Szöszi

Gergely Márta - Házasságból ​elégséges
Ha ​valakinek, hát Varga Szöszinek igazán esze ágában sincs férjhez menni. Tizenhét éves, jó szakmája van, szépen keres, szereti a szép ruhákat, órák hosszat cicomázza magát a tükör előtt. A mesebeli királylány sem élhet gondtalanabbul. Körmendi Árpád sem akar megnősülni. Tanulni akar, méghozzá nem is idehaza, hanem külföldön. Megvan már az útlevele, a vízuma, holnapután indul Németországba... De nem ez történik. Két hét sem telik el, és Körmendi Árpád az anyakönyvvezető előtt áll Varga Szöszivel. Ugyan hogy sikerül ez a gyerekfejjel kötött házasság? Körmendiék csak öthetes házasok, amikor az olvasó elbúcsúzik tőlük. Házasságból: elégséges - ennél jobb osztályzatot nem érdemelnek. Legalábbis egyelőre nem. De minden remény megvan arra, hogy egyszer még jelesre vizsgáznak.

Jean Webster - Nyakigláb ​Apó
A ​népszerű amerikai író világszerte ismert leányregénye nyolc évtizeddel ezelőtt jelent meg először. Az árvaházi kislány boldogulásának és szerelmének kedves humorral átszőtt története az eltelt évtizedek alatt semmit sem veszített frissességéből, bájából. A népszerű regényt az író illusztrációi díszítik. A század elején megjelent első kiadás szövegét - amelyet Altay Margit fordított - Borbás Mária frissítette, tette korszerűvé.

Szabó Magda - Abigél
Ginát, ​az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

Thury Zsuzsa - Mostohatestvérek
Nem ​könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.

Janikovszky Éva - Szalmaláng
E ​könyv főhőse, a derék, vidám Palócz Vera olyan, mint a többi hasonlókorú társa. Bizony, neki is hevesebben dobog a szíve, ha alkalma van személyes megismerni egy divatos színészt vagy karmestert. Aztán, ha egy szívélyes mosolyt, vagy komoly szót kap tőlük, máris szerelemről ábrándozik... Palócz Veránál az ábrándozásnak az a vége, hogy levelet ír. Csakhogy a levélnek különös sorsa lesz - hogy mi, azt a regényből tudja meg az olvasó.

Szabó Magda - Álarcosbál
A ​nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt

Nagy Katalin - Szív ​a kerítésen
"...Aztán ​megtörültük a csecsemőt. Viki törülte, én adogattam a kezébe, amit kért. Nem ment hibátlanul. A babaolaj és a hintőpor megkülönböztetésében csak az segített, hogy már tudok olvasni. Végre elkészültünk. A csecsemő elégedetten szuszogott. Én is. És gondolatban bocsánatot kértem Éva nénitől. Azt mondtam neki egyszer, ilyen nincs is valóságban, amit mi a filmben játszunk! Az a fiú tiszta tökfej, aki így fut egy lány után, én ugyan nem futnék... Hát nem is! Csak fürdetek. Ha ezt Éva néni látná!" A kamaszszerelem bonyodalmairól, meglepő fordulatairól szól ez a kedves, mulatságos történet.

Kertész Erzsébet - Elizabeth
"Elizabethnek ​gyermekkori lovaglásai villantak fel emlékezetében, a boldog száguldások, majd a végzetes reggel, amikor a baleset érte. Azóta nem ült lovon, azóta nem érezte a hajnalok csípős ízét, azóta nem fogta el az a könnyű, boldog mámor, amit a mozgás öröme nyújt. Akkor kezdődött el fogolyélete..." A sápadt, sötét hajú lány, akit betegsége az ágyhoz köt, valóban a Wimpole Street foglya – s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha is kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Nem tud, vagy nem akar megküzdeni apja zsarnoki hatalmával. Egy napon mégis megtörténik a csoda… Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finom hangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barreth-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.

