|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Benjámin László - Kassák Lajos - Garai Gábor - Simon Lajos - 77 vers Leninről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kun Béláné - KUN BÉLA TÉNYEK ÉS TANÚK
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jürgen Habermas - Jean-Francois Lyotard - Richard Rorty - A posztmodern állapot
1979-ben jelent meg Lyotard A poszmodern állapot című könyve, amelyben a 18. század végétől a modernizmusra jellemző nagy narratívák (elbeszélések) hitelét vesztettségét fejti ki. Ez a bizalmatlanság abból ered, hogy hiányoznak mindazon elemek, melyek az elbeszélőfunkciót működtetik: a nagy hősök, a nagy veszélyek, a nagy utazások és maga a nagy cél.
..."Végsőkig leegyszerűsítve, a »posztmodernt« a nagy elbeszélésekkel szembeni bizalmatlanságként határozom meg."
Ezek alternatívája egy olyan sokszínű világ, amelyben az egymásnak alá nem rendelhető "nyelvjátékok" szabadon érvényesülnek.
Yosef Hayim Yerushalmi - Záchor
A kollektív történelmi emlékezés bibliai parancsa a judaizmus kategorikus imperatívusza, fennmaradásának egyik kulcsa. A zsidókról azt tartják, hogy a leginkább történelem orientált népek közé tartoznak, a leghosszabb és legjobban átélt emlékezettel rendelkeznek, s mégis: a közelmúltig a történetírás és a történeti szemlélet soraikban alárendelt szerepet játszott. Ahogy a szerző írja, a múltnak nem a történész volt az őrzője. A Záchor ezt a meghökkentő tézist fejti ki a legrégibb időktől a jelenkorig. Azt vizsgálja, milyenfajta történelmet becsültek a zsidók, múltjuknak mely részére kívántak emlékezni, hogyan őrizték és hagyományozták azt át, hogyan elevenítették fel, amire emlékezetük irányult. A nagy tudással, elokvenciával és szenvedéllyel írott könyv nem csupán a zsidó történelem tanulmányozói számára tanulságos munka, hanem mindazok érdeklődésére számot tarthat, akiket a történelem dinamikájának, a csoportos emlékezetnek a kérdései vagy a modern nyugati kultúra történetfilozófiai aspektusai foglalkoztatnak.
Bíró Yvette - Profán mitológia
A film és a mágikus gondolkodás
Bíró Yvette úgy lett filmesztétikai könyvek népszerű szerzője, hogy közben egy jottányit sem engedett a minőségből: nemzedékek nőttek fel a film formanyelvéről és dramaturgiájáról írott könyvein. A Profán mitológia új, izgalmas témák felé kalauzolja az olvasót: létezik-e a filmművészetben metafora, szimbólum? Hogyan képes a filmnyelv elvont fogalmak megjelenítésére, hogyan képes kapcsolatba lépni az ember ősi vagy éppen jelenkori mítoszaival, teremt-e önálló, csak reá jellemző mitológiát? A kötetet a filmelmélet egyik klasszikusaként tartják számon szerte a világon.
Kósa László - "Hét szilvafa árnyékában"
A magyar nemesség múltjával elsősorban politikatörténeti, családtörténeti és jogtörténeti tanulmányok foglalkoznak, életmódjáról, műveltségének hétköznapjairól, viselkedéséről igen kevés feldolgozás született. Különösen igaz ez a kisnemességre, pedig ez a réteg a XIX. század első felében nagy létszámával, szavazati jogával és értelmiség-utánpótló szerepével a magyar társadalom fontos alkotóeleme volt, és jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemesi életszervezések, viselkedési és magatartásminták az egész században hatottak és a jelen században is érzékelhetők (pl. Csokonai, Arany, Jókai, Gyulai Pál, Mikszáth vagy éppen Ady, Bartók, Móricz, Krúdy). Kósa László eredeti kutatásokon alapuló könyve a hazai irodalomból szinte teljesen hiányzó mentalitás- és életmódtörténet kiemelkedő értékű mintája, melynek forrásai korabeli levéltári dokumentumok, emlékiratok, irodalmi művek, a korszak sajtója és a XX. században lejegyzett szóhagyomány.
Joel Feinberg - Társadalomfilozófia
Joel Feinberg az amerikai analitikus filozófia második nemzedékének reprezentánsa, az etika és a jogbölcselet egyik legjelentősebb képviselője napjainkban.
