“Jelenleg egyre sürgetőbben igyekszünk kideríteni, hogy merre tart a világ, hisz mély átalakulás jeleit látjuk mindenütt az eszmék, az érzelmek, a stílusok, az intézmények világában. Sokan fájdalmasan tapasztalják, hogy zűrzavar támadt az éltükben” – írja Ortega y Gasset 1923-ban a spanyol Nyugatnak, a Revista de Occidentének első számában. Ugyanabban az évben jelent meg először könyv alakban a Korunk feladata is, melynek fejezetei eredetileg egyetemi előadásként hangzottak el, illetve újságcikként láttak napvilágot Madridban és Buenos Airesben. Ortega az adott válsághelyzetre általános bölcseleti keretben ad választ, s olyan témákra helyezi hangsúlyt, mint a nemzedéki felelősség,az egyéni jövőkép, a korral való szembenézés, a perspektíva, az élet és kultúra, illetve az élet és ráció viszonya. A spanyol filozófus vérbeli esszéket ír, melyekben – Szerb Antal megfogalmazásával – az értelem és az érzelem latin harmóniában egyensúlyozódik ki", s eltalálja “a helyes utat filozófia és líraközt”. Nem csoda, hogy immár nyolcvanéve nemzedékek sora merít az óceánon innen és túl Ortega felismeréseiből és gazdag példatárából. A Korunk feladata magyar fordításban először 1944-ben jelent meg, sajnos hiányos, gyatra változatban; most José Ortega y Gasset (1883-1955) válogatott műveinek sorozatában teljesen új fordításban, hiánytalanul adjuk közre a könyvet, sőt kiegészítjük a modern kiadásokban szereplő három terjedelmes függelékkel is. Az első kettő (A forradalmak alkonya, Einstein elmeletének történelmi jelentősége) szintén 1923-ban keletkezett, és a politika, illetve a tudomány területén mutatja ki a századelő nagy paradigma váltását. A harmadik az Előszó a német olvasókhoz címet viseli, és páratlan jelentűségű az ortegai életműben: valóságos szellemi önéletrajz, melyben Ortega a német filozófiához és Németországhoz fűzűdő viszonyát is elemzi, mégpedig 1934-ben. Az Előszó nem is jelent meg a szerző életében, mert oly “undorítónak találta az 1934-es müncheni eseményeket, hogy táviratilag megtiltotta a kiadását”.
Kapcsolódó könyvek
Woody Allen - Kész anarchia
Woody Allennek ez az első gyűjteménye három fantasztikus klasszikusa, a Na, ennyit erről, a Tollatlan jószág és a Mellékhatások óta. Ezúttal olyan könyvet sikerült írnia, amely nem csupán az emberi lét legalapvetőbb kérdéseit válaszolja meg, de a mű mérete is tökéletes ahhoz, hogy az asztal lába alá téve megakadályozzuk vele a bútordarab billegését.
„Pénteken felébredtem, és mivel az univerzum tágul, a szokásosnál hosszabb ideig tartott, amíg megtaláltam a köntösömet” – magyarázza a Pattanásig feszülten című, fizikáról szóló írásban. Az ihletett racionalitás egyéb szárnyalásaiban olyan szereplőkkel találkozunk, amilyeneket csak Allen tud kitalálni: Jasper Deeyobellel, Flanders Listcookatscal és a független filmmogullal, E. Coli Biggsszel, hogy csak néhányat említsünk. Akár a művészetről ír, akár a szexről, az ételekről vagy a bűnözésről („Pugh rendőr, amióta az eszét tudja. Apja hírhedt bankrabló volt, és Pugh csak úgy tudott vele időt tölteni, ha letartóztatta.”), ellenállhatatlanul humoros.
Az Ez a penna kiadó című írásban egy hollywoodi nagykutya ráakad a szerző könyvére egy kis, vidéki boltban, és szavaival e pompás kötetet is találóan jellemezhetjük: „Tulajdonképpen – mondja a producer – sose láttam még, hogy eladatlan példányokat alágyújtósként árulnak.” Woody Allen szerteágazó pályája komikusként, íróként és filmrendezőként immár több mint öt évtizedet ölel fel. Gyakran ír a New Yorkerbe, és – több más mű mellett – ő a fent említett, méltán nagy sikerű három kötet szerzője.
