Amatőrfilmes ​kellék ábécé

Holló Dénes - A ​filmvetítés örömei
A ​filmezők tábora évről évre nő. A filmezés a szabad idő kulturált felhasználásának egyik legszebb formája, de ez a szórakozás a vetítéssel válik teljessé. A normál és szuper 8 mm-es filmek vetítésének megvannak a maga alapvető műszaki és esztétikai követelményei, amelyeket ebben a könyvben foglaltunk össze. A film elkészült, előhívtuk avagy a laboratóriumban előhívattuk és szeretnénk máris vetíteni. Ez így önmagában még kevés. Ismernünk kell, hogyan válik teljessé, mások számára is élvezhetővé alkotásunk. Erre szeretnék ebben a könyvben választ adni sok-sok ábrával és gyakorlati útmutatóval. Könyvünkből részletesen megismerhetjük a vetítés technikai eszközeit és az azok kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. A film összeállításán kívül a vetítés helyének, technikai követelményeinek helyes megvalósításában is szeretnénk segítséget nyújtani az olvasónak. Nem mindegy, hogy a film vetítésére hogyan készülünk fel. A legjobban sikerült filmet is tönkretehetjük a felkészületlen, minduntalan akadozó vetítéssel. Ma már egy teljesen "néma" film nyilvánosság előtt való vetítése elképzelhetetlen. Ebből következik,hogy a vetítés során, ha nem is a szoros értelemben vett hangos, de mindenképpen hangosított filmet mutassunk be. Az egyszerű kísérőzenétől a bonyolultabb hangosítási megoldásokig, számos változattal ismertetjük meg az olvasót. Őszintén reméljük, hogy ez a kis könyv is hozzá fog járulni ahhoz, hogy még több és jobb amatőr film kerülhessen bemutatásra és váljék ezzel mindannyiunknak, az amatőr filmesek "nagy családjának" közkincsévé. Ehhez kíván az olvasónak jó munkát, sok sikert a szerző.

Kun Miklós - Tanuló ​filmezők kiskönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dulovits Jenő - Így ​fényképezek
Dulovits ​Jenő (Budapest, 1903 - Budapest, 1972): filmoperatőr, fotóművész, feltaláló. A budapesti tudományegyetemen tanári diplomát szerzett (1927). Középiskolában matematikát tanított. Kimagasló szerepe volt a harmincas évek elején az ellenfényes fényképezés, az ún. magyar stílus kialakításában, amellyel az amatőrök között iskolát teremtett. Képei rendszeresen jelentek meg az Új Idők és más korabeli folyóiratok, képes újságok hasábjain. Tóth Imre mérnökkel közösen kidolgozta a felvétel lágyítására szolgáló ún. Duto előtétlencsét, amely az egész világon elterjedt. Szőts István filmjeinek operatőre volt (Kádár Kata, 1944.) Mint operatőr is felhasználta az ellenfényes fényképezés technikáját. Feltalálta a Duflex kisfilmes fényképezőgépet (1948), amely a legelső tükörreflexes, kisfilmes és vízszintes betekintésű, beugrórekeszes objektívvel működő fényképezőgép. Az első mintapéldányok elkészítésében ő maga is részt vett a Gamma Műveknél.

Vadász János - Vásárhelyi István - Filmezzünk ​így
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vásárhelyi István - Keskenyfilmezés
Egyre ​többen foglalkoznak a fotóamatőrök közül mozgófilm-felvételekkel. Könyvünk ezeknek ad eligazítást a gépválasztás, a negatívanyagok, a felvétel technikája, a film kidolgozása, vágása, összeállítása szempontjából. Részletesen tárgyalja a közönséges fényképezés és a mozgófényképezés közötti témabeli, esztétikai és technikai különbségeket, és a mozgófényképezés érdekes ágát, a trükkfilm mindhárom faját: a rajzfilm, az árnyfilm és a bábfilm készítését. A könyv a "Fotókönyvtár" második száma, 80 ábrával, 16 táblázattal, 19 recepttel és 11 számpéldával.

Holló Dénes - Filmes ​ötletek amatőröknek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raffay Anna - A ​keskenyfilmező
A ​könyv a filmfelvevő műszaki ismereteken kívül, a filmfelvételt készítő (operatőr) mesterségbeli ismereteit adja, amelyek nélkül sok méter jó filmet forgathat el az amatőr. A filmkönyv két nagy fejezete: a filmelmélet és a filmforgatás gyakorlata. A szerző példaképpen egy adott témát visz végig a filmkészítés minden fázisán, egészen a vetítésig. Mindezeket pedig elsősorban a rendező szemszögéből nézve. A második kiadás az amatőr hangos film készítésével kapcsolatos ismeretekkel bővül.

