|
A jelen munkát eredeti formájában 1988-ban kandidátusi értekezésnek nyújtottam be, melyet sikerrel megvédtem. A disszertáció szövegét megváltoztattam, amit elsősorban a Szegedi Középkortörténeti Könyvtár sorozat célja és jellege indokolt. így az olvasmányosabb stílus érdekében kihagytam a törvényeket tartalmazó kéziratok mindenre kiterjedő taglalását, az elemző filológiai fejtegetéseket, lemondtam a részletes jegyzetapparátusról, ugyanakkor természetesen be kellett építenem az azóta eltelt hat esztendő alatt született eredményeket, valamint mindazokat az építő jellegű javaslatokat, amelyeket elsősorban opponenseimnek,Györffy Györgynek ésKubinyi Andrásnak, de a vitán részt vevő, véleményt nyilvánító valamennyi szakembernek köszönhetek, és a XI. század végével záródó disszertáció anyagát kiegészítettem a Kálmán-kori törvényalkotással, hogy munkám kerek egészet alkosson, hiszen 1116 után majd csak a XIII. századból maradtak fenn törvények.
A feudális állam kialakulása és megszilárdulása idején a törvények döntő, gyakranelsődleges tényezőkké váltak a történeti valóság feltárásában. E korban helyenként — így nálunk Magyarországon is — ajogszabályt tartalmazó írott történelmi forrás ugyanisegyedüli vagymajdnem kizárólagos forrásként szerepel. Nyilvánvaló, hogy e korban a jogforrások döntő jelentőségűek. Az elbeszélő, illetve levéltári kútfők gyarapodása a későbbi századok folyamán kétségtelenül csökkenti a törvények forrásértékét.
A munka célja, hogy megismertesse az olvasót a magyar történelem első szakaszának törvényhozási emlékeivel, bemutassa — nemzetközi keretek közé ágyazva — a törvények keletkezésének, a törvényalkotásnak feltételezhető folyamatát, s ezzel közelebb vigyen a kora Árpád-kori társadalom és gazdaság megismeréséhez.
Munkám elkészítése során nyújtott segítségéért, önzetlen támogatásáért ezúton mondok köszönetet szeretett és nagyrabecsült professzoromnak,Kristó Gyulának.
Kapcsolódó könyvek
Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország története 1301-1526
A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.
László Gyula - Múltunkról utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Az államalapítás korának írott forrásai
Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.
Szegeden 1995-ben jelet meg A honfoglalás korának írott forrásai, ennek folytatását adja közre a Szegedi Középkorász Műhely sorozatának 15. darabja, éspedig a 955-1050 közötti időszakra vonatkozó legfontosabb ötven forrást, illetve azok szemelvényeit. Az időhatárok kijelölése nem a történettudomány periodizációját követi, inkább logikai jelleg: Szent István koronázását megelőző és követő fél évszázad tükre a kötet. A korszak okmányainak döntő többsége latin nyelven keletkezett - akad néhány görögből és egy ószlávból fordított is -, ezek időrendben sorakoznak. A forrásszövegek legrégibb keletkezésű darabja 964-es keltezésű, az utolsó már az Árpád-ház kihalása utáni korból való, 1381-ből, de valamennyi az államalapítás nagy művére vonatkozó eredeti - nem föltétlenül hiteles - információkat tartalmaz. A szerkesztő, Kristó Gyula figyelme arra is kiterjedt, hogy a dokumentumok együttese visszaadja a korszak írásbeliségének műfaji sokszínűségét, vagyis a honfoglalás időszakára szinte kizárólag jellemző elbeszélő források után immár megjelentek az oklevelek, a levelek, a törvényszövegek is. A korábbi periódushoz képest az is számottevő újdonság, hogy az államalapításról már nem csupán idegen eredet és nézőpontú - azaz külföldi - források szólnak, de keletkezésűek is, ezek zöme teljes szövegükben tanulmányozható. ; Bibliográfiai tájékoztató és rövidítésjegyzék vezeti be a kötetet; ezután vonul föl a félszáz dokumentum; ezeket hosszabb-rövidebb, a szerzőre, a szövegre és a szöveghagyományra vonatkozó, dőlt betűs magyarázat, illetve velős tartalomismertetés (de nem regeszta) vezet be; az annotáció után áll a forrás magyar fordítása, melyet lábjegyzetek kísérnek. Valamennyi szemelvény tartalmának középpontjában a magyar vonatkozások állnak, de a textus kiemelése olyan módon történt, hogy a részletből a forrás egészének jellegére lehet következtetni. A szemelvények között számos ismert, a történelmi olvasókönyvekben sűrűn előforduló van (pl. Szent István, Szent Imre, Szent Gellért legendái, Anonymus gestája stb.), a legtöbb azonban inkább szakemberek, történészhallgatók számára összeállított kiadványokban volt eddig hozzáférhető. - A forráskiadvány nagyobb történelmi gyűjtemények prézensz állományaiban helyezendő el.