Kurt Vonnegut - Ördögcsapda
Kurt Vonnegut 12 olyan írását tartalmazza a gyűjtemény, amelyek még soha, sehol nem jelentek meg. Valamennyit áthatja a szerző erőszakkal szembeni kérlelhetetlen elutasítása éppúgy, mint lesújtó véleménye az emberiség pusztítás iránti olthatatlan szenvedélyéről.
Az Ördögcsapda mindent elmond a korról, amelyben élünk, ugyanakkor árnyaltabbá teszi Vonnegut portréját is. A novellákat olvasva és a könyvet illusztráló különös képzőművészeti alkotásokon eltöprengve jobban megismerjük az írót, a szülőt, a művészt, a humanistát.
Ismeretlen szerző - 303 magyar filmszínész
Többek közt: Agárdy Gábor, Ajtay Andor, Alfonzó, Andorai Péter, Bács Ferenc, Bajor Gizi, Balázsovits Lajos, Bánky Vilma, Bársony Rózsi, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Bujtor István, Czinkóczi Zsuzsa, Csákányi László, Csortos Gyula, Darvas Iván, Darvas Lili, Derzsi János, Domján Edit, Esztergályos Cecília, Feleki Kamill, Ferrari Violetta, Gaál Franciska, Gábor Miklós, Gálffi László, Garas Dezső, Gáti Kati, Gobbi Hilda, Gózon Gyula, Görbe János, Gyabronka József, Halász Péter, Haumann Péter, Hollósi Frigyes, Horváth Tivadar, Inke László, Jávor Pál, Kabos Gyula, Kabos László, Karády Katalin, Kaszás Attila, Keres Emil, Kibédi Ervin, Koletár Kálmán, Koltai Róbert, Kozák András, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán, Lugosi Béla, Mácsai Pál, Madaras József, Major Tamás, Márkus László, Németh Marika, Oszter Sándor, Őze Lajos, Páger Antal, Patkós Irma, Pogány Judit, Putty Lia, Rajz János, Reviczky Gábor, Ruttkai Éva, Sáfár Anikó, Schütz Ila, Sinkovits Imre, Somlay Artúr, Soós Imre, Sulyok Mária, Szacsvay László, Szellay Alice, Szőke Szakáll, Torday Teri, Tóth Orsolya, Törőcsik Mari, Törzs Jenő, Venczel Vera, Zenthe Ferenc
Török András - Szálasi álarc nélkül
Az 1941-ben megjelent kritikus hangvételű párttörténeti dokumentum a NAP (Nemzet Akaratának Pártja) 3. számú tagsági igazolványának tulajdonosa szemével nyújt objektív bepillantást a mozgalom ötéves munkájába. A szerző többek között a "Kitartás!" köszöntés bevezetésével és az "Új Magyar Munkás" című lap megalapításával írta be magát a Hungarista Mozgalmak magyarországi történetébe. A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom históriája iránt érdeklődők számára a most megjelent reprint kötet egy alapmunka.
Mihail Bulgakov - Acéltorok
Mikor Mihail Bulgakov elbeszéléseit, tárcanovelláit és karcolatait gyűjtöttük egy kötetbe, arra törekedtünk, hogy az 1989-es, ötkötetes orosz kiadás alapján, ahol szükséges, visszaállítsuk az elbeszélések teljes szövegét, illetve az Egy fiatal orvos feljegyzései című ciklus esetében a novellák sorrendjét. Kötetünk új fordításokat is tartalmaz, amelyeket a tartalomjegyzékben csillaggal jelöltünk. Mindennek eredményeként az Acéltorok című kötetben most jelenik meg először magyarul Mihail Bulgakovnak az 1920-as években íródott összes elbeszélése. A tárcanovellákból és a karcolatokból csupán válogatást közlünk, mivel egyrészt mind a mai napig nincsenek összegyűjtve a különféle álneveken és a különféle újságokban megjelent feuilletonok, másfelől pedig a válogatást meghatározta az írások minősége is, hiszen Bulgakov a szó szoros értelmében megélhetési célból alkotta ezeket a műveket.Bulgakov elbeszélései és kisebb írásai a nagy regények és a színművek árnyékában sem Oroszországban, sem nálunk nem kaptak elegendő figyelmet. Ugyanakkor olyan elbeszélések, mint a magyarul most először megjelenő Rajtaütés vagy Kínai történet felveszik a versenyt a kor legkiválóbb novelláival, mivel rendkívül hitelesen, nagy lélektani pontossággal teremtik meg a kor atmoszféráját, s irányítják rá a figyelmet a forradalom és a polgárháború okozta traumákra. Szatirikus írásai pedig az 1920-as évek orosz szatirikus prózájának egyedülálló darabjai, mivel a személyiség és a valódi értékek védelme nevében leplezik le és teszik nevetségessé a beköszöntő személytelenség és sematizmus korszakát.
