Elmélkedések ​a művészetről

Georges Bataille - A ​szem története / Madame Edwarda / A halott
Georges ​Bataille mindhárom kisregénye a már-már őrületig felfokozott nemiségről szól. Hallatlanul obszcén és pornográf írások, de minden egyes sorukban érezhető az a szorongás, amely az eszeveszett kicsapongásokat és szentségtörést kíséri. Bataille hőseinél minden perverzió olyan, mint egy hőstett; a legelvetemültebb kicsapongások közben is a halállal viaskodnak. Ettől olyan felkavaró a könyv: Bataille-nál a szexualitás véresen komoly, s minden erotikus játékban, minden aktusban jelen van a halál. Georges Bataille a szürrealistákkal együtt indult, több folyóiratot is vezetett, igen nagy hatást gyakorolt a későbbi nemzedékekre. Különösen az erotikai tárgyú írásai jelentősek. (Erotikum című esszékötete jövőre jelenik meg a Mérleg sorozatban.) 1962-ben halt meg.

Sziveri János - Mi ​szél hozott?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sziveri János - Hidegpróba
időszerűtlen, ​mégis gyönyörű és felemelő volt a költészetbe vetett maradéktalan hite, amelyet ő a szó szoros értelmében életaktussá transzformált. Erről a hitről nem mondott le még akkor sem, amikor azt kellett látnia, hogy a költő hangja gyenge: mert nem volt hajlandó lemondani erről a hitről. Ilyenkor csak a mi méltatlanságunkról beszélt, arról a tehetetlenségünkről, hogy felnőjünk a költészethez. Losoncz Alpár

Szerbhorváth György - Vajdasági ​lakoma
A ​vajdasági Kishegyesen élő író, szociológus terjedelmes munkájában az Újvidéken 1961-64 között az Ifjúság mellékleteként, majd 1965-tól 1992-ig önálló folyóiratként megjelenő Új Symposion eszmetörténeti és kultúrszociológiai szempontú elemzésére törekedett, nem elhanyagolva a politikai kontextust. Sőt, kiemelt helyet kap az egykori Jugoszlávia, illetve Szerbia, azon belül is a Vajdaság, a vajdasági magyarok kulturális nyilvánosságának elemzése. Az Új Symposionról számtalan mítosz alakult ki, ezek átértékelésére törekszik a szerző. Különösen fontosak a könyv azon részei, ahol az egykori szereplők visszaemlékezéseit szembesíti ugyanezen szerzők korabeli írásaival, interjúival, kimutatva az emlékezet vakfoltjait, illetve azt, hogy az egykori szereplők visszatekintve miképpen válnak - legalábbis saját emlékezetünkben - kisebbségi jogvédő harcosokká. Szerbhorváth György a jelentősebb irodalmi művek, illetve korpuszok konkrét elemzésével sem marad adós - sorra fölvonulnak a korszak legendássá vált alakjai: Tolnai Ottó, Domonkos István, Végel László, Gion Nándor, majd a további nemzedékek vezető egyéniségei: Danyi Magdolna, Sziveri János, Csorba Béla, Losoncz Alpár. A vajdasági lakoma az egykor legendás és a magyar kultúra egésze szempontjából fontos, innovatív folyóirat történetét sokoldalúan és aprólékosan, monografikus igénnyel dolgozza fel, esszéisztikus írásmódjának köszönhetően azonban a szélesebb olvasóközönség számára is élvezetes olvasmány.

