1662. december 26-án került színre először, s a következő húsvétig majd rövid megszakítással augusztusig műsoron maradt. 1663 húsvétjáig harmincegyszer adták elő. Moliére életében összesen nyolcvannyolcszor. Az udvar már januárban megnézte, s a királyi pár állítólag “oldalát fogta a kacagástól”.
Moliére újabb sikere, egyre izmosodó tehetsége azonban nemcsak elismerést szerzett, hanem ellenséges támadásokat is váltott ki. Utánzással, plágiummal vádolták, a darabot bohózatnak minősítették, stílusát laposnak, verselését sántítónak találták. Megvádolták Moliére-t, hogy nem tiszteli a szent és sérthetetlen irodalmi szabályokat, összekuszálja a műfajokat, kigúnyolja a tízparancsolatot. A viták hevében a király Moliére pártjára állt, ő pedig felbátorodva két egyfelvonásossal, a “Nők iskolájának kritikájá”-val s a “Versailles-i rögönzés”-sel válaszolt ellenfeleinek.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - A varázstoll
A kiadó régi mulasztását pótolja, amikor közrebocsátja az utolsó három évszázad legjellegzetesebb francia vígjátékait és bohózatait. A 11 színdarab görbe tükörként vetíti az olvasó elé a társadalmi élet visszásságait, ferde, nevetséges vonásait.
A XVIII. századot Le Sage: _Turcaret_ című vígjátéka, a XIX. századot Victor Hugo és Labiche mulatságos színdarabjai képviselik. A századforduló művei közül olyanokat is megtalál az olvasó, amelyek a magyar színpadon is nagy sikert arattak, hogy csak néhányat említsünk: Feydeau: _Osztrigás Mici_-je, amely a magyar színészet egyik legnagyobbikának, Varsányi Irénnek volt parádés szerepe.
Korunkat két kitűnő drámaíró képviseli. Az egyik Salacrou, akinek legnépszerűbb darabja, a nagyburzsoázia szellemes szatírája, _A Lenoir-dinasztia_ Gyergyai Albert fordításában, a másik Druon, akinek _Amerikából jöttem_ című, már a rádióból is jól ismert vígjátéka Bajomi Lázár Endre fordításában kerül a magyar olvasók kezébe.
Hubay Miklós avatott tollú előszava vezeti be ezeket a kacagtató, mulatságos, szórakoztató színműveket.
Charles Martin - A szentjánosbogarak fénye
Egy nap a rendőrök egy brutális bántalmazások nyomait magán viselő kisfiút találnak az út mentén. A gyermek nem beszél, így szomorú élettörténetét sem tudja szavakba önteni. Viszont rajzol, olyan kifinomultan és olyan precizitással, hogy a képei mindent elmondanak helyette. Ügyét a helyi lapnál dolgozó újságíró kapja meg, aki szívén viseli a kisfiú sorsát, hiszen saját fiatal önmagát látja meg a visszahúzódó, sokat szenvedett gyermekben. Miközben lassan fény derül a kisfiú hányattatott múltjára, egy másik család rögös életútja is kibontakozik. A fiatal, árván felnőtt újságíró saját története annyi felfedetlen rejtélyt, bűntényt és titkot őriz, amely nem hagyja nyugodni.
Bármennyire sokszálú is ez a történet, középpontjában mégis az apai szeretet mindent elsöprő élménye áll, a gondoskodás erejéről tesz tanúbizonyságot, arról, hogy legyen bár vérszerinti, vagy csupán annak tekintett a legfontosabb férfiminta előttünk, egy meggyötört szív igenis találhat kiutat a reménytelenségből, ha tudja, hogy szeretik. Bár a két árva fiú lelke mindig sebzett marad, egy ember, akit apaként tisztelhetnek, aki mintául szolgál a számukra, mégis vigaszt nyújthat egész hátralevő életükben.
Charles Martin (Ahol a folyó véget ér, Hegyek között, Végül a szeretet győz) legújabb regényében két sebzett lélek, két megtört sors fonódik egymásba váratlan módon, egy kisfiú gyötrelmekkel teli múltjának és több reményt ígérő jövőjének szívszorító történetében.
