|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Vitéz Erdélyi Béla - Vér és acél
Bár sok jó könyvet írtak már a 2. magyar hadsereg háborús szerepléséről, s e könyvek alapján majdnem mindent tudunk háborújáról, ám nagyszerű helytállását nem ismerjük igazán. Néhány sorban tettek eddig említést erről. Alig hallhattunk-olvashattunk valamit az Oszkol-völgy véres utóvédharcairól, valamint az első vonalak iszonyú megpróbáltatásairól: a rajvonalbeli életvitelről, a hóárkok pszichózisáról, a testi-lelki szorongásról, a harcok rohamairól, az őrjöngő órákról, a pergőtüzek pokláról, a hógödrök dermesztő éjjeleiről, a tisztek és a legénység viszonyáról.
Erdélyi Béla hadnagy a 108/2 század parancsnokaként teljesített szolgálatot a keleti fronton 1942/43-ban, így a szemtanú hitelességével örökítette meg az eseményeket, s ábrázolja a tisztek és a legénység harctéri életét. Mint tiszt, világosan látta, hogy a hadszíntérre kikényszerített katonák a legkevésbé sem vétkesek az elszenvedett kudarcok miatt, az összeomlást a legfelső politikai vezetők, a vezérkar, a parancsnoki kar, a tábornokok okozták.
Habár az egységek nem rendelkeztek megfelelő harci eszközökkel és az orosz tél elviseléséhez szükséges ruházattal, mégis emberfeletti áldozatot hoztak: megállították a Vörös Hadsereget az Oszkol-völgyében, ami lehetővé tette, hogy elkerülje a fogságba esést ötven-hatvanezer magyar honvéd és a németek végrehajthassák tervszerű hadmozdulataikat.
Erdélyi Béla hadnagy kiemelkedő parancsnoki teljesítményét mutatja, hogy százada 179 katonájából 132 élve hazajuthatott. Hősies helytállásáért a kormányzó személyesen tüntette ki. A rendszerváltást követően őrnaggyá léptették elő a Don melléki csatákban tanúsított hősiességéért és megkapta a vitézi címet.
Maruzs Roland - Tábornoki kar 1945-1956
Az első olyan feldolgozást ismerheti meg az olvasó, amely hiteles levéltári források alapján mutatja be a honvédség és a néphadsereg tábornoki karát az 1945 és 1956 közötti időszakban.
A második világháború befejezése és az 1956-os forradalom és szabadságharc között csupán tizenegy esztendő telt el. A történelem időkerekében ez elenyésző, a magyarság történetéhez mérten sem számít nagy időintervallumnak, mégis akkora változások mentek végbe ez alatt, amely több évtizedre meghatározta Magyarország, valamint a magyarság sorsát és szerepét. A haderőben is jelentős átalakulások történtek, megszűnt a nagy múltú Magyar Királyi Honvédség s előbb „demokratikus honvédség” jött létre, majd szovjet minta alapján létrehozták a Magyar Néphadsereget. A korszak jellegzetességéből fakadóan az 1945 és 1956 között szolgáló tábornokok között jelentős különbségek figyelhetőek meg. Az első években még többségben voltak a Ludovika Akadémiát végzett komoly katonai tudású „régi” tisztek, majd a kommunista hatalomátvételt követően a szakmai tudás háttérbe szorult és csak az elvhűség számított. Így fordulhatott elő, hogy a pártvezetés péksegédből, szabóból, vasmunkásból vagy villamoskalauzból kreált tábornokokat…
Szabó Péter - Számvéber Norbert - A keleti hadszíntér és Magyarország 1943-1945
A második világháború keleti hadszínterének hadieseményei egyebek mellett hosszú évtizedekre meghatározták nem csupán az 1945 utáni Európa arculatát, de Magyarország sorsát is. A sorozat második kötetében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szerzőpárosa az 1943 nyarán megvívott kurszki csatától 1945 májusáig, az európai háború végéig tekinti át a keleti front jelentősebb hadműveleteit, külön fejezeteket szentelve a Magyarország területén lezajlott harcoknak. Az Olvasó a hadműveletek történetén kívül képet alkothat a hadviselő felek terveiről, a bevetett csapatok (közöttük a Magyar Királyi Honvédség) szervezetéről, haditechnikájáról, az alkalmazott harceljárásokról, az összecsapások veszteségeiről, valamint az arcvonal mögött történt egyéb fontosabb eseményekről is. A könnyen áttekinthető, de hiteles adatokban és idézetekben bővelkedő szöveget az első kötethez hasonlóan számos egykori fénykép egészíti ki, amelyeknek jelentős részét a második világháború hadtörténete iránt érdeklődők még nem láthatták.
