|
“Amikor Szőts Júlia, Bolyai János gyámola bejelentette a nyugalmazott kapitány halálát, a marosvásárhelyi várparancsnok azonnal intézkedett, hogy holttetemét szállítsák át a katonai halottasházba, minden irományát rakják ládákba, s vigyék a várba.” Így vette kezdetét egy kiemelkedő szellem hagyatékának megrendítő, de a kor viszonyait híven tükröző hányódása a zsenialitást duhajkodásokban, szónoklatokban vagy társasági szellemességekben mérő Marosvásárhely városában, anno 1860. Felelőtlen, nemtörődöm kezek, hosszú mezőségi esők és por lyuggatta, hasogatta olvashatatlanná ezeket az ideges írással telerótt cédulákat, melyeket máshol péncélszekrények, termosztátok óvtak volna az időtől. Ma a kutatók, szelleme utolsó pillanatban érkező mentői már csak nagy erőfeszítések árán tudják legalább részben helyreállítani a csonka szövegeket, penészes cédulákat. nem csoda hát, hogy csak megközelítőleg ismerjük az összanyag eszmei koordinátáit, s szövekritikai kiadásuk még a jövő feladata.
Kapcsolódó könyvek
Kurusa Árpád - Bevezetés a differenciálgeometriába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fülöp Zoltán - Formális nyelvek és szintaktikus elemzésük
Ez a nyolc fejezetből álló tankönyv a JATE TTK informatika oktatásának keretében zajló "Formális nyelvek és szintaktikus elemzésük" című tantárgy anyagát tartalmazza. Az első fejezetben a generatív nyelvtanok gyakorlati jelentőségéről esik szó, a másodikban a könyv megértéséhez szükséges fogalmak és jelölések találhatóak meg. A harmadik, negyedik és ötödik fejezetben egy rövid bevezetés található a formális nyelvek elméletébe, részletesebben azonban csak a fordítóprogramok működésének megértéséhez szükséges reguláris nyelvekkel és környezetfüggetlen nyelvekkel foglalkozunk.
Móricz Ferenc - Numerikus módszerek az algebrában és analízisben
Ez a könyv a szegedi József Attila Tudományegyetemen a programtervező matematikus szakos hallgatók számára rendszeresen meghirdetett Numerikus Analízis című szabadon választható tantárgynak az első félévben előadott tananyagát tartalmazza. Az egyes témakörök tárgyalása során viszonylag kevés előismeretet tételezünk fel az algebra, az analízis és a numerikus analízis bevezető fejezeteiből, de tömör összefoglalásban még ezeket is rendszerint ismertetjük könyvünkben a megfelelő helyeken. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a fenti témakörök bevezető egyetemi kurzusainak első (egy vagy két) félévi anyaga már elegendő alapot és jártasságot szolgáltat az itt tárgyalásra kerülő ismereteknek teljes mélységében való megértéséhez, illetve elsajátításához. Felhívjuk a figyelmet a kötet végén található Irodalomjegyzékben javasolt könyvekre, jegyzetekre, illetve tudományos cikkre, ahol az érdeklődő olvasó további részletekkel és rokon kérdéskörök tárgyalásával is megismerkedhet.
Gaál István - Kozma László - Lineáris algebra
A jegyzet célja a lineáris algebra tárgykörébe tartozó alapvető algebrai és geometriai ismeretek hallgatók számára könnyen követhető tárgyalása. A jegyzet anyaga azon sok éven át tartott előadások során forrott ki, melyeket a szerzők a KLTE matematikus és matematika tanár szakos hallgatóinak tartottak. Néhány, a tananyaghoz szorosan kapcsolódó fejezetet ugyanakkor sokkal részletesebben kifejtettünk, mint ahogyan az a szokásos előadásokon el szokott hangzani. Ezáltal az érdeklődő hallgatók a tananyagon túl is találnak benne önálló feldolgozásra érdemes részeket. A jegyzetet Függelék egészíti ki, mely tömör formában tartalmazza mindazokat az (elsősorban algebrai jellegű) előismereteket, melyek a jegyzet olvasásához szükségesek. Ugyancsak a Függelék része a MAPLE komputeralgebrai rendszer részleges ismertetése. Ez egyrészt egy rövid bevezető általában a MAPLE használatába, másrészt tartalmazza a lineáris algebrai programcsomag eljárásainak felsorolását. Oktatási tapasztalataink szerint a hallgatók ezt a segédeszközt örömmel fogadják. A jegyzet anyagának elsajátítását nagyban segíti Kovács Zoltán feladatgyűjteménye.
