Az ​ismeretlen Mindszenty Életrajz ​és korrajz

Mészáros Tibor - Akit ​övéi be nem fogadtak
A ​kötet Mészáros Tibor atyának, Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései. Kettős papi sors tárul elénk: szenvedéstörténete Mészáros Tibornak, aki foglya volt a nyilasoknak, a háború után pedig szibériai büntetőtáborban raboskodott, és a szentéletű Mindszenty József hercegprímásé. Megismerkedhetünk a mártír bíborosnak sokunk számára eddig talán ismeretlen arcvonásaival. Nem csupán kiemelkedő jellemével, de apróbb emberi gyengéivel is. Ez azonban egy pillanatra se homályosítja el a száműzött, megalázott magyar főpapról kialakított eszményképünket. A könyv páratlan értékű egyházi dokumentum.

Mészáros Tibor - A ​száműzött bíboros szolgálatában
A ​könyv Mindszenty József személyi titkárának, Msgr. Mészáros Tibornak a naplójegyzeteit tartalmazza 1972-től a bíboros haláláig, 1975-ig. A történelmi eseményeket nemcsak a szemtanú, hanem az események résztvevője szemszögéből olvashatjuk. A napló nagy értéket jelent azok számára, akik árnyaltabb, teljesebb képet szeretnének kapni Mindszenty bíboros jelleméről, személyiségéről, s valamivel többet szeretnének tudni mindarról, ami annak idején a háttérben, a kulisszák mögött történt. A könyv bevezetőjében így ír Hetényi Varga Károly, aki heroikus módon menti és publikálja sorra a kommunizmus egyházi áldozatainak dokumentumait: „Msgr. Mészáros Tibor naplója talán némi csalódást fog okozni azoknak, akik a diktatúra évtizedeiben csupán leértékelő és bíráló véleményt mondtak Mindszenty József esztergomi érsek küzdelméről, viszont a diktatúra letűntével kizárólag csak dicsőítő jelzőket találnak a prímás egész életének minden megnyilvánulására. Pedig a szentek éppen olyan esendő teremtmények, mint mi vagyunk, nekik is megvannak a maguk gyengéi. Abban különböznek csak tőlünk, hogy ők hősi fokon tudják gyakorolni a szeretet erényét. Prímásunk a Krisztus egyháza iránti szeretetét mindenkinél hősibb fokon gyakorolta: előre és tudatosan vállalta a legembertelenebb kínzásokat, a hosszú és megalázó börtönéletet. Élete alkonyán még azt is el kellett viselnie, hogy üldözői, egyháza legnagyobb ellenségei éppen a saját egyházi feletteseit használták föl ellene, és először hazájából, majd érseki székéből is eltávolíttatták. Páratlan megaláztatás volt ez. Szerte a világon neves személyiségek emeltek szót bíborosunk védelmében. Gyenge vigasz, hogy az egyházi vezetés ettől a Krisztus egyházát megszégyenítő lépéstől remélte az egyszerű hívek vallásgyakorlását megkönnyíteni. Ezzel szemben azt tapasztalhattuk, hogy helyzetünk ettől a lépéstől nemhogy könnyebb lett, de annál inkább rosszabbodott. A napló olvasásával választ kapunk a kérdésre: Kik voltak azok, akik a nehéz időkben minden kétséget kizáróan tanúságot tettek a Krisztus egyházához való igazi hűségükről? Ha pedig megtaláltuk a megnyugtató választ, talán nem lesz fölösleges azt is megkérdeznünk: És mi őhozzájuk tartoztunk-e?”

