Riói ​képek

Szent Ágoston - Szent ​Ágoston vallomásai
Két ​évezred szentjei közül is kiemelkedő egyéniség Hippói Szent Ágoston. Vallomásainak tizenhárom könyve nemcsak az ókeresztény, hanem a világirodalom legnagyobb művei, közé tartozik. Stílusának egyik sajátossága állandó érzelmi hullámzása, mely különös ritmust ad latin és magyarrá lett prózájának: egyszerű, hétköznapi szavakkal tér vissza-vissza múltjába, gyerekkorától élete derekáig, majd újra meg újra olyan zsoltáros-imádságos hangba lendül át – szinte észrevétlenül -, mely páratlanul költőivé teszi vallomásait. A világirodalomban ő az első, aki úgy figyeli meg a gyermeket, ahogy századunkban a gyermeklélektan tudósai. Felismerései másfél évezreddel előzik meg Rousseau-t, aki vallomásai írásakor példaképnek tekinthette őt, mert ugyanolyan imádságos hanggal kezdi az írást: „Úgy tárom fel bensőmet, ahogyan te magad látod, Örökkévaló…” A keresztény etika, melynek része a ragaszkodás az igazsághoz, készteti önvallomásra Szent Ágostont. Minden írásában a világ rendje, az isteni harmónia kívánása található meg. Krisztust tekinti annak a fénynek, mely az embert a legtisztább cél, az Isten országa felé vezeti. Jelen kötet az 1917-es, az „Élet” kiadásában megjelent, dr. Vass József, az ágostoni szellemet pontosan követő és közvetítő, stílusát sallangtalan, világos magyarsággal megfogalmazott fordításának új kiadása.

Kéri Edit - Hogyan ​történt József Attila halála?
Több ​sikerkönyv szerzőjeként (Kik lőttek a Kossuth téren '56-ban?, ...) folytatott pótnyomozást József Attila haláláról. E könyvében erős bizonyítékokat tár elénk: a költő halála véletlen baleset volt! Ismertetők, kritikák

Dante Alimenti - Pio ​atya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gabriele Amorth - Pio ​atya, miként én ismertem
Szent ​Pietrelcinai Pio atya (1887-1968) a huszadik század és talán minden idők egyik legnagyobb és legkülönösebb szentje. Már gyermekkorától túláradtak körülötte a rendkívüli események: látomások, lélekbelátások, csodás gyógyulások, ördögi zaklatások, bilokációk, nem beszélve az ötven éven keresztül, haláláig viselt stigmákról. Pio atyát 2008-ban exhumálták, és azóta zarándokok milliói láthatják a San Giovanni Rotondó-i Szent Pio-bazilika kriptájában elhelyezett kristálykoporsóban. Don Gabriele Amorth (1925), Róma ördögűzője, lelki gyermeke volt Pio atyának huszonhat éven keresztül. Ez a könyve a nagy szent rövid élettörténetét állítja elénk, bőven utalva személyes találkozásaikra, saját vagy a kortársak emlékeire, levelezéseire, nem mellőzve azokat a fájdalmas és szégyenteljes üldöztetéseket sem, amelyeket Pio atyának el kellett szenvednie bizonyos sötét erők részéről.

Ismeretlen szerző - Pio ​atya világa 3.
Pio ​atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Sok mindent tudunk róla, mégis oly kevéssé ismerjük őt. Ez a keresztény sorozat az atya életének kevésbé ismert történeteivel hozza közelebb őt az olvasókhoz.  A sorozat harmadik kötete Giovanni Siena naplószerűen lejegyzett visszaemlékezéseivel kezdődik, majd Monsignor Pierino Galeone gondolatai kerülnek napvilágra. Pierino fiatal papként, betegen találkozott először Pio atyával, 1945 februárjában. Súlyos betegségéből kigyógyulván, azzal a céllal alapította meg a Szenvedés Szolgái világi intézményt, hogy maga is segíthesse a testben és lélekben gyötrődő embereket. Monsignor Galeone Pio atya boldoggá avatási eljárása során, 1986-ban tett tanúvallomást lelki atyja erényeiről és életéről. Pio atyát élete során azonban nem csak lelkes hívek és tanítványok vették körül. Az ellene folytatott egyházi, inkvizíciós eljárás dokumentumai is azt bizonyítják, hogy az atya életének legfőbb próbatétele nem „csupán” a testi szenvedés volt, hanem szembe kellett néznie a hétköznapi emberek és paptársai kételyeivel, esetenként rágalmaival is. Lelkiereje azonban egyetlen pillanatra sem hagyta el, az Egyház továbbra is Isten szavát közvetítette számára. Testi és lelki szenvedései közepette mindvégig Assisi Szent Ferenc életpéldáját tartotta szem előtt. 