Moholy-Nagy László - Festészet, ​fényképészet, film
Moholy-Nagy ​László (1895-1946) egyike a modern művészet legsokoldalúbb egyéniségeinek. Festő, fotográfus, művészeti szakíró, a modern tipográfia egyik megalapítója, aki az ún. fotógramok, fotókollázsok készítése mellett a képzőművészeti karakterű filmalkotásban is járatos volt. Fénymodulátorai, mozgó szín-fényalkotásai, a negyvenes években alkotott forgatókönyvei jelentik a napjainkban virágkorát élő "kinetikus művészet" kezdetét - maga a kifejezés is tőle származik. Pedagógusként is igen jelentős és nagy hatású munkát végzett: 1923-28 között a Bauhaus tanára volt, majd a 30-as évek végén Chicagóban megalapította a modern amerikai törekvésekben nagy szerepet játszó Új Bauhaust. Mint a németországi Bauhaus tanára, Gropiusszal együtt szerkesztette az ún. Bauhausbücher-sorozatot; néhány kötetét ő maga írta, többek között a "Malerei, Fotografie, Film" címűt is, amely először 1927-ben jelent meg. 1967-ben a "Neue Bauhausbücher" sorozatban ismét napvilágot látott, s most jelenik meg végre magyar nyelven is. Ebben az ősnyomtatvány jellegű, érdekes írásban azokkal az új ábrázolási lehetőségekkel foglalkozik Moholy-Nagy, amelyeket a fényképezés és a film jelent a képzőművészet számára. A fényképészetben nemcsak a valóság reprodukálásának egyik lehetőségét látta, hanem azt az új képességet is, amely lehetővé teszi a valóság _felfedezését_. Olyasféle felfedezésről van szó, amely a tárgyi világot az új nézetek és látószögek, valamint az akár mikroszkopikus aprólékosságú részletek révén eddig ismeretlen aspektusból tárja elénk. "Másféle természet szól a kamerához, mint a szemhez" - ez Moholy-Nagy felfedezésének az alapigazsága. S mivel a fényképészeten belül egyetemességre törekszik, könyvében nyolcvanöt oldalon keresztül a legváltozatosabb felvételekben, fotókompozíciókban, illetve fotótrükkökben gyönyörködhetünk.

Raffay Anna - A ​keskenyfilm vágása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Raffay Anna - Papp János - Fény-árnyék ​a keskenyfilmben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sárközi Zoltán - Az ​én fényképezőgépem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krzysztof Zanussi - Filmmontázs ​az amatőr filmezésben
Filmamatőrök ​Kiskönyvtára 13. kötet

Sárközi Zoltán - Korszerű ​fényképezőgépek, automatikák
Szerző ​a korszerű fényképezőgépeket ismerteti, fejlődésüknek a teljes automatizálás felé vezető bonyolult útján. Tartalom: objektívok, zárrendszerek, szinkronizálás, műveletkapcsolás, fénymérők. Automatizálás fénymérővel. Géprendszerek. Távműködtetés.

Szilágyi Gábor - Elemi ​képtan elemei
Az ​elemi KÉPTAN elemei 570 oldalas, monumentális munka, mely tematikailag két, egymástól aránylag markánsan elkülönülő részre oszlik. Az első rész a fénykép és általában a fotografikus rögzítés szemiológiáját, a második a mozgókép, pontosabban a film elméletét tárgyalja. (...) Szilágyi Gábor markáns szemiológiai gondolatmenete lényegében olyan alapvető problémákra keresi a választ, amelyeket a tudományág "klasszikus" kérdésfelvetéseinek nevezhetnénk. Milyen viszonyban van egymással a fénykép és tárgya? Milyen kódok jellemzik a fényképet és a filmet? Létezik-e sajátos fotografikus (illetve filmi) kód? Lehetséges-e nyelvészeti módszerekkel és analógiákkal megközelíteni a filmet? Mit jelent az, hogy a film, illetve a fénykép különböző kódokból összeálló jelrendszer (langage)? Hogyan vethető össze a verbális és a képi közlés? Forrás: http://emc.elte.hu/~metropolis/9904/kritika51.htm

Jónás Pál - Kisfilmes ​fényképezés
A ​fényképezés fejlődése az utóbbi években szinte egyértelmű a kisfilmes fényképezés fejlődésével. Ezen a téren a legnagyobb a fejlődés a géptípusok tekintetében s a fényképezési módszerek kérdésében egyaránt. Ez a könyv azokat a különleges szempontokat tárgyalja, amelyekben a kisfilmes fényképezés a nagyobb negatívmértű gépek módszereitől különbözik. Melyek ezek a szempontok? Elsősorban a negatív szemcsézettségének előtérbe kerülése, a gradáció kérdései, a negatívok tisztaságának tényezői. Tárgyalja az életszerűség, a mozgékonyság, a mozgásfényképezés, a mélységi kompozíció stb. területét is, és részletesen foglalkozik a cserélhető objektívekben rejlő lehetőségekkel. Műszaki ábrákkal és művészi rangú felvételekkel teszi teljesebbé mondanivalóját a szerző.

Hevesy Iván - Fényképezés ​télen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hevesy Iván - A ​fényképezés nagy mesterei
A ​fényképezés, Niépce és Daguerre, Wedgwood és Talbot együttes felfedező munkálkodásának gyümölcse. A 19. század, a technikai előretörés csodálatosan termékeny százada ajándékozta a tudományos kutatásnak és lerögzítésnek, a képes hírszolgálatnak és még számtalan gyakorlati tevékenységnek. De még mindennél is több és szebb: új eszköz a képszerű művészi kifejezésre, a látási élmények megragadására, formábaöntésére és kivetítésére annak a szép képnek, látomásnak, amely a világra rácsodálkozó ember képzeletén visszaverődik. Új képalakító művészet születését hozta meg a fényképezés. A fotoművészet, ez az új ábrázoló művészet, jó hosszú ideig, legalább huszonötezer évig váratott magára. Ennyi idő telt el a festészet felbukkanása óta, attól az időtől, amikor az ősember az előző évtizezredek kezdetleges karcolt rajzai után pompás freskókat kezdett festegetni barlangjának, a dél-franciaországi Font-de-Gaume, az északspanyolországi Altamira környéki és még száz és száz barlang falára. Azóta a festőművészet fejlődése fel s alá hullámzott, a különböző korok és kultúrák létrehívták számtalan formai változatát - az ó-kínai selyemképektől az impresszionista festményekig, az egyiptomi faliképektől a kubista kompozíciókig - a festés és grafika technikái is változtak, de a kifejezés eszközei évezredeken keresztül azonosak maradtak.

Kun Miklós - A ​színes fényképezés ábécéje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Árpád - Camera ​obscura
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.