Paradicsomkert Összegyűjtött ​versek és szépprózai munkák

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Gressai Ferdinánd - Csupasz ​oltalom
Kafka ​és az egzisztencialisták óta az elidegenedés jól bejáratott és dokumentált létérzésünkké vált, ma már nehéz bármiféle elementárisan izgatót mondani róla. Gressai Ferdinánd, alig tizennyolc évesen mégis nekiveselkedett a feladatnak, és a maga szerény, halk szavú módján meg is oldotta. Szűk terekben játszódó, hétköznapi beszédtöredékekből, iróniából és finom "új érzékenységből" gyúrt versei szétfeszítik azt az állandóan lüktető, feszes belső világot, amit akár úgy is nevezhetünk: a Test. Vagy: az Én. Vagy (miért is ne?): az Ő. Mindegy is, hiszen már csak szilánkokat szedegetünk a robbanás után. A kötet hét ciklusában kizárólag számozott, cím nélküli versek találhatók, melyek egy "párhuzamos" valóságban játszódnak, és egy félig szürreális, félig nagyon is valóságos családtörténetet rajzolnak meg; mindezt nem csupán szavakkal: a szerző a versek mellé illusztrációkat is készített, így kép és szöveg harmonikus egységet képez.

L. Simon László - Japán ​hajtás
L. ​Simon László sokoldalú alkotószelleme középpontjában a lírikus én áll - Japán hajtás című új könyvét az eddigi költői életmű summájának tekinthetjük. A versek gondolatkörnyezetén tűnődve érezni, hogy minden kettős értelmezést sugall. A "könyv" egyfelől mi magunk vagyunk, "margótól margóig tartó" létünk kompendiuma; másfelől mindezt olyan varázsos könyvművészeti kultúra s lelemény köréből vett kísérletbe kötötte be a szerző, hogy e kettő eredményeképp nem is jöhetett létre más, mint egy költői világ gyönyörködtető összhangja. "Félbe, majd négyrét hajt bennünket az idő" - kezdjük szorongva olvasni. S ha közben, mint ma oly gyakran, a kiszolgáltatottságban vélnénk megtalálni létélményünket, a Japán hajtás költeményei olyan lelki és érzéki teljességbe vezetnek, melynek ige-oszlopai a hit, a bizalom, a tudat és a bizonyosság. A Zsoltáros improvizációk egyik tételéből e költői világ lényegét, megmaradásának egyik értelmét idézem: "szarvukat megszegem az istenteleneknek, / hogy a jók felkeljenek". Kalász Márton

Balla Zsófia - Apokrif ​ének
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cangjang-Gjaco - Lelked ​szélfútta madártoll
Képzeljünk ​el egy 20 év körüli ifjút a világ tetején (Tibetben), napközben dalai lámaként, istenkirályi trónján ezerszobás királyi palotájában (Potala), éjjel pedig az ivók, fogadók, bordélyok törzsvendégeként, aki saját költeményeit énekli az éjszaka lányainak. Az ifjú népszerű, istenként tisztelt uralkodó, s ugyancsak népszerű szerető, ünnepelt költő. És nemcsak az éjszaka közönsége ünnepli, de ismeri a lhászai piacok dolgos népe is. Ha főpapi és uralkodói teendői engedik, napközben is álruhát ölt, s a felhőtlen életű, korhely költő szerepében megjelenik az utcákon. Az emberek úgy érzik, az ő nyelvükön, az ő életükről szólnak a versei. Hamarosan országszerte ismerik és éneklik a dalait, Lhászában, a fővárosban pedig együtt mulatnak a költővel. A szerelmi élményeiről olykor nyersen, profán őszinteséggel valló ifjúról nem is sejtik, hogy ő maga a dalai láma. Sorrendben a hatodik, Tibetben minden földi és égi hatalom egyszemélyes birtokosa, valójában isten, Avalokitesvarának, a könyörületesség bodhiszattvájának háromszáz évvel ezelőtti földi megtestesülése. Az ő verseit olvashatjuk ebben a kötetben. Sári László Forrás: http://webshop.animare.hu/lelked_szelfutta_madartoll+119194.html

