle nemrégiben egyetlen mérvadó kérdésben foglalt össze: How do we fit in? "Hogyan illeszkedünk a képbe?" Azaz hogyan illeszkedik az ember mint kognitív folyamatokkal rendelkező, cselekvő, nyelvhasználó társadalmi lény a természet folyamatai közé, amelyekről a 17. századi természetleírás mechanikai terminusokban ad számot?

William Kneale - Martha Kneale - A ​logika fejlődése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

José Ortega y Gasset - Elmélkedések ​Leibnizről - Monumenta Hispanica
Az ​alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése.

Halasy-Nagy József - Ember ​és világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gottfried Wilhelm Leibniz - Gottfried ​Wilhelm Leibniz válogatott filozófiai írásai
Egy ​olyan filozófiai gondolatmenetbe kap itt bepillantást az olvasó, amely több vonatkozásban is megalapozója volt mai fogalmi lehetőségeinknek. A 17. században újra egymásra találó szellem- és természettudományok a megelőző korok hitbeli biztosítékait a tudás bizonyosságának hitével váltották fel; anélkül azonban, hogy ezzel széttörték volna a személyiség szellemformáló és tudásra érzékeny identitását. Ha volt valaki, aki ezt a teljességet birtokolni tudta, az épp a filozófus Leibniz. Alapvetően metafizikus meggyőződései, ellentmondásokat nem tűrve a filozófia eszmekörébe vonták az elsődleges ismeretek törvényeinek, a társadalmi összefüggések relatív tényeinek és a személyes kapcsolatok igazságosságának, ekként új értelmet kapó metamorfózisát. Kötetünk nemcsak válogatást kíván adni ebből a teljességből, de szeretné, annyi szellemnyűvő körülmény után a leibnizi életműből a magyar olvasóközönség számára is felidézni azt, ami egyike a lehetséges szellemi alkotások legidőtállóbbikának.

Gilles Deleuze - Hume ​és Kant
Kötetünk ​együtt jelenteti meg Gilles Deleuze Hume-ról és Kantról szóló - eredetileg külön könyvekként kiadott - elemző tanulmányait. "Az igazi dualitás Hume-nál nem az affekció és az ész, a természet és a mesterséges intézkedés között húzódik, hanem a természet egésze, beleértve a mesterséges intézkedéseket is, és a szellem között, amelyet ez az egész afficiál és meghatároz." /Empirizmus és szubjektivitás/ "Világosan látszik, mely ponton szakít Kant Hume-mal. Hume jól látta, hogy a megismerés szubjektív elveket implikál... Ezek az elvek azonban számára csak az emberi természet elveinek tűntek, vagyis az asszociáció pszichológiai elveire gondolt, melyek saját képzeteinkre vonatkoznak. Kant átformálja a problémát: annak, mai oly módon mutatkozik meg a számunkra, hogy egy Természetet formál, szükségszerűen ugyanolyan típusú elveknek (sőt, mi több, ugyanazoknak az elveknek) kell engedelmeskednie, mint amelyek képzeteink lefolyását irányítják."

Friedrich Nietzsche - Platón ​és elődei
,,Manapság ​hiányzik az, ami féken tarthatna minden parciális erőt: így aztán minden ellenségesen viseltetik minden mással szemben, és kölcsönös megsemmisítő hadjáratot folytat egymás ellen minden nemes erő . Mindez megmutatható a filozófián: _rombol_, mivel nem tartja féken semmi. A filozófus _közveszélyes_ lénnyé lett. Megsemmisíti a boldogságot, az erényt,a kultúrát, végül pedig saját magát. - Pedig a féken tartó _erők szövetségének_ kellene lennie, _a kultúra orvosának_." ,,Platón és elődei": a jelen kötethez a szerzőtől, Friedrich Nietzschétől vettük a címet, a Platón életéről, műveiről szóló - és szélesebb értelemben a görög filozófia kezdeteivel foglalkozó - egyetemi előadásai bevezetőjéből. Mint az a tartalomjegyzékből kitűnhet, kötetünk Nietzsche számos könyvterve egyikének, a Platónról és a Platón előtti (preszókratikus) filozófusokról tervezett munkájának kész és félkész szövegeit, fragmantumait, egyetemi előadásszövegeit adja közre.