Edmond Rostand - Cyrano de Bergerac
___Vidám, nagyhangú poéták, hetvenkedő kadétok falatoznak a derék Ragueneau cukrászdájában. Egyszer csak csúnya, nagyorrú lovag vonja magára a figyelmet. Cyrano ez, a félelmetes párbajhős.
___Féktelen, vidám és bátor legény, hűséges jó barát is, de jelenlétében orrot, náthát és effélét említeni tilos. Mert nagy orrát finom szellemességgel maga gúnyolja ugyan, de mástól nem tűri el a célzást.
___Vajon miért ilyen érzékeny Cyrano? Miért bántja ezt a sziporkázóan szellemes, szó- és kardpárbajban egyaránt kiváló rettenthetetlen daliát, hogy nagy az orra? Mert szerelmes. De a szép Roxane-nak nem elég a ragyogó szellem, szíve választottjában inkább a csinos külsőt értékelné.
___Rostand örökifjú, romantikus drámája azt tárja elénk, hogyan fizet a két fiatal élete boldogságával ezért a tévhitért.
Gyárfás Miklós - Legszentebb érzelgéseim
Friss, szellemes alapötletei vannak Gyárfás Miklósnak, s ezek az alapötletek újabb remek ötleteket szülnek, könnyed, biztos kézzel megágyazott szituációkban gyűrűznek tovább, újabb, mulatságos ötleteket teremtve. A dialógusok gyorsan, elevenen peregnek, csattanóról csattanóra. A szereplők fellépésük pillanatában határozott karakterek, hús-vér emberek, s ahogy az író útnak indítja őket sorsuk beteljesedése felé, feszültségekkel teli vígjátéki konfliktusok helyszíne lesz a színpad, s a nevetés izgalmas meglepetésektől lesz forró. Gyárfás Miklós kiváló ismerője a színháznak, mint művész és mint színházi szakember pontosan ismeri a vígjáték törvényeit és lehetőségeit.
A _Legszentebb érzelgéseim_ három színdarabot tartalmaz. A _Kényszerleszállás_-nak már az alaphelyzete kitűnő vígjátéki lehetőség. A Jóisten egyik angyalát üzenettel küldi a kissé dogmatikus pápához, ám a repülő viharba kerül, és az angyal egy kommunista országban, Magyarországon ér földet, ahol beleszeret egy marxista professzorba,s a hol a professzornak is van mit feladnia dogmatizmusából.
_A hosszú élet titka_ az örök fiatalságot biztosító őszinteség komédiája. A hazudni nem tudó Pikéti minden viszontagságban ifjú és boldog marad, ellenfelei viszont csúnyán, és idő előtt megöregszenek. A vígjátékot a chaplini csetlés-botlás, a tündéri irónia és az eleven párbeszédek teszik ellenállhatatlanul mulatságossá.
A _Beatrix_ sikertelen életű, boldogtalan rajztanára egy mátrai üdülő érett szépségű gondnoknőjében véli felismerni ifjúsága feledhetetlen inspirátorát, a kivételes művészi teljesítményre ihlető modellt, az emlékezéskényszer és a gyógyíthatalan rajongás azonban külső és belső egyensúly helyett talányos és szívszorítóan komikus vígjátéki helyzetet teremt.
A kötet minden színdarabját nagy sikerrel játsszák színházainkban.
Szabó Magda - Álarcosbál
A nyolcadikos Krisztina álarcosbálra készül: fontos nap ez az életében. Cigánylánynak öltözve, álarcosan és minden eddigi kötöttségtől szabadulva arra készül, megkéri feleségül kedves tanárnőjét édesapja számára... Krisztina árván nőtt fel, édesanyja a háború alatt meghalt, és tudja, hogy édesapja és a tanárnő szeretik egymást, csak a körülmények és a felnőttek érzékenysége megakadályozza kettőjük kapcsolatának kiteljesedését. A szerző egyéb könyveire is jellemző izgalmas fordulatok, plasztikusan megformált jellemek sora teszi élvezetessé ezt az újabb olvasói nemzedékek körében is sikeres lányregényt
Mary Nichols - Nyári lak
Lady Helen Barstairs egy előkelő angol grófi család egyetlen leánya. Szigorú neveltetésben részesült, majd fiatalon megismerkedett későbbi férjével, akiről mindenki úgy gondolta, hogy nagyszerű parti egy eladósorban lévő lány számára. Az első világháború miatt azonban nem nyílik lehetőségük arra, hogy jobban megismerjék egymást: az ifjú férj hamarosan a franciaországi frontra utazik. Lady Helen nem tudja, mi az igaz szerelem, így felkészületlenül éri, amikor találkozik a környéken állomásozó Oliver Donovannel. A fiatal lány hamarosan teherbe esik a férfitól, míg szerelme erről mit sem tudva visszaindul a frontra. Helen a gyermekét titokban szüli meg, és nem elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon a szüleivel, akik örökbe adják a Laura névre keresztelt kislányt.
