“Ezt a kötetet neked ajánlom, kisfiam, aki még meg sem voltál, amikor apád betegsége elkezdődött. Neked ma még a fehér mentőkocsi éppúgy játék, mint a csörömpölve zuhanó mankó. Te még nem érted, hogy a család, az orvosok és a barátok küzdelme-segítsége egy szörnyű folyamatot akar megállítani egy nagyon fiatal férfi gerincében. Mire felnősz, addigra mindez véget ér; apád újra egészséges lesz. És én szeretném, ha te is úgy látnád ezeket az éveket, ahogyan mi átéltük. Az emlékezés mindig átszínezi a múltat. De én nem akarom, hogy ezzel is az történjen. Szeretném, ha megértenéd, mindenkivel történhetnek tragédiák, de csak akkor ember az ember, ha hű tud maradni érzéseihez, eszméihez, vállalt sorsához – egyszóval önmagához.”
Kapcsolódó könyvek
Ady Endre - József Attila - Radnóti Miklós - Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből
Tisztelt Olvasó!
Megálltál, a borítót böngészed, s közben talán hamburgert majszolsz, ujjaid kocsid kulcsát keresik zsebedben, vagy GSM telefonod szorítják füledhez, de mi lenne, ha közben azon gondolkoznál, mit is viszel magaddal ebből a századból?
Mert a századvég óhatatlanul itt van és talán nem mindegy mit rejtettél tarisznyádba!
Hát kérlek vigyél magaddal!
Ha nincs pénzed, gyűjts rám, ha végképp nem megy másként, hát lopj el!
Ne hagyj minket ebben a században megporosodni.
Vigyél magaddal!
Marno János - Nárcisz készül
Nárcisz kész van? Nem, Nárcisz továbbra is mintha készülődnék, elő-előkéredzkedik a váratlan, jobbára váratlan pillanatokban, mert hívásokra kevésbé. Így tette ezt már az első alkalommal is, jött kéretlenül, maga kéredzkedett naponta, nem, annál rendszertelenebbül, cáfolva még a maga sugallta rendszereket is, valamint a pongyolaságnak is ellenszegülve. Elsőre legalábbis. Azután egy nap, úgy másfél esztendeje cirka, felégette maga mögött a talajt. Mentettem volna épp egy újabb jelentkezését, amikor baljós karistolással lefagyott a rendszer, s mint hamar kiderült, az egész úgynevezett kemény-memória odalett. Visszabányászhatatlanul. A sokfelé publikált részletek, fűzérek, külön darabok, rendetlenségem okán, szintén elérhetetlenek. Hadd mondjak hát köszönetet mindenekelőtt Greskovics Klárának, levelező társnémnak, aki néhány nap alatt felkutatta s összegyűjtötte Nárciszaimat a szétszóratásból. Az elhulltakba persze már ő sem lehellhetett új életet. Gesztusával azonban belém igen, ahhoz, hogy ne menjen el egészen mégse a kedvem suicid Nárciszomtól, s kész legyek lejegyezni feltámadásait is. Kísértetjárásait esetenként. Köszönet ezért a vajákos mérnök asszonynak.
És köszönet Markója Csillának. Mert számos Nárcisz-virágzásnak ő a felbujtója és kertészi utógondozója is, ő szerkesztette áttekinthető rendbe ezt a jelen préselmény-anyagot is, azaz aszalásuk és remélhető illatmegőrzésük is az ő szagértelmét dicséri. Tréfát nem túlságosan félretolva: szakértelmét. Ezenfelül hibákat javított ki, szerzői ballépéseket korrigált, egyszóval végezte mindazt, amire én mint Nárcisz útszéli vendégfogadósa alkalmatlan voltam s volnék. Köszönet néki.