Alfred Jarry - Az Übük
"Akkoron Übü papa
az hátulját pirosra vakará,
miért is az ángliusok
Segszpirnek nevezték vala el,
és e néven több gyönyörűséges
tragyődiát hagya reánk."
Alfred Jarry - Übü király / A láncra vert Übü
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hajnóczy Péter - A fűtő / M / A halál kilovagolt Perzsiából / Jézus menyasszonya / Hátrahagyott írások
Ez a kötet Hajnóczy Péter minden megjelent könyvének anyagát tartalmazza a megjelenés sorrendjében. A kötet végén Hátrahagyott írások címmel összegyűjtöttük a még az író életében folyóiratközlésre elfogadott, de javarészt már posztumuszként megjelent műveket, és ezt kiegészítjük egy válogatással azokból a kiadatlan kéziratokból, amelyeket annak idején az író maga is közlésre szánt. A korai írásokból közöljük például azokat, melyeket "kész" műnek tekintett, de kötetei kiadása idején már túljutott a stíluskorszakon (az automatikus íráson) aminek jegyében megírta őket.
Tehát ez a könyv az írói életmű teljesnek tekinthető gyűjteménye.
G. K. Chesterton - A józan ész nevében
„…Egyik erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. Mivel nem hisznek a megosztásban, nem maradhatnak megosztva. Mivel csak az egyesülésben hisznek, maguk is egyesülni fognak. Egyikük ezt jelenleg szolidaritásnak hívja, a másik konszolidációnak. Úgy tűnik, csak addig kell várnunk, míg mindkét szörnyeteg megtanulja konszolidaritásnak mondani. De bárhogy is nevezik, afelől nem lesz semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. Egyre mozdulatlanabb és megszokottabb lesz. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz.
Ha bármi kikövetkeztethető a történelemből és az emberi természetből, tökéletesen biztos, hogy a zsarnokság egyre zsarnokibb lesz, és hogy az árucikkek egyre silányabbak lesznek. A magánügyek immár a legrosszabb értelemben közösek, vagyis személytelenek és embertelenek. A közügyek már a legrosszabb értelemben magánüggyé váltak, vagyis rejtélyesek, titkosak és túlnyomórészt korruptak. Az újfajta üzleti hatalom mindent egyesíteni fog, s ezzel minden olyan igyekezetet aláás, amely egy jobb világra irányul.”
G. K. Chesterton - Eretnekek
"Semmi sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia" szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene... Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van... Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: "remélem, nagyon eretnek vagyok", aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, "eretnekség" nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, "ortodoxia" nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek. Mindez valamit jelent, pontosabban: egyetlen valamit. Azt jelenti, hogy az emberek nem sokat törődnek azzal, vajon filozófiai szempontból igazuk van-e. Hiszen nyilvánvaló, hogy az embernek őrültnek kéne nyilvánítania magát, mielőtt magát eretneknek nyilvánítja..." [forrás: http://hu.wikiquote.org/wiki/Gilbert_Keith_Chesterton#Eretnekek_.281905.29]
G. K. Chesterton - Önéletrajz
Az író, költő, folyóirat-szerkesztő és kritikus Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) kiemelkedően gazdag életműve mintegy száz kötet. Az Önéletrajz utolsó befejezett munkája, s közvetlenül halála előtt jelent meg. A különféle lexikonok és monográfiák általában a sértetlenül megőrzött gyermeki hit tanúbizonyságának emlegetik, egyszersmind lényeges irodalomtörténeti forrásnak minősítve. Mindkét állítás igaz, ám a legtalálóbban egyik angliai kiadója fogalmaz, magánlevelében azt írva, hogy az Önéletrajz Chesterton összes műve közül a legjobb - és a leghasznosabb. Hasznossága természetesen spirituális, s ez mindennél pontosabban jellemzi a szerzőt.