Sziveri János - Dia-dalok
A ​szubverzív nevetés versei

Ismeretlen szerző - A ​magyarság őstörténete
Készséggel ​teszek eleget az Akadémiai Kiadó megtisztelő felkérésének, hogy újabb előszóval, tájékoztatóval bocsássam útjára e régi könyv reprint kiadását. Annak idején a három könyvnap alatt háromszor annyi példányban fogyott el e mű, mint amennyiben akkoriban az átlag magyar könyv egy év alatt elkelt. A ritka könyvsikernek sajátos oka volt. 1943-at írtunk, pusztulásba rohant az ország. Az olvasók valahogy reményt, vigaszt próbáltak kiolvasni e küzdelmes sorsunk kezdeteit felidéző munka lapjairól. Negyven esztendő nagy idő a tudomány történetében, régi eredmények módosulnak, nem egy korábbi uralkodó nézet elavult. A magyar őstörténet kutatására ez fokozottabb mértékben érvényes. A réginél, korábbinál hatékonyabb módszer újabb megtámadhatatlan eredményeket ígért. Régebben elhanyagolt vagy éppen figyelembe sem vett kérdések vizsgálata került napirendre. A társadalmi mozgások, a gazdasági élet összetevőinek elemzése során már eddig is számos jelentős eredmény született. Könyvünk keletkezésének előzményét talán nem felesleges felidézni. Megírásához az ösztönzést követve Németh Gyula „A honfoglaló magyarság kialakulása” c. művéből merítettünk. A tekintélyes turkológus, nyelvész könyvét nagyra becsültük, ám szemléletét egysíkúnak tartottuk, s úgy véltük, hogy komplex módszerrel a magyar őstörténetnek pontosabb, hitelesebb képét lehet megrajzolni. A kollektív munka előnyei mellett múlhatatlanul jelentkeztek a nehézségek is. A lényeges kérdésekben egyetértettek a munkatársak, a részletekben azonban véleményünk gyakran eltért egymástól. A nézetkülönbséget tiszteletben tartottam, s nem kíséreltem meg az uniformizálást; az olvasó és a kutató számára egyaránt érdekes és hasznos, ha látja, hogy az adott esetben nincs végleges állásfoglalás. A szakemberek nyújtotta kép végső soron – nem is lényegtelen pontokon hézagos maradt. Ennek feloldása már a szintézis feladata, ahol a hipotézisek kötőanyagával megszülethetik a soha nem végleges összefüggő kép. Budapest, 1986. Ligeti Lajos

Rudolf Kassner - A ​három birodalom
"Rudolf ​Kassner Rilke honfitársa, kortársa és barátja volt, életének utolsó tizenöt évét száműzetésben töltötte, és könyvei Svájcban jelentek meg. Német nyelvterületen sem vált soha divatossá. Nyugodtan kizsákmányolhatták, meg is tették többen anélkül, hogy a forrást megnevezték volna, gondolataira még tudományos diszciplínákat is építettek. Csupán kevés nemzetközi olvasója volt, de ezeknek szeme felragyogott, ha a könyvesbolt kirakatában az új vékony esszékötetet meglátták. ____Mintegy harminc művet írt. Mint egyik utolsó könyvében írja, kora gyermekkorában súlyos betegségen esett át, minek következtében élete folyamán mozgási defektust volt kénytelen elviselni. Ez a sors távolról hasonlít Toulouse-Lautrec-ére. A testileg nem ép ember felfokozott érzékenysége. ____Kassner művében töretlen. Egyetlen és egyenes folyam. Amikor először megszólalt, már kész volt. ____Teológiája nem történetfilozófia. Ő maga fiziognómiának nevezi, és azt mondja, a dolgot nem akkor ismerem meg, ha elemzem, vagy ha történeti keletkezésében genetikusan nézem, hanem ha az arcában lévő értelmet megfejtem. Kassner nem analizál, és nem az eredetre megy vissza, mert mindez arctalan. Ábrázol. Ez az ábrázoló fiziognómiai módszer az, amelyért a gondolkodók inkább művésznek, a művészek inkább gondolkodónak tartják." Hamvas Béla: Rudolf Kassner utolsó művei (Életmű-kiadás, 14.: Szarepta)

Rudolf Kassner - Az ​emberi nagyság elemei
Rudolf ​Kassner annak a múlt század végén induló írónemzedéknek volt egyik jeles képviselője, amelyik olyan nagy humanista szellemeket adott Európának, mint Paul Valéry, André Gide, Rainer Maria Rilke, Thomas Mann, Hermann Hesse, T. S. Eliot. Kassner óriási műveltsége felöleli az európai művelődéstörténet egészét, de jártas a mitológiai hagyományban, a keleti kultúrákban is, jól ismeri az ókori India filozófiáját. Írásaival korán felhívja magára írótársai figyelmét. Európa irodalmi szalonjaiba hamar bebocsátást nyer. Kassner Magyarországon kevéssé ismert. Bár a fiatal Lukács György műveiben megtalálhatók a kassneri gondolatok, mindenekelőtt azonban Hamvas Béla gondolkodására volt nagy hatással.

