Majdnem ​minden rövid története

Carl Sagan - Az ​éden sárkányai
Carl ​Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem fennmaradása függhet attól, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével - amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.

Stephen W. Hawking - A ​mindenség elmélete
A ​mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Brian Greene - Az ​elegáns univerzum
Ami ​Einsteinnek nem sikerült - olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi - azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke felhasadhat, majd újra befoltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakult hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.

Michio Kaku - Hipertér
Léteznek-e ​további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tizedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót.

Carl Sagan - Milliárdok ​és milliárdok
A ​csillagász Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó, gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban, a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni. Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában volt saját halála közeledtével.

Michio Kaku - A ​jövő fizikája
Képzeld ​el, milyen lesz a világ 2100-ban. A jövő fizikájában Michio Kaku elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása. Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok. Óriási mennyiségű információ szintézisével izgalmas bepillantást nyújt a 2100-ig vezető évek várható eseményeibe. Mesél például érzelmes robotokról, antianyaggal hajtott rakétákról, röntgenlátásról, új életformák létrehozásáról és bemutatja a mesebeli űrliftet, amely egyetlen gombnyomásra embereket juttathat sok száz kilométerrel a földi légkör fölötti magasságokba. A jövő fizikája érdekfeszítő és rendkívüli utazás a lélegzetelállító tudományos forradalom elkövetkező száz évében.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Az ​angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.

Leonard Mlodinow - Feynman ​szivárványa
LEONARD ​MLODINOW 1981-ben szerezte meg fizikusi doktorátusát a Berkeley Egyetemen, és azonnal a California Institute of Technology, a természettudományok híres fellegvára földszintjén találta magát, Richard Feynman és Murray Gell-Mann szomszédságában. Miután néhány hétig szorongva várta, hogy kiderüljön, valójában nem is őt akarták felvenni, és csak tévedésből került oda, úgy döntött, él a lehetőséggel, és megpróbálja attól az embertől megtudni, mi a dolga a tudományban és az életben, akinek a hatására fizikus lett. Így kezdődött beszélgetéssorozata Richard Feynmannal, amelyből ez a kötet íródott. A súlyos beteg, élete vége felé közeledő Feynman és a zöldfülű kezdő beszélgetéseiből - tudományról, kreativitásról, szerelemről, matematikáról, boldogságról, Istenről és a művészetekről - csak úgy süt az intellektuális hedonizmus. Feynman szerint csak azzal érdemes foglalkozni az életben, ami szórakoztató, és csak az szórakoztató, amire kíváncsiak vagyunk, csak azt érdemes csinálni, amiben biztosak vagyunk, és egyáltalán: csak saját magunkra érdemes hallgatnunk. A vívódó pályakezdő nemcsak Feynmannal beszélget, hanem a másik Nobel-díjassal, Murray Gell-Mann-nal és számos kollégájával is, akiknek szavaiból mind-mind másféle szakmai és emberi választások, pályák rajzolódnak ki. Mlodinow végül rádöbben, hogy a sikerhez, a boldogsághoz és az elégedettséghez még a Nobel-díjasok esetében is számtalan út vezet.

