|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Sugár István - Az egri vár históriája
"Negyven napig tartott a harc. de a vár elfoglalása könnyűszerrel nem volt lehetséges. mert bástyáinak ormai az égig érnek, falának alapja a tengerben van. védői a szerencsétlenség elhárításában tökéletes mesterek. fortély és hadicsel dolgában serények valának,"
(Dzselalzáde Musztafa, török történetíró)
A könyv megismertet egri várvédő őseink sorsával. hősies tettekkel dicső és árulásokkal terhes hétköznapjaikkal "Históriás könyvünk" a legújabb kutatásokat felhasználva. a számítógépes rekonstrukció segítségével kalauzol az egri vár múltjában. Lapjain újra éled a történelem. Eger várának históriája az egri emberek élete - puskaporszagúan, vérrel, verítékkel, emberközelben,
A történelem igézete alól nehéz szabadulni. kivárt, ha olyan felkavaró élményt nyújtó könyv a kalauzunk. mint ez a népszerű tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait követő. gazdag és hiteles kultúrtörténeti áttekintést nyújtó kötete
A vár ostromának 450. évfordulójára készült könyv avatott vezetője a történelem kedvelőinek a várbeli sétákon a múltban. s a jelenben - Egerben.
Orbán Balázs - A Székelyföld leírása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Timár György - Királyi Sziget
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nemes János - Egri harangok
Talán nincs magyar, ki az Egri csillagok című Gárdonyi-művet nem olvasta. Nemes János Egri harangok című regénye e történetet kísérli meg folytatni Bornemissza Gergely Ferdinánd által nyert kapitányi kinevezésétől egészen a haláláig, melyet Isztambulban, hóhér által szenvedett el. A két esemény között Egerben és környékén történt, fölöttébb cselekményes, izgalmas haditettek bemutatásával nem csupán a magyarság szívében örökkön élő Deák sorsát, hanem az egyszerű tisztek és vitézek, valamint a köznép életét is bemutatja a szerző. A mű történései a legújabb kutatási eredmények felhasználásával íródtak, ellenőrzött adatokkal hitelesítve ily módon a regény meséjét.
Csorba Csaba - Rejtélyes váraink
Történelmünk különös szelete a várak története. Legtöbbje már csak a róluk szóló történetben, mondában, legendában létezik. Sőt olyan is van, amelynek a nevét is elmosta az idő, nem is tudjuk, hogy a hegy tetején árválkodó kődarab vár volt egykoron. Csorba Csaba folytatta vártörténeti kutakodásait. Ennek eredményeként újabb várak vétettek lajstromba, kerültek elő levéltárak mélyéről a rájuk vonatkozó adatok. A Berettyó menti Adorjántól a ma Horvátországban található Zrinig sorra járjuk a történelmi Magyarország területét, ízlelgetünk rég elfeledett neveket. De hogy mindezek léteztek egykor, bizonyítják az illusztrációk: alaprajzok és metszetek. A sorozat eddigi köteteihez hasonlóan most is bő forrásjegyzék és utószó teszi jól használhatóvá a könyvet
Csorba Csaba - Regélő váraink
A kötet szerzője kisgyermekkora óta a várak szerelmese. Csaknem négy évtized barangolásainak eredmény ez a könyv. A történelmi Magyarország legnevezetesebb várainak legendái, a valóságos történelmi múlt elevenedik meg a lapokon. A felvidéki Pozsony, Árva, Murány, Krasznahorka, a kárpátaljai Munkács és Huszt, az erdélyi Hunyad, Bálványos, Déva, az alföldi Arad, Gyula, Várad, Ónod, északabbra Nógrád, Eger, Diósgyőr és Sárospatak, a Dunántúlon Visegrád, Veszprém, Sümeg, Fraknó, Kőszeg, Szigetvár és Csáktornya, az ország hajdani két "kapu"-vára, Dévény és Nándorfehérvár, összesen több mint félszáz vár sorsa tárul elénk, szövegben és múlt századi metszeteken. Egy évezred szól hozzánk, a történelmünk...