Mary Shelley - Frankenstein
Mary ​Shelley tizennyolc évesen, egy lidércnyomás hatására találta ki rémtörténetét egy baráti költői versenyre. A versenyt megnyerte, ezzel pedig teremtménye elindult világhódító útjára. A hátborzongató, mára már ikonikus történet szerint Victor Frankenstein életet lehel a holt anyagba, ám később megtagadja teremtményét - s ezért a szörny rettentő bosszút esküszik. A kétszáz évvel ezelőtt született mű - amelyet mindenki ismer, de csak kevesen olvastak -rákérdez a tudomány hatalmára, az emberek természetére, céljaira, a világban betöltött helyére, s magára a létezésre is. Bűnhődhet helyettünk más? Az emberiség védelmében sem? Mennyit bír el a lelkiismeret? Vajon ki az igazi rém: a teremtmény vagy teremtője? A kétszáz éves regény most új köntösben, a Göncz Árpád fordításából kimaradt részekkel, valamint a szerző legendás előszavával kiegészülve jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában.

Arany János - Toldi ​/ Toldi szerelme / Toldi estéje
"Az ​igazi nagy alkotók jeles műveit nem kezdi ki a múló idő. Olykor ugyan meg-megcsappan az érdeklődés irántuk -hisz megannyi mozgalmas, rikító színű jelenség vonja el tőlük a csapongó figyelmet-, ám az emberek újra meg újra ráeszmélnek, mekkora érték rejlik bennük, s időről időre visszajárnak hozzájuk, mint szomjazó vándor a kiapadhatatlan forráshoz. Arany János a mi éltető forrásaink egyik legtisztábbika és legfontosabbika. Elveszített, elvesztegetett aranyaink nem kevés része térül vissza az Ő Toldija révén. Olvassuk hát nyitott szívvel!" (Buda Ferenc)

Balogh Ágnes - Német ​faipari szakmai nyelvkönyv
A ​könyv a faipari szakmai képzésben résztvevő tanulók megfelelő nyelvtanulásához, a speciális szókincs elsajátításához nyújt segítséget. A könyv alapvetően két fő részre tagolódik, az első 10 fejezetben összefoglalásra kerülnek a szükséges nyelvtani alapok, illetve az alapvető szókincs, amelyet a mindennapokban használatos igények és szituációk támasztanak. Ebbe a részbe olyan általános témák kerültek, mint a bevásárlás, utazás, öltözködés, stb. Ezután következnek a faipari szakmákhoz köthető fejezetek. Ismertetésre kerülnek általános témák (faipari alapfogalmak, fafajták szerszámok, műveletek, termékek), valamint speciális szakkifejezései. Terveink szerint külön fejezetben foglalkozunk a bútorlapokkal és azok megmunkálásával, a felületkezelések különböző típusaival, a ragasztással, enyvezéssel. A könyv segítségével a tanulók megismerhetik az anyagok, szerszámok, szerkezetek, munkafolyamatok, technológiák idegen nyelvű megfelelőit. A fejezetek felváltva tartalmaznak majd rövid leírásokat, és játékos, könnyű feladatokat (párosítás, sorrend felállítás). A könyvben a fejezetek után ABC-sorrendben kigyüjtésre kerülnek majd az ismeretlen szavak és kifejezések, ezeket a részeket szótárszerűen lehet használni.

Ingo Schulze - Szimpla ​sztorik
Ha ​egyszer kiderül, hogy nem álom, ha egyszer nem lehet felébredni, és az ember néhány óra alatt megöregszik, és érzi, hogy eleget élt, és végső soron eleget is várt, és nem akar még tovább várni, és az ablakhoz lép, és kinéz, és mindegy neki, lát-e valamit, vagy nem, hogy nappal van-e, vagy éjszaka, és tudja, hogy már nincs különbség, semmi különbség, akkor átélte az egyetlen csodát, amit még remélhetett. Akkor ugorhat.