S végül a tulajdon leányomnak is köszönet, Katicának, aki kérésemre ezt a vidám féltranszparens-féltranszcendens koporsóborítást hozta össze Nárcisznak, a kukucskálóval – mintha, (be)leszámítva a tükör-által-lépéseket, sose halnánk meg. Mintha csak megtérnénk a végén. Megtérülnénk.
Marno János
Somlyó György - Talizmán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Darvasi László - A portugálok
A ciklus mottója ("Például. Egészséges, szép nagy nemzeti irodalom kell. Ahogy Beckett ír.") arra mutat, hogy Darvasi ezekben a versekben a magyar irodalom ironikus mítoszán dolgozott. A később írt Vidéki történetek-ciklus magánmitológiájában már nem az irodalom és nem az irodalomember áll a középpontban, hanem az angyalok és az emberek kapcsolata. Az önreflexiót elsöpörte a Mese, a mesélés öröme, a verseket pedig a próza. A portugálok Darvasi László második könyve.
Osvát Erzsébet - Babaóvoda
Édesanyám, Osvát Erzsébet Beregszászon született. Most, az eddig kötetben meg nem jelent műveiből készülő sorozat elindításakor lenne kilencvenéves.
Verseit, meséit, történeteit folyamatosan előadják a rádióban, televízióban, beválogatják antológiákba, kedvelik az óvodai foglalkozásokon, s több költeményét megzenésítették.
Óvodás és kisiskolás gyermekek számára áttekinthető dolgokról játékokról, tárgyakról, eseményekről, természeti jelenségekről, a gyermekközösségek egy-egy jellegzetes alakjáról ír megragadó közvetlenséggel, sok nyelvi leleménnyel, mókáson és líraian, miközben beavatja olvasóit különleges, varázslatos világába.
Sándor Judit
Laár András - Laár Pour L'art
Sokáig nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem.
A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy „kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre.
Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a „kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka közben, vagy épp munka helyett, kis rajzokat küldözgettünk egymásnak, barkochbáztunk, rejtvényeket adtunk fel egymásnak, vagy akár egy-egy új verset hoztunk a másik két „művész" döntőbírósága elé. Nemegyszer hármasban mászkáltunk el munka után délután, estébe vagy akár éjszakába nyúlóan is verset írni.
Berzsenyi Dániel - Berzsenyi Dániel válogatott versei
Kettős Berzsenyi-évfordulót ülünk 2006-ban: a költő születési dátuma 1776, halálának éve: 1836. A műkedvelő módra verselgető földesúrból az 1810-es évek elejére a korabeli magyar líra legnagyobb mestereinek egyike lett, noha tehetségét egyértelműen még a híres ítészek, Kazinczy és Kölcsey sem ismerték el, sőt, egy-egy levelük, recenziójuk éppenséggel kedvét szegte a poétának. Ám a magyar időmértékes verselésnek az a magas rendű foglalata, amely Berzsenyi Dániel költői életművében ma is gyönyörködteti, megrendíti az olvasót, e súlyos szavú versvilág a hazai felvilágosodás szószólója és tanúja napjainkig: kapunyitás a magyar romantikus költészet lángelméinek. Kötetünk válogatás ugyan, de voltaképp alig néhány nagyobb kompozíciót s egy-két kisebb művet hagy el csupán: tehát a Berzsenyi-teljességbe kalauzol.
Juhász Gyula - Ébredj, magyar! - Versek Trianon árnyékában
A magyar történelem egyik legfájóbb pontja a Trianonban történt országcsonkítás. Juhász Gyula 110 versében keservének, fájdalmának, felháborodásának kifejezését foglalta magába.
Boncza Berta - Csinszka versei
Indítsd, Csinszkám, bízvást útjuknak dalaidat, én gyönyörködő illetődöttséggel olvastam mély tüzű, igazán poétalélekből fakadó ütemű, hol finom halkságú, hol őserővel felviharzó verseidet.