Halasi Mária - A ​lépcsőháztól balra
A ​lépcsőháztól balra van egy régi mosókonyha: mesebirodalom a gyerekek számára. Itt nem kell elrakni a játékokat, itt lehet lármázni, rohangálni, falra firkálni. Külön világ ez: nem a felnőtteké, a gyerekeké. Itt verődik össze a kicsi csapat: Zsuzsi, Karcsú Peti, Eta meg Sóki. Mi történt attól a naptól kezdve, hogy a gyerekek felfedezték és megszállták ezt a zugot, mi történt addig, amíg birodalmuk kapuján megjelent egy nagy, rozsdás vaslakat, mely elzárta előlük a gyermekálmok, játékok korát...

Kántor Zsuzsa - Csalánba ​nem üt a mennykő
Kántor ​Zsuzsa regényei népszerűek. Szeretik, szívesen olvassák őket a gyerekek. Érthető, mert ezek az érdekes és mulatságos, rövidebb-hosszabb történetek róluk szólnak, az iskoláról, az úttörőéletről, általános iskolás fiúk és lányok problémáiról. A Csalánba nem üt a mennykő című kötet két sikeres kisregényt tartalmaz. A címadó történet sok fordulattal, sok humorral számol be, hogy mennyi veszedelmet áll ki egy túl sokra vállalkozó úttörő. A másik kisregény, a Szerelmem, Csikó meghitten, finom lírával ábrázolja a jól tanuló fiú és a nehezen tanuló kislány barátságát és bontakozó szerelmét. Olyan írások ezek, amelyeken fiúk és lányok egyaránt jól szórakoznak. A kötetet Marton Magda szellemes rajzai díszítik.

Beczássy Judit - Piri
"Ismersz, ​tudhatod, hogy nem a világba beszéltem, amikor azt mondtam, hogy nem megyek férjhez. Az ellenségem sem foghatja rám, hogy nem volt kiben válogatnom, bár a kínálat erősen kihívta bírálatomat, és alakította a férfiakra vonatkozó véleményemet. Aladárról (a jogászról, aki a sok képeslapot küldte a képzőbe) tudsz, róla kár több szót vesztegetni. A sors különös kedvezése volt Apa áthelyezése, mert akkor még zsenge emberismeretemmel képes lettem volna két évig várni rá, és csak azután verni a fejemet a falba. A főhadnagyról éppen eleget tudzs, hogy megértsd, milyen őszinte volt férjhez nem menési elhatározásom. ezek után jött - Jani. Nem állíthatom, hogy szépeket mondott, és azzal vett le a lábamról. Még egy ártatlan bókot sem kaptam tőle soha, se virágot, se éjjelizenét. Nem mondta, hogy nem tud nálam nélkül élni - talán ezért... És egyszer, persze otthon, a kapuban, se szó, se beszéd, csak megkérte a kezemet..." Beczássy Judit regénye végigkíséri Pirit életútján, az első világháború előtti években, míg révbe nem ér: férjhez megy ahhoz a bizonyos rokonszenves, komoly, fiatal mérnökhöz, aki - látszatra - még udvarlónak sem való. Ezt a regényét, melyet az ifjúságnak szánt, 1961. február 1-én fejezte be. És február 20-án meghalt. Bár nem volt fiatal, mégis váratlan és fájdalmas volt az elmúlása. Beczássy Judit tele volt derűvel és optimizmussal, szerette az életet és most már nincs többé. A beszédes ajkak elnémultak, a toll kihullott szorgalmas kezéből. A mély emberi együttérzés, a gyengék, szegények és elesettek iránt érzett mély rokonszenve írásainak alaphangja. Cikornyátlanul, világosan írt, közvetlen hangon, póz nélkül, teljes odaadással és felelősséggel. Emlékét és munkásságát megőrzik szép és maradandó értékű könyvei. A felszabadulás után három ifjúsági regénye jelent meg: a Marika, az Egyszer vagyok fiatal és ez a legújabb, életének utolsó műve, melyen szinte még érzik kezének melege, a Piri. Ebben jórészt a saját ifjúkorát írta meg. Aki ezt a könyvet elolvassa, közelebb jut hozzá és még jobban szívébe zárja.