Vajda Mihály - A ​posztmodern Heidegger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rozsnyai Ervin - Filozófiai ​arcképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hársing László - Az ​európai etikai gondolkodás
Ez ​a könyv kísérlet az európai etikai gondolkodás történetének felvázolására a görögöktől a 20. század végéig. Terjedelmi korlátoknál fogva azonban főleg azokkal az erkölcsi felfogásokkal foglalkozik, amelyek valóban jelentős hatást gyakoroltak korunk erkölcsi arculatának alakulására és hatásuk napjainkig is kimutatható. Az etika kezdetektől fogva és mindmáig filozófiai tudományág és ebből következik, hogy az etikusok többsége a filozófia más területének is művelője volt. A legtöbb etikus gondolatvilágára erőteljesen hatott az a társadalmi környezet, amiben élt, sőt az egyéni életforma is, amit folytatott. Ezért ha szükségesnek látszott, utalás történt néhány életrajzi adatra is. Az etikai elméletek központi problémája: mi a jó és mi a rossz, a helyes és a helytelen az ember magatartásában, amelyért felelősséggel tartozik. E könyv megírására elsődlegesen nem a tudományosság igénye, hanem a szerző oktatói tapasztalata volt az irányadó. A kiadvány elsődlegesen az etikát közép- és főiskolákon oktató tanárok és az említett intézménye hallgatói számára készült.

Valentyin Ferdinandovics Aszmusz - Immanuel ​Kant
Valentyin ​Ferdinandovics Aszmusz nevét és munkásságának legjelentősebb termékeit megismerhette mát a magyar olvasóközösség is. A közelmúltban elhunyt kiváló szovjet filozófus és filozófiatörténész több kisebb írása és néhány könyve - a Descartes, a Marx és a polgári historizmus kiadónk gondozásában - megjelent hazánkban az elmúlt években. Ez a monográfiája Kant születésének 250. évfordulójára íródott. Áttekinti Kant természettudomány - elsősorban kozmogóniai és matematikai - tevékenységét, s behatóan elemzi a kanti filozófia fő ágait: az ismeretelméletet, az etikát, a szerves természetre meg az emberre vonatkoztatott célszerűség-tanát és a sokak által sajnálatosan, indokolatlanul lebecsült, elhanyagolt esztétikát. Vizsgálódásai során Aszmusz nem ismerteti külön Kant életművének szociális és szellemi környezetetét, hanem a XVIII. századi európai és német társadalmi viszonyok, harcok, a természettudományos és a filozófiai gondolkodás addigi eredményei s a nagy német filozófus egyéniségének találkozásából bontja ki a kanti eszmerendszer értékeinek és gyengeségeinek megszületését és kifejlődését. Végeredményként jobban ismerjük és értjük Kant agnoszticizmusból fakadó ingadozását materializmus és idealizmus között, végső soron idealizmusba torkolló gondolkodásmódját, s főként: dialektikájának formalizmusát, de azt is, miképpen válhatott mégis a - Hegel által kidolgozott, majd Marxnál materialista alapokra helyezett és betetőzött - valóban tudományos, tartalmi dialektika egyik előfutárává, sőt közvetlen ösztönzőjévé.

Franz-Peter Burkard - Peter Kunzmann - Franz Wiedmann - Filozófia
A ​kötet végigköveti a filozófiai gondolkodás alakulását és az egyes filozófusok munkásságát a Védák korszakától a mai irányzatokig. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. A tartalomból: Keleti filozófia (Upanisádok, buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus), ókori görög filozófia (Szókratész, Platón, Arisztotelész, Epikurosz), patrisztika, skolasztika, arab filozófia, felvilágosodás (Descartes, Spinoza, Leibniz, Locke, Hume, Voltaire, Montesquieu), német idealizmus (Kant, Fichte, Hegel, Schelling), Schopenhauer, Nietzsche, Husserl, Jaspers, Sartre, Camus, Heidegger stb.

Szabó Árpád - Magyarság, ​irodalom és filozófia
Ez ​a gyűjtemény csak parányi töredéke annak a kincsnek, amit számodra hazád irodalma és történelme jelenthet. Tégy magadévá minél többet ebből a kincsből - túl azon a kevésen, amit ebben a könyvben találsz -, hogy bölcsebb és gazdagabb légy, mint az, aki csak az utat akarta megmutatni Neked, amelyen nála jóval messzebbre juthatsz.