Stephen Davis - Jim Morrison élete, halála, legendája
Ahányan ismerték, ahányan csak találkoztak vele, annyian látták másnak. Okozhatták ezt módosult tudatállapotai, krónikus identitás-zavara, amelyet az ide-oda vezényelt katonacsaládban töltött gyermekkor a rock-sztárság és a költői elhivatottság közti konfliktusai, a testi, lelki, szellemi örömök mértéktelen, egy idő után már befogadhatatlan habzsolása, továbbá az establishment-ellenes korszellem és végül, de nem utolsósorban, szerepjátékai váltottak ki. Kemény rocker, öreg bluesman, Dionüszosz és Apolló egy személyben, mélydéli konzervatív amerikai és pimasz lázadó, indián sámán, James Dean és Dean Moriarty reinkarnációja, Nietzsche és Rimbaud életművének folytatója. Melyik volt az igazi James Douglas Morrison? Talán mindegyik, talán egyik sem.
Niederhauser Emil - Szvák Gyula - A Romanovok
Egy több mint háromszáz éven át megszakítás nélkül uralkodó dinasztia története minden korban figyelmet érdemel. Hát még akkor, ha egy nagy birodalom élén áll, amely a világ sorsát és az egyetemes fejlődést hatékonyan képes befolyásolni, gátolni vagy előmozdítani, hiszen a földkerekség egyhatodán terpeszkedik. Az 1613-tól 1917-ig regnáló Romanovok nem voltak se rosszabbak, se jobbak, se műveltebbek, se kulturálatlanabbak, se tehetségesebbek, se tehetségtelenebbek, mint koronás kollégáik a világtörténelem forgószínpadán.
Tizennyolcan uralkodtak ez idő alatt: többségük vagy jelentéktelen, vagy léha, vagy bornírt despota volt. Azért néhány jelentős személyiséget is adtak a történelemnek: I. Péter és II. Katalin nem érdemtelenül kapta meg a "Nagy" előnevet, de Alekszej Mihajlovicsot, I. és II. Sándort is jelentékeny államférfiként tartjuk számon. Uralkodásuk az orosz történelem addigi legnagyobb anarchiájából nő ki, és abba is torkollik. Azalatt azonban egy periferiális országból világbirodalmat kovácsoltak. Tűzzel-vassal.
Mihail Bulgakov - Guruló lakótér
"Bulgakov könnyen dolgozott, s ez mindenkit elbűvölt. Ugyanaz a könnyedség volt ez, amellyel az ifjú Csehov bármilyen elébe tett tárgyról novellát tudott írni: tintatartóról, kócos kisfiúról, eltört palackról - írja Bulgakov-tanulmányában Konsztantyin Pausztovszkij. - Ilyen könnyű kézzel, gondtalanul dolgozott Bulgakov a Gudok (Gőzsíp) szerkesztőségében is azokban az emlékezetes időkben, amikor Ilffel és Petrovval az élen a »negyedik oldalon« tevékenykedett egy csúfondáros fiatalokból álló kompánia... Akkortájt Bulgakov gyakran bejött hozzánk a Na posztu (A vártán) című tengerész- és folyami újság szerkesztőségébe, amely szomszédos volt a Gudok-éval. Átadták neki valamiféle kikötőparancsnok vagy kazánfűtő levelét. Bulgakov beleolvasott, vidám tűz gyulladt ki a szemében, leült a gépírónő mellé, és tíz-tizenöt perc alatt olyan tárcát diktált, hogy a szerkesztő az oldalát fogta, a munkatársak pedig az asztalra borultak a nevetéstől."