Hajnal András - Hamburger Péter - Halmazelmélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bódi Béla - Algebra I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lajkó Károly - Analízis I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Freud Róbert - Gyarmati Edit - Számelmélet
A könyv igen széles számelméleti anyagot ölel fel. Nagy hangsúlyt helyeznek a szerzők a számelméletnek a matematika más területeivel való kapcsolatára, az alkalmazásokra és lehetőség szerint a legújabb eredmények bemutatására is. A könyv felépítése és tárgyalásmódja a bevezető fejezeteknél minél kevesebb előismeretre támaszkodik, ugyanakkor a későbbi fejezetekben igen nehéz témakörök bemutatása is szerepel. Ennek megfelelően a könyv eredményesen használható lesz tankönyvként, példatárként és kézikönyvként egyaránt.
Szőkefalvi-Nagy Béla - Komplex függvénytan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jakab Tamás - Kosztolányi József - Pintér Klára - Vincze István - Sokszínű Matematika 7
Az elmúlt évek legnépszerűbb és legszínvonalasabb matematika-tankönyvcsaládjának tagja. Az iskolai oktatásban, valamint otthoni gyakorlásra továbbra is kitűnően használható.
A tankönyvcsalád felsőbb évfolyamos köteteire is jellemző, hogy a tananyag feldolgozásmódja tekintettel van a tanulók életkori sajátosságaira. Ezért bár nem siettetik az absztrakt eszközök bevezetését, a 7. és 8. osztályos tananyagban már sor kerül a definíciók alkalmazására, a bizonyítási igény kialakítására is.
A kidolgozott példák segítik az önálló tanulást és megértést.
Raymond M. Smullyan - A tao hallgat
„A keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.”
Raymond Smullyan egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény.
Raymond M. Smullyan - A hölgy vagy a tigris?
Raymond Smullyan, a Mi a címe ennek a könyvnek? című kötet szerzője, e művében is játékos és szórakoztató feladatok során át a matematika igen mély kérdéseihez vezet el minket. A könyvben egyaránt találunk jól bevált régi, ill. eredeti ötletekre épülő új rejtvényeket; egyszerűbb, ill. komoly fejtörést igénylő összetettebb kérdéseket. A feladatok megfogalmazásában ismét szerepet kaptak lovagok és lókötők, őrült és egészséges vámpírok, remeték, királyok, varázslók, elmegyógyászok, ápoltak és álmodozók. Újra találkozhatunk Craig felügyelővel is, aki a világ első "matematikai regényében" - azaz A monte-carlói zár rejtélye című fejezetben - egy kombinációs zár titkos kódját szeretné barátainak segítségével megfejteni. Eközben olyan új és meglepő matematikai felfedezéseket tesz (az Olvasóval együtt) Gödel híres eldönthetetlenségi tételével kapcsolatban, melyek nemcsak a nagyközönsége, hanem a tudományos világ előtt is ismeretlenek voltak eddig.
Raymond M. Smullyan - Mi a címe ennek a könyvnek?
A szerző címadással kapcsolatos tanácstalanságát megértjük, ha végiglapozzuk a könyvet. Találunk benne beugratókat, humoros történeteket, könnyű, szórakoztató példákat és az utolsó néhány oldalon komoly, matematikai gondolkodást igénylő feladatokat. Mindezt a szerző oly lebilincselően adja elő, hogy nem tudunk ellenállni a kihívásainak, újra és újra megpróbáljuk megoldani a "feladványait". Módszere igen csalafinta, egy-egy közismert feladattal kezdi a történetekbe bújtatott különböző fejezeteket, majd a könnyedén megoldott feladatokon csak egy kicsit csavar, állandóan ébren tartva a kíváncsiságunkat. "Vajon én is meg tudom oldani?" És az Olvasó, legyen általános iskolás, vagy annak nagyszülője, matematika tanár, vagy a matematikát soha nem szerető, élvezettel fog túljutni az újabb és újabb buktatókon.
Raymond M. Smullyan - Seherezádé rejtélye
A kötet ott kezdődik, ahol Edgar Allan Poe befejezte híres-nevezetes művét, a Seherezádé ezerkettedik meséjét. Ebben a mesében Poe teljesen más képet fest Seherezádé végső sorsáról, mint Az ezeregyéjszaka meséi. Nekem azonban van egy jobb változatom - így a szerző: egy fejtörő mese, amely remélem, érdekli Önöket, és jól fognak szórakozni rajta. Az első rész átvezet egy új területre, amelyet "kényszerlogikának" neveznek. Ezután néhány új logikai fejtörő, fortély, játék, gödeli kérdés következik, végül egy-két zavarba ejtő ellentmondással találkozhatnak.