Ismeretlen szerző - Pio ​atya világa 2.
Pio ​atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Sok mindent tudunk róla, mégis oly kevéssé ismerjük őt. A Pio atya világa című sorozat az atya életének eddig kevesek által ismert történéseinek közzétételével igyekszik közelebb hozni őt az olvasókhoz. A válogatás második kötete az első részhez hasonlóan nagyon személyes hangvételű olvasmány. Szerzetestársai, valamint a környezetében élő hívek és barátok elevenítik föl emlékeiket a mindannyiuk közös példaképévé vált Pio atyáról. Ők jegyezték le a válogatásban szereplő mondásait és tetteit, amelyeken keresztül mélyebben megismerhetjük Pio atya kapcsolatát az őt körülvevő emberekkel és Istennel. Pillanatképek ezek két párhuzamos világból, hiszen Pio atya az emberi és isteni világnak egyidejűleg és folyamatosan részese volt. A könyv fő különlegessége, hogy Pio atya jellemének és személyiségének éppen az emberi és az isteni világ közötti kapcsolatot jelentő dimenzióját tárja fel. Ez nem más, mint a humor. Pio atya cselekedeteivel személyesen mutatott példát nekünk a keresztény boldogságra és a szent örömre, amely minden szenvedést és nehézséget elviselhetővé tehet a számunkra.

Kőrösi Zoltán - Szívlekvár
,,Lehet ​siránkozni, lehet szomorkodni, oly mindegy, a lényeg a kikerülhetetlen változás, és persze az alkalmazkodás. Az ember a legalkalmazkodóbb állat... az idő lényege éppen a változás. És nem tudhatod, melyikből melyikbe lépsz bele, persze kétszer ugyanabba sohasem, ez nem is kérdés, ellenben eldönthetetlen, hogy a múlt felől törekszel a jelenen át a jövő felé, avagy a jövőből csurogsz reménytelenül a jelenen át a múltba." ,,Figyelj, elmesélek neked egy életet" - Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a huszadik századi Magyarországon oly jellemző életutak lehettek. Így aztán az egyik történetben a nagyapa édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik történet szerint úgy is lehetett volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját, az Őrségben gazdálkodó Magyarékat 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra. A Szívlekvár meséjében az is megtörténhetett volna, hogy a nagyapa felesége halála után megismerkedik egy Budapesten élő orosz származású özvegyasszonnyal, aki ugyancsak elmesél egy életet valakiről, aki túlélvén a háborút, magyar tolmács lett. Hogy végül az emberi sorsok miképpen fonódnak egymásba, mire lehet megoldás egy tyúk, mire jó a szívlekvár, s miként gyógyíthatnak a történetek - kiderül Kőrösi Zoltán országhatárokon és évszázadokon átívelő lebilincselő történelmi családregényéből. kevesebb

Ismeretlen szerző - Igaz ​sorok, igaz sorsok
Jelen ​antológiába a tematikus irodalmi pályázatunkra eljuttatott legkiemelkedőbb költeményeket és prózai műveket gyűjtöttük egybe. Mint a cím is jelzi ezúttal megintcsak őszinte emberek, hiteles írásait közöljük. A változatosság kedvéért, hogy melyik mű, melyik témához tartozik, ezúttal a kedves olvasó mérlegelésére bízzuk. A kihirdetett témák, amelyekre a kötetben szereplő műalkotások vonatkoztathatók a következők: Széchenyi és Kossuth ellentéte Szovjet hadifogságban Apokalipszis most Ünnepeink alkalmi versek, alkalmazott irodalom Szerelem az élet megrontója? Remix-versek új irodalmi irányzat Mátyás király az igazságos A vörös terror Vétkeztem Atyám Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem Kedvenceink

Szabó Magda - Abigél
Ginával, ​Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit - méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Loránt Lilla rajzai díszítik.