Kötetünkben ezekből a húszas években keletkezett tárcákból, krokikból, humoros-szatirikus írásokból nyújtunk át olvasóinknak egy csokorra valót.
Mihail Bulgakov - Kakasmintás törülköző
Mihail Bulgakov 1891-ben született Kijevben. 1916-ban orvosi diplomát szerzett, majd kétéves vidéki orvosi gyakorlat után az írói pályát választja. Az Egy fiatal orvos fejlegyzései cím alatt szereplő elbeszélései a kezdő orvos falusi élményeinek lírai tükre. A húszas évek közepén napvilágot látott két kisregénye, az Ördögösdi és a Végzetes tojások az írói életmű lényeges jegyét mutatják fel: a groteszk és a fantasztikus elemek iránti fogékonyságot. Az inkább regény- és drámaíróként ismert Bulgakov kötetünkben szereplő rövidebb lélegzetű írásai is bizonyítják: az 1940-ben elhunyt alkotót méltó hely illeti meg a huszadik század legnagyobb írói között.
Mihail Bulgakov - Képmutatók cselszövése
Bulgakov drámája a leszámolásokról, ármánykodásokról, kis haszonlesésekről, erkölcstelenségről, beárulásokról, hazugságokról szól, az abszolutista hatalomról, amely határt nem ismerő szinten tesz félre embereket, csak azért, mert azok olykor megkövetelnek valamit a jó ügy elvégzéséhez. Csak azért, mert a művészetet szentnek és sérthetetlennek tartják, csak azért, mert elszánt fanatikusok, akik görcsösen ragaszkodnak a szakmájukhoz, az önmegvalósításukhoz. De sajnos figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az abszolutizmussal szembeni párharc a művész számára elveszett játszma. Ezt írta meg Bulgakov Molière életének történetében.
Akutagava Rjúnoszuke - A vihar kapujában
Akutagava a huszadik század elején kibontakozó modern japán irodalom ún. „intellektuális iskolájához” tartozik. Ez az irányzat a francia naturalizmust kívánja ötvözni a japán hagyománnyal: kedveli a történelmi tárgyakat, lelki folyamatok csaknem hûvös elemzését nyújtja, szûkíti a témavilágot, de aggályosan ügyel az elbeszélés szerkezetére, technikáira és stílusára. Akutagava inkább talál, mintsem kitalál; soha nem elégszik meg egy-egy esemény történelmi jelentõségének ábrázolásával, hanem keresi a különös, furcsa, néha egyenesen valószínûtlen, sõt valószerûtlen helyzeteket. Mester az emberi természet ellentmondásos, olykor démoni vonásainak ábrázolásában. „Mindaz, amit hátrahagyok: négyszáz négyszögöl telek, egy ház, mûveim szerzõi joga, és kétezer yen megtakarított pénz” – mondta az író halála elõtt. Mondjuk mi így: néhány bámulatos elbeszélés, néhány gyöngyszem, amely megmentheti a feledéstõl. Akutagava Rjúnoszuke 1892-ben született Tokióban. Édesanyján néhány hónappal késõbb az elmebetegség jelei mutatkoznak, úgyhogy attól fogva a fiút az apa, Toshizo Niiharu, a sógor házában kívánja neveltetni. Akutagava egyetemi tanulmányai után angoltanárként helyezkedik el, 1918-ban kötött házasságából három gyerek születik. Az író rövid életében versek és esszék mellett mintegy 150 rövid történetet, elbeszélést publikál; a Bozótmélyben és A vihar kapujában címû novellákból készítette világhírû filmjét 1954-ben Akira Kuroszava. Akutagava 1927-ben hunyt el: önként távozott az életbõl. Kötetünk a nagy japán író tizenöt novelláját tartalmazza, a magyar kiadások közt elõször idõrendi sorrendben. Az eddigi köteteket négy új fordítással, életrajzi táblázattal, irodalomjegyzékkel, és a fordítókról adott rövid tájékoztatással egészítettük ki.