Buzinkay Géza - Kő se mutatja helyét
1984. június 18-án szakértő bizottság nyitotta fel a székesfehérvári Romkert kriptáját. Közel fél százada oda temették vissza a középkori magyar királyok meglelt maradványait. A látvány döbbenetes volt: királyi tömegsír, szennyvízben álló, összekevert csontokkal . Ötszáz év magyar királyaira is érvényesek Kisfaludy Károly Mohács című versének sorai: "Fénytelen itt szunnyad, s kő se mutatja helyét".
Az egykori pompás uralkodói temetésektől, a gazdag és díszes síroktól, sírkápolnáktól tekervényes út vezetett a tömegsírig. Középkori ereklyeszerző rablásoktól a törökök és az ellenük harcoló keresztény hadak pusztításain át odáig, hogy régészeti feltárások és antropológiai vizsgálatok során nagyrészt még az is megsemmisül, ami a történelem viharait túlélte. Nagy tudósok erőfeszítései és ügyetlenségei, országos és helyi hatóságok nemtörődömsége, látványos újraeltemetési és koszorúzási ünnepségek az egyre reménytelenebb pusztítások feledtetése - mindez részét képezi a királysírok érdekfeszítő történetének.
A művelődéstörténész szerző feleleveníti a magyar királyok temetésétől a székesfehérvári királyi temetkezőhely és sírjai megsemmisüléséig lejátszódott bonyolult eseményeket egészen az 1984-es kriptafelnyitásig.
Pereházy Károly - A régi belváros
"... Minden a régi helyén, csak persze ici-pici korrekcióval. Mürschberger úr egykori, szűk fűszerkereskedése elterebelyésedett az idők folyamán, és úgy hívják: Közért. Megvan a Déryné trafikja is, csak éppen dohányárudára keresztelték. Áll, szépen tatarozva, az angolkisasszonyok temploma és zárdája. A templom csinosabb lett, és most már Szent-Mihály-templomnak hívják, a zárda lakályos otthona a Vámos Ilona ápolónő- és szülésznőképző iskola kurtaszoknyás növendékeinek. A templomkapun egy-egy litánia után most is tömjénszag szökik az utcára, s akárcsak egykori műhelyünkben a liszt képzeletbeli illata, a zárda öblös kapualjára is ragad még a hajdani tömjénből valami és a kegyes angolkisasszonyok nyilván pirulva menekülnének, ha látnák kapuzárás előtt a zokogva, telhetetlen csókban összeforrva búcsúzkodó ifjú bábákat és szerelmüket valahonnan egy messzi faluról, a szabadságos honvédeket...
Nincs gond semmire nálunk az Erzsébet-híd és a Nagycsarnok között, legfeljebb virágért kell a fővárosba menni - vagyis a Váci utca előkelő, bár foghíjas felére - mert megszűnt Reichard Alice, férjezett Spampinatóné üzlete, s helyét a Gelka foglalta el, mint hirdeti: »A közönség szolgálatában«. És persze a Sörház utcában már egy százada nem csapolnak hazai sört, de hogy nevét el ne veszítse: sörbár nyílt a sarkán, Wernesgrüner sört mérve. A Só utcában nem árulnak már sót, a Pintér közben hiába keresnénk pintéreket, a Molnár utcában bőven találhatunk, ha szükségünk van rá, kárpitosokat, molnárt azonban egyetlenegyet sem...
Az Újvárosháza mellett, vadregényes, fákkal-bokrokkal benőtt kertecskében a parányi szerb templom, vasrács körülötte, falához, kőkerítéséhez dőlve régi sírkövet, sírkeresztek őriznek ismeretlen rác halottakat. Akad-e még hívője? Nemigen, hisz kevés környékünkön a szerb, bár valaha a mi háztömbünket szerbek lakták, már IV. Béla korában itt volt a rác város, a mi házunk alaprajza most is ugyanaz, mint akkor, hány évszázaddal ezelőtt is?!..."
Csorba Csaba - Legendás váraink
A Regélő váraink című könyv példátlan sikere után, újabb kilencvenhárom vár története. Megismerhetjük valós históriájukat, de a hozzájuk fűződő regéket, legendákat, anekdotikus történeteket és mai állapotukat is.