Szabó Magda - Abigél ​- Forgatókönyv
Szabó ​Magda nem sokkal a regény megszületése után dolgozni kezdett a filmes adaptáción. "Én most nyakig vagyok az Abigél tévéforgatókönyvében" - újságolta egy 1971 szeptemberében kelt levelében. Az írói hagyatékban fellelt kész filmforgatókönyv, amelyet technikai utasítások nélkül, illusztrált irodalmi forgatókönyvként adunk közre, 1976-77-es keltezésű. A Zsurzs Éva rendezte, remek színészi alakításokat őrző, ma már ugyancsak klasszikus négyrészes tévéfilmsorozat 1978-ban készült el. A forgatókönyv jelenetezése, dialógusai feszesebb, dramatizáltabb formába sűrítik a regényt: semmi nem vész el, csak átalakul. A film is meglehetősen pontosan követi a forgatókönyvet, bár egy-egy epizód kimaradt, néhány mondat más szereplőtől hangzik el, Hajdú tanár úr a filmben tanárnő, olykor változik a szórend - ezek azonban jelentéktelen eltérések. A regény, a forgatókönyv és a film szelleme ugyanaz: Szabó Magda szelleme.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Dugonics András - Etelka
Dugonics ​András Etelka című, 1788-ban megjelent regénye a magyar preromantika egyik legfontosabb eseménye. Jelentőségét már csak az is növeli, hogy ez volt az első magyar könyvsiker, kinyomtatott ezer példánya egy év alatt elfogyott, és a magyar olvasóközönség egységesen lelkesedett érte. Az Etelkával nyert a magyar szépirodalmi mű polgárjogot, és népszerűségére jellemző, hogy rengeteg újszülöttet kereszteltek el ekkor Etelkának. Sikerét a könyv elsősorban a romantikus mozzanatainak köszönhette. Az Etelka Árpád fejedelem korában játszódik, benne a nemzeti múlt és a nép kultusza öltenek ponyvaregényformát. A regénynek a valós történelemhez semmi köze nincs, bár Dugonics fantasztikus lábjegyzetek sorával igyekezett művének tudományos mellékízt adni, mégis az Árpád-kori leírások feltűnően hasonlítanak a XVIII. század viszonyaihoz.

Mészáros László - Erdély ​természeti kincsei
Erdély ​természeti kincsei című könyv tartalma: Mészáros László Kassán született. A szülőföld érintetlen természeti szépsége életre szóló nyomot hagyott benne - ez képein is tükröződik. 1970-től foglalkozik természetfotózással. 2 évig tartó természetjáráson beutazta Erdély varázslatos tájait, és örömmel állapította meg, hogy mindazok a ritka növények és állatok, melyeket neves magyar elődeink felfedeztek és leírtak, ma is eredeti szépségükben mind megvannak. A millennium tiszteletére jelent meg a szerző Magyarország természeti kincsei c. fotóalbuma. E kötet folytatása az Erdély természeti kincsei címet viselő album, amely bemutatja Erdély legfontosabb tájegységeit, a nemzeti parkokat, a legritkább és legjellemzőbb növényeket és állatokat.

Juhász Gyula - Orbán ​lelke
Juhász ​Gyula halálának huszonötödik évfordulójára most első ízben jelenik meg önálló kötetben e kis remekműve: az Orbán lelke. Félig-meddig önéletrajzi írás a kisregény, az 1911-ben Nagyváradról Szakolcára, a magyar határvároskába kerülő költő vallomása. Vallomás a kisvárosi nehéz értelmiségi sorsról, a nyárspolgárság, maradiság, kulturálatlanság elleni küzdelemről, a szomszéd népek iránt érzett szolidaritásról. Megindító szubjektív volta mellett ez az írás a realizmus remeke is, kristálytiszta egyszerűséggel, ünnepélyes szerénységgel, tömörséggel ad számot a kisváros életéről, a tanár életről, a békebeli Pozsony gazdag polgárságáról.