Oravecz Imre - Halászóember
"Szajla ​esztendők múltán egyetlen valóságos és pontosan feltérképezett pontja életemnek, ahol álmomban is kiismerem magam. A hely, amelyet halálunk órájáig újra meg újra felkeres a képzelet, ahol együtt van minden, amire az életben csak szükségünk lehet. Számomra ez a hely a képzelet kiapadhatatlannak tetsző forrása. Új képzeteimnek is az ottaniakkal kell először megbirkózniuk." (Oravecz Imre)

Juhász Ferenc - Virágzó ​világfa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simon István - Szőlő ​és gesztenye
A ​költő vallomása: „Mire ez a verseskönyv az olvasó kezébe kerül épp betöltöm a negyvenedik évemet. Életem jelentős fordulópontjához érkeztem, ahonnan visszatekintve majdnem hihetetlennek tetszik az eszmélkedés éveitől elröppent idő. A falusi gyermek- és legénykor, a felkészülés esztendei, melyek éppen a háború nyomasztó légkörében teltek el. Az akkoriban leírt első strófa Bazsin, a földpallós almaillatú szobában és az idestova negyedszázada megjelent első versesfüzetem mintha még itt volna csak karnyújtásnyira tőle. Holott nyomában szabályos időközönként jöttek később a többiek, s magam is meglepetéssel szemlélem végig a sort, melynek végére új könyv kerül ismét, szám szerint a tizennegyedik. Sokáig nagyon fiatalnak éreztem magam, talán azért, mert egy-egy újonnan megírt vers valami felfedezése volt a világról, rácsodálkozás az életre, ahogy az ifjúság is ilyeténképpen hódítja meg a reményteljes holnapot. Aztán a holnapból milyen gyorsan tegnap lesz! A hegyek alatti kis falu szegénységében is megindítóan szép világa, ahonnan oly nagy tervekkel készültem kitörni – most visszatekintve érzem csak igazán – ugyanolyan nosztalgiával tölt el, mint valamikor a mesebelinek föltűnő nagy világ. Jámbor barmocskák legeltetése a hegyi kaszálókon s húsz évre rá ődöngés a távol-keleti behavazott repülőtereken, trópusi dzsungelekben; tizenkilenc éves hadifogolyként háztetőket ácsolni és másfél évtizeddel később a föleszmélés, hogy emberi sorsok függhetnek tevékenységemtől – mind-mind mostanában kezd összeállni bennem. A negyvenes évek vége, az ötvenes évek eleje – költői indulásom fiatalsága! S ami volt, hihetetlen gyorsasággal röppent tova. És mégis megmaradt nekem valami, ha csak annyi is, amennyit az ember egy versben maradandóvá tehet a maga számára. Talán anélkül, hogy tudná a megírás pillanatában, hogy mi lesz egyszer fontos az életéből, az időből, amikor mindenből már múlt lett. Ilyen tudattal volt csak bátorságom verseimet közreadni, bízva még abban is, hogy talán másoknak is megőrzök velük valamit a maguk életéből, emlékeiből. Ez a kis könyvecske is így állt össze végül. Emlékekből és a mindennapi gondok, örömök sorokba önthető élményéből. S annak a gyógyíthatatlan nosztalgiának eredményeként, hogy amit mégis fölmutathattam eddig, legyen az csak kezdete valami nagyobbnak, ami még valahol az elképzelésemben és akaratomban feszül. Hiszen a sorsunk – az örök sziszifuszi kő – s a feladat mindennap visszagördül elém, kényszerít a küzdésre, a mindig újra-kezdésre. Újra végiggondolni az élet értelmét, újra megfogalmazni az elrendezés igényével a mindig változó világot, ha az ember már a költészetnek adta a fejét. Negyven évesen is ezt érzem a legszebb emberi és költői feladatnak, életem igazi értelmének.”

Ismeretlen szerző - A ​legjobb haverom
Emlékeztek ​még az _Ami a szívedet nyomja_ című könyvre? Hát persze! A svéd gyerekversek. Ez a kötet most _finn_ versek közül válogat, és rólatok, tizenévesekről szól. Lapozzatok bele, és meglátjátok, hogy a finn kamaszok gondolkodása, érzésvilága, gondjaik, örömeik mennyire hasonlóak a tietekéhez. És biztosan megtaláljátok benne azt is, ami egy kicsit más, ami finnes. Ettől olyan nagyszerű ez a kötet, amelyet Gombár Endre szép, ötletes fordításában olvashattok.

Márai Sándor - Ismeretlen ​kínai költő
Egy ​1993-as tévéműsorban Mészöly Dezső, Darvas Iván, Hubay Miklós és Somlyó György társaságában vallotta be a nagy színésznő, Tolnay Klári, hogy 1945-ben kapcsolatban állt Márai Sándorral. Az író beleszeretett, a fiatal művésznő pedig rajongott a csodálatos íróért és a nagy formátumú, ragyogó férfiért. E kapcsolat terméke volt az az egyetlen példányban, kéziratban Tolnay Klárinak ajándékozott, mintegy hozzá írt versesfüzet, amely egy ismeretlen, 20. századi kínai költő álarcában, de egyértelműen Márai vallomásait tartalmazza. A tévéműsorban már "határozatba hozatott", hogy e verseket ki kell adni, Tolnay Klári vállalta a feladatot, és most közkinccsé lett ez az egyszerre érdekes emberi dokumentum és kiemelkedő jelentőségű művészi alkotás, mert - a tévéműsorban megszólaló értők egyként úgy vélekedtek - hogy a "kínai költő" versei közt találhatók a legjobb Márai-versek. A kis könyv mindenképp irodalmi szenzáció, méghozzá korántsem csupán a Márai-rajongók számára. ; A mindössze tíz rövid, alig nyolc-tíz soros verseket tartalmazó kötetből a nagy költészet szárnysuhanása érződik. Mivel valóban a legszemélyesebb, legtitkoltabb emberi mondandóit adja elő bennük a költő, szinte kötelező védőpáncél rajta a kínai versfaragó maszkja. Márai egyébként rajongója volt a régi kínai lírának, verseibe belelopta Li Taj-Po és kortársai számos jellemző vonását, motívumát; versmenetében alkalmazkodott a klasszikus kínai epigrammák sajátosságaihoz. A maszk mögött azonban jól felismerhető az ostromot Leányfalun átélt, krisztinavárosi lakását romokban találó, egzisztenciájában is veszélyeztetett, ráadásul egy késeinek érzett szenvedélyes szerelem tüzében égő "hamuhodó" férfi minden tragédiája, rossz előérzete, fájdalma és aggódása. De persze más is: a szeretett nő csodáját megéneklő férfi is, a művészet csodáját annyi könyv után egy asszonyban, egy művésznőben feltalált szerelmes is, a mindig szigorú fegyelemben élt, tartására sokat adó ember borzongása is a szenvedélytől. - Ritka szenzáció a kötet minden verskedvelő olvasónak.

Oscar Wilde - Oscar Wilde összes művei III.
A 19. sz. végi, viktoriánus hagyományoktól dohos Anglia irodalmába friss levegőt hozó szellő volt Oscar Wilde (1854-1900), a dandy s világfi, akit írásai alapján embertestbe zárt angyalnak, magánéletének eseményei alapján pedig emberbőrbe bújt démonnak hihettünk. Ő volt az első író, aki valóban azon erkölcsök - vagy erkölcstelenségek - szerint élt, amelyek műveiben megjelentek; az első író, aki számára a műveiben megjelenített morál nem szűnt meg létezni a toll letétele után; és az elsők közé tartozott, akik a legmagasztosabb Művészet kedvéért foglalkoztak a művészettel. A népszerű és ellentmondásos szerző magyarul most először megjelenő háromkötetes összes műveinek 3. darabja e kiadvány.

Döbrentei Kornél - Vitézeknek ​való dévaj balladák
Ez ​a versgyűjtemény a másság kultusza helyett az azonosság tiszteletére inti olvasóját, praktikus tanácsok formájában. Döbrentei Kornél szexuállélektani felfogásában ez körülbelül annyit jelent, hogy a férfi legyen férfi, a nő pedig nő, ha már a Teremtőnek ez volt a szándéka velünk. S azt is: amikor kedvező fölöttünk, férfiak és nők fölött a csillagok állása, úgy forduljunk egymás felé, ahogyan ez a világ kezdete óta a Természet könyvében meg van írva. Álszemérem nélkül.

Ratkó József - Versek
"Tapasztalataimat ​a létről két mondatban összegezhetem. Fontos végül is két dolog: a születés és a halál. S ami közte van: a szerelem. Írásaim többsége emberlétünk eme Szent-Háromságáról szól." Ratkó József

Sziveri János - Sziveri ​János minden verse
A ​36 éves korában gyógyíthatatlan betegségben meghalt Sziveri János minden versének kiadását felesége, Utasi Erzsébet gondozta. Több ez, mint kegyeleti aktus; általa remélhető, hogy a vajdasági költő (aki élete utolsó két évében Magyarországon élt) valóban méltó helyet vív ki a 20. század második felének magyar költői között. Együtt olvasva 1977 és 1990 között megjelent hét kötetének verseit, a mai olvasó inkább sejtheti, mint mélységében értheti, mi volt tagadhatatlan hatásának titka. Ebben bizonyára egyéniségének prófétikus varázsa is szerepet játszott, amely most, sajnálatos korai halálával csupán legendaként él. Önmarcangoló filozofálása mára kései avantgárd megformálásnak tűnik, többnyire szabadvers-alakba öltöztetett keserű játékossága, a szavakkal űzött stiláris bravúrja olykor a tiszteletlenség határát súrolja (még József Attila szívbe markoló verssorát is így parafrazeálja: "Az ember végül homokos"!). Tagadhatatlan tehetsége, ahogy egyéni sorsának tragikumát gondolati mélységekben oldja fel, azt láttatva, hogy "miként győzedelmeskedik realitás kényszere a felhőtlen optimizmuson"

Petőfi Sándor - Összes ​költemények I-II.
Petőfi ​Sándor összes költeményeinek ezen második képes kiadását, műmellékleteivel együtt, nyomtatta az Emich Gusztáv igazgatása alatt álló Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat, mint kiadó-tulajdonos. Az egész munka irodalmi és művészi berendezését vezette Szana Tamás. A rajzokat készítették: Baditz Ottó, Benczur Gyula, Bihari Sándor, Böhm Pál, Ebner Lajos, Eisenhut Ferenc, Hegedűs László, "Karlovszky Bertalan, Kacziány Ödön, Révész Imre, Roskovics Ignácz, Spányi Béla, Vágó Pál, Vastagh Géza, Vaszary János és Wagner Sándor. A könyv nyomtatását, Wandra Lajos főgépmester felügyelete alatt, befejezte az Athenaeum nyomdája 1899. szeptember 28. napján.

Lesznai Anna - Lesznai-Képeskönyv
Költő, ​író, iparművész. Édesapja Moscovitz Geyza földbirtokos. Falusi környezetben, Körtvélyesen töltött gyermek- és ifjúkorának élményvilága egész életét végigkísérte. Parasztasszonyoktól tanult hímezni, majd Budapesten Bihari Sándor, Párizsban pedig Lucien Simon tanítványaként folytatott iparművészeti tanulmányokat. Unokatestvére, Hatvany Lajos útján kerültek el első versei a Nyugathoz. Első kötetének megjelenésekor Adytól kapott elismerő kritikát. Tiszteletbeli tagja volt a Nyolcak társaságának, részt vett 1911-ben rendezett úttörő kiállításukon. Első férjével, Garay Károllyal rövid ideig élt együtt, majd 1913-tól 1918-ig Jászi Oszkár felesége volt. Meleg barátság fűzte a magyar progresszió legjelesebb képviselőihez: Ady Endréhez, Kafka Margithoz, Balázs Bélához, Lukács Györgyhöz, a Nyugat és a Huszadik Század körének több más tagjához. 1919 után Bécsbe emigrált. Ettől kezdve haláláig Gergely Tibor festőművész felesége, 1930-ban tértek vissza Budapestre. Budapesti és körtvélyesi háza ekkor is sok írónak, művésznek nyújtott otthont. Figyelemmel kísérte a fiatalok, többek közt József Attila és Radnóti Miklós pályáját. 1939-ben ismét emigrációba kényszerült. New Yorkban hosszabb ideig művészeti oktatással foglalkozott, majd befejezte korrajzi regényét, mely Budapesten jelent meg. Életének utolsó két évében egymás után kétszer is hazalátogatott. Válogatott verskötetét is itthon rendezte sajtó alá. Friss hangú pateista lírája, jellegzetesen asszonyi témái a legjobb magyar költőnők közt jelölik ki helyét. A körtvélyesi tündérvilág emlékei népesítik be felnőtteknek és gyermekeknek írt meséit. A magyar népies szecesszió stílusában készített hímzései és címlaptervei is gazdag invencióról tanúskodnak. Ő készítette többek közt Ady Ki látott engem (1914) című kötetének címlaptervét is. Végakaratának megfelelően hamvait hazahozták. Ebben a kötetben verseit saját hímzései, rajzai díszítik.

Rumi - Mint ​a felhő, mint a szél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1964
Ismét ​jelentkezünk az elmúlt év szép magyar verseinek gyűjteményével. A Versbarátok Köre tagjainak ajándékként, jutalmul nyújtjuk át ezt a könyvet. A Kör létrejötte óta két esztendő telt el, s közben nemcsak a mai költészet lehetőségei növekedtek, de kitágultak nyelvi – szerkezeti – műfaji határai is. Ha minden kor mást és mást ért is a költői munka természetén, annak lényege változatlanul ugyanaz: az emberiség előrevivő eszméinek szolgálata. Költőink mai szándékát és sokféle kísérletét tekintve, ebben nincs hiány, a kiugróan szép teljesítményre azonban sokszor még türelemmel várnunk kell. Az antológia lapjain ki-ki megtalálhatja kedvenc költőinek újabb alkotásait – s olvasmánynak is érdekes nyilatkozatát is. A versek előtt olvasható vallomások – a kiadvány egyik újdonságaként – számos esztétikai kérdésre adhatnak frappáns választ, amellett hogy a költő alkotóműhelyébe is bepillantást engednek.

Füle Lajos - Szent ​ámulással
200 ​rövidke vers olvasható itt. Négysorosok. 200 rácsodálkozás ISTENRE, FIÁRA, emberre, világra, bűnre, kegyelemre, természetre, családra és még annyi másra. Sokdolgú, mindig siető embereknek való ez a kis kötet, akiknek már csak egy-egy négysoros átfutására akad - ha akad - idejük. De néhány sorból is kihallható JÉZUS KRISZTUS hívó szava, az evangélium. Füle Lajos 1925-ben született Cegléden. A helybeli Kossuth Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten a Műszaki Egyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett. Városrendezéssel foglalkozó szakemberként járta az országot, miközben - JÉZUS KRISZTUS tanítványaként - sokfelé tett bizonyságot hitéről. Versei, énekei is vallomások, bizonyságtételek. 1952-től feleségével, majd gyermekeivel a Kispest-Rózsatéri Gyülekezetbe járt, ahol évtizedeken át missziói gondnokként is szolgált. 1994-ben Nyugdíjasokként Vásárosnaményba költöztek. Most - felesége 1996-ban bekövetkezett halála óta - özvegyen él ott.

Ismeretlen szerző - Új ​szerelmes kalendárium
A ​népszerű Szerelmes Kalendárium mintájára új válogatást nyújtunk át olvasóinknak: háromszázhatvanöt költő egy-egy verssel vall a szerelemről. Ebben a bibliofil kötetben jelentünk meg először élő magyar költőket a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett: huszonötöt, köztük sok a fiatal. Gyerek- és kamasz-szerelem, vágyódó szerelem, beteljesült szerelem, házasság, civódások, szakítások, emlékezések, öregkori szerelem verscsoportjai követik ennek az érzésnek az életét születésétől haláláig.