A történet több mint húsz év elteltével folytatódik, immáron a második világháború idején. Laura fiatal gyönyörű ápolónő, akire a sors csapások sorozatát méri: egyszer csak egyes-egyedül találja magát a világháború kellős közepén, áldott állapotban. Úgy tűnik, a múlt megismétli önmagát; Laura arra kényszerül, hogy elhagyja Londont, és anyjához költözzön, akit nem is ismer.
Mary Nichols háborús szerelmi regénye két ember egymásra találásának, anya és lánya zaklatott kapcsolatának megindítóan szép története, melynek a háború sújtotta Anglia szolgál érdekes hátteréül.
Katie Fforde - Szerelmes levelek
Laura Horsley élete nagy lehetősége előtt áll. Egy fatális véletlen folytán találkozhat olvasmányai hősével, a híresen tehetséges és híresen magányos íróval, aki ráadásul szemtelenül jóképű is. Az álmodozó Laura reménytelen szerelemmel a szívében és kétségek között őrlődve készül a randevúra, aminek nem kis tétje van. Ki kell rángatnia a remeteként bezárkózott írót otthonából, hogy legyen díszvendége egy fesztiválnak, amihez az írónak se kedve, se energiája. Így Laurának mindent be kell vetni a nemes cél érdekében. De vajon elég-e ez a „minden”, és mit is takar pontosan? Kettőjük párharcából ki kerülhet ki győztesen?
Katie Fforde tizennégy bestseller írója, a romantikus női irodalom egyik új csillaga, akinek regényei több országban vezetik a sikerlistát. A Hív Amszterdam és a Száz boldog esküvőm írónőjének új könyve garantáltan humoros és romantikus olvasmány.
Jonathan Safran Foer - Rém hangosan és irtó közel
Mit tegyen az ember, ha Manhattanben él, kilencéves, és feltaláló, ékszertervező, ékszerkészítő, amatőr entomológus, frankomán, vega, origamista, pacifista, dobos, amatőr csillagász, számítógép-tanácsadó, amatőr régész, továbbá ritka pénzérmék, természetes halált halt pillangók, miniatűr kaktuszok, Beatles-kegytárgyak, féldrágakövek és egyebek gyűjtője? Mit tegyen az ember, ha kilencéves, és 2001. szeptember 11-e óta nem látta az apját? Ha nincs más fogódzója, csak a régi holmik, és az üzenetrögzítő magnószalagja apja utolsó telefonhívásaival, amit el kell rejtenie az anyja elől? Mit tegyen, ha talál egy titokzatos borítékot az apja szekrényében, amelyben csak egy kulcs lapul, és a papíron egyetlen szó: Black? Viszonylag egyszerű: fel kell keresni az összes Black nevű embert New Yorkban, és megtudakolni, hogy milyen zárat nyit a kulcs. Ami 216 lakáscím. Vagy megkeresni a zárat, bár minden 2777-ik másodpercben egy újabb zár születik New Yorkban. Kissé bonyolítja a dolgot, hogy hősünk betegesen retteg a tömegközlekedéstől, ezért mindenhova gyalog megy. És persze számos más megválaszolandó kérdés akad. Vajon szerelmes lesz-e még egyszer a mama? Ki a titokzatos bérlő, aki beköltözött a nagyihoz? Mit rejt a magnószalag, amin a papa utolsó üzenetei vannak? Erre ad választ Jonathan Safran Foer, a világsikert aratott Minden vilángol írójának új, több nemzedéken átívelő családtörténete, amelyből megtudhatjuk, hogy néha még az se segít, ha az ember feltalál "egy spéci vízelvezetőt, amelyik végigmegy minden New York-i párna alatt, és a víztározóba vezet. Amikor az emberek álomba sírják magukat, a sok könny mind ugyanoda folyik, és reggel az időjárás-jelentésben bemondhatják, hogy a Könnyek Vízgyűjtőjében csökkent vagy nőtt a vízszint, és akkor mindenki tudná, hogy New Yorkban az emberek milyen szomorúak." Megrendítő történet, egy elképesztő intelligenciájú és képzelőerejű kisfiú odisszeiája, aki a World Trade Center összeomlásakor eltűnt papáját keresi.