A magyar irodalom gazdagszik velük, a magyar közönség pedig szerető érdeklődéssel fogja magához ölelni annak a költőasszonynak a lelkét, aki Ady Endre megvalósult álma, egyetlen tiszta szerelme, szertefoszlott mámorok után végre megtalált igaz boldogsága volt.
_Vészi József_
Ady Endre - Válogatott versek
Válogatta és a jegyzeteket összeállította Szappanos Balázs. A szöveget gondozta Láng József és Schweitzer Pál.
Petőfi Sándor - Petőfi Sándor szerelmes versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Babits Mihály - Az istenek halnak, az ember él
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nagy Bandó András - Ringató
"Ki ne ismerné József Attila, egy jómódú család számára, megrendelésre íródott versének, az Altatónak örökbecsű sorait? És ki ne szeretne az ő gyermekének is személyre szóló altatót mondani? Nagyapaként magam is gyakran mesélek vagy verselek az unokámnak. Rájöttem: altatókat nem lelek. Mintha megfeledkeztünk volna a tündérmesékre vágyó álmos gyerekekről. Ekkor határoztam el, hogy megírom azokat az altatókat, melyeket az eddigi köteteim esti olvasgatásra ajánlott verseivel együtt ebben a kötetben adok közre." (Nagy Bandó András)
Ismeretlen szerző - Innen és túl
E kötetben századunk magyar költői szólalnak meg: a modern gondolkodás- és kifejezésmód megteremtőitől, Adytól és a nyugatosoktól kezdve kortársainkig.
Témájuk: az ember és világa – mindaz, ami nélkül nem lehet emberül élni, akár megtalálható e látható világon, akár kívül esik rajta.
A modern ember vall e költeményekben: aki magabiztosan önálló, de vívódva töpreng; aki istentagadó és istenkereső egyszerre; aki nagyszerű teljesítményeket mondhat magáénak és iszonyatos kudarcokat is; aki fenn áll a kozmikus fejlődés csúcsán és porszemként tűnik el a mindenségben. Ha azonban a versek mélyére nézünk, akkor az ember örök kérdései, mindig újra visszatérő élményei, a korábbiakat folytató fölfedezései tárulnak elénk.
Ma sem hagyja nyugodni az embert az, hogy mi ad értelmet az életének. Erre minden egyes életnek újra választ kell adnia, egyes szám első személyben: miért élek? mi a küldetésem a világon? Hogyan és kinek számolok el vele?
Ma sem élhet egyedül az ember. A szeretet vágya, beteljesülésének öröme és hiányának fájdalma végigkíséri az életét. Természetesen kivirágzik az életünkben, mégis: aligha kaphatnánk ennél nagyszerűbb és nehezebb feladatot.
Több mint 600 küzdelmes, alázatos, humánus és magyar verset tartalmaz a kötet.
Petőcz András - Medúza
Egy régóta kikísérletezett, mára hibátlanul működő versépítésmód. Variációkat ír, választott költői, írói motívumait kapja fel, alakítja, társítja, forgatja, hullámoztatja őket. (Lator László)
Meghökkentő, hogy egy ennyire formai és irodalmi fogantatású kötet ennyire tele legyen élettel, az élet ennyiféle változatával. (Orbán Ottó)
Csorba Győző - Időjáték
1970-ben jelent meg Csorba válogatott verseinek kötete: _A lélek évszakai._ Azóta írott új verseit foglalja keretbe (kilencedik kötetként) az _Időjáték._
Érdemes idéznünk Weöres Sándor vélekedését Csorba Győzőről:
"Bizonyos, hogy a mostani magyar költészet átláthatatlan betűtengeréből a túlnyomó rész el fog süllyedni. Sok mutatós, csillogó látszateredmény az idő folyamán egyre inkább megfakul. De éppen Csorba versei, amelyek megjelenésükkor olyan fakónak, igénytelennek látszanak, az idő sodrában mindinkább érlelődnek, kiteljesednek. Ez a látszólagos igénytelenség tele van a maradandóság feszítő erejével. Ahogy korunk lármáját felváltja majd más korszak másfajta lármája, úgy vonulnak el ennek az időszaknak betűhullámai, és emelkedik ki belőle mind tisztábban a magányos pécsi költő, Csorba Győző arca."
