A ​légjáró Petróczy ​István, az első magyar katonai repülő élete

Vermes László - Sólymok ​szárnyán
A ​kötetben az egykori közelfelderítő pilóta, Vermes László visszaemlékezéseit olvashatjuk. A második világháború sorsfordító eseményeit ezúttal az ő szubjektív élményein keresztül éljük újra. A történet nyomon követi a szerző háborús éveit, a kadétiskolától a veszélyes bevetésekig, melyeken már mint harcedzett pilóta vett részt. Felidézi Vermes László fogságba esésének regénybe illó, torokszorító körülményeit, majd a kiszabadulás és hazajutás felemelő pillanatait. A kötet tanulságul szolgál a későbbi nemzedékek számára, és emléket állít a hősiesen helytálló bajtársaknak.

Vándor Károly - Soviet ​Air Force in Hungary and Austria 1944-1991
A ​közgazdász diplomával rendelkező, angol, német és orosz nyelvtudással bíró harmincas éveinek elején járó fiatalember életének elmúlt tizennyolc évét a Szovjet Légierő és Légvédelem magyarországi és ausztriai történetének felkutatására szentelte. Pusztán kíváncsiságból, vagy megszállottságból? A kérdésre a választ talán még önmaga sem tudja… Az azonban biztos, egy gyerekkori élmény késztette arra, hogy a téma Magyarországon, sőt egész Európában egyedülálló szakértője legyen. „1983 nyarán költöztünk Kunmadarasra, mely számomra akkor még semmilyen különleges jelentést nem hordozott. Aztán megláttam a hatalmas ’szitakötőket’, melyekből folyamatosan ugrottak az ejtőernyősök. (…) 1989-ben jutottam be először a repülőtérre: családi ismerősünk, ’Ljosa’ Posztas, a felderítőezred második századának parancsnoka segített. Mindenben támogatott, nagyon készséges volt. Először a földdel fedett betonfedezés ajtaját nyitotta ki: megnéztük az ott álló repülőgépet, egy SZU–17M4R-t, majd a nézelődés után sisakját, pilótadzsekijét, hevederét rám adta, s beülhettem a gép kabinjába, ahol ő lelkesen elmagyarázta, hogy melyik műszer mire való, majd rám csukta a kabintetőt… Ez volt az a pillanat, amikor a sorsom örökre összefonódott a szovjet haditechnikával…”

Zachar József - Póka-Pivny Aladár - Az ​amerikai függetlenségi háború magyar hőse
1944. ​szeptember 16-án bocsátották vízre a floridai Jacksonville-ben a Kováts Mihály nevű hajót, amely azonnal bekapcsolódott a fasiszták elleni háborúba. 1955. április 15-én az Amerikai Egyesült Államok szenátusa május 11-ét Kováts Mihály-emléknappá nyilvánította. 1978. január 6-án Cyrus Vance külügyminiszter Budapesten, az Országházban így beszélt: ...Fiatal köztársaságunk, amely függetlenségi harcát vívta, hálával fogadta Kováts Mihály ezredest, aki segített George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében és kiképzésében. Kováts ezredes életét áldozta az amerikai függetlenségért Dél-Carolinában, a charlestowni csatában. 1979-ben Karcagon, a Győrffy István Nagykun Múzeumban Kováts Mihály életét bemutató kiállítás nyílt, amelynek rendezésében részt vállalt a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, valamint a Magyarok Világszövetsége is. Talán e néhány mozaik után is kialakult az olvasóban a kérdés: ki ez az ember, akiről hajót neveznek el, akinek halálának napját emléknappá nyilvánítja az amerikai szenátus, akiről megemlékezik az Egyesült Államok szenátusa, akinek életéről kiállítás nyílt. Ezekre a kérdésekre is válaszol az a két kontinensre kiterjedő kutatómunkával összeállított életrajz, melyet Zachar József az 1974-ben elhunyt Póka-Pivny Aladár tudományos hagyatékának felhasználásával, saját magyarországi, ausztriai és németországi kutatásaira támaszkodva írt.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

James Reston - Isten ​katonái
James ​Reston könyve a tizenkettedik század keresztény és muzulmán világának összecsapását jeleníti meg. A legendás Oroszlánszívű Richárd és az iszlám eszményi vezérének tartott Szaladin kettős életrajzát olvashatjuk a harmadik keresztes háború és az azzal szemben vívott dzsihád történetén keresztül. Az Isten katonái a két központi alak életét felelevenítve a korszak legszenvedélyesebb indulatait ütközteti. A lovagiasság romantikus eszményét megtestesítő Oroszlánszívű Richárd személyisége a maga teljességében jelenik meg, nem kendőzve el ellentmondásosságát sem. Reston megvizsgálja a vérengző keresztes háborúban betöltött szerepének sötétebbik oldalát, de nyíltan tárgyalja Richárd homoszexualitását is. Másrészt Szaladin lenyűgöző portréja teszi életszerűvé a bölcs, kulturált szultán képét, aki Szíria és Egyiptom egyesítésével megvalósította az arabok régóta dédelgetett álmát, aki Jeruzsálem elfoglalásával nemcsak a harmadik keresztes hadjárat életre hívója volt, hanem dzsihádjával az arab világ epikus hősévé is vált. A könyv méltán tarthat számot a kor szerelmeseinek, a történelmi és kalandregények kedvelőinek egyaránt. Miközben magával ragadja az olvasót az adott történelmi korba, a két kimagasló vezéregyéniség nem mindig nemes célokért folyó küzdelmét mutatja be szinte már provokatív jelleggel. Kelet és Nyugat harca ismét fellángolt - gondoljunk akár a legutóbbi idők eseményeire - pedig mindennél aktuálisabbá teszi a művet, rávilágítva annak gyökerére.

Geoffrey Regan - Oroszlánszívűek
1187. ​október 2-án Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tibériás-tó melletti csatában legyőzte Guido jeruzsálemi királyt. A hír nagyon gyorsan elérte Európát. II. Vilmos szicíliai normann király azonnal hajóhadat indított a Szentföldre, és a három leghatalmasabb keresztény uralkodó – I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király – összefogva szent háborút indított. Ezzel vette kezdetét a harmadik keresztes hadjárat, amely a 12. század, de talán az egész középkor két legkiemelkedőbb alakjának erőpróbája volt. Az egyik oldalon az iszlám „oroszlánszívű” állt, Szaladin, míg a másikon a nyugati frankok legnagyobbika, Richárd angol király. A 12. század és a keresztes hadjáratok egészének összefüggéseibe helyezve mindkét ember saját kora fölé emelkedett: Richárd katonai zseniként, Szaladin pedig az iszlám nemes, „szent királyaként”. Geoffrey Regan angol hadtörténész munkája amellett, hogy két rendkívüli, de emberi gyengeségektől sem mentes történelmi alakot helyez a középpontba, a 12. század vadregényes történetére nyit ablakot, és megismerteti az olvasóival azt a konfliktust, amely mind a mai napig megosztja a Közel-Keletet.

Oszetzky Tamás - Arab-izraeli ​háborúk
Nincs ​béke a közel-keleti olajfák alatt. Harmincöt esztendő alatt öt, súlyos következményekkel járó helyi háború, arab—izraeli összecsapás borította lángba a három világrész találkozásánál elterülő térséget. S ki győzné felsorolni az összes kisebb-nagyobb konfliktusokat, áttekinteni a szerteágazó mellékhadszíntereket. Változatlanul tart, sőt időben és méreteiben elhúzódik a válság, s jóllehet különböző rendezési tervek látnak napvilágot, továbbra is nehéznek ígérkezik a kibontakozás. A jól ismert amerikai lap, a The Washington Post egy alkalommal azt írta, hogy a közel-keleti krízis megoldásának két módja van. Az egyszerűbb: ha csoda történik, s a bonyolultabb: ha a tárgyalóasztalok mellett, mindenki számára elfogadható rendezés jön létre. A szándékosan kiélezett és ironikusan fogalmazott vélemény néha nem is látszik túlzottnak: a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, mintha megmagyarázhatatlan keleti átok sújtaná ezt a vidéket, s az ellentétekről szinte természeti csapásként beszélnek. A kép valóban összetett. Vannak vallási különbségek, sőt ütközések, az egyes hiteken belül pedid irányzatok és szekták sokasága csatázik egymással, nemegyszer fegyverek igénybevételével. Adódnak elmérgesedett nemzeti ellentétek Izrael és az arab országok között, de gyakoriak a törésvonalak az arab államok táborán belül is. Elválasztja a Közel-Kelet országait a társadalmi fejlődés választott útja — ebben a vonatkozásban nemcsak "tiszta" képletek jelentkeznek, hanem sok-sok átmeneti formáció, árnyalat létezik. Nagy eltérések vannak a gazdasági fejlettséget, főleg az olajkincs birtoklását illetően. Mindezek a tényezők valóban jelen vannak és az események megítélése szempontjából nem elhanyagolhatóak. A közel-keleti válság alapvető oka és kirobbantója azonban az imperialista politika volt. A krónika öt háború után sem fejeződhet be. A válság még nem oldódhatott meg, s a helyzet változatlanul robbanásveszélyes. A könyv tehát nem kíván és nem tud lekerekítő befejezéssel élni, de felvázolja azt a hátteret, amely segítséget nyújthat az olvasónak az eligazodásban a nemzetközi politika egyik legbonyolultabb területén. . .

Sugár István - Az ​egri vár históriája
"Negyven ​napig tartott a harc. de a vár elfoglalása könnyűszerrel nem volt lehetséges. mert bástyáinak ormai az égig érnek, falának alapja a tengerben van. védői a szerencsétlenség elhárításában tökéletes mesterek. fortély és hadicsel dolgában serények valának," (Dzselalzáde Musztafa, török történetíró) A könyv megismertet egri várvédő őseink sorsával. hősies tettekkel dicső és árulásokkal terhes hétköznapjaikkal "Históriás könyvünk" a legújabb kutatásokat felhasználva. a számítógépes rekonstrukció segítségével kalauzol az egri vár múltjában. Lapjain újra éled a történelem. Eger várának históriája az egri emberek élete - puskaporszagúan, vérrel, verítékkel, emberközelben, A történelem igézete alól nehéz szabadulni. kivárt, ha olyan felkavaró élményt nyújtó könyv a kalauzunk. mint ez a népszerű tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait követő. gazdag és hiteles kultúrtörténeti áttekintést nyújtó kötete A vár ostromának 450. évfordulójára készült könyv avatott vezetője a történelem kedvelőinek a várbeli sétákon a múltban. s a jelenben - Egerben.

Bárdos László - A ​dzsidás kapitány
"Hajnalban ​orosz őrjárat közelíti meg a magyar arcvonalat. Az őrjáratot lengyel dzsidás tiszt vezeti. Kérem a magyar parancsnokot, hogy honvédei ejtsék foglyul az orosz patrult. Az őrjárat nem fogja védeni magát. Rulikowski kapitány." - Bárdos László regényének főhőse valóságos történelmi alak, a cári hadsereg lengyel származású húszéves dzsidás tisztje, aki át akar állni a magyar szabadságharc oldalára, hogy a lengyel légióhoz csatlakozhassék.Az 1848-49-es szabadságharc sok idegen származású tisztje és katonája között különlegesen rokonszenves ez a fiatal lengyel, aki egy nagyváradi temetőben, egyszerű sírkő alatt nyugszik.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

John Keegan - Az ​iraki háború
John ​Keegan, akitől legutóbb A második világháború-t olvashattuk, korunk vezető hadtörténésze, évtizedekig oktatott a sandhursti katonai akadémián, ma pedig a Daily Telegraph védelmi rovatát vezeti. Napról napra figyelemmel kísérte és új ságcikkekben kommentálta a 2003-as iraki háború lefolyását, majd pedig exlcluzív interjúkat kész~tett a koalíció főparancsnokával, Tommy Franks tábornokkal és Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel. Adatgyűjtése a hadművelet legapróbb mozzanataira is kiterjedt. Könyvében elénk tárja Irak első világháború utáni megalakulását, az egymást váltó politikai és katonai rezsimeket, egészen Szaddam Huszein hatalomátvételéig. Széles kitekintést kapunk a Szaddam alatti Irakról, a diktátor hatalomgyakorlási módszereiről, bel- és külpolitikai ambícióiról. Megismerkedhetünk az Egyesült Államok vezette koalíció létrehozásának körülményeivel, alegységekre lebontott szervezeti rendjével, fegyverzetével és haditervével. Magát a hadjáratot két részre osztva tárja elénk a szerző: a brit kontingens jól elkülöníthető feladata Bászrának és környékének megszállása, míg az amerikai haderő Bagdad felé tör előre. A teljes és gyors diadal egyrészt a britek helyismeretének és történelmi tapasztalatának, másrészt az amerikaiak páncélos manőverező képességének, szervezettségének és fegyelmének köszönhető. Keegan elemzi a háborút megelőző s azóta sokat vitatott hírszerzés anyagait, metódusait és politikai következményeit is, de nem hagy kétséget afelől, hogy az iraki háborúra és rendszerváltásra a térség és a világ stabilitása érdekében szükség volt.

Fekete Sándor - Így ​élt Napóleon
Fekete ​Sándor 1963 és 1975 között az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Ezekben az években jelennek meg alapművei a Petőfi-kutatás tárgykörében, valamint népszerű, ismeretterjesztő munkái a reformkor nagy alakjairól, Széchenyiről, Kossuthról, valamint a nagy francia forradalomról. Fekete Sándor műve, a jól ismert "Így élt..." sorozat egyik tagja.

Csikány Tamás - A ​harmincéves háború
Háborúk–csaták–ütközetek ​címmel a Korona Kiadó Vadász Sándor professzor által szerkesztett új sorozata a legfontosabbaknak tartott háborúk történetét öleli fel. A jelen első kötet a harmincéves háború egészéről, valamint a háború nevezetesebb csatáiról ad átfogó képet. A részletes és színes csataleírásokon kívül a szerző nagy hangsúlyt helyez a korabeli fegyverek, a vár- és sáncépítészet bemutatására, a hadművészet lényegének kifejtésére. A fordulatos leírásokat gazdag képanyag és a kor hangulatát remekül tükröző színes grafikák teszik még szemléletesebbé. Külön fejezetek foglalkoznak a magyarok részvételével a harmincéves háborúban. Különösen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadseregének leírása és tevékenysége kap nagy figyelmet. Bethlen ismerte fel elsőként, hogy a hagyományos magyar hadseregszervezés elavult, már nem fele meg a kor követelményeinek. Ő maga 42 csatában és ütközetben harcolt, melynek során bizonyította a bátorságát, hadseregszervező és hadvezéri képességét. Képet kaphatunk arról, hogy vállalkozásai, megrohamozásai és hadviselései nemegyszer hogyan kergették szinte az őrületbe ellenfeleit.

Szakály Sándor - Honvédség ​és tisztikar 1919–1947
„A ​történész, hadtörténész számos esetben készít leltárt addigi szakmai tevékenységéről, s megpróbálja felmérni, mit is végzett egy eltelt időszak alatt. Több mint húsz esztendővel az első rövidke írásom megjelenése után ezt teszem most magam is. [...] E leltár készítése során azt láttam – vagy véltem látni –, hogy az egykori Nemzeti Hadsereg (1919–1922), illetve a volt magyar királyi honvédség (1922–1945) tisztikarával, felső vezetésével kapcsolatos kutatásaim hoztak új eredményeket. Úgy vélem, hogy több mint két évtizedes (had)történészi munkálkodásom eredményeként a volt magyar királyi honvédség tisztikaráról, a katonai felső vezetésről sikerült tárgyszerű – az 1950-es években kialakítottól merőben eltérő! – képet megrajzolnom, bemutatva egy letűnt korszak kicsiny, de meghatározó erővel bíró társadalmi csoportjának társadalmi, politikai, szakmai »viszonyait«. [...] Amint azt a kötetet kézbe vevők tapasztalják, az ismét közölt írások témája – a volt magyar királyi honvéd tisztikar, a magyar katonai felső vezetés története szinte azonos, a feldolgozás módja azonban eltérő. [...] Ezen eltérő feldolgozási módok ellenére is úgy vélem, hogy ez a kötet egységes egészet alkot, és segíti az eligazodást az 1919 és 1974 közötti magyar történelem egyik sajátos társadalmi csoportjának a megismerésében.” A szerző

Kovács István - Így ​élt Bem József
Az ​1848-49-es magyar szabadságharc hősének, az erdélyi hadjárat fővezérének állít emléket fiatal költőnk első nagyobb prózai írásában. A szerző részletesen bemutatja Bem "előéletét", elsősorban a harcoláshoz értő és ezért lelkesedő katonát. "Bemről elmondható – írja –, hogy született katona, de hogy született forradalmár lett volna, az távolról sem." De jó hazafi volt, úgy érezte, hogy hazája ügyét szolgálja, amikor az elnyomott jobbágyokért emel szót. Kovács István sokoldalúan és szeretettel állítja elénk Bem Józsefet, az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik vezéralakját. Az életrajzot sok, eddig ismeretlen fénykép díszíti.

Bitskey István - Így ​élt Bethlen Gábor
Bethlen ​Gábort nagy fejedlemnek tartották, és a kis országot, amelyet négy évszázaddal ezelőtt teremtett, fejlesztett és tett nagyá, Tündérkertnek nevezték.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Mitták Ferenc - Hadvezérek, ​hősök, katonák a magyar történelemben
Egy ​törtélnemi esszésorozatot bocsátok a tisztelt Olvasó elé: a "Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben". Az életrajzi portrék 1995 és 1997 között jelentek meg a Százhalombattai Hírtükör című városi közéleti lap hasábjain. A százhalombattai olvasók kedvezően fogadták az írásokat, folyamatosan ösztönöztek a bővítésre. Ez a biztatás és a kiadó vállalkozása tette lehetővé, hogy az újságban napvilágot látott portrék most bővített formában kötetbe rendeződtek. Hogyan született a sorozat ötlete? 1995-ben készült az ország a honfoglalás 1100. évi megünneplésére, innen egyenesen következett, hogy a magyar nép történelméből fel lehetne mutatni olyan jeles személyeket, akik a maguk korában sokat tettek a magyarságért. A "Hadvezérek..." című sorozat olyan katonák rövid életútját, egy-egy jelentős csatáját, hőstettét mutatja be, amely az adott korban, de napjainkban is például szolgálhat. Az anyaggyűjtés és az írás során történészként is tapasztalhattam, hogy milyen gazdag a történelmünk híres és jeles katonákban. Ez is mutatja, hogy a magyarság élete folyamatos harcban telt el. Harcban, amely hozzásegített a jelen megéléséhez.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

Szmetana György - „...talán ​még öt perc az élet...”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.