Ismeretlen szerző - Békebeli ​Balaton
Mikor ​az ember hónapokon keresztül vesződött fáradságos munkával, s a hétköznapi dolog prózája mellett elfeledte már a szabadságot, a repülést, a természetet, költészetének milliónyi szépségével; akkor bizony kimondhatatlanul édes érzés egyszerre csak megindulni a vasúton, s elhagyni a várost (ha az esetleg oly kedves, kellemes is, mint aminő Nagyvárad), és szállni, sietni ragyogóbb ég alá, erdőkhöz, vizekhez, s föllélegzeni végre a Balaton-mellék üdítő tájain! A kötetben található novellák közös témája a magyar tenger, a Balaton. A szerzők: Ady Endre, Ambrus Zoltán, Babay Kálmán, Barsi Jenő dr., Cholnoky László, Cholnoky Viktor, Csáth Géza, Endrődi Sándor, Eötvös Károly, Gábor Andor, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Hevesi József, Krúdy Gyula, Lux Terka, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Pásztor Árpád, Rákosi Viktor, Ritoók Emma, Szalay Imre, Szécsi Ferenc, Szekula Jenő, Szép Ernő, Szini Gyula, Szomaházy István

Varga Ottó - Aradi ​vértanúk albuma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​aradi vértanúk I-II.
"Véget ​ért a magyarországi és erdélyi hadjárat és meghódoltatás, és megvan az a kellemes érzésem, hogy egyes-egyedül az én személyemnek köszönhető az ellenség megsemmisítése. A hadsereg és a történetírás feladata, hogy ennek a kijelentésnek az igazáról a valóságnak megfelelő ítéletet alkosson; jó lelkiismeretem és a diadal megnyugtat, olyan tetterővel vittem véghez mindent, minden vonatkozásban, amilyenre nem sok példa van a történelemben... Paszkevics amnesztiát követelt mindnyájuknak, kereken megtagadtam, csak a legénységnek adtam meg őrmestertől lefelé, a vezérekre, képviselőkre és tisztekre vonatkozólag magamnak tartottam fenn a további rendelkezés jogát - ez annyit jelent, hogy a vezéreket felköttetem, az ellenségnél szolgálatot vállalt osztrák tiszteket pedig, akik polgári foglalkozásúak voltak vagy őrmesterek a mi szolgálatunkban, közembernek besoroztatom... Az újságírók mind nekem fognak esni, kivált a derék angolok, nem bánom, a lelkiismeretem tiszta, csak igazságot szolgáltatok - és ami a legfontosabb, jól és nyugodtan alszom, mert meggyőződésem és kötelességem szerint járok el. Aki látta, mint én is, mit tettek ezek a gazfickók Magyarországgal, a lehető legigazságosabb dolognak fogja tartani, hogy átsegítjük őket a másvilágra... Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestül irtom ki a gazt. A lázadók minden vagyonát elkobzom a régi magyar törvények értelmében, utasításaim nincsenek, de teljhatalmam van, korlátlanul rendelkezhetem a király nevében." _1849. augusztus 24._ _Haynau_ "A könyörtelenség, embertelenség, kegyetlenség tehát mégis legyőzte a dicsőséges és igazságos uralkodó jóságát és szelídségét - vagy pedig becsapják, és nem is tud az egész ítéletről, miért is kellene tudnia róla. Az ő szándéka az volt, hogy minden megtévedt, a korábbi kormányok ügyetlensége vagy inkább rosszindulata miatt szántszándékkal tévútra vezetett hűséges alattvalójának és szolgájának rangra való tekintet nélkül kegyelmet ad... De akkor miért kell ítéletet hozni, ítéletet hirdetni, miért kell sok derék, tisztességes ember becsületét meggyalázni, nevüket örök időkre megbélyegezni? Az utóbb megadott amnesztia nem fogja meg nem történtté tenni a sok szerencsétlen családot sújtó megszégyenülést... Nem kételkedem benne, hogy ma halálra fognak ítélni... Ahogy gondoltam! Halálra ítélve lőpor és golyó által. Mindezt előre láttam, és ezért a legkevésbé sem lepett meg... Valóban nem adnának kegyelmet nekünk? Az utolsó pillanatig olyan reménykedve bizakodom, hogy nem is tudom magam átengedni a halál gondolatának." _Schweidel József_