Ismeretlen szerző - Galagonya ​magyarok
Várhegyi ​Miklós a könyv fülszövegében írja: „ Aki régi magyar filozófiát olvasna, jobb, ha nem panaszkodik. Az még csak hagyján, hogy: ha Sípos Pál nem lett volna, ez a könyv se lett volna. Miután megnéztél pár írást Bartóktól, Joótól, Beőthytől és megnézeted Mándi, Sartori, Böhm előszavait, azt, hogy miért ez az legelső szöveggyűjtemény, ami a régi magyar nyelvű filozófiából válogat, érted is meg nem is. Választani persze sokszor lehetett, látva az eredmény tökéletlenségét, a könyvtárak üzleti szellemétől és az igazi szakemberek hiányától elkeseredve…” Kőszegi Lajos társszerkesztő írja: „Várhegyi Miklóssal, együtt és külön, éveket töltöttünk a szent és borzalmas magyar könyvtárakban azért, hogy találjunk magunknak olyan embereket (ha már az élők között nem találunk), akik megmondják végre milyen a világ, miért vagyunk itt és hol van az Isten… […] A magyar filozófusok java írásaiból egy reprezentatív olvasókönyvet akartunk szerkeszteni. Jó írásokból, jó könyvet. Törekvésünket szembe legyintette a Magyar Tudomány folyóirat 1991. évi, „Rehabilitálható-e a filozófia?” című vitája (1991/3., 4. és 11. sz.), amelyből mellékesen kiderült, hogy magyar filozófia „soha nem is létezett” (1991/3. sz. 337. p.). […] Ám a nemzetközi filozófia(történet)i mezőnyhöz viszonyítva is jelentős és eredeti magyar filozófiai művekkel találkoztunk kutatásaink során. (De ha nem, akkor is meg akartuk nézni, hogy mi az, ami nincs.) Igaz, hogy az 1992-ben megjelent, "Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig” című első olvasókönyvünk alcímében egyfajta bizonytalanság még nem engedte kifejezni, hogy például különösen Sípos Pál írásait világviszonylatban is eredeti (nem reflektív!) magyar filozófiai munkáknak tartjuk. De a két év múlva megjelent „Elmész” című olvasókönyvünk alcímében már jeleztük, hogy ezek az írások „Szemelvények a régi magyar filozófiából”. Ma már úgy látom, hogy magyar filozófia akkor létezik, ha a magyar nyelvű reflektív (másodlagos) műveken, fordításokon, folyóiratokon, oktatáson túl/felett, eredeti magyar filozófiai mű is van. Tehát akkortól létezik magyar filozófia, amikortól magyar gondolkodók az átélt szellemi tapasztalat által szólnak emberről, világról, Istenről. Ilyen művekre mutatott rá a Galagonya magyarok és az Elmész c. olvasókönyvünk." (Kőszegi Lajos: Gyémántfűrész-szútra. Veszprém, Comitatus, 2000.)

Leszek Kołakowski - Mit ​kérdeznek tőlünk a nagy filozófusok?
Leszek ​Kolakowski lengyel humanista, filozófus, író, nemzedékek nevelője és spirituális rektora volt, „a liberális értelmiség lelki mestere" (Józef Tischner), akit „jó ideje a lengyel humanisztika legnagyobb koponyái közt tartunk számon" (Adam Michnik). Az eredetiként három kötetbe komponált sorozat Leszek Kolakowski népszerű televíziós előadásait foglalja össze. Szinte egy mini lexikon, amely a „bölcsesség szeretetére” bátorítja olvasóit. A benne szereplő mesterek, mint Szókratész, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Tamás, Eckhart Mester, Descartes, Pascal, Leibniz, Hume, Kant, Kierkegaard, Nietzsche, Husserl, Heidegger - és sok más filozófus - felel nekünk olyan kérdésekre, minthogy: Milyen kritériumok alapján tudnánk megítélni a fejlődést a történelemben, ha lemondunk arról, hogy az erkölcsi jóhoz/rosszhoz viszonyítjuk? Elképzelhető-e, hogy a jó dolgok, élvezetek, melyek megadatottak nekünk, azok csupán negatív jelenségek, a szenvedés, a fájdalom hiányai. Ha hinnénk az örök visszatérés elméletében, hogy minden részleteiben végtelen sokszor megismételjük az életünket, akkor ez biztató, rémisztő vagy érdektelen? Gyakoroljuk-e a hatalom akarását, adjunk-e saját értelmet az életnek nem törődve a jó és a rossz öröklött szabályaival. A nagy művész különbözik-e a nagy bűnöstől, vagyis mind a kettőt ugyanúgy kell-e csodálnunk, ha mind a ketten ugyanúgy építették fel az életük értelmét, ahogy akarták. Hihető-e, hogy az emberek jobbak lesznek, ha meggyőzik őket arról, hogy az élet elkerülhetetlen vereséggel végződik és nincs sem vigasz sem pedig megváltás. Van-e értelme általában véve annak a kérdésnek, hogy mit jelent létezni? Szabad-e ilyen kérdést feltenni, abban a reményben, hogy van erre válasz.