Kavabata Jaszunari - Hóország
Hóország ​olyan sajátos elnevezése Japán egyik területének, amilyen a mi Somogyországunk vagy talán még inkább a közelmúltban keletkezett fogalom: Vadvízország. Ide, ahol az élet, a természet legfőbb meghatározója a hó, rengetegen jönnek Japán más tájairól havat (vagy ősszel a juharfák színpompás lombjait) látni. Így vetődik ide Tokióból Simamura is, a "Balettszakértő" - aki voltaképpen csak olvasmányaiból ismeri az európai táncot. Itt, a gyógyfürdője miatt is vonzó egyik kis faluban ismerkedik meg Komakóval, a fiatal gésával. Kettejük furcsa kapcsolata azután Komako reménytelen szerelmévé lesz. Nem azért reménytelen ez a szerelem, mert Simamura nős, családos, hanem mert ez a magányra született férfi valami meghatározhatatlan, elérhetetlen "szép"-et keres, és esztétizáló gondolatvilágába nem illik bele ez a hús-vér, az élet egyszerű örömeiért - a test örömeiért is - lobogó kis gésa. Szokatlan világ, légkör, szokatlan gondolkodás, szokatlan érzelmek kerítik hatalmukba a regény lapjairól az olvasót.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV.
A ​mutató elsősorban a történeti-etimológiai szótár három kötetének használatát könnyíti meg. A betűrendes szótár magyar anyagának cím- és alcímszavai közül természetesen csak azokat tartalmazza, amelyekről más szócikkekben is szó esik. Minden esetben közli a szótárban "elrejtve" megtalálható elemeket: a megfelelő címszóhoz gyakran nem könnyen kapcsolható régi nyelvi és nyelvjárási változatokat, az elhomályosult származékokat, illetőleg a szótárban önálló címszóként nem tárgyalt vagy más címszavak alatt közölt szavakat, szószerkezeteket. A mutató lényegében magában foglalja a szótár teljes idegen nyelvű anyagát, ezzel kívánja szolgálni az idegen anyanyelvű olvasó érdekeit. – A szótár anyagában való eligazítás mellett a mutató segítséget kíván nyújtani az átfogóbb jellegű szótörténeti-etimológiai, továbbá grammatikai és szemantikai kutatások számára is. Ezt a törekvést szolgálja – többek között – az egybetartozó szavak tömbösítése is. A mutató szóanyagának közlése a nyelvcsaládok és ezeken belül a nyelvek sorrendjében történik. Élén áll a szótár magyar nyelvi anyaga, ezt követi a közelebbi és a távolabbi rokon nyelvek anyaga, majd pedig a többi nyelvcsaládé, illetve nyelvé. A mutató ilyenformán közli a világnak több száz nyelvéből és a nyelvek még sokkal több területi, időrendi stb. rétegéből a szótárba bekerült adatokat. A nyelveken belül betűrendes jegyzékben a lelőhelyet – a könnyebb megtalálhatóság kedvéért – nem lapszám, hanem címszó jelöli.

Ismeretlen szerző - Értelmező ​szótár+
Az ​Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra. A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve: - megadja a szinonimákat, - felsorolja az ellentéteket, - szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, - tájszavakat sorol fel. Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: - jelzi a gyakoriságot, - közli az etimológiát, - nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, - felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, - illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+". A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat. Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit. Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja

Christie Golden - A ​klánok ura
A ​véres háború után, amikor a tündéknek, törpöknek és az embereknek sikerült visszaverniük az orkok, sárkányok, goblinok és trollok seregeit, az egykori diadalmas légiónak már csak maradványai léteznek. Az orkok kisebb csapatai ugyan még nem adták fel a harcot, de többségük az emberek által ellenőrzött fogolytáborokban tengeti életét. A titokzatos ork, akinek emberek a Delej nevet adták, csecsemőkora óta az ellenség városában nevelkedik. Kegyetlen ura annak idején harcolt az orkok ellen, most viszont saját fajtájának leigázására készül. Ördögi tervéhez Delejt is fel akarja használni, ám számításaiba némi hiba csúszik. Delej szétzúzza láncait, és elindul, hogy megkeresse az övéit, a klánját. Két világ között őrlődve próbálja megtalálni helyét és végül sikerrel jár: rabszolgából először gladiátor, majd sámán válik, végül ő lesz a klánok ura. A becsület, barátság, szeretet és gyűlölet sagája, egy ork igaz életének története.