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

Prohászka Ottokár - Modern ​katolicizmus - Válogatás Prohászka műveiből
Prohászka ​Ottokár püspök (1858—1927) a századforduló magyar kereszténységének meghatározó, történelmi súlyú személyisége volt. 1945 után sajnos nálunk szellemi számkivetésbe kényszerült, 1947-ben még budapesti szobrát is ledöntötték. Szellemi, lelki örökségének ápolásáról ennek ellenére nem mondott le sohasem a magyar egyház, de csak a hetvenes évek közepétől kezdődhetett el valamelyes újraértékelése és felidézése korszakalkotó életművének. Nagyjából egy évtizedbe került ennek a Válogatásnak megszületése is, amely félszázados hallgatás után ismét nyilvánossághoz segíti azt, aki sírfeliratának márványtanúsága szerint „Magyarország apostola és tanítója". E válogatás készítésekor arra voltunk tekintettel, hogy mind kevesebben vannak, akik Prohászkát ismerik, s már egészen új nemzedékek számára is kell megpróbálnunk közel hozni a századforduló nagy apostolát, ráadásul egy gyökeresen megváltozott világban. Ezért igyekszünk bemutatni — amennyire lehetséges — a teljes Prohászkát: a főpap-lelkipásztort, a hittudóst, lelki írót, szociális apostolt, de különösen a látnoki géniuszt. Mert Prohászka — bár egész odaadással és együttszenvedőn saját korának élt —, messzire látón a jövőt is érzékelte, és e jövő számára is tudott eszmei irányt mutatni. Ez a Prohászka utat talál a mához, és a ma új nemzedékei számára is van mondanivalója a magyar jövő formálásánál. Ilyen impulzusokat és prohászkai tanácsokat kaphat pl. az elmélyült olvasó: „Voltunk-e már apostolai a kereszténységtől elidegenedett kultúrának, kik égni, fölvilágosítani, megérteni, szánni és szeretni tudnak? Azokra van szükség!… Mert a kultúra összes vívmányai dacára látjuk, hogy nem boldog a modern ember." „A 20. század hullámzó tengerén küzdő egyháznak millió szívre s kétszerannyi kézre van szüksége … Ezért ne tartsa magát a laikus az egyházban másodrendű katolikusnak! Mindnyájan testvérek vagyunk, … s mint királyi papság arra hivatva, hogy apostolkodjunk… A krisztusi élet nem kész, azt ki kell alakítanunk." „Mi a mai kor ragyogó eszméje? A demokrácia… Ezért az egyház fogjon össze a néppel!" „A szocializmus irreális váltóval dolgozik, földi jövővel biztat, csakhogy tele van utópiával és illúzióval." „Tudni, ismerni kell az igazat, alakítani a szépet, gyakorolni a jót s átélni az Istent!"

Közi Horváth József - Mindszenty ​bíboros
A ​tömörségében is teljességre törekvő, közérthető nyelven megírt zsebkönyv, mely magyar nyelven csak több idegen nyelvű kiadás után jelent meg, a magyar katolikus egyház XX. századi kimagasló alakját állítja elénk példának. Werenfried van Straaten, a flamand származású premontrei atya, aki oly sokat tett a bíborosért annak életében és utána is, az egyetemes egyháznak ezt a figyelmeztetést adja: „Jaj nekünk, ha elfelejtjük őt!” A bíboros máriacelli temetésén pedig nekünk magyaroknak ezt kötötte lelkünkre: „Te árva magyar nép, népe annak a nagy lelkipásztornak, akit itt, Mária kegytemplomában nyugovóra helyezünk, fordulj Te is vele, a nagy főpásztorral Máriához!”