Christopher Panza - Gregory Gale - Existentialism ​For Dummies
Have ​you ever wondered what the phrase “God is dead” means? You’ll find out in Existentialism For Dummies, a handy guide to Nietzsche, Sartre, and Kierkegaard’s favorite philosophy. See how existentialist ideas have influenced everything from film and literature to world events and discover whether or not existentialism is still relevant today. You’ll find an introduction to existentialism and understand how it fits into the history of philosophy. This insightful guide will expose you to existentialism’s ideas about the absurdity of life and the ways that existentialism guides politics, solidarity, and respect for others. There’s even a section on religious existentialism. You’ll be able to reviewkey existential themes and writings. Find out how to: -Trace the influence of existentialism -Distinguish each philosopher’s specific ideas -Explain what it means to say that “God is dead” -See culture through an existentialist lens -Understand the existentialist notion of time, finitude, and death -Navigate the absurdity of life -Master the art of individuality Complete with lists of the ten greatest existential films, ten great existential aphorisms, and ten common misconceptions about existentialism, Existentialism For Dummies is your one-stop guide to a very influential school of thought.

Vajda Mihály - Tükörben
Lukács ​nem ereszt. Vajon miért? Csak mert Gyuri bácsira, a hamiskásan mosolygó szivarozó öregúrra, akihez igencsak közel kerültem, aki valamifajta szeretettel magához engedett, máig is szeretettel gondolok? Nem hinném. Talán arról van szó, hogy életútja állandó figyelmeztetés számomra: vigyázz, komám, ha megfeledkezel róla, hogy megérteni akartál, s abban a hitben ringatod magad, hogy tudásra tettél szert, akkor... Mi van akkor? Ezt még kevésbé tudom... Annak a bizonyos Budapesti Iskolának – Lukács nevezte így – valaha meg akartam írni a történetét. Aztán letettem a dologról. Daimónionom azt súgta: ne tedd! De a Budapesti Iskola sem ereszt. Beláttuk – külön-külön, de egybehangzóan – mindenfajta filozófiai doktrína lehetetlenségét. S azután nagyon különböző utakon jártunk. Radnóti már a hetvenes évek elején úgy látta, "az utak elválnak", amit magam csak néhány évvel később vettem tudomásul. S mégis: ha meg akarom érteni, amit gondolok, muszáj az ő tükrükbe is néznem. A nálamnál fiatalabb barátaim tükrében aztán magamra ismerek. Valami közös van a világukban, világunkban. Hogy mi volna az? Remélem, kitűnik e kötet esszéiből. Ha a közösnek itt most summázatát adnám, a hasonlót, az egyirányút egyneműsíteném – és ezzel kiüresíteném. Semmiképpen sem merném megtenni. Iskolák nincsenek, irányzatok sincsenek. A filozófia személyessé vált. Mintha azonban azoknak a szerzőknek a gondolataiban, akikről itt szó van, lassan-lassan lecsapódna valami tanulság, mely csakis a közép-európai gondolkodásnak lehet sajátja. Mi nem tudunk sem konzervatívok, sem konstruktívak lenni. Megőrizni nincsen már mit, szellemi hajlékunkat újjáépíteni akarni komikus gesztusnak tűnik, valami újat építeni akarni meg... nincsen semmi biztos fogódzó, s mégis úgy érezzük: muszáj magunkat megértenünk s a világunknak értelmet adnunk. Nem a fiatal Lukács kísértete bolyong közöttünk? Ha haragszik is ránk – Nietzsche miatt.

Kákosy László - Fény ​és káosz
A ​szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű. A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe. Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt.