A ​snagovi foglyok Nagy ​Imre és társai Romániában / Iratok

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Bernd Krewer - A ​csülkös vad utánkeresése
A ​kötet az elejtett állat felkutatásának módszerével ismerteti meg az vadászni vágyó olvasót.

Jung Chang - Vadhattyúk
A ​Vadhattyúk - a huszadik századi lidérces kínai történelem három asszony sorsában elmesélve. Memoár és családtörténet: háromnemzedéknyi nagycsalád históriája. A szerző nagyanyja életének elbeszélésével kezdi, aki egy kínai hadúr ágyasa volt, majd egy bölcs és türelmes mandzsu orvoshoz ment feleségül, anyja történetével folytatja, aki a hívő kommunisták generációjához tartozott, s végigjárta a lelkesedés, a gyötrődés, majd a meggyötretés és a végső kiábrándulás stációit. Férjével, a hajlíthatatlan kommunistával ellentétben ő túléli azt a temérdek iszonyatot, amit a kínai szocializmus és a kulturális forradalom még a pártelit tagjai számára is tartogatott. Az író pedig fiatal leányként maga is megtapasztalja, mit jelent vörösgárdistaként felvonulni Pekingben, mint "bírálati gyűlés"-en társainak céltáblája lenni, vagy "mezítlábas doktor"-ként falura menni... Mao Ce-tungnak sikerült a valóságban túlszárnyalnia Orwell fantáziáját: az a tömény borzalom, amit a kommunizmust a keleti despotizmussal ötvöző Mao a föld lakosságának egynegyedére zúdított, páratlan a történelemben. A világ egyik legrégebbi kultúrájának emlékeit majdnem teljesen megsemmisítette, a hatalmas országot egyetlen összefüggő, sajátosan kínai lágerré alakította. Arról a Kínáról, amely itt az olvasó elé tárul, még csak sejtelme sem lehetett senki külföldinek, sem szorgalmas újságolvasónak, sme másnak, de talán még a szakembernek is csak módjával. Chang könyve, mondhatni, hosszan elnyújtott kiáltása, immár nem a mélységből, hanem a mélységről - a vérrel festett írásjegyes, Maót dicsőítő vörösgárdista-zsebkendőről, a gondolatellenőrzés legrafináltabb formáiról, s nemkülönben arról, hogy embernek maradni és szeretni igenis lehetséges a pokol legmélyebb bugyrában is! A Vadhattyúk - szenvedések láncolata és apró, ritka örömök, kiszolgáltatottság és lélegzetelállító bátorság, megaláztatások és lelkierő. Hihetetlen, de hiteles történetek, személyes élményből fakadók, vagy hallottak, hol érzelmesek, hol szikárak. "Nyugodt és mértéktartó kínai történelem, de sikerkönyvként olvastatja magát. Egyszerűen letehetetlen." - írja a könyvről egyik amerikai kritikusa. A Vadhattyúk valóban világsiker: eddig huszonöt nyelvre fordították le, Angliában elnyerte Az Év Könyve díjat, és csak a papírfedeles kiadásból egymillió példány fogyott.

Baráth Magdolna - Feitl István - Lehallgatott ​kihallgatások
Ez ​az első alkalom, hogy magyar könyvkiadó lehallgatási hanganyagot tesz közzé: az olvasó a Rákosi Mátyás és Gerő Ernő 1962-es kihallgatásáról készült magnófelvételt kapja most kézhez. A két rettegett alakot Aczél György és Nógrádi Sándor faggatta a koncepciós perekben vitt szerepükről és felelősségükről. Mindketten igyekeztek tagadni. A helyenként indulatos, éles szóváltásokkal tarkított párbeszéd egyedülálló módon elevenít fel egy korszakot, amit semmilyen írott dokumentum, hivatalos film vagy hanganyag nem tud ilyen élő közvetlenséggel visszaadni. A jelen kötet abban különbözik a megszokott dokumentumkötetektől, hogy ez alkalommal szalagos magnón felvett hanganyag digitalizált változatát adjuk az olvasó kezébe. A hanganyag a Magyar Országos Levéltár, jelenlegi nevén Magyar Nemzeti Levéltár birtokában van. A leírt szöveg a hanganyag megértésének megkönnyítésére és a jegyzetanyag elhelyezésére korlátozódik. Az utószó célja az ötvenes évek elején lezajlott koncepciós perek felelőseinek illetve a felelősség megállapítása nem mindennapi történetének, mint háttérnek a bemutatása az 1953 és 1963 között években.

Szentesi Zöldi László - Vörösterror ​Szolnokon
A ​marxista történetírás máig ható bűne, hogy rendkívül féloldalasan mutatta be a Tanácsköztársaság időszakát: a fehérterrorról bőséggel találunk adatokat, tanulmányokat, de a közvetlen kiváltó okot, a vörösterrort, vagyis a Lenin-fiúk gyilkosságait teljesen elhallgatták. Kun Béla, Szamuely Tibor és a többi kommunista politikus az esztelen erőszakot addig nem ismert módszerekkel szabadította a háború következményeitől egyébként is szenvedő Magyarországra. Szentesi Zöldi László a vörösterror egyik kevéssé feltárt, de annál jellemzőbb epizódját, az 1919. május 3-4-i szolnoki mészárlás részleteit mutatja be az olvasóknak. A Tisza-parti város fekete krónikáját saját nagyapjának naplórészleteivel egészítette ki: Bíró Dezső tizennégy éves korában maga is átélte a szolnoki borzalmakat. A Vörösterror Szolnokon a történeti monográfia és a családi krónika különös egyvelegeként hűen számol be a magyar történelem sokáig eltitkolt fejezetéről.

Biagio Russo - Istenek ​rabszolgái
Darwin ​tévedett volna? Lehet, hogy mégsem a Neander-völgyi ősembertől származunk? Lebilincselően érdekes könyv az emberiség eredetéről. Az olasz szerző a sumer-akkád szövegek elemzéséből kiindulva lenyűgöző tárgyi ismerettel cáfolja a darwini elméletet, a _Biblia_ történeteiről bebizonyítja, hogy már évezredekkel korábban is ismerték őket... Lehet, hogy az evolúciós elmélet hiányzó láncszeme, a minőségi ugrás nem földi lények beavatkozásának következménye? Biagio Russo neves tudósoktól származó dokumentumok mellett az eredeti, agyagtáblára írt sumer írásokat is tanulmányozta. A könyv végigvezeti az olvasót az izgalmas nyomozások, kutatások állomásain. Az utolsó két fejezetben megtudhatjuk, hogyan teremtették a primitív embert, aki lényegében dolgos és szófogadó volt - az "Istenek rabszolgája".

Vlagyimir Bukovszkij - A ​moszkvai per
1993-ban ​Borisz Jelcin keresetet nyújtott be a szovjet alkotmánybíróságra Gorbacsov és társai ellen. Tanúnak, szakértőnek több, lágert megjárt „disszidenst” kért föl, többek közt az akkor már rég száműzetésben élő Vlagyimir Bukovszkijt, akit 1976-ban fosztottak meg állampolgárságától és cseréltek ki Louis Corvalánra, a Chilei Kommunista Párt főtitkárára. Bukovszkij azt szabta feltételül, hogy hozzáférhessen a KGB archívumához. A szerző A moszkvai perben nem is annyira a furcsa per történetét tárgyalja (amelyben a vádlók és a vádlottak is a szovjet államhatalom legfelső köreihez tartoztak), hanem páratlan gazdagságú titkos anyagot ismertet. Az iratokból ugyanis többek közt kiderül, hogy az európai (sőt az amerikai és még a japán) szociáldemokrata pártok milyen szorosan együttműködtek a szovjet vezetéssel. A KGB mindenkivel együttműködött: Bruno Kreiskyvel, Willy Brandttal, Kalevi Sorsával, Togliattival, és még sok más, ma is köztiszteletben álló nyugati személyiséggel. Az „enyhülés” politikáját Moszkvában találták ki és onnan is vezényelték. Miután a nagy európai és amerikai napilapok, folyóiratok stb. vonakodtak elfogadni a per kapcsán összegyűjtött dokumentumokat, Bukovszkij úgy döntött, hogy megjelenteti őket könyvben. Akit a 60-as, 70-es, 80-as évek, az „Ostpolitik”, az „enyhülés”, majd a „glasznoszty” és a „peresztrojka” érdekel, annak számára A moszkvai per megkerülhetetlen alapmű.

Marschalkó Lajos - Kik ​árulták el 1918-ban Magyarországot?
A ​kiváló jobboldali újságíró nagy sikerű műve a trianoni országcsonkítás és az 1919-es patkánylázadást előkészítő hazaárulás történetét ismerteti, miközben a szerző megfeledkezik a hazaárulók tettének és másságának kötelező tiszteletéről és utódaik, elvtársaik érzékenységéről.

Szente Zoltán - Magyarok ​a Gulag-szigeteken
Magyar ​kényszermunkások és politikai rabok a Szovjetunióban a II. világháború után. - A névsoron kik voltak rajta? - Azok, akiket elvittek, minket. - Az eredeti névsorra miért írták fel magukat? - Volt egy csoportvezető, egy illető, akinél azt megtalálták. Az a valaki elárulta azt az illetőt Tésen, és a süket Gyuri megmutatta azt a papírt, hogy igenis ezek. Ugye fel volt írva a nevünk, hogy ebben a brigádban vagyunk. Aztán jöttek és összeszedtek bennünket. - Mi erre nem is gondoltunk egyen se, mert én is ha itt vagyok, azt mondom a gyereknek, hogy menj a büdös francba, mondd azt, hogy Győrben vagyok, nem megyek föl, nincs hiba, mert a haverom, a Miska, akivel együtt voltunk, annak nem kellett ott tölteni 9 évet, az nem jött el, annak volt esze ahhoz, meg az apjának. Az apja fogságban volt a Miskának, ő már tudta, hogy mi a helyzet, de pillanatnyilag én sem kapcsoltam, hogy mit csináljak. Ugye rosszat nem csináltam, nyugodtan mentem, hát mondom, ebből mi a lócsöcs hiba lehet? Még a Tanácsháztól is le tudtam volna lépni, hát mondom, bent voltak a ruszkik Esztergán. Tulajdonképpen a J. Gyula bácsitól gyüttek, annak az apjától kértek egy borjút, ha ő adott volna egy borjút, akkor mi nem kerültünk volna a GULÁG-ra.

Ryszard Kapuściński - A ​birodalom
A ​birodalom című könyvében a Szovjetunió felbomlásának történetét dolgozta fel. [...]

Miklósi Károly - Málenkíj ​robot 1945-1947
A ​„málenkíj robot” (magyarul kis munka) a II. világháború utáni Szovjetunióbeli kényszermunka szokásos magyarországi elnevezése. A kárpát-medencei szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett. A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek, és vittek el magyar civil embereket. A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsára gyűjtötték össze és hurcolták el az elsősorban német nevű férfiakat 17-től 45 éves korig és a nőket 18-tól 30 éves korig. A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa értelmében: „(...) elrendelem az összes német származású munkaképes személy mozgósítását. 1. Minden német származású munkaképes személy mozgósítandó és jelentkezni tartozik, a férfiak 17-évtől, a nők 18-30 éves korig. (...) 5. Mindazok, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, a háborús törvények szerint felelősségre vonatnak – hadbíróság fog felettük ítélni. Ugyancsak szigorú megtorlásban részesülnek a családtagjaik és a bűntársaik is...” Ezeknél a kényszerítő eseményeknél az orosz katonák a civilek megnyugtatásaként ismételgették a _málenkaja rabota_ orosz kifejezést, amely a magyar nyelvben málenkíj robot néven rögzült. Azt próbálták vele elérni, hogy a civilek megnyugodjanak, csak kis munkáról van szó, a munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség. A 2002-ig föllelt dokumentumok és a túlélők tájékoztatása alapján 1862 helységből 101686 férfit, 29212 nőt, összesen 130898 személyt hurcoltak el málenkíj robotra. A „kis munka” valójában kemény fizikai munkát jelentett (romeltakarítás, építkezés, bányászat), amelyre módszeresen válogattak össze férfiakat és nőket egyaránt, akik aztán akár öt évig is kényszermunkát végeztek valamelyik szovjet iparvidéken. Az elhurcoltakról az itthon maradottak csak elvétve jutottak információhoz. Legalább az egyharmaduk odaveszett. A hazatérők a kommunista magyar kormányoktól semmiféle segítséget sem kaptak, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve. A téma a szocializmus idején tabu volt, csak a kilencvenes évektől kapott nyilvánosságot, a részletek feltárása mind a mai napig tart. A málenkíj robot a zsidónak minősített magyarok kiirtása és a 2. magyar hadsereg don-kanyari pusztulása mellett a II. világháború három legnagyobb magyar tragédiájának egyike. A Málenkíj robot 1945–1947 című kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a II. világháború történetével kapcsolatos ismereteiket a málenkíj robotra való elhurcolással, annak körülményeivel és módjával is ki kívánják egészíteni és erről is megfelelően szeretnének informálódni.

Dadányi Miklósné - Az ​álmok szertefoszlanak
„Szép, ​napsugaras leányság után 1944-ben kezdődött életem kálváriája" - írja Dadányi Miklósné az unokáinak szánt és eddig az íróasztalban őrzött visszaemlékezéseiben. A mintegy tíz évet felölelő írás egy család odisszeája: ostrom és kitelepítések több felvonásban. A megpróbáltatások krónikáját a nagymama sok humorral, melegséggel, bölcsességgel, szeretettel adja át a következő nemzedéknek. „A mélységből, ahová a sors taszított, kitartó erővel kapaszkodtunk felfelé, és ha nem is a csúcsról, de a lankás domboldalról tekintettünk vissza. A csúcsra már nem is vágyódtunk, hisz annak megmászásához gyengék és fáradtak voltunk, de ez a fel- és letekintés a kiegyensúlyozottság érzetét adta nekünk."

Ismeretlen szerző - Testamentum
"A ​zene megvilágosítja az embert, és megadja neki az utolsó remény esélyét - ezt még a hóhérnak is beillő Sztálin is tudta." Ezt az orosz zeneszerző, Dmitrij Sosztakovics mondta, akit az 1920-as években komponált első zeneművei alapján avantgárd csodagyereknek tartottak. Ám ez a rendkívüli képesség egy évtizeddel később, Sztálin totalitárius uralma alatt már tehertételnek bizonyult, hiszen e rendszer meglehetősen kiszámíthatatlanul viszonyult a művészekhez és a művészetekhez. Solomon Volkov - Sosztakovics 1979-ben Testamentum címen magyarul is megjelent, sokat vitatott emlékiratainak társszerzője - leírja, hogyan hatott ez a halálos bizonytalanság a zeneszerző életére és munkásságára. Solomon Volkov, a szovjet-orosz kultúra szaktekintélye felfedi az olvasó előtt a Sosztakovicsban rejlő "szent őrültet": aki az igazság kimondásával mert ellenszegülni a hatalmasoknak. Könyvében bemutatja Sosztakovics harcát azért, hogy zenéjében hű maradhasson önmagához, és miként fokozta ezt a küzdelmet Sztálin, aki az egyik pillanatban betiltatta műveit, míg a másikban bátorította az alkotásra. Volkov felfedi, hogy Sosztakovics kortársai közül néhányan - többek között Mandelstam, Mihail Bulgakov és Borisz Paszternak - áldozatul estek Sztálin taktikázásának, és maga Sosztakovics is alig kerülte el ezt a sorsot. Emellett feltárja azt a pszichológiai árat, amelyet a zeneszerző egyes szerint öncélú zárkózottságának, más szerint jogosan védelmezett egyéniségének köszönhetően fizetett. A jelen kötet a huszadik század egyik legnagyobb zeneszerzője és a hírhedt zsarnok közötti kapcsolat újszerű leírása.

Hungaricus - Az ​1956-os felkelés okairól és tanulságairól
Amikor ​kézbe veszi e kötetet, Igen Tisztelt Reménybeli Olvasóm, s azon tűnődik, megvásárolja-e, kötelességem figyelmeztetni Önt tettének esetleges kockázatára: e könyvecskének ugyanis nem csupán a megírását, hanem terjesztését is bűncselekménynek minősítette a Legfelsőbb Bíróság, éppen harminc esztendővel ezelőtt. Sőt elrendelte az akkor még csak néhány tucat példányban stencilezett gépirat minden fellelhető példányának megsemmisítését is. S ez az ítélet változatlanul érvényben van... Ön most emberi jogait gyakorolja, mikor bűnös könyveket is beszerez s otthonában őriz, de a történelem ördöge nem alszik, s ami ma jog, holnap ismét bűnné minősülhet vissza. Ha tehát megveszi e csaknem harminchárom éves röpiratot, adott esetben legalábbis társtettessé válhat legalább egy bűncselekmény elkövetésében - "izgatásra alkalmas anyagok tárolásában, terjesztésében". Ha Ön e kockázatot vállalja, mert bízik a jövőben (én is reménykedem), akkor fogadja meg hálás szívvel kínált tanácsomat: amennyiben mégis beütne egy esetleges "visszarendeződés", azonnal szabaduljon meg e könyvecskétől. Vagy ha elég bátor, rejtse el a kötetet biztos helyre, s egy idő múlva újra előveheti. Magyarországon az eddigi tapasztalatok szerint nagyjából húsz-harminc év kell ahhoz, hogy a börtönnel tiltott könyvek legálissá lényegüljenek át vagy vissza. Dantonnal szólva merészséget, tovább reménységet és a biztonság kedvéért még hosszú életet is kíván Önnek a szerző.

Molnár Attila Károly - Polányi ​Mihály
Polányi ​a magyar tudósemigráció egyik legtekervényesebb életpályáját járta be. Először orvosi tanulmányokat folytatott, majd fizikai kémiával foglalkozott. Németországról, ill. a Szovjetunióról szerzett tapasztalatai azonban egyre inkább kora társadalmi és politikai problémái, "válságai" felé fordították figyelmét: természettudósból "philosophe" lett.Mint nemzedéke sok más tagját, őt is elsősorban az érdekelte, miként történhetett meg számos európai ország totalitáriussá válása; miért támogatták az értelmiségiek azokat a mozgalmakat, amelyek felszámolták szabadságukat stb. Írásaiban (melyek zöme vitacikk, előadás) elsősorban a marxizmussal és a pozitivizmussal, ill. képviselőivel polemizál.

Ernesto Che Guevara - Guerrilla ​Warfare
The ​definitive, authorised version of Che's manifesto on revolution, including his final revisions, completed just before his death. It is both an incisive handbook and an invaluable historical source. 'Home will be the open sky…each guerrilla fighter is ready to die not just to defend an idea, but to make that idea a reality.' Ernesto ‘Che’ Guevara remains one of the world's most iconic political and revolutionary figures. Fascinating to admirers and adversaries alike, he captured the minds of millions with his leadership and his belief in guerrilla warfare as the only effective agent to achieve political change. Here, in his own classic text on revolution, Che draws on his first-hand experience of the Cuban campaign to document all aspects of guerrilla warfare, from its aims to its organisation and training. He analyses how in Cuba, against all odds, a small band of dedicated fighters grew in strength with the support of the people to defeat a dictator's army. --This text refers to an alternate Paperback edition. Show Less Frequently Bou

Szabó Róbert - A ​kommunista párt és a zsidóság Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Vörös ​háború
Különleges ​könyvet tartunk kezünkben. Egy példány maradt meg, a háború után egy fiatal tanár mentette ki – szabadságát kockáztatva – a zúzdába induló teherautóból. A Vörös háború története egyike volt a Rákosi korszak legtiltottabb könyveinek. Azon a listán, amely tiltotta és egyben megsemmisítésre ítélte, nem erkölcsromboló fércművek szerepeltek, hanem olyan történelmi és szépirodalmi művek, amelyek gyengíthették volna a megtévesztésre alapított propagandaháború hatását. A "múltat végképp eltörölni", énekelték az Internacionálé című mozgalmi dalban. Úgy is gondolták, mikor műveletlen pártszolgáik és cinikus vezetőik megtizedelték a könyvtárak kincseit. Herczeg Ferenc találó és remek írása Károlyi Mihályról és Mátyusz Elemér tudós leleplezése a Vörös emigrációról, ugyancsak tiltott gyümölcs volt. A mai ember sok mindent jobban megérthet az elmúlt évtizedek megszenvedett történetéből.

Ismeretlen szerző - A ​magyarországi tanácsköztársaság 50. évfordulója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barbara Demick - Nincs ​mit irigyelnünk a világtól
Észak-Korea ​a világ egyik legelnyomóbb és legtitokzatosabb országa. A besúgást bátorítják, a média a kormány ellenőrzése alatt áll. Az Elfújta a szél veszélyes könyvnek számít, melyet száműztek a polcokról. Az 1990-es években éhínség söpört végig az országon. Milliók haltak éhen, de a rezsim továbbra is kezében tartja a hatalmat. Számos interjú segítségével Barbara Demick elsőként mutatta be, hogy milyen is az élet ebben a rendkívüli országban hat hétköznapi ember sorsán keresztül, akiknek a szívszorító körülmények ellenére sikerült túlélni a Kedves Vezető országát.