Száraz Miklós György - Tóth Zoltán - Várak
Építészet, história, művelődéstörténet, legendák, rejtélyek. Igen-igen, rejtélyek. Nem a szenzáció kedvéért, hanem mert a várak mindig rejtélyesek. Ha kísértetiesen romosak, akkor azért. Ha meg épek, akkor amazért. A Kárpát-medence, a régi Magyarország várait találjuk ebben a könyvben. Azokból is a legszebbeket. Úgy, ahogyan még nagyanyáink, dédapáink látták őket. A csodálatos képanyag nem más, mint hajdani vándorfotográfusok, fáradságot nem ismerő, megszállott mesterek által készített megannyi kis remekmű, egy-egy festmény. A szerzőpáros könyve száz esztendős fotóanyag segítségével mutat meg régi várainkból egy nagy csokorra valót. Száraz Miklós György írásai méltó kísérői a képeknek.
Tóth Zoltán József - Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a 19. század végétől napjainkig
A Magyar Szent Korona a gondolkodásunk, világlátásunk, a magyarság hagyományos küldetéstudatának meghatározó formálója történelmünk sok évszázadán keresztül. A Szent Korona, a Szent Korona-tan, mint valódi élő alkotmány a korábbi évszázadok hagyományát követve a 19. század második felére nemzeti kultusszá lett. A nemzeti összetartozás jogi kereteként a nemzeti önazonosság-tudat alakítója és kifejezője is volt. A 19. század végétől azonban máig tartó viták folynak alkotmányunk eredetéről, politikai jelentőségéről. A kötet kézikönyvként nyújt olvasójának átfogó, aktuális ismereteket a vita tárgyát képező Szent Korona-tanról, a Szent Koronának történelmi szerepéről, továbbá a vitatkozók tudományos, politikai érveiről, ellenérveiről. Az olvasó megismerheti a jelenlegi alkotmány, és a történelmi hagyomány jelenleg még le nem zárt kérdéseit is. A magyar létünk, történelmünk értelmezéséről szóló vitákat a szerző drámai feszültségeket érzékeltető módon, olvasmányosan mutatja be. A könyvet elolvasva megismerhetjük a tárgyalt korszak, így napjaink ismert politikusainak, közéleti személyiségeinek, tudósainak, publicistáinak megnyilatkozásait, állásfoglalásait.