Sebő Ödön - A halálra ítélt zászlóalj
Gyimesi-szoros, 1944
Sebő Ödönt 1942 decemberében avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. Katonai pályafutását az erdélyi hadszíntéren kezde a 32. határvadászzászlóaljnál. 1944. augusztus 28-án német parancsnokság alá akarták rendelni, hogy visszavonulásukat fedezze. Ezzel a paranccsal szembeszegülve az ezeréves magyar határon rendezkedett be védelemre a gyimesbükki helyőrség parancsnokaként. Az ozorai huszárok példájára emlékeztető hősies helytállás megállította a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget és egy lovas hadosztályt. A kitörés és a visszavonulás után katonáit - mint az Erdélyben harcoló magyar és német hadseregek utóvédzászlóalját - továbbvezette a Székelyföldön, majd Szlovákián keresztül egészen Németországig, az amerikai fogságba kerülésig.
Thomas Sakmyster - Admirális fehér lovon
„Horthy Miklós rendkívül változatos életutat járt be: ifjúkorában még Ferenc József portréját festette meg, és James Joyce-tól vett nyelvórákat. Utóbb Európa egyik leghírhedtebb antiszemitájának tartották. Károly két restaurációs kísérletét is megakadályozta, szovjetellenes keresztes hadjáratot szervezett, párbajozni szeretett volna Tomas Masarykkal. Egyszerre kollaborált és szállt szembe Hitlerrel, meghiúsította Adolf Eichmann terveit, majd Joszif Sztálin jóindulatát kérte a maga és nemzete számára.”
Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó a részben magyar származású szerző Horthy-életrajzát.
Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert - A Waffen-SS Magyarországon
E könyv kísérletet tesz arra, hogy itthoni és külföldi levéltári dokumentumok felhasználásával, valamint az újabban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalom alapján adatokban gazdag áttekintést nyújtson a német Waffen-SS és Magyarország kapcsolatáról a második világháború idején. A kötet szerzői először a Schutzstaffel (SS) katonai szerepvállalásnak hátterét, az SS-csapatok szervezetét, harcászatát és eszközeit tekintik át, majd a fegyveres szervezet Magyarországról történt létszám-kiegészítésével foglalkoznak. A terjedelem legnagyobb részét a Waffen-SS olyan birodalmi, önkéntes és besorolt alakulatainak hadtörténete teszi ki, amelyek harcoltak magyar területen. Külön részben olvashatunk a Waffen-SS magyar egységeinek történetéről is.
Dr. Somorjai Lajos - Megjártam a Don-kanyart
Somorjai Lajos frontnaplója lebilincselő olvasmány, egyben történeti értékű dokumentum, melyből az egykori szemtanú vagy érintett hozzátartozó újból emlékezhet, a pusztán érdeklődő olvasó pedig árnyaltabb és hitelesebb képet alkothat a második világháborús katonai részvételünk tragikus Don menti krónikájáról. A kötetet a szerző által készített fotók teszik érzékletesebbé.