Carl Sagan - Elfeledett ​ősök árnyai
A ​mû arra keresi a választ, hogy kik vagyunk. Hogyan formálódtunk az élet hatalmas üstjében, milyen rejtélyes múlt áll mögöttünk - ezekre a kérdésekre csak az utóbbi idõben kezdtünk feleletet találni. "Mi emberek hasonlatosak vagyunk a küszöbön hagyott újszülötthöz -írják- kinek ruhájára nem tûztek magyarázatot arról, ki õ, honnan származik, milyen elõnyös vagy hátrányos tulajdonságokat hordoz, vagy kik az õsei." Ez a könyv az árva anyakönyvének egy lehetséges változata. Sagan és Druyan visszakalauzol bennünket a nap és bolygóinak születéséig és az élet felbukkanásáig, a mai helyzetben kulcsszerepet játszó tulajdonságaink -a szex és az erõszak, a szeretet és az önzetlenség, a hierarchia, a tudatosság, a nyelv, a technika és az erkölcs- eredetéig. A gondolkodók közül sokan félnek attól, hogy a gondjaink már túl nagyok lettek számunkra, hogy az emberi természet legmélyebb rétegeibõl fakadó okok miatt képtelenek vagyunk megoldani ezeket, hogy eltévedtünk. Hogyan kerültünk ekkora bajba? Hogyan mászunk ki belõle? Miért vagyunk alapvetõen bizalmatlanok a tõlünk különbözõkkel szemben? Miért hajlunk ennyire a feltétlen engedelmességre? Mi a férfi és a nõ? Miért igyekszünk letagadni rokonságunkat a többi állattal? Milyen kötelezettségeink vannak velük szemben? Van-e a bensõnkben valami, ami örökös önzésre és erõszakra ítél bennünket? Mint a szerzõk írják: "...Szinte retteggve láttunk munkához. Végül azonban okot találtunk a reményre." A könyv fontos gondolatokat fogalmaz meg közérthetõ, világos stílusban. E merész, szenvedélyes és lélegzetelállítóan széles látókörû mû új szemszögbõl próbálja láttatni a világot - a tudományos eredményeket összegezve alkot képet arról, honnan jöttünk, kik vagyunk, és hová tartunk.

John Gribbin - Schrödinger ​macskája
A ​Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük. Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a kvantummechanikát.

Stephen W. Hawking - A ​világegyetem dióhéjban
A ​nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Ismeretlen szerző - Élet ​más bolygókon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roger Penrose - A ​császár új elméje
Roger ​Penrose, a világ egyik legnagyobb tudású és legtermékenyebb matematikai fizikusa kutatómunkája közepette időt szakított arra, hogy olyan könyvet írjon, amelyet a nem szakmabeliek is megérthetnek. Ebben káprázatos utazásra viszi az Olvasót, olyan területeket érint eközben, mint a mesterséges intelligencia, a Turing-gépek, a formális matematikai rendszerek, a Gödel-féle eldönthetetlenség, a Mandelbrot-halmaz, a kvantummechanika meghökkentő paradoxonjai, a kozmológia, a fekete és fehér lyukak, a Hawking-sugárzás, az entrópia, az agy szerkezete és még sok más kutatási terület legjava.

Amir D. Aczel - Isten ​egyenlete
A ​kozmológia tudománya a világegyetem természetét tanulmányozza. Az Isten egyenlete a világ több pontján végzett kutatás és tucatnyi kimagasló tudóssal folytatott beszélgetés eredményeként bemutatja a kozmológia legújabb fejleményeit. A szerző Einstein elméletei és "kozmológiai állandó" segítségével világít rá a relativitás és a kozmológia között lévő kapcsolatokra. Úgy érezzük, mintha Einstein lenne Isten szócsöve, rajta keresztül értünk meg valamit tágabb környezetünk alapigazságaiból, amelyeknek tudományos igazolása éppen most folyik. Aczel felvillantja Einstein eddig kevéssé ismert emberi arcát. Ezt néhány olyan, eddig magánkézben lévő Einstein-levél segítségével teszi, amelyeket ő fordított le először angol nyelvre. A levelek új fényt vetnek Einstein és tudóstársai viszonyára, és beszámolnak a nagy tudós korai próbálkozásairól, hogy bebizonyítsa, a fénysugár elgörbül az erős gravitáció hatására.

Martin Rees - Kozmikus ​otthonunk
Az ​a világegyetem, amelyben élünk, különös módon "biofilnak", vagyis az életet vendégszeretően fogadó világegyetemnek tűnik. Vajon miért? Martin Rees szerint az erre a kérdésre adandó válasz attól függ, hogy mi a válasz Einstein régi kérdésére: "Vajon tudott volna Isten másfajta világot teremteni?" Ez a hallhatatlanul lebilincselő könyv az "igen" válasz esetén lehetséges megdöbbentő következményeket veszi nagyító alá. Rees alaposan megvizsgálja azt az elképzelést, hogy a mi világunk csak része egy hatalmas "multiverzumnak", vagyis a világegyetem együttesének, amelyben a többi világegyetem túlnyomórészt nem rendelkezik élettel. Ebben az esetben az, amit a természet törvényeinek nevezünk, nem más, mint egy sor helyi jellegű szabály, amelyek saját ősrobbanásunk következményei. Ebben a megjelenítésben kozmikus otthonunk különleges, minden valószínűség szerint egyedi világegyetem, ahol az uralkodó fizikai törvények lehetővé tették az élet létrejöttét. Rees azzal kezdi, hogy megvizsgálja Naprendszerünk természetét és egy sor olyan, ezzel kapcsolatos kérdést, mint például azt, hogy vajon véges vagy végtelen-e a mi világunk? Ezután előretekint a hosszú távú kozmikus jövőbe, mielőtt végigkövetné az oksági láncolatot a kezdetekig. Végül pedig megpróbálja kibogozni azt a paradoxont, hogy egész Világegyetemünk, amely minden irányban több mint 10 milliárd fényévre terjed ki, egyetlen végtelenül parányi foltból alakult ki.