Bertényi Iván - Az Árpád-ház királyai
1000-1301. Három évszázad - huszonhárom uralkodó. De mindaz, amit elért az ország, hat kiemelkedő személyiségnek köszönhető: az államalapító Szent Istvánnak, I. Andrásnak, aki rendet teremtett a pogánylázadástól felbolydult országban, Szent Lászlónak, a nemes lelkű lovagkirálynak, Kálmánnak, boszorkányüldöző kora felvilágosult uralkodójának, III. Bélának, aki alatt Magyarország európai nagyhatalom lett, és unokájának, a "második honalapítóként" tisztelt IV. Bélának. Az utókor "szent királyok nemzetsége"-ként emlegette Árpád utódait, s méltán. Az európai uralkodóházak közt egyedülálló módon három férfi: István, Imre, László és öt nő - Piroska, László lánya, Bizáncban; Erzsébet, II. András lánya; Ágnes, III. Béla unokája, Prágában; Kinga és Margit, IV. Béla lányai - érdemelték ki, hogy az egyház szentté avassa őket. Tiszteletük máig elevenen él, és nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, olasz és görög földön is. És a többi koronás fő? Volt, akivel betegség, méreg vagy fegyver végzett, mások életét apa és fiú, testvér és testvér közti ellentét, árulás keserítette meg - emberek voltak, telve nemcsak erényekkel, hanem hibákkal is. Mégis, ahogy Theobald Feger _A magyarok krónikája_ című, Augsburgban 1488-ban kiadott könyv előszavában megfogalmazta: "A magyar királyok esetében ... méltatlan dolog volna, ha derék tetteik ... eltemetve, emlékezet és hír nélkül maradnának."
Ez a könyv azért született meg, hogy ez a méltatlanság ne következzen be. Hogy szövegével, képeivel megelevenítse előttünk az egyszervolt magyar középkor ragyogását.
Bán Mór - A Mennydörgés kapuja
Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki.
Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...
Fonyódi Tibor - Keleten kél a nap
A Keleten kél a nap Szörényi Levente Árpád népe című misztikus operájának alapjául szolgáló novella. A Szent László legendakört feldolgozó novellasorozat felvezető írása a megvakított Vászoly fiainak, Andrásnak, Leventének és Bélának története, akik rusz földről hazatérve szövetkeznek Vata pogány seregével, hogy letaszítsák a magyar trónról Orseolo Pétert...
Borovszky Samu - A honfoglalás története
A kötet a honfoglalás eseményeit foglalja össze. Dr. Borovszky Samu (1860-1912) történész elsősorban a népvándorlás korával és a magyar őstörténettel foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott még a finnugor nyelvrokonság is. A honfoglalás története című munkája 1894-ben jelent meg először, mely tudományos igényű szintézise a 19. századi történelemtudomány témával kapcsolatos eredményeinek.
Reprint kiadás.
Bíró Szabolcs - Kelet oroszlánja
Miután 1291-ben, Akkon ostromával a kereszteseket végleg kiszorítják a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra – otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét. A megkeseredett, kiábrándult férfi védencében, Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét: tökéletes és gáncstalan harcost akar nevelni belőle.
Ám az apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedő fiút hiába igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni, Attila túlságosan is vágyik a szabad, zabolátlan életre.
Amikor Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve titkos párbajt vív, nagybátyja büntetésből több hónapos útra küldi a bukott vándorénekes, Umberto oldalán.
Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét: rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomosnak még csak gondolnia sem szabad – a szerelmet.
A _Sub Rosa_ című nagy sikerű regény fiatal írójának fordulatos új könyve – egy történelmi sorozat első kötete – a magyar história mozgalmas, vérzivataros korszakába vezeti az olvasót. Ott lehet az Árpád-ház kihalásánál, a lovagkirályok aranykorának hajnalán, a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor.
Lévai Anita - Potó István - A Magyar Királyi Csendőrség története
A "csendőrség" szót hallva ambivalens érzések kerítenek hatalmukba, de többségünkben egyértelműen negatív gondolatokat ébreszt, így a fizikai erőszakot, az általános félelmet, a közutálatot, melyet alátámaszt a rend mindenkori őreivel szembeni hagyományos ellenérzés.
Az állig felfegyverzett hatósági közeg hihetetlen tiszteletet parancsolt külső megjelenésével úgy, hogy távolban feltűnő alakja reszketést váltott ki, amit a mindig fényesre bokszolt fekete csizma, a köpeny, a kakastollas csákó és a puskára feltűzött szurony tett igazán nyomatékossá. Nincs ellentmondás, nincs ellenszegülés, nincs ellenvélemény.
A csendőr tehát maga volt a hatóság, az állami erőszak metaforája, aki hírhedt "csendőrpofonjai" által a pofozkodó államot reprezentálta, a politikai és közbiztonsági feladatokat pedig késlekedés nélkül végrehajtotta.