Joó András - Kállay Miklós külpolitikája
Magyarországra úgy köszöntött az 1942-es esztendő, hogy hazánk hadiállapotban állt a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával. Budapestről - német nyomásra - az Egyesült Államoknak is hadat üzentek. Az 1942. március 9-én hivatalba lépő Kállay Miklós legfőbb feladata viszont abban állt már, hogy a második világháborúból fokozatosan kivezesse az országot. Kállay, eltérő körülmények közt, Teleki Pál nyomdokain kívánt haladni, kinevezése mögött befolyásos tényezők munkálkodtak, akik személyét szóba hozták, s így „lassanként meggyőződéssé vált" - írta a kor egyik fontos tanúja Kornfeld Móric -, hogy rajta kívül „nincs is más". A magyar külpolitika az 1938 és 1941 között elért területi nyereségek megőrzésére, illetőleg egy a háborús vereségből következő újabb Trianon elkerülésére törekedett. A külpolitika a háborús körülmények között lényegileg különbözött a békeidők során megszokottól, a titkosszolgálati tényezőknek és háttérfiguráknak nagyobb szerep jutott. A háború egyúttal a veszélyeztetett kisállami lét alapvető kérdéseit vetette fel, súlyos dilemmák elé állítva a magyar kormányfőt. Kállay alakjáról mindemellett jobbára tragikomikus színezetű kép maradt vissza történelmi tudatunkban, néhány visszatérő közhely ötlik fel bennünk újra és újra a „Kállay-kettős"-ről vagy az úgynevezett „hintapolitikáról". Korábban a hazai szakirodalom meghatározó eszmefuttatásainak sem sikerült - kevés kivételtől eltekintve - túllépniük az osztályszempontú „rendszermentés", valamint a fatalista „kényszerpálya" elméletek gondolatkörén. Nem váltak átláthatóvá a Magyarország sorsát végül eldöntő bonyolult és rejtett összefüggések sem. Ez a kötet az összefüggések feltárására tesz kísérletet, Kállay tevékenységének értékelésekor arra irányítva rá a figyelmet, amit számunkra a legvilágosabban Bibó István szavai mondanak el, melyek szerint Közép- és Kelet-Európa népeinek külpolitikáját végső soron „nem elvek" és nem „lelki habitusok", de még „nem is tárgyi érdekek" döntötték el, hanem „kizárólag területi vitáikból fakadó pozíciójuk."
Számvéber Norbert - Kard a pajzs mögött
A szovjet Vörös Hadsereg csapatai 1944. december végén súlyos harcok árán bekerítették Budapestet. A német hadvezetés a magyar főváros felmentése és a számára létfontosságú dunántúli terület visszafoglalása érdekében jelentős erőket, főleg páncélosalakulatokat vetett be.
A szerző főként elsődleges (levéltári) források, valamint a rendelkezésre álló szakirodalom és megbízható visszaemlékezések segítségével először bemutatja a harcoló felek helyzetét, csapatait, terveit, fegyverzetét és hadrendjét, majd a lehető legnagyobb részletességgel tárgyalja a Konrad fedőnevű hadműveletek harccselekményeit, végül elemzi a harcok kimenetelét. Az események könnyebb megértését korabeli fényképek mellett nagyméretű kivehető térkép is segíti.
A kötet tartalma az előző kiadáshoz képest jelentősen kibővült.
Dr. Csonkaréti Károly - Benczúr László - Haditengerészek és folyamőrök a Dunán
Hogyan kerültek hadi tengerészek a Dunára? Milyen szerepük volt az első és a második világháború harccselekményeiben? Milyenek voltak a magyar folyami hadihajók?
Ezekre, és még sok más, a Dunaflottillával kapcsolatos kérdésre is választ ad e mű, amely egyidejűleg hadtörténelem, haditechnikatörténet és a harcok szemtanúik által történő hiteles leírása.
A szerző a Budapesti Tengerészeti Különítmény megszületésétől követi nyomon a magyar folyami hadihajósok történetét. A Dunaflottilla, és a Magyar Királyi Folyamőrség fennállása alatt két világháború rázta meg Európát. E mozgalmas, háborúkkal tarkított időszakot, a magyar tengerészek és folyamőrök hősies helytállását közreadó mű az érdeklődők számára eddig ismeretlen területet tár fel. A sok, ez idáig sehol sem látható korabeli fénykép, valamint a hadihajók felépítési rajzai pedig mindenki számára egyedi élményt nyújtanak.
Amin Maalouf - A keresztes háborúk arab szemmel
A libanoni származású francia író, Amin Maalouf, aki mellesleg keresztény, talán elsőként írta meg a keresztes háborúk történetét az arabok szemszögéből. Könyve, ami 1983-ban a "Les croisades vues par les arabes" címmel jelent meg Párizsban, a korabeli arab forrásokat felhasználva hitelesen tárja elénk azt a korszakot, amikor a keresztes lovagok Jeruzsálem felszabadítására a Szentföldre mentek. A pápaság szent háborúnak nevezte, mivel a legfontosabb keresztény kegyhely felmentését várta tőle. Szinte rákényszerítette az összes, magát kereszténynek tartó államfőt, vagyen részt rajta. Az igaz vallásosság eszményképévé emelte a szentföldi harcokat. Természetesen nem mindenki követett ilyen szép eszményeket, sokan elsősorban a kalandok és a pénzszerzés miatt indultak útnak.