Sík Sándor - Pázmány, ​az ember és az író
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Turbucz Dávid - Horthy ​Miklós
A ​kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Árpás Károly - A ​kereszt jelével - Regény Szent Gellért haláláról
Forog ​a kétszeres kereszt alakú küllőkkel megerősített kerék; a velencei Morosini család Magyarországra szakadt tagja kocsizik egytengelyes kordéján a porzó utakon. 1046. augusztus 25.-től augusztus 29.-ig pillanthatunk be a hatvan éves marosvári püspök életébe. A száztizenöt óra alatt játszódó események utolsó állomása a Dunánál elterülő nevezetes Kelen-hegyi rév. A római számokkal jelölt és egyre fogyatkozó órák a kereszténység és Magyarország megmentését fölvállaló vértanú püspök gondolatait idézik. Az öt éjszaka pedig azokat a személyeket jeleníti meg, akiknek valamilyen közük van vagy lesz a szörnyű és fölemelő véghez. A kortársak közül magasan kiemelkedő, kilencszázötven évvel ezelőtt mártírhalált halt Szent Gellért életét mutatja de újabb regényében a Hajtóvadászat szerzője. Nem csak a történelmi múlt fontos eseményeivel ismerkedhetünk meg, hanem azzal a keresztény lelkiséggel is, amely a szentségre vezető útra vezérelte a püspököt éppen úgy, mint lelki gyermekét, Imrét vagy barátait, Istvánt és Günthert, továbbá kortársait. Asztrik-Anasztázt, Radla-Sebestyént, Mórt, Zoerárd-Andrást vagy vértanú társait, Bód-Modestust és Beszterédet. A kereszt jelével érkezett hozzánk a patrícius család szülötte, a kereszt jelével térítette a pogányokat, az adott neki erőt az eretnekek elleni harcban – s a kereszt jelével búcsúzott választott gyermekeitől, amikor az 1046. esztendő politikai eseményei rohanó áradatként elsodorták. Ám az áldozat megtartotta nemcsak a magyar egyházat, hanem a kereszténységet is! A kereszt jelével című regény egyaránt megismertet bennünket a legendák szentjével és azzal a nagy egyéniséggel, akire ma, a második ezredforduló idején is nagy szükség lenne.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Mona Ilona - Slachta ​Margit
Európa ​XX. századi történelme a súlyos társadalmi konfliktusok története a századeleji liberalizmustól a totális diktatúrák összeomlásáig. Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, kora ifjúságától a társadalmi konfliktusok áldozatain törekedett segíteni a krisztusi szeretet és igazságosság szellemében a jótékonyság gyakorlásától a társadalmi szembenállás szervezésén át a Parlamentig. Mivel mindig a kiszolgáltatottak mellett állt, az éppen uralmon lévőhöz mindig „ellentmondásos” volt. Ezért sok méltatlan vád érte alakját és tevékenységét. A szerző hosszú kutatómunka után megkísérli hiteles formában elénk állítani ezt a kivételesen nagy egyéniséget, „az egyetlen férfit a Parlamentben”, akit kortársai és képviselőtársai illettek ezzel az elismeréssel.

Milotay István - Egy ​élet Magyarországért
Milotay ​István a modern nemzeti sajtó megteremtője az emigrációban írt kiváló művében Horthy személyének és a nevével jelzett korszak jobboldali kritikáját adja, a volt kormányzó emlékiratai kapcsán.

Vecsey József - Emlékezés ​Mindszenty bíboros édesanyjára
Kiadónk ​Vecsey József egykori szombathelyi egyházmegyés pap, teológiai tanár könyvének újbóli kiadásával készül a Vas megyei születésű Mindszenty József bíboros hercegprímás születésének 120 éves évfordulójára. Az _Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára_ című könyv 1970-ben Svájcban jelent meg első ízben. Magyarországra az akkori politikai helyzet miatt csak titokban juthatott el néhány példány, az eredeti könyv ma már nehezen kutatható fel. Vecsey József jó barátságban volt Mindszenty bíborossal, és gyakran segítette a bíboros édesanyját abban, hogy meglátogathassa börtönben lévő fiát. A szerző a könyvében bemutatja Mindszenty zalaegerszegi plébánosságának éveit – Vecsey ekkor Mindszenty káplánja volt –, a püspöki kinevezés időszakát, majd a bíborosi éveket, a hírhedt koncepciós pert, valamint az édesanya szóbeli közlései és levelei alapján a börtönévek egy részét is. A könyv személyes hangvételű visszaemlékezés és hiteles korrajz is egyben.

Kahler Frigyes - A ​főcsapás iránya: Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Shvoy Lajos - Önéletrajz
Székesfehérvár ​tizennyolcadik püspöke, Shvoy Lajos 1879. március 9-én született Budapesten. Anyagilag megrokkant egyházmegyét vett át Prohászka Ottokár utódjaként 1927-ben, melyet néhány hónap híján 41 esztendeig kormányozott. Nagy idők tanúja volt: megélte a székváros fényes átalakulását hozó Csitáry-korszakot, a háború borzalmait, a kommunista diktatúra kiépülését, melynek markáns ellenfele volt. 1968. január 21-én hunyt el. A püspök 1964-ben fogott bele emlékeinek papírra vetésébe régi munkatársai unszolására. Az önéletrajz kifejezetten az asztalfiók számára készült, kiadásában sem szerzője, sem a sürgetők nem reménykedhettek. A vázlatot, így a születő mű hangsúlyait is készen kapta a püspök a munkatársaktól: nevelőire, a Regnum Marianum történetére, római és amerikai útjaira, Mindszenty József hercegprímás személyére, az egyházügyi előadók ténykedésére és az 1956-os forradalomra vonatkozó emlékek megfogalmazása kifejezett kérés volt. Az idős, a visszaemlékezés készültekor nyolcvanöt esztendős főpásztor először ezeket a részeket diktálta le; majd ráérezvén a munka ízére évről-évre kezdte tárgyalni az egyházmegye háború utáni éveinek történetét. Az önéletrajz szerkezete ezért tér el a memoár-irodalomban megszokottól: Shvoy Lajos ugyanis nem emlékezik meg külön gyermekkoráról, szüleiről, tanulmányairól.

Közi Horváth József - Apor ​püspök élete és halála
A ​mű az 1997. november 9-én boldoggá avatott Apor Vilmos mártír püspök életrajzi könyve, melyet kiegészítenek dokumentumok, visszaemlékezések, fényképek (túlnyomó részben az Apor- hagyatékból). A könyv függeléke tartalmazza több jelentős forrásmunkának a teljes szövegét is.

Füzér Julián - Mindszenty ​bíboros, a szent
Füzér ​Julián _„Szentnek kiáltjuk!”_ című könyve után megírta a _„Mindszenty bíboros, a szent”_ című könyvét, amelynek célja, hogy növelje iránta az emberek szeretetét és oltárra segítse azt, „akit az Ég a magyaroknak adott nagy ajándékként”. A könyvben található tanulmányok, cikkek, beszédek Mindszenty és történelmi kora „portréját”, a jellemrajzát nyújtják. A tanulmányok címét olvasva mint Mózes az égő csipkebokor előtt, mi is mondjuk magunknak: „Megyek és megnézem ezt a csodálatos látványt” – Mindszentyt, a miséző papot, a jó pásztort, a Szent Szűz tisztelőjét, a fájdalmak férfiát, a nagy szent püspököt, a Mindszenty-misztikumot. A könyv egyik legnagyobb értéke a „Libellus Sanctitatis”, ami rámutat Mindszenty életszentségére. Ez a kötet már megjelenése, 1989 óta jelzi, elérkezett a boldog idő, hogy Mindszenty bíboros szentté avatásán dolgozzunk és azért imádkozzunk. A könyv írójának, szerkesztőinek reménye, hogy mindazok, akik ezeket az írásokat itt olvassák, buzgó imába kezdenek Mindszenty bíboros szentté avatásáért az Isten dicsőségére, az Anyaszentegyház dicséretére, a jószándékú emberek lelki javára és a magyarok nagy örömére.

Török József - Mindszenty ​bíboros élete
Ez ​a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.

Gergely Jenő - II. ​János Pál pápa élete és munkássága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Popper Péter - Út ​a tükrökön át
Zavarba ​ejtően szabálytalan könyv az idegenben való újrakezdés nehézségeiről, furcsa helyzeteiről, az ember átöltethetőségéről, az otthonról és otthontalanságról. A könyv szerkezete is tartalmaz meglepetést: az első negyven nap szigorú naplója után a rákövetkezendő három év történetének felelevenítése következik, csapongó asszociációk és sztorik formájában. Őszinte önvallomás az utazó belső drámáiról, az önmagával való szembenézés tükreiről és az összetört tükrök csörömpöléséről. Szubjektív korrajz a XX. Század második felében férfivá érett értelmiségi kínjairól: rasszizmusról, hazafiságról, zsidóságról, Izraelről. Mindezt a jól ismert szerző humora, mesélő kedve teszi regényes, és mégis hiteles olvasmánnyá.

Hetényi Varga Károly - Szerzetesek ​a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha ​az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható. Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében. A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának... Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően. (_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._) Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált. Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek. E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól. (_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._) Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti. (_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)