Raymond Smullyan - Sherlock Holmes sakkrejtélyei
Ezek a sakkfeladványok jellegzetes detektív-rejtélyek. Nyomozni kell ügyükben! Valamennyit a detektívregényekből ismert „krimi-logika” jellemzi, és Holmes ezeket a rejtvényeket már csak a hangulatuk miatt is érthető rajongással kezeli. Szerencsénknek mondhatjuk, hogy Holmes oly tündökletesen vezeti le a rejtvényeket a könyv I. részében, hogy aki csupán a sakklépéseket ismeri, az is élvezettel követheti a fejleményeket. Így, mire a II. rész elkövetkezik, az Olvasó egy kicsit szakértője lesz már az elemző feladványok mindenféle típusának — és várhatja az újabb változatokat. Kalandregény következik ekkor: Marston kapitány elrejtett kincsét kell Holmesnak előkerítenie, természetesen az elemzés eszközeivel, ám közben egy különös kettős gyilkosság ügye is megoldásra, sherlocki zsenialitásra vár.
Raymond M. Smullyan - Gödel nemteljességi tételei
Kurt Gödel minden kétséget kizáróan századunk legnagyobb logikusa, 1931-es cikkének megjelenése a matematikai logika történetének egyik fordulópontja. Bizonyítást nyer itt, hogy az axiomatikus módszer nem "mindenható": az aritmetikát is magukba foglaló rendszerekről kiderül, hogy mindig akad bennük olyan állítás, amely a rendszer keretei között nem bizonyítható és nem is cáfolható, sőt a rendszer ellentmondás-mentessége sem.
Smullyan, akinek nevét a Mi a címe ennek a könyvnek, A hölgy vagy a tigris és a Seherezádé rejtélye című nagysikerű kötetek szerzőjeként ismertük meg, a tőle megszokott világos, élvezetes stílusban nyújt bevezetést a logika ezen központi témakörébe. Nem csupán Gödel eredeti gondolatmenetét követhetjük nyomon, de megismerkedhetünk az eredmények különböző általánosításaival is. Külön figyelmet érdemel az utolsó fejezet, amelyben színre lépnek a szerző kedvenc szereplői - lovagok, lókötők, sámánok - is, a logikai fejtörők pedig az eredmények újragondolására és további általánosításra sarkallnak. A kötet anyagának jelentős része magyar nyelven először jelenik meg, a szerző azonban a már ismert bizonyítások helyett is új, egyszerűbb gondolatmeneteket mutat be. A tanulást számos feladat segíti.
Brian Greene - Az elegáns univerzum
Ami Einsteinnek nem sikerült - olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi - azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke felhasadhat, majd újra befoltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakult hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.
Roger Penrose - A császár új elméje
Roger Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.
Mark Buchanan - Itt és mindenütt
A kutatók mostanában új természettörvényt fedeztek fel. A nyomai ott vannak szinte mindenütt - a mágnesek mikroszkopikus viselkedésén, az erdőtüzek terjedésén, a fajok kihalásán, a földrengések szabályszerűségein, a pénzpiaci mozgásokon a járműforgalmon, a városok növekedésén, a háborúk kitörésén s még a divatirányzatokon, a zenei és a képzőművészeti irányzatokon is. Bárhová nézünk, a világ mindenütt mintha egy egyszerű mintát követne: a felfordulás peremén egyensúlyoz, mint egy meredek homokfal, s időről időre megindul, mint egy esemény-, eszme- vagy másféle lavina, mindig ugyanazzal az egyetemes változásmintával. Ez a nevezetes eredmény a mindenütt jelenvaló tudománya felbukkanásának előhírnöke, egy olyan tudományé, amelynek a mindennapi világ anyagában rejlenek a titkai. Az új évszázad kezdetén a legjelentősebb új tudományos gondolatot láthatjuk kibontakozni a káosz és a komplexitás megjelenése óta. Ez a könyv, elsőként részletezve magát a felfedezést és hatásait, egységesíti gondolkodásunkat a világról és e világban nekünk jutó helyről.
Leonard Mlodinow - Eukleidész ablaka
Az Eukleidész ablaka című könyvben Leonard Mlodinow pompás idegenvezetőként kalauzol végig bennünket a geometria öt forradalmának eseményein, a görögök párhuzamosokról alkottott fogalmától a legutolsó hipertér-elképzelésekig. Bemutatja, hogy a térrel - legyen az a nappali szoba vagy egy másik galaxis - kapcsolatos egyszerű kérdések miként lehettek a legmagasabb szintű tudományos és technikai eredmények rejtett mozgatórugói. A precíz és hiteles kutatás, valamint a könnyen érthető, humoros történetmesélés szerencsés elegye teszi megdöbbentően eredetivé a geometria elsőbbségének bizonygatását. Akik valaha átnéztek már Eukleidész ablakán, azok számára a tér, az anyag és az idő már soha nem lesz olyan, mint előtte volt.