Az arabok számára ugyanakkor mindez egy óriási tragédiát jelentett, ami lényegében még a mai napig is meghatározza a nyugati emberről kialakított képüket. Nem véletlen, hogy minden nyugatról jött, illetve európai embert bizalmatlanul szemlélnek, és még manapság is frandzsnak neveznek, ami a franciák arab elnevezéséből származik. A kortárs arab írók sose említik a keresztes háborúk kifejezését, mindenhol frank megszállásról vagy frank háborúról beszélnek. Maalouf könyve nagyon értékes adalékokkal szolgál arról, hogy a mit sem sejtő arab világnak - a maga belső ellenségeskedéseivel és hatalmi harcaival - micsoda megrázkódtatást jelentettek a rájuk törő európai lovagok. Sokan valamiféle isteni igazságszolgáltatásnak tartották ezt az új ellenséget, és csak viszonylag későn jutottak el odáig, hogy megszervezzék az ellenállást, amit ők is szent háborúnak, vagyis dzsihádnak neveztek el. Nem véletlen, hogy a mai ember számára is közérthető ez a kifejezés, bár már viszonylag megváltozott tartalommal, hisz mostanság inkább az Izrael elleni harcot jelöli.
Azonban ez korántsem az egyetlen hasonlóság a mai és a korabeli szent háború között. Mindenki arra gondolna, hogy a terrorizmus teremtette az ún. öngyilkos merénylőket, de ez egyáltalán nem helytálló. Számomra megdöbbentő volt olvasni, hogy már ekkor - majdnem egy évezreddel ezelőtt - megalakult egy fanatikus szekta, akik politikai gyilkosságokat hajtottak végre. Az emberek rettegtek tőlük, mert aki egyszer szembekerült velük, az biztosan tudhatta, hogy valamikor bosszút állnak rajta. Nem kegyelmeztek senkinek, és akit egyszer kiszemeltek maguknak, azt csak valami isteni csoda menthette meg. Itt most senki se gondoljon valami önmagukat felrobbantó emberekre, de miután gyilkosságaikat mindig nyilvános helyen hajották végre, ahonnan semmi esetre sem menekülhettek volnak el, ezért lényegében nem sok különbség volt köztük és mai társaik között. Olyan pontossággal, hidegvérrel és alaposan megtervezetten gyilkoltak, és oly hihetetlen közönyösséggel mentek ezután a halálba, hogy sokan úgy vélték hasis hatása alatt állnak, és "hasisíjun" vagy "hasasin" néven kezdték emlegetni őket. A szó később az "aszaszin" változatban lett közismert, sőt 'orgyilkos' értelemben néhány nyelvbe be is került.
Természetesen a fentiek csak egy részét képezik a könyv alapos és szerteágazó leírásainak, ahol szinte hónapról hónapra követhetjük nyomon a történéseket. Maalouf bár történelmi tanulmányt írt, mégis olyan olvasmányos, sőt regényszerű a munkája, hogy bárki nyugalommal a kezébe veheti - szakemberek és a téma iránt érdeklődők egyaránt. Ajánlanám ezenkívül azoknak, akik a másik oldal szemszögéből is meg akarják ismerni a világtörtélemnek ezt a véres időszakát. Érdemes elolvasni, mert sok mindent máshogy értékelnénk az arabok viselkedésében, és jobban megértenénk a közelmúlt egyes eseményeinek mozgatórugóit is.
Forrás: Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel. Európa Kiadó. Budapest
2002
Kalakán László - A Svábhegy és környéke története 1944–1945-ben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szakály Sándor - A magyar katonai elit
Memoárok és interjúk, könyvek és filmszalagok gyakori szeperlői voltak az utóbbi évtizedben a második világháború magyar tábornokai és tisztjei. Tárgyilagos megállapítások, szélsőséges nézetek, különböző előítéletek egyaránt kapcsolódnak e hatalmi csoport megítéléséhez.