Lőwy Árpád - Pajzán Múzsa
Jelentem mindenkinek, akik az irodalmat, a verseket szeretik, hogy Lőwy Árpád újra él! Műveinek felkutatása és e könyvben megjelenő eddigi legteljesebb válogatása kelti életre, s a tartalmi aktualitások - közel száz év távlatában - tartják életben őt. Ezzel párosult szabadszájúság, szókimondás, pikáns erotika sosem obszcén, vagy pornográf, azzal együtt, hogy könnyedsége ellenére alaposan megmondja, kimondja és odamondja véleményét, vagy talán a mi véleményünket is. Száz év alatt mit sem változott a világ. Döbbenetes ez a hasonlóság. A protekció, a főnöki seggnyalás, a szerelem, a barátság, a megcsalás, a házasság, a férj-feleség probléma, a napi politika kimeríthetetlen tárháza az ő költészetének. Kevés költő van akit a "frivol-múzsa" csókolt valagon! Lőwy az egyik. A nagy és cuppanós puszi azon a tájon olyan pszichikai "degenerációt" váltott ki, hogy többé már csak görbe tükrön keresztül láttatta velünk a világot, amely a látszat szerint a feje tetejére állt, pedig ekkor van talpon, ekkor igaz. Lőwy vidám, derűs életszemlélete, a tragikomikummal, iróniával, szabadszájúsággal mixelve emeli őt a nagy nevettetők közé, mindennapi életünk nagy bohócává, kabarészerzőjévé, Asztaltársaságok központjának ma is élő viccmesélőjévé. Könnyű műfajt ajánlunk önöknek. Olyan verseket, melyeket baráti beszélgetésekkor, asztaltársaságok mulattatásakor elő kell venni, hogy végre az emberi kapcsolatokban újra eluralkodhasson az egymásra figyelés, a törődés, az a polgári életforma, amikor még az emberek összejártak. Lőwy Árpádot "hivatalból" nem illik szeretni, költészetét finnyáskodva affektálni ildomos, ezért őt mindenki szereti, aki ismeri; még azok is, akik nyilatkozataikban ugyan elítélik, és fanyalogva kijelentik "nem irodalom" de többnyire az ő könyvespolcukon is - persze eldugva - ott bújik egy-egy Lőwy kötet. A könyvtárak polcairól általában hiányzik, a rajongók egyszerűen ellopják. Újat rendelni nem tudnak, mert nem lehet kapni, hiszen az 1919-es első kiadást követően csak kétszer és igen kis példányszámban került az olvasókhoz. Ilyen, - "csak a kiválasztottaknak jutó" - kötet a jelenlegi is, Lőwy Árpád verseinek eddigi legteljesebb kiadása, amely az eredeti kéziratok felhasználásával készült. Jó szívvel ajánlom a kötetet az Olvasók kegyeibe! Forgassák és idézzék! Figyeljék a világot azon a szemüvegen keresztül, amelyet a költő biggyeszt az orrunkra! Rájönnek majd, hogy a világ szép, az emberek jók, az élet álom, s amikor meg leveszik azt látják, hogy a világ rút, az emberek rosszak, az élet szomorú valóság. Ekkor gyorsan tegyék vissza, mert olykor-olykor kell egy kis optikai csalódás! /Mihály Illés - Lőwy újkori tisztelője/
Sánta Ferenc - Téli virágzás
Sánta első novelláskötete a népballadák modorában mutatja be a hétköznapok hőseit, akik igyekeznek méltósággal viselni a szegénység és a mindennapok megpróbáltatásait, sőt, néha képesek humorral átvészelni a nehézségeket.
Vágvölgyi B. András - Tarantino mozija
Kultfők. Kihagyhatatlanok és öntörvényűek. Nekik szenteljük ezt a sorozatot. Nyitófiguránk nem véletlenül QT...
1994 májusában a Ponyvaregény a Cannes-i Fesztiválon elhódította az Aranypálmát, amerikai- és világforgalmazása után jócskán megváltoztatta a széles nagyközönség viszonyát a mozihoz. Előtte egy, utána két filmet csinált, a Jackie Brownt és a Kill Billt. E könyv erről szól.