Szabadesés

Lux Alfréd - Éjszakai ​dolgozatjavítás
Mi ​történik éjszaka az iskola folyosóin, a tanári szobában és a szertárakban? Megbízhat-e egy általános iskolás a gimnazistákban? És fordítva? És egyáltalán: kiben bízhat meg egy tizenéves? Tudnak-e hallgatni a szülők, a testvérek vagy a tanárok, netán a lányok, azaz pontosabban: tud-e hallgatni egy lány? A tanár is olyan ember, mint a többi? Van-e zsiványbecsület? Mi a besúgás, és mi a kötelesség? Milyen a gyáva ember, és gyáva-e, aki fél? Megtorlás legyen-e büntetés? A nyolcadikos Bogyó nem mindig képes tüstént megfelelni azokra a kérdésekre, de az olvasónak talán sikerül, ha vele együtt végigéli a kisvárosi iskola zaklatott napjait, és megpróbál részt venni a nyomozásban.

Raoul Renier - A ​hitehagyott
Mersant, ​a rettegett kardforgató, akit ismerői a _Le Sinistre_ - Sötét - névvel illetnek, nagy múltú nemesi család sarja. Bátyja tette földönfutóvá, ő azonban szembeszegült végzetével: kitanulta a háború mesterségét, s hazatért, hogy jussát visszaszerezze. Az ősei fészkében rendezett vérfürdő után a mágusok rendjének utolsó erődjében lel menedékre. Mersant beavattatást nyer a tiltott misztériumokba, és - mikor új otthonát romba döntik - magasztos életcélt talál: bosszút esküszik az inkvizíció, az egyház és a királyok ellen, hogy a hamisság üszkéből új rendet teremtsen...

Dr. Gyökössy Endre - A ​postás-kisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Remenyik Zsigmond - Por ​és hamu
Az ​1936-ban publikált bűntudat és a vígszínházban 1943-ban bemutatott atyai ház után szinte természetszerűleg és a trilógia befejező köteteként írtam 1951-ben az itt következő por és hamu című korrajzot és vallomásomat. Korrajzot és vallomást - ismételem, mert mint ahogy látni fogják, ez a nagyterjedelmű és széles mederben hömpölygő mű több (vagy kevesebb, de mindenesetre más), mint egyszerű regény - célkitűzéseiben, igényeiben, de főként művészi és írói szándékaiban igyekszik túllépni a kizárólagosan mese és történés bonyodalmaira épített regény határait. Hiszem ugyanis, hogy a fejlődő, de gyökereiben a XVII., XVIII. és főképp XIX. század folyamán kialakult klasszikus elbeszélés mind jobban és szélesebben magába olvasztja a történetírás, emlékirat töredékek, sőt más egyéb részlettudományok elemeit, helyet adva természetesen személyes élmények és emlékek szövedékeinek, ezáltal átitatva és behálózva az elbeszélés nyers mese- vagy regényanyagát, szinte a história és krónika határáig terjesztve ki az egyébként kezdettől fogva ledérségre hajlamos műfaj, mármint az elbeszélés és regény kereteit. Egyébként jelen történetem hőse egy bizonyos Lénárt György volt csendőrfőhadnagy, akinek életét és pusztulását mondom és mondatom el egy embertelen hajsza keretében, évszázadunk első tizedébe ágyazva az eseményt, így és ekképpen keltve életre hősök és áldozatok szenvedő, azóta talán már rég elporladt nagyszámú csapatát, szinte halotti beszédet tartva szenvedéseik, porrá és hamuvá vált emlékük fölött, egyben pedig, hogy teljes legyen a kör, a bűntudat és az atyai ház után - az író, a gondolkodó és a tanú jogán - e töredékek tükrében mutatva be egy letűnt, kemény, porrá vált világot.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Vesztegzár ​a Grand Hotelben
Rejtő ​egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

Nagy Katalin - Madzag
Hogyan ​élnek a tanszerek békésen vagy békétlenkedve egymás mellett, mit csinálnak az iskolatáskában, és mit, amikor "táskán kívül" vannak, no és hogyan boldogul velük első osztályos kisgazdájuk - erről szól Nagy Katalin kedves, vidám története. Egy okos és élénk kisfiú izgalommal teli napjait kísérhetjük figyelemmel a könyv lapjain, és az iskolai barátságok, mély érzelmek születésének lehetünk tanúi. A kedvesen megszemélyesített tanszerek pajkos-komoly játékai és vetélkedései az iskolai élet derűs izgalmasságát idézik. A könyvet Kondor Lajos rajzai díszítik.

Andrássi György - Polgárháború
Ez ​a könyv a képzelet műve és remélhetőleg az is marad! Szereplői néhány közismert politikust kivéve kitalált személyek, de hasonlóságuk létező személyekkel nem mindig a véletlen műve. A történelem fordulataiért a szerző nem vállal felelősséget. Egy érettségiző diák volt olyan pofátlan, hogy megírta a XXI. századi magyar polgárháború történetét. Azt a háborút, amely fegyverropogás nélkül már folyik. Amely elválaszt egymástól régi barátokat, és egymás ellen fordít családtagokat. Amely miatt ebben az országban vagyunk Mi, és vannak Ők. De ebben a regényben már dörögnek a fegyverek. A kereszteződésekben ellenőrző pontok állnak, a játszótereken hullatárolók. A háztetőkön orvlövészek lapulnak. A seregekben mindkét oldalon fiatal harcosok élvezik életük nagy kalandját, amíg rá nem jönnek, hogy valójában önmagukat gyilkolják. Ákos érettségi helyett a szoclib milíciában harcol. Egy összecsapás közben régi baráttal találkozik a túloldalról, volt szerelme nővérével. A szép és kedves fidós nemzetőrlánnyal elhatározzák, hogy ők ketten együtt megmentenek néhány szerencsétlen öreg zsidót, akiket a díszmagyarok nyilas elődeik rémtetteinek emlékművénél akarnak a vízbe lőni. Ekkor még minden egyszerűnek tűnik. De aztán Ákost letartóztatja a koalíciós kémelhárítás, és beszervezi egy, a pártok felett álló még titkosabb szervezet. Ágiról kiderül, hogy a Polgári és Nemzeti titkosszolgálat tisztje. Az események Bécsbe sodorják a két fiatalt. A fiú a CNN riporternőjébe lesz szerelmes, és az idősebb asszony egy ideig a partnere ebben a kalandban. A lány a vőlegényét veszti el egy olyan lövöldözésben, amely megmenti Ákos életét. A Polgárháborút olvashatjuk kalandregénynek, egy furcsa szerelem történetének. Olvashatjuk egy szemtelen és a tekintélyt csöppet sem tisztelő fiatal véleményének szülőkről, szexről, szerelemről, a felnőtté válás meg nem fogható pillanatáról, arról a rajongás-gyűlölet viszonyról, amely a főhőst mindentudó és mégis lúzer apjához köti. (Olvashatjuk őszinte csodálattal az empátia iránt, amellyel a szerző megérti az idősebbek félelmeit és a férfiak álmait.) De olvashatjuk mint figyelmeztetést is!

Marcus Meadow - A ​kandahári fogoly
Carmine ​Grimaldi hétköznapi ember. Az életében nincs semmi különös, s ez így is maradna, ám a cége tönkrement, és az állástalan padovai építész a feleségével Pakisztánba tart. Az asszony művészettörténészként dolgozik a pesavari múzeumban - műkincsbecsléssel foglalkozik. Amikor Chiara tudomására jut, hogy a kabuli múzeumból műkincsek tűntek el, expedíciót szervez a felkutatásukra. Carmine elkíséri a feleségét, s a vakmerő vállalkozás a háború dúlta Afganisztán vad hegyei közé vezeti őket. Az út során a kissé puhány Grimaldi csapdába kerül, és választania kell: vagy felveszi a kesztyűt, és küzd, vagy meghal. Az ízig-vérig városi ember az idegen környezetben rettenetes testi-lelki megpróbáltatásokon megy keresztül, és soha nem lehet biztos benne, ki a barát, és ki az ellenség. Réti László , a Kaméleon és a Budapest Boulevard bestseller szerzőjének egyik legnépszerűbb, és legizgalmasabb thrillere új kiadásban.

Eric Van Dien - Bábjáték ​és más elbeszélések
Ramando ​del LaCorbot, Warvik kalandor lovagját megfosztják világi javaitól és kitaszítják Ranagol egyházából. A Sors azonban továbbra sem kegyelmez: Warvik bíborosa ráparancsol, hogy derítse fel a tartományban feltűnő kóbor lidércek rejtélyét. LaCorb két társával, egy heves vérű lánnyal és egy saját démonával küzdő félelffel útrakel ősei elhagyott, megtagadott várkastélya felé. Az elveszett uradalomban egy rég halott fivér bosszúszomjas árnya, és egy évszázados, megszegett eskü várja, hogy beteljesítse rajta a végzetét.. A gorviki regényt követő Itosu-novellafüzérben Eric Van Dien véres csatákat és történelemformáló eseményeket villant fel Ynev történelméből az Ötödkor Kyriájától a Hetedkori Enoszukéig.

Csányi Vilmos - A ​sértett
"Évek ​teltek el csendes kertbarátságban ." Csányi Vilmos kisregénye egy szövevényes barátság története, amelyet lehetetlenné nehezít a magyar történelem. Két főszereplőjének élethelyzetét és lelkiállapotát alapjaiban meghatározzák a második világháború utáni időszak eseményei. Dániel a főkertésze annak az intézetnek, amelyet Géza, az idős professzor vezet. A kertész sváb családjának tagjait kitelepítették a háború után, édesapja elmenekült a németekkel való kollaboráció vádja elől, édesanyját és őt magát pedig kicsi gyerekként meghurcolták. Ezzel a bélyeggel élt - és él a lelkében még jóval a rendszerváltozás után is. Géza vele ellentétben munkáscsalád sarjaként futhatott be komoly értelmiségi pályát: a rendszernek köszönhetően. Kettejüket életre szólóan összeköti a kert iránti szerelem, ugyanakkor a kertész embergyűlöletét és keserűségét sem a baráti jó szándék, sem a hálás növények illata és éltető ereje nem enyhítheti. "Édes szívem, minden kerti növény gyomként kezdte, valaki meglátta, megtetszett neki, kiemelte, ápolta, termesztette, és idővel nevet is kapott, katalógusba került, kertészeti objektum lett. Az a görögországi papsajt például, amit majdnem kitépett, mert csúnya gyom, milyen szép kék virágokat hoz minden évben. Én szeretem. Nekem a növényekhez van valamiféle barátságos viszonyom és nem a kertészeti katalógusokhoz. Biológus vagyok szerencsére, nem kertész."

Kőműves Imre - Vasaltnadrágosok
A ​regényben olyan világot tár fel a szerző, amelyről irodalmunkban kevés a híradás. Egy kishivatalnok életének három mozgalmas szakaszát ismerjük meg a huszas-harmincas évekből. A három időszak három különböző, de egyformán balvégzetű szerelemhez kapcsolódik mintegy vetületeként a társadalmi problémáknak. A történet gazdag és sokfelé ágazó szálai elvezetnek a bankvilág kasztokra osztott hivatalnokainak életébe. Filmszerűen pergeti le e tőzsde lápvilágának izgalmas eseményeit, megeleveníti a nagystílű nemzetközi fezőrök, spekulánsok kedvelt szórakozóhelyét is. A regényben mindvégig mesterkéltség és minden külön magyarázat nélkül, természetesen érvényesül a hős társadalmi igazságérzete. Mégpedig egy lélektani szempontból is igen érdekes szituáció révén. A hős minden nagyobb árulás nélkül fogadhatná el a személyes jólétet egy olyan korszakban, amikor ez a lehetőség a hozzá hasonlók közül keveseknek adatik meg. S mégis, többször, szinte önkéntelenül elveti a kedvező alkalmat, olyan ösztönös erővel járja át az igazságérzet egész gondolat- és érzelemvilágát. A szerző biztos kézzel ábrázolja a huszas évek Magyarországát, a "vasaltnadrágosok" életét és azt a külön akváriumi világot, amelynek azóta letűnt lakói, agyafúrt módszerekkel a kisemberek százezreit fosztották ki. A társadalomrajzon belül három egymástól teljesen különböző nőalak alapos lélektani ismerettel és vonzó írói eszközökkel megrajzolt portréja, valamint egy lírai szépségű, szenvedélyes szerelem el nem múló fájdalmas emléke teszi maradandó élménnyé ezt a könyvet.

Molnár Ferenc - Isten ​veled szívem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Szindbád
Kicsoda ​Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús hazudozásait "hitetlen mosollyal és elámult szívvel" hallgatta mindazon "százhét nő, aki viszontszerette", kicsoda ez a folytonosan úton lévő, lányszöktető, a halálból is visszatérő és átváltozni tudó gavallér, aki, ha kell, fésű egy kacér asszony hajában, vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca kezében, garabonciás, vagy züllő dzsentri, magyar Casanova, vagy a költészet maga, amelynek varázsában felfénylenek a megkopott utcák és elkopott szívek, s hatására borba mártott ujjak írják az imádott nő nevét a kávéházak asztalának márványlapjára? Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki "mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény" és mégis "mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott... hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak?" Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Boda István - Angyal ​áll az ajtó előtt
- ​Introibo ad altarem Dei! - Ad Deum, qui laetificat juventutem meam! A templomban csönd volt. Keletről fényözön zúdult be az ablakon, az oltár fehér terítőjére néha lepergett egy virágszirom. Gáll Antal esperes öregesen mormolta a mise szövegét. Gépiesen daráltam a feleletet, lehajtott fejjel, amikor megéreztem, hogy valaki merően néz. A tarkómra tapadó tekintet szinte égette a bőrömet. A misekönyvet átvittem a baloldalra és visszafelé jövet óvatosan kitekintettem. Közvetlen az áldozórács közelében zárdisták álltak. Ünnepélyesen, egyenruhában. Mellettük egy apáca alakja magasodott. Egy villanásra találkozott a tekintetük, s a latin szavak előtt kezdve lágyabban úsztak a templom csendjében.

Székely Júlia - Áldott ​magányosság
Az ​Áldott magányosság ott kezdődik, ahol A magányosság iskolája befejeződött: Zsófi halott, a második kísérlet eredményes volt. A barátok vajon találnak-e mentséget számára? Van-e olyan közöttük, aki ugyancsak a könnyebb megoldást választaná? Vesztenivalója pedig mindegyiküknek van: kinek-kinek férje, gyereke, szépsége, pénze, vagy mint a regény írójának, a megromlott hallása miatt: a zene. Valamennyien végigjárják a magányosság nehéz iskoláját, ám tragédiáik ellenére is az élet folytatását választják.

Martonné Homok Erzsébet - A ​tóparti ház
Kislánykoráról ​mesél Martonné Homok Erzsébet legújabb könyvében. Annak az időszaknak az emlékeit idézi fel, amikor már kezdett a világ dolgaira figyelni. Szól az iskolába kerülés örömeiről, az olvasás gyönyörűségéről, és hiteles képet kapunk arról is, hogyan éltek akkoriban a falusi gyerekek: a kislányok már tízéves korukban tetemes részt vállaltak otthon és a földeken a munkából. Mindennapjaikba derűt, színt az ünnepnapok és a búcsúk hoznak, meg a nagy közös játékok a jégen, hóban. Sok kedves, régi szokás elevenedik meg a könyv lapjain, át- meg átszőve emlékekkel, a nehéz, de mégis szép gyermekkor nem halványuló képeivel.

Oravecz Paula - Tört ​ágak
A ​Tört ágak az első világháború éveinek légkörében, a Tabán szegényei között tengődő Hanka-család életének eseményeit követi. Hankánét férje elhagyta, s az asszony a Rác-fürdő mosónőjeként keresi meg a szűkös kenyeret két legkisebb fia számára. A 13 éves Margit is itt kap munkát; már nem a mesevilág, hanem a szegények világának tündére, aki álmainak fegyverzetében lépked az ezernyi megaláztatást, nyomorúságot jelentő valóság útvesztőjében. Gyermekként, ártatlanul veszti el ártatlanságát. Hiába Hankáné átka és imádsága, a büntetlenül bűnbe esett kislányért is ő bünhődik, ezt a gyermekét is elszakítják tőle.

Ligeti Ernő - Noé ​galambja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Raana Raas - Elágazó ​utak
A ​„Mi lett volna, ha” kérdésre nincs válasz. Pedig sokszor szeretnénk tudni. Az irodalom lehetőséget ad arra, hogy eljátsszunk ezzel a kérdéssel. Az Időcsodák ennek a játéknak az eredménye. Mi lett volna, ha Yaan nem sokkal tizennyolc éves kora előtt leül, hogy meghallgassa a másik felet is? Döntése, hogy nem szakad ki, milyen változásokat okoz szerettei és tágabb környezete életében? Képes-e egy ember döntése a történelmet megváltoztatni – és ha igen, elképzelhető-e, hogy egy jobbnak tartott döntésnek sokkal fájdalmasabbak lesznek a következményei?