Szakály Sándor új módszerrel, a történettudomány és a szociológia határterületéről közelít a magyar katonai elit, a katonai felső vezetés kérdéseihez. A kötet az elithez számító 414 magas rangú katona eddig alig ismert életrajzi adatainak statisztikai vizsgálatával újszerű ismereteket ad a szűk körű társadalmi csoport tagjainak származásáról, mobilitásáról, összetételéről; új szempontokkal egészíti ki világháborús szerepük történeti értékelését.
Nagy Tamás - A Magyar Honvédség 1848–1989
A honi hadtörténetírás jelentős hiányát kívánjuk pótolni e tankönyv közrebocsátásával. A magyar nemzeti haderő 1848-ban kezdődő történetének olyan összefoglalására vállalkoztunk, amely elsősorban alkalmazásának elvi és gyakorlati fejlődését, illetve szervezeti változásait mutatja be. Munkánkban a tudományosság igényével, a hadművészet területeinek vizsgálatán keresztül elemezzük az elmúlt százötvenhat év legfontosabb eseményeit, a magyar hadügy fejlődésének irányvonalát.
A tárgyalt időszak bővelkedett háborúkban, fegyveres konfliktusokban, melyek közül három, az 1848–49-es szabadságharc, az első és a második világháború magyar vonatkozású eseményeit, hadművészeti jellemzőit tárgyalja a tankönyv. Szükségét éreztük ugyanakkor annak, hogy a békeidőszakokat is bemutassuk, mindazon politikai, katonapolitikai változásokat, melyek kihatottak a nemzeti hadügyre és hadseregre.
Fröhlich Dávid - Huszárok, előre!
A Magyar Királyi Honvédség legmagyarabb fegyverneme, a lovasság, a korabeli huszárság és honfoglaló lovas őseink méltó utódjának volt tekinthető a második világháborúban. Ismerkedjen meg e könyv segítségével a sokszor kalandos, néha huszársorsra oly jellemző hősiességgel és drámai végzetekkel.
Szakály Sándor - Honvédség és tisztikar 1919–1947
„A történész, hadtörténész számos esetben készít leltárt addigi szakmai tevékenységéről, s megpróbálja felmérni, mit is végzett egy eltelt időszak alatt. Több mint húsz esztendővel az első rövidke írásom megjelenése után ezt teszem most magam is. [...] E leltár készítése során azt láttam – vagy véltem látni –, hogy az egykori Nemzeti Hadsereg (1919–1922), illetve a volt magyar királyi honvédség (1922–1945) tisztikarával, felső vezetésével kapcsolatos kutatásaim hoztak új eredményeket. Úgy vélem, hogy több mint két évtizedes (had)történészi munkálkodásom eredményeként a volt magyar királyi honvédség tisztikaráról, a katonai felső vezetésről sikerült tárgyszerű – az 1950-es években kialakítottól merőben eltérő! – képet megrajzolnom, bemutatva egy letűnt korszak kicsiny, de meghatározó erővel bíró társadalmi csoportjának társadalmi, politikai, szakmai »viszonyait«. [...] Amint azt a kötetet kézbe vevők tapasztalják, az ismét közölt írások témája – a volt magyar királyi honvéd tisztikar, a magyar katonai felső vezetés története szinte azonos, a feldolgozás módja azonban eltérő. [...] Ezen eltérő feldolgozási módok ellenére is úgy vélem, hogy ez a kötet egységes egészet alkot, és segíti az eligazodást az 1919 és 1974 közötti magyar történelem egyik sajátos társadalmi csoportjának a megismerésében.” A szerző
Michael E. Haskew - A II. világháború fegyverei
Ez a könyv az azonos típusba tartozó fegyvereket úgy mutatja be, hogy az olvasó egy pillantással összehasonlíthassa meghatározó paramétereiket. Milyen gyors volt a Hawker Hurricane a Messerschmitt 109-eshez vagy a Spitfire-hez képest? Mekkora volt az amerikai M1 Garand ismétlőpuska hatásos lőtávolsága a német Mauser K98k-hoz vagy a brit Lee-Enfield No. 4-hez mérve? Melyik kétéltű jármű kelt át gyorsabban a vízen, a DUKW Schwimmwagen vagy az LVT-4 Buffalo? A német tankok páncélzatát a Cromwell Mk VIII vagy a Sherman Firefly harckocsilövege ütötte át nagyobb valószínűséggel?