Merényi József - Szülőföldünk, Észak-Magyarország I.
Ez az olvasókönyv azért készült, hogy megismertesse Észak-Magyarország történelmét és szépirodalmát, megmutassa földrajzát és néprajzát.
Ez a könyv szülőföldismeret.
Csorba Csaba - Regényes váraink
Vársorozatunk befejező kötetét kapja kézbe a tisztelt olvasó. A sorozat négy kötetében 400 vár históriájával ismerkedhettünk meg. E negyedik kötetben csaknem másfél száz különféle erődítmény történetével, legendájával találkozhatunk. Vannak közöttük büszke hegyi várak, mocsarak közt megbúvó kicsiny erősségek, erődített kolostorok stb. Többségük kevéssé ismert, legföljebb a nevük maradt fenn valamilyen esemény kapcsán. Ki tudja, fellelhető-e még például Ozalj vára, ahol a költő Zrínyi Miklós és Zrínyi Ilona született? Régi metszetek, alaprajzok, rekonstrukciós rajzok segítik a várak történetének megismerését. A további részletek iránt érdeklődők a kötetben bőséges irodalomjegyzéket találnak.
John Flenley - Paul Bahn - A Húsvét-sziget rejtélye
A Csendes-óceán végtelenjében megbúvó apró Húsvét-sziget minden szárazföldtől messze fekszik. Ez a viharvert földdarabka talán a világ legfantasztikusabb és legkevésbé értett ősi kultúrájának otthona. Az itt található hatalmas kőszobrok, elhagyatott kőbányák, kőtalapzatok, házak és egyéb építmények romjai, kőbe vésett műalkotások sora nemcsak az ide látogató turistákban, de a kutatókban is sok megválaszolatlan kérdést hagy. Hogyan kerültek ide az első szigetlakók, és kik lehettek? Miért döntötték le az őslakosok a saját szobraikat? Miért és mikor néptelenedett el a sziget? A régészeti leletek és egyéb források arra utalnak, hogy a szigetlakók életében drámai változás következett be erőszak, háborúskodás vagy környezetrombolás és túlnépesedés miatt. Ez az egyedülálló kultúra, amely sokáig hihetetlen folytonosságról tett tanúbizonyságot, egy idő után darabokra hullott; a sziget "átmenetileg briliáns módon túlszárnyalta a saját határait, de végül végzetesen romba dőlt". A kötet a legújabb kutatási eredményeket is felhasználó, összefoglaló munka, amely olvasmányos, szórakoztató stílusban, ugyanakkor tudományos alapossággal ismertet meg ezzel a világgal. A sokéves hiányt pótló könyvet ábrák, rajzok, fekete-fehér és színes képek teszik még élvezetesebbé.
Kozák Károly - Az egri vár története
"A vár egyetlen megmaradt, az 1960-as évben helyreállított gótikus palotájában tekinthetjük meg az egri vár történetét bemutató állandó kiállítást. A gótikus palota, a középkor egri püspökeinek, majd később a várkapitányoknak lakóhelye, építészettörténeti szempontból nagy értéket képvisel. Hazánk egyetlen, hegyen épült várban önállóan álló, lakható állapotban lévő gótikus palotája. Falai korábbi épületek részleteit őrzik (1. kép). A palota legrégebbi része a gótikus folyosó hátfala, amelyben különböző időben készült gótikus ajtókat és ablakokat, illetve azok részleteit látjuk (2. kép). Ez a fal eredetileg a XIII. századi északi várfal nyugati része volt, s a Tömlöcbástyában feltárt erős öregtoronyhoz csatlakozott (3. kép). A XIV-XV. században e faltól északra - mintegy 10 méterre - a hegy meredek lejtőjének peremén egy másik várfalat építettek. A két várfal közti területet beépítették. Az ott épült házakba a régi várfalba vágott és elhelyezett ajtókon át juthattak, s azok világítására ablakokat készítettek."