Sánta Gábor - Fekete ​István nyomában
Tizenöt ​év szorgos kutatómunkájának eredményét tartja kezében az olvasó: Fekete Istvánról még sosem jelent meg ilyen teljességre törekvő életrajz. Sánta Gábor nem elégedett meg a levéltári forrásokkal, hanem maga kutatta föl és kérdezte ki mindazokat, akik még találkoztak, vagy leveleztek az íróval. A rendhagyó életrajz nem időrendi sorrendben mutatja be Fekete István életének állomásait, hanem kiemeli az író gyermek- és felnőttkorának legfontosabb helyszíneit, valamint részletesen beszámol vadász- és horgászkalandjairól. A tudományos alaposságú munka igazi hiánypótló kötet, amelyet nemcsak a szerző rajongói forgathatnak örömmel, hanem azok is, akik még csak ismerkednek Fekete István műveivel, és kíváncsiak arra, hogyan lett a dunántúli uradalmi intézőből az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb magyar író. A könyvet több mint száz fekete-fehér fotó illusztrálja, ezeknek egy részét a nagyközönség most először láthatja.

Szerencsés Károly - Az ​ítélet: halál
Milyen ​fájdalmas, tragikusan izgalmas történelme van annak az országnak, ahol alig több mint száz év alatt hat miniszterelnököt állítanak bíróság elé, ítélnek el. Végeznek ki. Nem az akasztófa, vagy a halált hozó golyó az első képzettársítása a gondolkodó embernek a "miniszterelnök" szó hallatán. Sokkal inkább a bársonyszék, a csillogás, a hatalom, annak elismerése (tán irigylése is), hogy a miniszterelnök nagy horderejű döntéseket hozhat, egy ország, egy nemzet sorsának irányítója lehet, azzá válhat. S mégis a magyar történelem olyan, hogy az általa felszínre hozott embereket hat esetben is önmaga küldte a halálba. Hat különböző emberről, kvalitásról, sorsról van szó. Olyan mértékben más ez a hat ember, s olyan különböző morált, szellemiséget képviseltek, a szabad polgári állam megteremtésének ideájától a hungarizmuson át a kommunizmusig, hogy nevük egymás mellett szerepeltetése némi csodálkozást, mi több, ellenérzést válthat ki első olvasásra. Hogyan vethetők, hasonlíthatók össze ők hatan, Batthyány Lajos, Bárdossy László, Imrédy Béla, Szálasi Ferenc, Sztójay Döme és Nagy Imre? A válasz a politikai perekben rejlik. Ez a könyv azt elemzi, mutatja be, hogyan és miért ítélték halálra ezt a hat magyar miniszterelnököt.

Ismeretlen szerző - Vértanúk ​könyve
1849. ​október 6-án, Pesten kivégezték Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar miniszterelnököt és Aradon a honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét. Mártíromságukat a közvélemény jól ismeri, ám a történelmi köztudatból nagyobbrészt kihullott a többi vértanú emléke. Pedig nem voltak kevesen: 1848 és 1850 között a forradalomban és szabadságharcban való részvételük miatt mintegy 140 főt végeztek ki a császári hatóságok kötél vagy golyó által. Volt közöttük gróf, báró, falusi tanító és plébános, községi jegyző, vármegyei al- és főispán, képviselő és kormánybiztos, színházi súgó és szabómester, tábornok és közhuszár. Nemzeti összetételük reprezentálta a szabadságharc táborát: többségük magyar volt, de találunk köztük birodalmi és osztrák-németet, szerbet és horvátot, lengyelt és olaszt. A kötet a korszak elismert kutatóinak feldolgozásában nekik és a neoabszolutizmus korában, 1853-1854-ben, a függetlenségi összeesküvésekben való játszott szerepükért kivégzett további mintegy húsz személynek állít emléket.