Babits Mihály - Elza ​pilóta, vagy a tökéletes társadalom
Ötvenedik ​születésnapjára Babits Mihály nagyszerű ajándékot nyújt át olvasóinak s a magyar irodalomnak: új könyvét, amely Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel lépett ki a nyilvánosság elé. E könyv megjelenése és olvasása bizonyára ugyanazt az örömet fogja szerezni mindenkinek, mint amit mi éreztünk ketten-hárman, akiknek módunkban volt még megjelenés előtt, nyomdai levonatokban olvasni. Az első öröm az, amiről a könyv első fejezeteinek olvasása azonnal meggyőz: a végevárhatatlan hosszú betegség, amely már egy évnél is hosszabb idő óta ágyhoz szegzi, nem törte meg, még csak nem is ernyesztette Babits írói szellemét. Az olvasó, aki elolvasta a legutóbbi időben, már betegsége alatt írt verseit, a Nyugat Könyvről-Könyvre sorozatába írt cikkeit, már megállapíthatta ezt; az új könyv végérvényes tanubizonyságot tesz róla. Fantáziája ép oly szabadon, sőt szabadabban szárnyal, mint valaha, érzékenysége a régi, elméje változatlanul feszült intenzitással dolgozik, nyelvének színe és íze, kifejezésének ereje és biztonsága, stíljének egészen egyéni fénye azt az írót mutatja, aki a betegágyban, testi szenvedések között, a csaknem mozdulatlan fekvés idegőrlő hosszú-hosszú hónapjain át is megőrízte magában mindazt, amivel veleszületett tehetség és szerzett kultúra megáldotta. A könyv első változata mintegy két évvel ezelőtt megjelent ugyan egy napilap hasábjain, de most olyan gyökeres átdolgozáson ment át, hogy a könyvhöz képest az ujságban megjelent szöveg szinte vázlatnak tekinthető. A könyv mondhatni teljesen a mai Babits műve.

Gottfried Wilhelm Leibniz - Gottfried ​Wilhelm Leibniz válogatott filozófiai írásai
Egy ​olyan filozófiai gondolatmenetbe kap itt bepillantást az olvasó, amely több vonatkozásban is megalapozója volt mai fogalmi lehetőségeinknek. A 17. században újra egymásra találó szellem- és természettudományok a megelőző korok hitbeli biztosítékait a tudás bizonyosságának hitével váltották fel; anélkül azonban, hogy ezzel széttörték volna a személyiség szellemformáló és tudásra érzékeny identitását. Ha volt valaki, aki ezt a teljességet birtokolni tudta, az épp a filozófus Leibniz. Alapvetően metafizikus meggyőződései, ellentmondásokat nem tűrve a filozófia eszmekörébe vonták az elsődleges ismeretek törvényeinek, a társadalmi összefüggések relatív tényeinek és a személyes kapcsolatok igazságosságának, ekként új értelmet kapó metamorfózisát. Kötetünk nemcsak válogatást kíván adni ebből a teljességből, de szeretné, annyi szellemnyűvő körülmény után a leibnizi életműből a magyar olvasóközönség számára is felidézni azt, ami egyike a lehetséges szellemi alkotások legidőtállóbbikának.

José Ortega y Gasset - Elmélkedések ​Leibnizről - Monumenta Hispanica
Az ​alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése.

Ismeretlen szerző - Nyelvfilozófia ​Locke-tól Kierkegaard-ig
A ​filozófiatörténet-írásban gyakran találkozunk azzal a megállapítással, hogy a 20. század eszmetörténet az ún. "nyelvi fordulat" jellemzi, mégpedig a filozófia szűken vett határain túl is. Ha azonban időben visszamegyünk a filozófiatörténetben, akkor jóval korábban - így például a 17-18. században - is azt tapasztalhatjuk, hogy a nyelvelméleti témák erőteljesen uralják a filozófiai, de a tudományos diskurzust is. Sőt: valójában nem egyszerűen tematikus hangsúlyról van szó, hanem sokszor olyan szemléletmódról, a problémák kezeléséről is, amely - ügyelve természetesen a különbségekre is, de mégis erőltetettség nélkül - párhuzamba állítható azzal, amit a 20. században nyelvkritikai gondolatnak szoktunk nevezni. Ennélfogva nem tartható jogosulatlannak e korábbi időszakról szólva sem a filozófia "nyelvi fordulatáról" beszélnünk (már amennyiben ennyi fordulatnál még értelmes a "fordulat" szó használata). Kötetünkben a 17-18. századi nyelvfilozófiai problémákat taglaló írásokhoz kitekintésként több olyan tanulmány is csatlakozik, amely a 19. század első felének néhány gondolkodójával foglalkozik.