Benkő Mihály - Csata Nikápolynál
1396. június. A színhely Buda.
Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból.
Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött.
Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán.
1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt....
Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.
Földi Pál - Szálasi a magyar történelemben
Magyarország történelme során számos tragédiát szenvedett el. Elég csak a tatárjárásra, a török megszállásra, a Habsburg rémuralomra, az 1919-es Tanácsköztársaság véres farsangjára, Trianonra, majd a szovjet fegyverek árnyékában tobzódó kommunistákra gondolnunk. Ezekben a tragédiákban külön helyet foglal el a náci megszállás és szörnyszülöttje, a Nyilaskeresztes Párt.
A nyilas mozgalom történetének utolsó szakaszáról sok írás, borzalmat idéző visszaemlékezés jelent meg. A szerző ebben a művében megpróbál fényt deríteni az 1944. október 15-höz vezető útról Szálasi Ferenc és pártja politikai és ideológiai előzményeire. Ez a munka éppen ezért azt a célt tűzte maga elé, hogy a magyarországi fasiszta mozgalmak útját rajzolja meg - objektíven. Meg kívánja mutatni azt a társadalmi hátteret, amelyből ezek a szélsőséges mozgalmak kisarjadtak és elburjánzottak. Megmutatni azokat a külső és belső okokat, amelyek elősegítették befolyásuk kiszélesedését, majd visszavedlésüket terrorista gyülevész csoportokká, beteljesítve mindazt a szörnyűséget, embertelenséget, amelyek mozgalmukban kezdettől fogva nemcsak bennük rejlettek, hanem lényegüket alkották.
Egyben be kívánja mutatni mindebben Szálasi Ferenc szerepét, családi örökségétől a bitófáig. A könyvben a "vérnyomon" eljutunk a "magyar Eichmann" kevésbé ismert történetéhez is. A mű célja nem csak az, hogy feldidézze a történelmünknek egy gyászos időszakát, hanem be kívánja mutatni a diktatúrák arculatát is, hogy a tanulságokat levonva, eltorlaszolhassuk az utat az embertelenség és a terror más, új formában jelentkező áramlatai előtt.
Csorba Csaba - Árpád örökében
A keresztény magyar királyság. A szent korona és kalandjai. Tatárjárás és "második honalapítás". Latin kódexek-magyar művelődés. Több, mint 300 színes fényképpel, rajzzal és térképpel.
Varga Domokos - A mogyeriektől Mohácsig
Hosszú idő óta először jelenik meg a magyar nemzet története népszerű-tudományos, olvasmányos formában. Ez a történeti esszékre emlékeztető szórakoztató történelemkönyv főképp az ifjú olvasókra számít: arra a 10-16 éves olvasóközönségre, amelyet mindig is inkább érdekeltek a történelem izgalmas, színes eseményekben bővelkedő fordulatai, nagy emberek cselekedetei, királyok, hősök magatartása, mint a száraz tények és adatok. A könyv azzal a szándékkal íródott, hogy ezt az igényt szolgálja.
Kristó Gyula - Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Történeti földrajzi kislexikon
Az emberiség történelmének két alapvető dimenziója az idő és a tér. A harmadik tényező az időt kitöltő, és a teret birtokló, alakító ember, aki a gondolataival és a cselekedeteivel írja a történelmet.
A történeti földrajz a 18-19. század fordulója körül alakult ki, mint történeti segédtudomány. Tárgyához tartozik egy adott terület leíróföldrajzának (domborzati viszonyok, hegyrajz, vízrajz), tájegységeinek, etnikumainak, valamint a közigazgatási, az egyházi, a kulturális és a katonai igazgatási egységeik típusainak, jogállásának és területi változásainak, továbbá a történeti település, és gazdaságföldrajz adatainak vizsgálata.
Ez a kötet a témával kapcsolatban mintegy 1000 szócikket és 1400 címszót tartalmaz. A szócikkek megírásánál a szerkesztők a földrajzi régiók szerint súlyoztak: a legnagyobb teret a közép - európai régió és benne a történeti Magyarország kapta, ezt követte általában Európa, a Mediterraneum, az észak-atlanti térség és végül a világ más részei.