Ismeretlen szerző - Magyarok térben és időben
Klima László: Finnugorok a korai történeti forrásokban
Margarita Ivanova: A Kr. u. 1. évezred végi - 2. évezred elejei udmurt emlékek etnokulturális sajátosságai
M. G. Ivanova - K. I. Kulikov: Az ősi udmurt mitológia és a Rigvéda
Domokos Péter: Ismét a finnugor eposzokról
Bálint Csanád: A Káma-vidéki ezüstkincsekről
Szőke Béla Miklós: A Dunántúl lakossága és a honfoglaló magyarok
Kiss Gábor - Tóth Endre: Adatok a nyugat-dunántúli korai magyar gyepű topográfiájához
Nevizánszky Gábor: Magyar jellegű régészeti leletek Cseh- és Morvaországban
Fodor István: A sas szerepe a honfoglaló magyarság hitvilágában
Tóth Endre: Kereszténység a honfoglalás előtti Kárpát-medencében
Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában
Uzsoki András: Bajor Gizella és István király házassága
Horváth István: Esztergom Szent István korában
Rádóczy Gyula: Hol verték a "Breslawa civitas" köriratú pénzt?
Romhányi Beatrix: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén
Marosi Ernő: Mai képünk a középkori művészet kezdeteiről Magyarországon
Tatai Gábor - A Sziklakórház rövid története
A Sziklakórház legendába hajló, 2002-ig „szigorúan titkos” történetének első, hiteles leírását tartja kezében a Kedves Olvasó! Ahogyan a szerző végigpörgeti a létesítmény születésének és működésének históriáját, érzékelni lehet azt a szeretetteljes figyelmet, ami több az egyszerű kutatói érdeklődésnél. Nem csak feltárja az eseményeket, s közreadja erről ismereteit, de be is vonja hallgatóságát abba a világba, amit leír. A művet visszaemlékező orvosok, nővérek, betegek lélekbemarkoló gondolatai, továbbá műszaki rajzok, térképek és fotók teszik még érdekfeszítőbbé. A kiskatonákat ápoló grófnők, a korábban nyilas főorvos embermentő munkája, a forradalom alatt forradalmárokat és szovjet katonákat gyógyító, később kényszerből ügynöki jelentéseket író másik főorvos sorsa egy olyan történelmi valóságot tár az olvasó elé, mely vetekszik az írói fantáziával. A titkos hidegháborús fejlesztésekről mindent elmond, hogy az atomháborúra készülő óvóhely és kórház végleges átadására a kubai rakétaválság előtti hónapokban került sor. Magyarország egyetlen látogatható légókórháza és atombunkere az egyik legfiatalabb hazai muzeális intézmény, amely mementóként őrzi a XX. század máig ható borzalmait.
Lipták Gábor - Regélő Dunántúl
Nagy múltú műfajt élesztget új könyvével is az emlékezetes sikerű Aranyhíd szerzője. Ahogy ott a Balaton-vidék, úgy itt a Dunántúl tájai, városai, nevezetes műemlékei jelennek meg mondák, regényes történetek tükrében.
"Oly mélyre ástam, amennyire lehetett - írja Lipták Gábor. A mondák, irodalmi feljegyzések, a népművészet emlékei, a történeti regeanyag vagy emlékezés pár szavas történetei nyomán újra kellett alkotnom a vidékek történelmi mondavilágát, valahogyan úgy, ahogyan a régészek néhány omló falmaradványból újra formálják a régi épület képét"
Az ezerarcú táj szépségét és történelmünk lelkesítő küzdelmeit idézik az elbeszélések, a kort a hangulatot pedig művészi erővel érzékeltetik Szántó Piroska rajzai.