Markus Zusak - A könyvtolvaj
1939, a náci Németország
A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi.
Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek.
Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki.
És egyszer csak hullani kezdenek a bombák.
2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében.
Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.
Eugene O'Neill - Drámák 1-2.
Az amerikai dráma forradalmasítójának óriási életművéből válogattuk kétkötetes kiadványunk anyagát. A nyolc dráma – O’Neill alkotóművészetének megannyi pillére. Korai periódusának érett darabja az egyfelvonásos _Jones császár_; már teljesen fegyverzetben mutatja az írót a szerzés és szerelem tragédiája, a _Vágy a szilfák alatt_; modern pszichológiai irányzatok ihlették a monumentális _Különös közjátékot_ - amely egyébként O’Neill legsikeresebb darabja volt. Az első kötet a klasszikus görög tragédia XX. századbeli változatával, az _Amerikai Elektra_ -trilógiával zárul.
A második kötet néhány későbbi darabot tartalmaz. O’Neill tervezett óriási drámaciklusa, amely egy család történetén át az Egyesült Államok történelmének másfél századát ölelte volna fel, befejezetlen maradt. Egyetlen darabját öntötte végleges formába az író: az _Egy igazi úr_ a régi jóvágású ír bevándorló, a lecsúszott úriember drámája, aki a „született” jenki iparmágnással kerül konfliktusba.
Az _Eljő a jeges_ önéletrajzi elemeket villant fel: Harry Hope fogadója „pap-Jimmy” kocsmáját idézi, ahol az író ifjúkorában a társadalom számkivetettjeivel, az alkohol és a kábítószer kétes mámorával ismerkedett.
Szinte teljesen önéletrajzi fogantatású az _Utazás az éjszakába_, a Tyrone család sem együtt, sem egymás nélkül nem boldoguló, gyilkos szenvedélyekkel birkózó, szeretet és gyűlölet hálójában vergődő négyesének drámája. A család egyik fia bukkan fel a kötet utolsó darabjában, a _Boldogtalan hold_-ban, ebben az O’Neill kései éveire jellemző fájdalmasan lírai remekműben.
A drámákat Bányai Geyza, Ottlik Géza, Vajda Miklós és Vas István fordította.
Paolo Giordano - A prímszámok magánya
2008 legnagyobb olasz könyvszenzációjáról egy huszonhét éves fiatalember, a torinói egyetem fizikus doktorandusza gondoskodott. Ez a könyv – Paolo Giordano első regénye -- már a tavalyi évben túllépte az egymilliós példányszámot, a jogai pedig több mint 30 országban elkeltek.
A prímszámok magánya egy lány és egy fiú, Alice és Mattia sorsát kíséri végig párhuzamos történetsorokkal gyermekkoruktól felnőttkorukig. Furcsa pár ez – párnak is alig mondhatók. Mindkettejük életére nyomasztó súllyal nehezedik egy-egy titkok övezte gyerekkori trauma. A sánta Alicét kislányként síbaleset érte, magára maradt a hóban, és kis híja, hogy oda nem veszett; Mattia pedig fogyatékos ikerhúgát „veszíti” el kisfiúként örökre. Ez a két epizód menthetetlenül megpecsételi mindkettejük további életét. Sorsuk később egy szoros, ám mégis örök távolságra ítélt kapcsolatban találkozik; olyanok ők, mint a matematikában ikerprímeknek nevezett számok: egymás mellett vannak, de egy nem prímszám mindig közöttük áll: valóságosan sosem találkozhatnak, sosem érinthetik meg egymást.