A Társadalomfilozófia a világ számos országában tankönyv, melynek középpontjában a polgári szabadság helyes jogi korlátozásának és védelmezésének problémája áll, mégpedig az emberi jogok elméletének, az alkotmányos demokrácia és általában a jogállam igazságosságának erkölcsi alapjaként. A világos, szellemes, kristálytiszta logikájú elemzéseket tartalmazó könyv különösen a bölcsészeti és jogbölcseleti oktatásban nélkülözhetetlen.
A tartalomból:
A szabadság fogalma * A kényszer indokai * A kár elvének nehéz esetei * A törvényes jogok * A törvényes jogok összeütközései * Az emberi jogok * A társadalmi igazságosság
Marcel Mauss - Szociológia és antropológia
"Kevés tanítás maradt oly ezoterikus, s kevés járt ugyanakkor olyan mélységes hatással, mint Marcel Maussé. Ennek a gondolkodásnak, amelyet olykor épp önnön mélysége tesz homályossá, ám folyvást villámok barázdálnak, e kacifántos eljárásoknak, amelyek mintha ide-oda tévelyegnének, míg a legváratlanabb ösvény egyszer csak a probléma velejéig nem vezet, csak azok tudják igazán fölbecsülni a termékenységet, s fölmérni is csak azok tudják, mennyivel is tartoznak neki, akik ismerték és hallgatták Mausst, az embert. [...] Mauss hatása nem korlátozódik az etnográfusokra, akik közül senki sem állíthatja, hogy kikerülhette volna, hanem kiterjed a nyelvészekre, lélekbúvárokra, vallástörténészekre és orientalistákra is, olyannyira, hogy a társadalom- és bölcsészettudomány területén egész fészekalja francia kutató adós neki valamilyen címen az iránymutatásért."
Claude Lévi-Strauss
Eric Berne - Szex a szerelemben
A szerelemről alkotott vélekedéseinket - miszerint egy sötét verem, ráadásul vak is - hamarosan kiegészíthetjük azzal a megállapítással, hogy a szerelem nedves. Sőt nemcsak a szerelem az, hanem amennyiben beszélünk róla - és e tevékenységhez a tudomány mai állása szerint még nem nélkülözhetjük a szavakat - maguk a szerelem leírására használt nyelvi eszközök is lehetnek nedvesek és melegek, vagy, ha a sors úgy hozza, éppenséggel szárazak és hidegek is. Ki tilthatná meg, hogy ízlelgessük a szavakat, hogy játsszunk velük, ha maga a szerelem is ízlelgetésre való játék, és, ha úgy tetszik, akkor maga az élet is az. Nevezzük néven a dolgokat, és nézzünk szembe magunkkal, milyenek vagyunk ártatlannak tűnő, de sokszor vérre menő játszmáinkban. Kár lenne tagadnunk, hogy életünk minden területét áthatják ezek a játszmák, és miért lenne épp a szerelem mentes tőlük, amikor a szerelem jelen van, ott van életünk minden területén. Könnyű a dolgunk, ha mindehhez az az Eric Berne nyújt segítséget, akit a magyar olvasóközönség az Emberi játszmák nagy sikerű szerzőjeként ismert meg, s aki ugyan már éppen 25 éve viseli a szerelemtől és minden földi jótól való megfosztottság kényszerű állapotát, könyve immár magyarul történő megjelenésében mégis minden bizonnyal hallatlan gyönyörűségét leli odaát.
John T. Jost - Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája
Miért fogadják el az alávetettek, a hátrányos helyzetűek, a vesztesek mások hatalmát, előnyét, sikerét? A pozitív önértékelésre és a saját csoport felértékelésére vonatkozó pszichológiai tételek mintha érvényüket vesztenék a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaiban. E helyzet ellent-mondásossága ragadta meg a Stanford Egyetem szociálpszichológusának figyelmét. A kötetbe rendezett tanulmányok változatos módszerekkel és társadalmi-kulturális összehasonlítások keretében gyűjtött kutatási tapasztalatok eredményeit közlik, s bemutatják a több forrásból táplálkozó magyarázat érlelődésének folyamatát. A rendszerigazolás elmélete szerint külső és belső békéjük érdekében az emberek hajlanak arra, hogy - akár maguk és csoportjuk leértékelése árán is - előnytelen és esélytelen helyzetüket elfogadják, érveljenek mellette, "megideologizálják" azt. Ezeknek a pszichológiai írásoknak van társadalomkritikai élük, továbbá az az érdekességük, hogy a "hamis tudat" fogalmát - egy amerikai szociálpszichológus empirikus szemléletével - megkísérlik konkrét helyzetekhez és mérési metódusokhoz kötni.
Arthur Koestler - Nyílvessző a végtelenbe
Arthur Koestler (1905-1983) önéletrajza a terjedelmes életmű legfontosabb darabjai közé tartozik. A Nyílvessző a végtelenbe a szerző születésétől 1931-ig tárja elénk életét. Koestler kíméletlenül, a minden jelentékeny önéletrajzhoz szükséges önimádattal és öngyűlölettel számol be életútja mindenkori állomásának világnézeti állásfoglalásáról. Önéletrajza egy hittel és kétellyel megáldott-megvert emberről mesél.
E. H. Carr - Mi a történelem?
Edward Hallett Carr 1892-ben született. Iskoláit a londoni Merchant Taylors' Schoolban, majd a cambridge- i Trinity College-ban végezte, ahol ókortudományokkal foglalkozott. 1916-ban a Külügyminisztérium állományába lépett, és 1936-ig hazájában és külföldön különböző külügyi feladatokat látott el. 1936-ban az University College of Wales nemzetközi politika tanszékének professzora lett. 1941 és 1946 között a _The Times_ szerkesztőjeként dolgozott, 1953-tól 1955-ig az oxfordi Balliol College-ban a politikaelmélet oktatója volt. 1955-ben a cambridge-i Trinity College tanára lett. 1966-ban az oxfordi Balliol College önkormányzati szervezetének tiszteletbeli tagjának választották. 1920-ban megkapta a Commander of the Order of the British Empire kitüntetést. Történészként nevét mindenekelőtt monumentális _„Szovjet-Oroszország története”_ című műve tette ismertté, amelyet a _Guardian_ „századunk egyik legfontosabb angol történeti művének”, míg a The Times „kiemelkedő történetírói teljesítménynek” nevezett. Tizennégy kötetes művén 1945-től kezdve majd harminc évig dolgozott.
Egyéb jelentősebb munkái: _A romantikus számüzetés_ (1933), _A húszéves válság 1919–1939_ (1939), _Békefeltételek_ (1942), _Szovjet hatás a nyugati világra_ (1946), _Az új társadalom_ (1951).
E. H. Carr 1982-ben halt meg. Nekrológjában a _The Times_ ezt írta: „Írásainak logikája ugyanolyan metsző és éles volt, mint modora. A boncnok hűvös szaktudásával tárta fel a múlt anatómiáját... egyértelmű, hogy a történészek és társadalomtudósok utána következő generációira komoly hatást gyakorolt.”
Edward Hallet Carr - Mi a történelem?
Edward Hallett Carr 1892-ben született. Iskoláit a londoni Merchant Taylors' Schoolban, majd a cambridge- i Trinity College-ban végezte, ahol ókortudományokkal foglalkozott. 1916-ban a Külügyminisztérium állományába lépett, és 1936-ig hazájában és külföldön különböző külügyi feladatokat látott el. 1936-ban az University College of Wales nemzetközi politika tanszékének professzora lett. 1941 és 1946 között a `The Times` szerkesztőjeként dolgozott, 1953-tól 1955-ig az oxfordi Balliol College-ban a politikaelmélet oktatója volt. 1955-ben a cambridge-i Trinity College tanára lett. 1966-ban az oxfordi Balliol College önkormányzati szervezetének tiszteletbeli tagjának választották. 1920-ban megkapta a Commander of the Order of the British Empire kitüntetést. Történészként nevét mindenekelőtt monumentális `Szovjet-Oroszország története` című műve tette ismertté, melyet a `Guardian` "századunk egyik legfontosabb angol történeti művének", míg a `The Times` "kiemelkedő történetírói teljesítménynek" nevezett. Tizennyégy kötetes művén 1945-től kezdve majd harminc évig dolgozott. E.H. Carr 1982-ben halt meg. Nekrológjában a `The Times` ezt írta: `Írásainak logikája ugyanolyan metsző és éles volt, mint modora. A boncnok hűvös szaktudásával tárta fel a múlt anatómiáját "egyértelmű, hogy a történészek és társadalomtudósok utána következő generációira komoly hatást gyakorolt."