Ismeretlen szerző - Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis 1738–1742
Ebben a kötetben a pécsi egyházmegye 1738-1742 között készült egyházlátogatási jegyzőkönyve kerül kiadásra. A forrás a maga nemében egyedülálló, mert először mutatja be Baranya és Tolna megye török hódoltság utáni állapotát egységes szempontrendszer alapján. Bár készültek korábban is egyházi felmérések a térségben, ám azok vagy elvesztek, vagy csak egy kisebb területre fókuszáltak. Ezért ez az első teljes vizitáció, amely viszonylag reális képet fest az egyházmegye újjászületésének pillanatnyi helyzetéről. A forrás nem teljesen ismeretlen a kutatások előtt, a ma már Horvátországhoz tartozó településekre vonatkozó feljegyzéseket az elmúlt években kiadták. Ennek ellenére egy minden szempontból hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. Ugyanis különböző okok miatt a magyar egyháztörténeti kutatások máig nem aknázták ki az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben rejlő lehetőségeket, és kritikai kiadásuk más egyházmegyékben is csak vontatottan halad. Ezzel szemben a nyugat-európai történetírás már évtizedek óta tisztában van a forrástípus jelentőségével, egész iskolák alakultak feltárásukra és értelmezésükre. Jelen kiadás is azt bizonyítja, hogy a 18. század egyik legfontosabb forrásbázisát jelentik az ekkor készült jegyzőkönyvek.
Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben egységes szempontrendszer szerint mérték fel a plébániák és filiáik állapotát, kondícióját, így kvantitatív mérésekre is alkalmas adatokat tartalmaz. A forrás természetéből adódik, hogy leginkább az egyház alapsejtjei, a plébániák felmérésére koncentrál. A plébánia fogalmába pedig a templom és a plébános mellett - ahogy erre a kitűnő kutató Vanyó Tihamér már évtizedekkel korábban rámutatott - a hívek is beletartoznak. Ez a tagolás a vizitában is világosan megfigyelhető. Elsősorban a templomokat, és azok felszerelését vették számba. Ezekből világossá válik a templomok felújításának, új egyházak építésének folyamata.
Bálint Sándor - Szeged városa
Bálint Sándor Szeged városa című kötete 1959-ben látott napvilágot, s mindeddig nem követte új kiadás. A könyv Szeged városképi fejlődésének, továbbá képzőművészeti, főleg pedig építészeti múltjának és sorsának első folyamatos, összefoglaló tárgyalása. Bálint Sándor a tudományos követelmények mellett szem előtt tartja szélesebb olvasóközönség érdekeit, ugyanakkor azonban számít a szakemberek érdeklődésére is. A könyv választékos illusztrációival is bizonyára eléri célját: Szeged nemcsak gazdag népéletével, íróinak nagy hírnevével, hanem eredeti városképével, művészeti szépségével is méltó a művelt magyarság különös figyelmére, szeretetére.
Geert Mak - Amszterdam
Amszterdam életrajzi regénye olyan útikönyv, amely a történelem útjain barangol, s olyan történelemkönyv, mely olvasóját egy nagy múltú város utcáin és terein kalauzolja végig. Amszterdam a világ üzleti életének és turizmusának egyik központja, álmok, legendák és
rémálmok városa, a nagyvilági élet, a kifinomult ízlés, az egyszerűségében is nagyszabású holland építészet színtere. A kisvárosi jellegét makacsul őrző világváros arculata azonban puszta kulissza marad, ha nem ismerjük történelmét, polgárainak harcait, vallási viszályait, függetlenségi törekvéseit, Anna Frank tragédiáját, és, mindenekelőtt, hétköznapi életének
formáit és szokásait, melyek kialakulását és történetét a szerző ebben a regényszerűen izgalmas könyvben meséli el.
Kelemen László - Országismereti kézikönyv
Az Országismereti kézikönyv harmadik kiadásának megírására az ország művészettörténeti emlékeiben és természeti értékeiben 2001 óta történt változások követése, valamint e könyv iránti jóleső érdeklődés késztetett. Felépítése változatlan. Számozásuk sorrendjében a nyolc főközlekedési, illetve az abból kiágazó útvonalakon haladva tárgyalja a látnivalókat. Tartalmában bővebb, az előző kiadás 770 címszavával szemben 970, a 130 kép helyett 164 és egy térkép könnyíti a tájékozódást. Ez újabb kiadást is ajánlom az idegenvezetőknek, utazási irodák program-összeállítóinak, iskolai kirándulást szervező pedagógusoknak és az egyéni utazás híveinek.
A szerző