Aztán egyetlen napra mégiscsak találkozik még egyszer az immár felnőtt Alice és Mattia: Alice egy ismeretlen lányban felismerni véli Mattia elveszett ikerhúgát...
Kiváló mű és lebilincselő olvasmány. Az íróról hallani fogunk még.
Thomas Hardy - Egy tiszta nő
Az angol irodalom kiemelkedő prózaírójának késői műve a szép parasztlány, Tess története, akinek tiszta lelke és nemes egyénisége ellenére rövid élete során szinte csupa kudarc, megaláztatás és szenvedés jut osztályrészül, hiába küzd környezetével. Az egykor nagyhírű D'Urberville nemesi család elszegényedett ágának sarja, a romlatlan Tess Durbeyfield jómódú rokonainak szolgálatába áll, s ezzel megindul komor végzete felé. Miután a birtok gazdája egy éjjel megrontja, Tess visszamenekül családjához a közeli faluba, majd törvénytelen gyermeke születését és halálát követően búcsút int a szülői háznak. A boldogság ígéretét egy rövid időre felvillantó igaz szerelmet egy tejgazdaságba szegődve találja meg, csakhogy kedvese, Angel Clare képtelen megemészteni választottja "szégyenletes" múltját, ezért elhagyja a lányt. Az újabb csapások Tesst már-már elviselhetetlen nyomorba taszítják, és amikor egy sorsszerű találkozás révén ismét felbukkan életében csábítója, Alec D'Urberville, a minden reményétől megfosztott lány enged a férfi gyötrően kitartó udvarlásának. Angel váratlan visszatérése azonban hamar véget vet a hamis idillnek: a visszás helyzetet feloldandó Tess végzetes döntésre, erkölcsi leszámolásra szánja el magát, melynek nyomán önnön sorsa is beteljesedik.
Nádas Péter - Egy családregény vége
Az indázó bokroktól, fáktól takart óriási kert mélyén áll a ház. Áll öregen és örökös jelenben. Otthonszaga, meseillata van. Mesélnek a gyerekek, mesél csudás legendákat a savanyúcukrot szopogató nagymama - igaz történeteket, bajról és szerencsés megmenekülésekről a süket, ordító, szörtyögve alvó nagypapa -, s elmondja az ősi mítoszok homályából előlépő Simon család eredetének és lombosodásának jelképes töténetét is.
A jelenidő rideg fénye, kegyetlen csendje áttör a mesék meleg, áramló poézisén. Az ötvenes években vagyunk. Az egymásra rétegzett, a jelen pillanatiba csomósodott történeteknek egy tíz év körüli kisfiú a főszereplője. Megfogalmazatlanul is világos a példázatok tanulsága: a bűnöket és bűnhődéseket újrakezdésnek, feloldozásnak kell követnie.
A fiatal író érett, jelentős művet írt: történetének erős sodrása, sűrű ritmusa van. Minden mondata feszült, minden részlete izgalmas. Szuggesztív, olvasmányos és fontos könyve az Egy családregény vége.
Lisa See - Aranyhegyen
A nagysikerű Hóvirág és a titkos legyező szerzője családja történetén keresztül új területre invitál, az Amerikában élő kínaiak sorsát mutatja be. Tanulságos, érdekes családportré, egy darab kultúrtörténet egy rejtett világról, emberek és kultúrák korlátok nélküli keveredéséről.
A szerző analfabéta ükapja és két fia a szegénység elől Amerikába menekült, ahol gyógyfűárusként kezdett el dolgozni a transzkontinentális vasút építésénél. Fong See, apja sikerein továbblépve, kiemelkedő tehetségével felépítette félelmetes kereskedelmi birodalmát, melynek révén kora leggazdagabb és legbefolyásosabb személyisége lett az Aranyhegyen, ahogy a kínaiak az Egyesült Államokat nevezik. Így született meg a "Fong Saga".
A keveredés és egybeolvadás története ez a regény a végtelen lehetőségek hazájáról, a Fong család életében megvalósult amerikai álomról, mely szédületes távlatokat és mesés gazdagságot biztosított számukra. A család története szól a lehetetlenről, az emberi akaraterő és a kitartás által megvalósult hihetetlen álomról.
Mary Hooper - Édességek kicsiny boltja
Az utcákon tyúkok, malacok, kutyák, macskák szaladgálnak, árusok kínálják portékáikat, trágyadombok, eldobált hulladék, sikátorok, nyüzsgő sokaság, hintók, díszes ruhákat viselő hölgyek és urak, sár, temetést játszó gyerekek, gazemberek karóra tűzött fejei, ezt látja Hannah, aki nővéréhez érkezik a fővárosba, 1665 nyarán.
Nővérének, Sarahnak kis édességboltja van, ahol elkél a segítség, azonban mire Hannah odaér, felüti fejét a rettegett betegség.
Mary Hooper könyvének feszültségét ez a kettősség adja: miközben a főszereplő kamaszlány szemével figyeljük a zsibongó várost, s átéljük Hannah fiatalságának minden izgatottságát, lelkesültségét, amit az új hely, egy másfajta életmód kínál számára, aközben ott settenkedik a félelmetes ragály, és lépésről lépésre közeledik feléjük.
A testvérek eleinte bizakodók, remélik, hogy a pestis távol marad az ő körzetüktől. Lefoglalja őket az édességek készítése, árusítása, apró kis gondjaik, Hannaht pedig a város fölfedezése és egy bontakozó szerelem. Azonban egyre gyakrabban hallják a lélekharang zúgását, és egyre közelebb oson hozzájuk a halál, míg egy nap már az ő utcájukat is eléri.
A vesztegzár alá vont városból elmenekülni csak a nagyon gazdagok számára leheteséges, csak ők képesek megvenni a távozásukhoz szükséges méregdrága egészséglevelet. A történet végén Hannah és Sarah már-már krimibe illő módon mégis kijut Londonból, és mi bízunk benne, hogy nem vitték magukkal a gyilkos kórt.
Frances Mayes - Napsütötte Toszkána
A könyv egyaránt nevezhető útleírásnak, szakácskönyvnek vagy társadalomrajznak, de leginkább regény.
Frances Mayes naplószerűen beszéli el, hogy élete új párjával miként teremtettek igazi otthont a toszkánai Cortona melletti régi házban, és leltek második hazára Olaszországban.
Az írónő egyszerre tudja rabul ejteni az olvasó gondolatait és érzékszerveit. A sültmalacárus, a zöldséges, a házvétel körüli hercehurca, a toszkán konyha megannyi fortélya, a pohárban megcsillanó bor ugyanolyan fontosságot kap, mint a történelmi, művészettörténeti, irodalmi kitekintés. Megjelenését követően a könyv több mint két évig folyamatosan szerepelt az amerikai bestsellerlistákon.
Irwin Shaw - Gazdag ember, szegény ember
Irwin Shaw családregénye igazi sikerkönyv, mely egy szegény amerikai család életét mutatja be közvetlenül a második világháború utáni két évtizedben. Három főhőse van, a Jordache család gyermekei, akik egy New York melletti kisvárosban, egy szegényes pékműhely fölötti lakásból indulnak el a felnőtt életbe. A szülők - az első világháborúban megrokkant, Németországból emigrált pék és az amerikai árvaház felnőtt sérült lelkű anya - mindketten érzelemszegény, korlátolt emberek. Az örökös veszekedéstől és panaszkodástól visszhangzó ház egyetlen útravajója a gyermekek számára a pékműhelyben éjszakákon át verejtékező apa becsületességének sajátos törvénye és a megkínzott, egoista anya taszító magatartása.
A testvérek jelleme is változatos képet mutat. Gretchen, a szép nagylány céltudatossága butasággal és erkölcsi lazasággal keveredik. Rudolph jó tanuló, mintagyerek, szívós, törekvő típus. A kisebbik fiú, Thomas nyers fizikai erejével, kötekedő, lázadó magatartásával tűnik ki. Egyetlen dolog köti össze őket: mindhárman ki akarnak szabadulni a kisvárosi pékség fullasztó családi légköréből...
Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Afganisztán, 70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.
J. D. Salinger - Franny és Zooey
Salinger, aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.
Szabó Lőrinc - Szabó Lőrinc összes versei
E két kötet tartalmazza Szabó Lőrinc máig ismert összes versét. A kötet szerkezetét a költő életében megjelent sorrend szerint alakították ki.