Jean Tulard - Napóleon
Jean Tulard, a Sorbonne professzora, a Felsőfokú Tanulmányok Iskolájának igazgatója és a Napóleon Intézet elnöke a korszak legtekintélyesebb francia szakértője. Ez a kötete nemcsak érdekfeszítő életrajz, hanem hasznos kézikönyv is valamennyi kutató számára: megtalálhatjuk benne Napóleon korának történelmi forrásait, feldolgozásait, a kutatás napjainkig is vitatott problémáit, Napóleon életének rövid kronológiáját, minisztereinek és marsalljainak listáját is. (Ki gondolná, hogy még Bodrogi Gyula neve is szerepel benne, aki az 1964-es "Háry János" című magyar filmben játszotta a császár szerepét?)
Seymour Martin Lipset - Homo politicus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Clifford Geertz - Az értelmezés hatalma
A néprajz sűrű leírás. Az etnográfus - kivéve, ha rutinszerű adatgyűjtést végez (amit természetesen szintén meg kell tennie) - valójában összetett fogalmi struktúrák sokaságával kerül szembe, számos struktúra egymásra rétegeződik vagy összegabalyodik. Ezek a struktúrák egyszerre idegenek, szabálytalanok és rejtettek, s az etnográfusnak kell kitalálnia, hogy miként ragadja meg, majd hogyan mutassa be őket. S így áll a dolog működésének legföldhözragadtabb szintjén, a terepmunka őserdejében is: az adatközlők kikérdezésében, a szertartások megfigyelésében, a rokonsági kritériumok kiválasztásában, a tulajdonviszonyok kinyomozásában, a háztartások összeírásában..., azaz a kutatási napló megírása során. Az etnográfia művelése egy kézirat elolvasásához hasonlítható (abban az értelemben, hogy "létrehozzuk valamilyen olvasatát") - egy idegen, elhomályosuló, talányokkal, önellentmondásokkal, gyanús javításokkal és célzatos kommentárokkal teli kéziratéhoz, amely azonban nem a hagyományos írásjelekkel, hanem a megformált viselkedés illékony példáival íródott.
Mircea Eliade - A samanizmus
Sámánok - különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.
Jakov Katz - Az előítélettől a tömeggyilkosságig
Ebben a munkájában Katz a széles körű eseményleíráson túl részletes és átfogó elemzését adja az újkori európai antiszemitizmus kialakulásának, eszmevilága történeti fejlődésének a francai felvilágosodástól egészen a legújabb korig. Külön érdekesség az antiszemitizmus kelet-közép-európai formáinak és megnyilvánulásainak részletes bemutatása. A könyv méltán aratott sikert világszerte, szinte minden európai nyelvre és japánra is lefordították.
Gordon W. Allport - Az előítélet
Gordon W. Allport az amerikai szociálpszichológia egyik kiemelkedő egyénisége. Ebben a több kiadást megért könyvében az előítéletek létrejöttének mechanizmusát vizsgálja a csoportok közötti viszonyokkal összefüggésben. Gazdag empirikus anyagon tárja fel az amerikai társadalomban uralkodó legjellegzetesebb faji és politikai előítéleteket, a néger-problémát, az antiszemitizmust és a baloldali gondolatokkal szemben megnyilvánuló elfogultságokat. Liberális meggyőződésű lévén, felvázolja azokat a programokat, amelyek az előítéletes személyiség és magatartás háttérbe szorulásához és megszűnéséhez vezetnek. Műve - néha naiv megoldásai ellenére is - jelentős hozzájárulás a téma szociálpszichológiai irodalmához.
Alice Miller - A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása
A lelki betegségek elleni harc egyetlen hatásos fegyvere: saját gyermekkorunk egyedi és egyszeri történetének érzelmi felfedezése. Meg tudunk-e valaha is szabadulni minden illúziónktól? Az élet ugyanis teli van illúziókkal, valószínűleg azért, mert a valóság elviselhetetlennek tűnik számunkra. Az igazságot mégsem nélkülözhetjük, hiszen annak elvesztéséért súlyos betegségekkel kell fizetnünk. Ezért hosszú folyamat során próbáljuk felkutatni saját személyes igazságunkat, amely mindig fájdalmas - hacsak be nem érjük az intellektuális belátással. Ez esetben azonban ismét megmaradunk illúzióink világában. Múltunkat a legkevésbé sem tudjuk megváltoztatni, a sérüléseket, melyeket gyermekkorunkban elszenvedtünk, nem tehetjük meg nem történtekké. Ám saját magunkat megváltoztathatjuk, "kijavíthatjuk", s saját elvesztett integritásunkat visszanyerhetjük. Ez megteremtheti számunkra a lehetőséget, hogy kiszabaduljunk a gyermekkor láthatatlan, mégis oly rémületes fogságából.