A kötet színes és szemléletes diagramokkal mutat be több mint 300 második világháborús fegyvert és harcjárművet az önjáró tüzérségi rakétavetőktől a csatahajókon és tengeralattjárókon át a harcászati bombázókig és nehéz harckocsikig. A szerző röviden kitér az egyes harci eszközök fejlesztésének történetére is, valamint arra a szerepre, amelyet a háború menetében, a győzelmek és vereségek alakulásában betöltöttek.
A II. világháború fegyverei nélkülözhetetlen kézikönyv a haditechnika és a hadtörténet iránt érdeklődők számára.
Babucs Zoltán - Maruzs Roland - Ahol a hősök születnek
... az ezred minden tagja nevében ünnepélyesen ígérem, hogy dicső őseinkhez méltóan, bátran és hősiesen fogunk harcolni, és Eger város falai közé győztesen, dicsőségesen fogunk visszatérni. Közös küzdelmünkhöz Isten áldását kérem. Még egyszer köszönöm az ezred iránt megnyilatkoztatott őszinte szeretetet. Az Isten óvja és segítse Heves vármegye és Eger város hazafias, derék, becsületes polgárait. így hangzottak a frontra indulás előtt a 14-esek parancsnokának a később hősi halált halt, vitéz Mike József ezredesnek a szavai 1942. június 20-án, a Dobó (akkor Kossuth) téren. A kötet emléket kíván állítani azoknak a javarészt egri vagy heves megyei illetőségű honvédeknek, akik Eger háziezredében a 14. gyalogezredben harcoltak a második világháborúban. A könyvet 16 korabeli színes és mintegy 130 fekete-fehér fotó illusztrálja, több táblázat ábrázolja a gyalogság fegyverzeti és felszerelési viszonyait, valamint egykori térképvázlatokon lehet nyomon követni a harcok színhelyeit. Egyedi módon kerül bemutatásra az ezred tisztikara, több mint 200 tiszt katonai pályafutásának le- írásával. Mindezek mellett megtalálható a kötetben azon 14-es honvédek lajstroma, akik a különböző hadműveleti területeken haltak hősi halált.
Vécsey Aurél - A II. világháború Magyarországon
Magyarország az első világháborút követően nem csupán egy vesztes állam volt, hanem egy méltóságában megalázott, elszigetelt és feldarabolt csonka ország is, így könnyen megérthető mai szemmel, hogy a revizionizmus miért talált olyan könnyen utat a magyar ember szívéhez.
Magyarország hiába próbálta megőrizni semlegességét, mivel minden oldalról Németország szövetségesei vagy épp a nácik által megszállt országok vették körül, ezért a kérdés csak az lehetett, hogy a németek szövetségeseként, vagy megszállt országként veszünk részt a háborúban.
De hazánk sorsa már a trianoni palotában megpecsételődött, amikor is több mint hárommillió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől, ez az igazságtalan békediktátum állította Magyarországot kényszerpályára.
Szeretett országunk tragédiája azonban abban teljesedett ki, hogy sajnálatos módon a hitleri Harmadik Birodalom kínálta az egyetlen alternatívát, hogy legalább egy részét visszakapjuk az elcsatolt területeinknek.
Magyarország döntött, sodródott, szenvedett és a kényszerű – hol indokolható, hol indokolhatatlan – politikai-katonai döntések sorozata vezetett el végül is egészen a tragikus végkifejletig, Budapest ostromáig, megszállásáig.
Révész Tamás - A légjáró
A Magyar Légierő 75. évfordulója apropója kapcsán igazi csemege ez a magyar repüléstörténet egyik nagy szervezőjéről, az első magyar katonai pilóta életéről szóló monográfia. Petróczy István életútjáról eddig még nem jelent meg összefoglaló munka, és a szerző közel tízéves kutatómunkájának eredményeképpen eddig publikálatlan, hiánypótló információk is napvilágot láttak ebben a könyvben.