A „TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KISLEXIKON” című ezen kiadványt a történeti földrajz témakörén belül az 1000 szócikk, az 1400 címszó, a polgári, egyházi és katonai igazgatás 19 táblázata, a 3 egyházigazgatási térkép, valamint a bibliográfia iránt érdeklődő, a történelmet és a földrajzot külön-külön, mint önálló tudományokat is kedvelő olvasóinknak ajánljuk.
Szabó István - A középkori magyar falu
E kötettel a magyar parasztság története kiváló kutatójának posztumusz művét ajánlja kiadónk az olvasónak. Szerző ebben a munkájában új kutatási eredményekre támaszkodva a középkori magyar falu gazdasági és társadalmi szerkezetével foglalkozik. A könyv ezenkívül megismertet a telekszervezet rendjével és a falusi lakosság rétegződésével is. Színesen festi a falu mindennapi életét, képet ad a kor jogi és vallási szokásairól, ezek alakulásáról. Legrészletesebben a XV. század már kialakult jobbágytársadalmát mutatja be, mivel ez időből származó írott forrásanyag, főleg oklevelek formájában, már bővebben álltak rendelkezésre.
A munka tudományos megállapításai a középkori magyarsággal kapcsolatos eddig ismeretlen tényekre világítanak rá; egyes következtetései pedig az összeurópai kérdésekkel foglalkozó történettudományt is új eredményekkel gazdagítják.
Szlatky Mária - Szent István
Majdnem ötven év telt el István király halála után, amikorra már a nagy király érdemeit a Vazultól leszármazott királyok nem hallgatták el. 1083-ban, László király uralkodása idején, a székesfehérvári templomban István tetemét nyugvóhelyéről kiemelték és az első keresztény magyar királyt a katolikus egyház előírása és szertartása szerint szentté avatták. Azóta Szent István a neve. Angyalábrázolással ékes kőkoporsóját még ma is őrzik a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében.
A szentté avatáskor a tetem kiemelésekor a sírból csodás épségben került elő István király jobb keze, amit a szent csodákban hívő emberek ma is ereklyeként, mint Csodatevő Szent Jobbot tisztelnek.
Fodor István - Diószegi György - Legeza László - Őseink nyomában
Kik vagyunk, honnan jöttünk?
Erre a minden népet izgató kérdésre keresi és adja meg a választ ez a különleges képeskönyv. Szerzői - neves régész-történész professzor és két főiskolai tanár - arra vállalkoztak, hogy megismétlik eleink időben és térben egyaránt hosszú útját az Uráltól a füves pusztaságon át a Kárpát-medencéig. Sőt, tovább is, a kalandozók lovascsapatainak nyomát követve.
Azokat a tájakat örökítették meg, amelyeken egykor a keleti hazákat váltogató ősmagyarok áthaladtak, nyomára akadtak a régmúlt hírmondóinak, épületeknek, nevezetes helyeknek, a földből előkerült régészeti leleteknek, s válogattak egykorú írott forrásokból, tudósításokból. Különleges történelmi útikönyv született hát, amely érdekes, újszerű kalauz lehet korai történelmünk színterein az Olvasó számára. És több is annál. Hiszen megelevenedik előttünk az a több ezer éves folyamat, amelynek során a magyarság keleti műveltsége kialakult, megismerjük az egykori hétköznapok mestereinek - fazekasoknak, kardkovácsoknak, ötvösöknek - magas színvonalú tudását, a szántóvetők munkáját, a harcosok haditechnikáját, amely oly félelmetes volt a nyugati ellenség előtt. Egyszóval: részeseivé válunk az egykori magyar életnek. Több mint 300 illusztráció - túlnyomórészt színes fotó -, valamint rekonstrukciós rajz, térkép gazdagítja kötetünket, amely reményeink szerint a millecentenárium kiemelkedő könyvújdonsága lesz.