Fehér Klára - Bezzeg ​az én időmben
"Bezzeg ​az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok." "Bezzeg..." - mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is. Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.

Erich Kästner - A ​két Lotti
Melyik ​gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása - erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.

Johanna Spyri - Heidi
Főhőse ​egy svájci kislány, aki a maga egyszerű jóságával, tiszta szívével nemcsak megállja helyét árvaságában, hanem szeretetével és életörömével valósággal megváltoztatja maga körül az embereket. A napsütötte havasi legelők ragyogásában, ahol szegénységgel, betegséggel, magánnyal küszködő emberek viselik nehéz sorsukat. Heidi embersége, bizalma és hite megteremti az erény és jóindulat szép rendjét. Az életszeretetnek és humanizmusnak ezt a kivételesen szép eposzát ma sem lehet meghatódás nélkül olvasni.

Gergely Márta - A ​mi lányunk
A ​regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.

Kertész Erzsébet - Szamóca-lányok
Kertész ​Erzsébetet elsősorban híres nőalakokról írott életrajzi regényei tették népszerűvé az ifjúság körében. A mai fiatal lányok jól ismerik és szeretik a Csíkos könyvek sorában megjelent műveit, de ma már kevesen juthatnak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent Kaland a Szamócában című regényéhez, amely nem történelmi személyekről, hanem kislányokról szólt. Ennek a nagy sikerű, vidám regénynek átdolgozott kiadását nyújtjuk most át a mai tizenéves lányoknak, akik sok mindenben magukra ismerhetnek, amikor a négy nyolcadik osztályt végzett jó barátnő első munkával töltött szünidejének krónikáját olvassák. Az otthonuktól először távol került kislányok a Balaton-parti Szamóca üdülőben már nemcsak a munka örömével ismerkednek, hanem a felnőttek világával is. Itt bontakozik első kamaszszerelmük, s itt teszi próbára kislányos hiúságukat az első csalódás. Kertész Erzsébet szórakoztató lányregényét Jurida Károly illusztrációi teszik még vonzóbbá.

Kertész Erzsébet - Vilma ​doktorasszony
A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Frances Hodgson Burnett - A ​titkos kert
A ​titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni - akár a megszelidített, csodálatos vadon.

André Dhotel - Ahová ​nem juthatunk el soha
Felejthetetlen ​emlék fákról, vízipókról, parti fövenyről, tengerről és kék égről, s ez az emlék erősebb az előkelő és gazdag környezetnél, amelyben Heléné él. Nevelőapja számára teljesen érthetetlen, miért szökik meg többször is a kislány, de az olvasó tudja, az emlék sarkallja, hogy megkeresse elveszett édesanyját és otthonát. Sok kaland, izgalmas viszontagság után, barátai segítségével ez végre sikerül is. A cselekményben gazdag, lírai hangvételű kis regény a "Pöttyös" sorozatban jelenik meg, Keserű Ilona művészi illusztrációival.

Veronica Robinson - A ​fogoly sziget
"A ​fogoly sziget" a Franciaország tőszomszédságában fekvő Jersey szigetre, amely az angol birodalomhoz tartozik, de a második világháború alatt a német fasiszták tartották megszállva. Veronica Robinson az itt élő fiatalok ellenállásával ismerteti meg az olvasót. A történet középpontjában Mary áll, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő és családja a németekkel barátkozik, és ezért iskolatársai elfordulnak tőle. Mary, hogy társai megbecsülését visszaszerezze, veszedelmes lépésre szánja el magát...