A költő maga a következő sorok kíséretében bocsátja útra új kötetét:
"A verset egyik régebbi kötetem címében a szó ünnepének neveztem. A gondolatot folytatva: a leghőbb kívánságom most az, hogy a >>szó ünnepe<< >>az élet hétköznapjá<< -vá váljék. Legyen a vers használati tárgy. Olyan, mint egy ágy, egy ruhadarab, valami eledelféle. Illeszkedjék közéjük, s a felsorolásban se külön rövat, se pirosbetű ne jusson neki. Vagy ha mégis több akar lenni, azzal legyen több, hogy ne várjon a sorára. Agresszív módon kényszerítse rá magát az emberekre; annál erőszakosabban, minél inkább fenyegeti a kiszorulás veszélye. Mert ez valóságos veszély. A napi programokba mind kevésbé fér el a költészet, a titkos közmegegyezés egyre hajlamosabb korszerűtlen jelenségnek bélyegezni.
Szűnjék meg a >>líra<< szó ábrándot, lágyságot, pódiumot asszociálni. Álljon a költészet az ember útjába, keveredjen ételébe, italába, üljön mellé örömében, bánatában, munkájában, pihenésében. Ne lehessen tőle szabadulni, ne lehessen kikerülni, mellőzni, félretenni.
Aggasztóan csonkul az ember: nem a vers lesz a fő vesztes, ha ez is kiesik életéből."
Rakovszky Zsuzsa - Hangok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Schein Gábor - Nemes Nagy Ágnes költészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Kosztolányival a villamoson
Késhajigáló kis kínai? Könnyező parasztember? Szamárköhögős gyerek? Az elgázolt férfi halálordítása? Mennyi minden történt Kosztolányival a pesti villamoson és autóbuszon! Az írónak az 1906 és 1935 közötti időszakból származó kisprózai munkáit (örök értékű hírlapi tárcáit, valamint novelláit) néhány vers egészíti ki. A kötet – nagyrészt még a villamos rajongók számára sem ismert – fényképanyaga (több, mint 50 kép) igazodik a szövegek keletkezési idejéhez, sok helyen témájához is.
Ladik Katalin - Kiűzetés
Ladik Katalin a jugoszláviai magyar irodalom egyik legjelentékenyebb, legérdekesebb és - sokak véleménye tükrében - legfeltűnőbb alakja. Ennek ellenére nem extravagáns lírikus. Egész eddigi életműve azt bizonyítja, hogy klasszikus teljességében értelmezi az ember és természet viszonyát éppen úgy, mint az érzelmeket, a szenvedélyeket; Ladik Katalin természeti voltukban, hagyományosan kívánja megélni azokat. Ahogyan a hatvanas években jelentkező avantgarde lírikusok többsége, ő is az ilyen "klasszicizmusból" eredően merészen korszerű. Nem az elkülönülés vagy a különcködés költője, hanem sokkal inkább az eleven hagyományé; az eredeté és a folytonosságé. Számára az egzisztencia szétbomlása, elszigetelődése, bár nagyon is számol vele és nála is állandóan jelen van, mint eredmény használhatatlan, elfogadhatatlan és kibírhatatlan. Ebből az elfogadhatatlanságból, ebből az elviselhetetlenségből alakult ki az igen egyénien drámai formaélmény és formahelyzet, melyben életösztön erejű érzelmi ténnyé válik az érintett szembeszegülés és küzdelem. Ezt cselekményesíti vers-folyamatában ez a verseskönyv, mely Ladik Katalin 1962-től 1985-ig közölt verseinek a válogatását tartalmazza.