|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Képzőművészeti szöveggyűjtemény II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Képzőművészeti szöveggyűjtemény II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Király Jenő - Mágikus mozi
A filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.
Király Jenő - Mágikus mozi
A filmélet ős- és hőskorának alapvető témája a filmszerűség, a modern filmelméleteké a filmnyelv, míg a posztmodern korban a filmalkotások sokfélesége, a műfajprobléma kerül előtérbe. A Modernség módszertani örökségét és a posztmodern érzékenység új tanulságait egyaránt figyelembe vevő Mágikus mozi e tekintetben a nemzetközi szakirodalomban is hézagpótló kísérlet.
Háy János - Háyland
Évek óta nagy figyelem kíséri, hogy vajon milyen lesz az új Háy-kötet borítója. Hiszen köztudott, hogy a borítóképeket a szerző festi. A Háyland-kötet most valami többet mutat meg: e könyv összegyűjti a szerző legfontosabb, eddig még soha nem publikált festményeit és rajzait. Megelevenedik a Háy-mitológia. Hagyományos szomorúmanók, valódi angyalok, igazi ördögök, öntelt teremtők, szorongó indiánok, szomorú pingvinemberek és számtalan más különös lény elevenedik meg e könyv lapjain. Nem pusztán festmények ezek, hanem történetek. Olyan történetek, amilyenek Háy novellái is: az emberi sorsok elevenednek meg, játékos, tényleg szerethető formában.
Különös érdekessége a kiadásnak, hogy a szerző az egész anyagot e könyv miatt szerkesztette és festette újra.
Festmények, rajzok vagy irodalom? Sem ez, sem az: Háyland. A maga nemében egyedülálló gyűjtemény.
Háy János - Háyland
Évek óta nagy figyelem kíséri, hogy vajon milyen lesz az új Háy-kötet borítója. Hiszen köztudott, hogy a borítóképeket a szerző festi. A Háyland-kötet most valami többet mutat meg: e könyv összegyűjti a szerző legfontosabb, eddig még soha nem publikált festményeit és rajzait. Megelevenedik a Háy-mitológia. Hagyományos szomorúmanók, valódi angyalok, igazi ördögök, öntelt teremtők, szorongó indiánok, szomorú pingvinemberek és számtalan más különös lény elevenedik meg e könyv lapjain. Nem pusztán festmények ezek, hanem történetek. Olyan történetek, amilyenek Háy novellái is: az emberi sorsok elevenednek meg, játékos, tényleg szerethető formában.
Különös érdekessége a kiadásnak, hogy a szerző az egész anyagot e könyv miatt szerkesztette és festette újra.
Festmények, rajzok vagy irodalom? