Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Szép versek 2000
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1997
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2011
A Szép Versek immáron negyvenhét éve megjelenő kortárs magyar költészeti antológia, melyben idén is sok-sok költő még több verse olvasható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2013
Szép versek - a kortárs magyar líra kincsekben és gyönyörű versekben gazdag térképe.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2010
Néhány a kötet szerzői közül: Háy János, Bajtai András, Karafiáth Orsolya, Kemény Lili, Kovács András Ferenc, Kun Árpád, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsanna, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina.
Ismeretlen szerző - Az év versei – 2010
A költészeti antológiába hatvanhat költő, többek között Ágh István, Bertók László, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Deák László, Dobai Péter, Dobozi Eszter, Falusi Márton, Filip Tamás, Győri László, Iancu Lauram Juhász Ferenc, Kiss Benedek, Kovács István, Lackfi János, László Noémi, Mezey Katalin, Nagy Gábor, Péntek Imre, Szálinger Balázs, Takács Zsuzsa, Tornai József, Tóth Erzsébet, Tőzsér Árpád, Rába György, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Végh Attila Tibor verseit válogattuk össze.
Ismeretlen szerző - Az év versei - 2008
A kötet hetvenkettő kortárs magyar költő verseiből tartalmaz egy válogatást.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2007
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2005
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2004
A kötet szerzői többek között: Aczél Géza, Acsai Roland, Antal Balázs, Balla D. Károly, Balla Zsófia, Bari Károly, Bertók László, Bogdán László, Czifrik Balázs, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Erdős Virág, Gellén-Miklós Gábor, Győrffy Ákos, Háy János, Jász Attila, Karafiáth Orsolya, Karácsonyi Zsolt, Király László, Kukorelly Endre, Lövétei Lázár László, Nagy Gáspár, Nádasdy Ádám, Oravecz Imre, Petőcz András, Petri György, Rába György, Schein Gábor, Somlyó György, Szakács Eszter, Szepesi Attila, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Tábor Ádám, Térey János, Tolnai Ottó, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Utassy József, Varró Dániel, Vasadi Péter, Vitéz György, Vörös István, Zalán Tibor.
Fodor Ákos - Képtelenkönyv
Egészen sajátos világ épül fel a gondosan válogatott, préselt virágszirmokból, és a sziromhősöket hol érzelmes, hol csúfondáros versek mutatják be.
Ismeretlen szerző - Verstörténés
"A vers ma, úgy érezzük, kissé eltávolodott az élet lüktető, pulzáló mindennapjaitól (hogy a 'valóság' szó értelmezése ne adjon okot szofisztikus polémiára: ezért ez a körmönfont megfogalmazás). Nem a kortárs líra 'értékességét' akarjuk kétségbe vonni, azt vitatni sem áll szándékunkban, mindössze arra kértük föl a magyar költőket, hogy vezessenek versnaplót; az általuk megélt külső-belső impulzusokról pedig ezeken az oldalakon számoljanak be minden héten. A különböző életkorú, a lírai hagyományba eltérő módon beágyazódó szerzők a közlés folyamatában - ebben egészen biztosak vagyunk - különlegesen izgalmas képet adnak majd közös jelenünkről. Sem terjedelmi, sem formai-műfaji korlátot nem állítottunk eléjük, sőt kifejezetten kíváncsiak vagyunk az alkotásmódok változatosságára."
A kötet szerzői: Acsai Roland, Baki Júlia, Bárdos László, Böszörményi Zoltán, Debreczeny György, Dobai Péter, Fauldi Ádám, Fenyvesi Ottó, Freund Éva, Géczi János, Gittai István, Jász Attila, Jónás Tamás, Kalász Márton, Kántás Balázs, Kántor Zsolt, Keszthelyi Rezső, Korányi Mátyás, Lackfi János, Ladik Katalin, Lászlóffy Csaba, Makkai Ádám, Marczinka Csaba, Muszka Sándor, Nagy Sára, Nagy Zopán, Nyerges Gábor Ádám, Papp Tibor, Payer Imre, Prágai Tamás, Rónai-Balázs Zoltán, Sós Dóra, Simándi Ágnes, Szálinger Balázs, Szűgyi Zoltán, Tandori Dezső, Tóth Erzsébet, Tóth Kinga, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Végh Attila, Wehner Tibor, Zalán Tibor, Zudor János
Fabó Kinga - Fojtott intenzitással, fojtottan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Tetovált mementó
„Vér és hús
a festék,
s a vászon
– ne keressék –
itt feszül
belül.”
„Nagyon-nagyon szépek… mit szépek, gyönyörűek, hangulatosak az illusztrációk. Öröm kézbe venni, olvasni, megismerni a sok tehetséges moly gondolatait
örömről, bánatról, az életről. Jó, hogy megjelent ez a kötet.”
@robinson – http://www.gaboolvas.blogspot.hu/
„…egy igazán színvonalas kiadványt foghatunk a kezünkbe, amely hűen tükrözi azt, hogy milyen is, amikor olvasó emberek írnak.”
@Nita_Könyvgalaxis – http://konyvgalaxis. blogspot.hu/
„A tinta a papíron hagy nyomot, a szavak az elménkben.
A Tetovált mementó olyan szavakkal van tele,
amelyeknek nyomát még sokáig viselnünk kell.”
Benyák Zoltán
Jánosy István - Helyben járó Odüsszeusz
Az 1919-ben született, József Attila-díjas Jánosy Istvánt, a jeles költőt és műfordítót rangjához méltóan se a kritika, se az irodalmi közvélemény nem tartja számon, pedig meggyőződésünk, hogy már régóta élő költészetünk élvonalába tartozik.
Öregkori lírájának újabb állomása ez a mostani verseskötet, amely szervesen kapcsolódik a korábbiakhoz. Régóta köztudott, hogy kicsit darabos és indulatos, valamiképp mégis fegyelmezett és pallérozott, robosztus költői alkat ő, ebben is szeretett Berzsenyijére emlékeztet. Az utóbbi években írt verseiben csaknem kizárólagosan az örök emberi kérdésekkel viaskodik. Vissza-visszatérő témái a képzőművészeti, zenei és filozófiai élmények, a vallási, teológiai problémák és értelmezések, bibliai parafrázisok, a megváltás reménye és az abban való kételkedés, a klasszikusok megidézésével és követésével az emlékek és a megemlékezések, az elhalt rokonok, barátok és művészek, példaképek előtti tisztelgések, a magyarság sorskérdései, az elmúlás könyörtelen közeledése, a megöregedés keserűsége és megszenvedett bölcsessége. Versei többsége kétségtelenül kulturális élményekhez kapcsolódik, ám mégis átsugárzik rajtuk, hitelesíti őket Jánosy István eredendő költői ereje, tehetsége, emberi-művészi igényessége, megbízható mesterségbeli tudása és zamatos egyéni nyelvezete.
Jókai Anna - Virágvasárnap alkonyán
Jókai Anna Kossuth-díjas író új kötetében az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben, és a legfrissebb jelenben született apokrifek, versimák, imaversek találhatók. Szokatlan jelenség ez a kötet, nem csak azért, mert műfaji újdonságot hordoz, és mai költészetünkben egyedülálló vállalkozás. A magyar lírában hagyományos, viaskodó "istenes költészethez" képest mély hitbeli harmóniát tükröz, ugyanakkora prózaíró társadalomkritikai látásmódja, és a költő mélyről fakadó érzelmi telítettsége egyesül benne. Képisége egyszerű és kifejező, szimbólumrendszere könnyen feloldható, a szenvedélyes hangvételből és a megszólalás személyes bátorságából fakad ereje.
Dénes György - Elfogy a fény
Dénes György legújabb kötetének ihlető élménye az idő múlása, az öregedés kérdése, a boldogító és egyben nyugtalanító csönd, a lassú elmúlás gondolata, a szomorkás hangulat, az önvádtól sem mentes sorvasztó magány. Minden ami volt, ami szép volt, messze sodródott, már csak emlékképekben sejlik fel néha, s valahol az "ifjúság" fogalmába sűrűsödik össze. Ami van, az az öregség, a végtelen csönd, az emlékezés, a búcsúzás, a halálfélelem, a megélt élet értelmének kétségbeesett keresése.
Majtényi Erik - Most át kell írnom ezt a menetrendet
A kiváló erdélyi költő, Majtényi Erik új kötetét tartja kezében az olvasó. Tág határú költői világot mutatnak be e változatos, egyéni hangú költemények.
Ezek a versek azokhoz szólnak, "akik nem szerepelnek semmilyen / telefonkönyvben,
/ és azoknak is, akik szerepelnek."
Ezek a versek arra figyelmeztetnek, hogy: ,,kis riasztócsengőket szereltünk / a szerelembe és a barátságba ... "
Ezek a versek arra kérnek, hogy: "ne csinálj magadnak faragott szókat, / de
tanuld meg a kövek anyanyelvét."
Ezek a versek felzaklatnak, mikor groteszk lehetőségekre döbbentenek rá: "egy hatlövetű pisztoly öngyilkos lett, / egy hinta elszédült, egy pakli kártya / csalni kezdett, egy üveg kékítő / önmagát kifehérítette", és "a villamosok eltévedtek, a megállókat / nem találják s gazdátlanul csatangolnak."
Ezek a versek megnyugtatnak, mikor "porcelán tégelyekben / patikaillatú megbékélés"-t idéznek, ,,hajnalok metszett árkádjai" közé vezetnek.
Ezek a versek megfogalmazzák azt az állandóan ható ellentmondást, melynek jegyében élünk - s kell élnünk -: "Bolond, aki olyat cipel, / amit a válla nem bír el, / ha egyszer le is teheti, / és gazember, ha leteszi."
Csík Mónika - Hattyúnyakú
Az itt és most téridejében otthonos (költő)nő felfedezi magában mindazt, ami „örök női”-ként, mítoszként, hagyományként, szexualitásként, genetikai meghatározottságként jelenik meg a történelemben, a művészetben, a társadalomban...
Videcz Ferenc - Gondolatolvasó
"Remek természet- és vadászíróként ismerték meg Olvasói, majd kiderült róla, hogy hasonló eredményekkel rendelkező költő is. Kifinomult formatechnikája, a szatirikus és ironikus vénája az antik kultúra kiváló ismeretével, alapos felkészültséggel, tudással, sok évtizedes tanári munkájának tapasztalataival párosult nála.
Kötetének földrajzi horizontja Pécset, Hidast, az Ormánságot öleli át, majd magába fogadja a magyar tájat, sőt, Itáliával szinte európaivá tágul, verseiből feltörnek a legbensőbb lélek hangjai, megjelennek az ifjúság, majd a felnőttkor holtig kísérő emlékei. (...)" (Szirtes Gábor)