Paul Davies - A ​megbundázott világegyetem
Paul ​Davies kíváncsian várt visszatérése a kozmológiához a szerző elismerten nagy sikerű, Isten gondolatai című könyvének folytatása. Jellegzetesen világos és elegáns stílusában Davies ismerteti, miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára. Akár a sötét anyag vagy a sötét energia, akár az M-elmélet vagy a multiverzum mibenlétét magyarázza el, Davies mindig a tudomány legfrissebb eredményeit állítja a középpontba, arra késztetve az olvasót, hogy újszerű és magával ragadó módon gondolkozzék el a kozmoszról és az abban elfoglalt helyünkről.

Richard P. Feynman - A ​felfedezés öröme
A ​világhírű fizikus rövid művei és előadásai közül itt most azok szerepelnek, melyek legjobban mutatják be színes egyéniségét, híressé vált sokoldalúságát. Olvashatunk arról, hogy gyermekkorában az apja milyen nagy hatással volt rá, hogyan alakította ki benne azt a látásmódot, mely világszemléletét megalapozta. Japánban tartott előadásában kifejti a nanotechnológia alapjait, azt, hogy a fizika törvényei lehetővé teszik a morzsányi méretű számítógépek készítését. De olvashatunk a könyvben a tudomány és a vallás viszonyáról éppúgy, mint a tudományos kultúra társadalmi szerepéről, sőt egy előadásában részletesen ismerteti, hogy szerinte mi a tudomány lényege, és mi az áltudomány.

Gerald Durrell - Hogyan ​lőjünk amatőr természetbúvárt?
Ha ​Ön borzokat szeretne filmezni egy erdőben, dobálna-e odújuk elé földimogyoróvajas szendvicseket, hogy kicsalogassa őket? Hogyan érezné magát, ha egy nagy fehér orrszarvú orra előtt kellene előadást tartania a nézőket képviselő kamera lencséjének? Gerald Durrell miközben az Amatőr természetbúvár című filmsorozat (amelyből sikeres könyv is készült) forgatásán dolgozott, ezeken és hasonló kalandokon esett át. Feleségével és forgatócsoportjával eljutott a Shetland-szigetek hatalmas madárkolóniáitól, a dél-afrikai természetvédelmi területeken át Kanada havas síkságáig, ahol hófürdőző bölényeket figyelhetett meg. Meggyőzően mutatja be könyvében azt is, hogy az emberi társadalom milyen gyorsan pusztítja el földünk élővilágát?

Robert L. Wolke - What ​Einstein Told His Cook
Why ​is red meat red? How do they decaffeinate coffee? Do you wish you understood the science of food but don't want to plow through dry, technical books? In What Einstein Told His Cook, University of Pittsburgh chemistry professor emeritus and award-winning Washington Post food columnist Robert L. Wolke provides reliable and witty explanations for your most burning food questions, while debunking misconceptions and helping you interpret confusing advertising and labeling. A finalist for both the James Beard Foundation and IACP Awards for best food reference, What Einstein Told His Cook engages cooks and chemists alike.

Richard Dawkins - Az ​önző gén
Az ​önző gén. Előszó Miért vannak emberek? A replikátorok Halhatatlan spirálok A géngép Agresszió: stabilitás és az önző gép A génkedés művészete Családtervezés Nemzedékek harca A nemek harca Te vakarod a hátam, én meg lovagolok a tiéden Mémek: az új replikátorok.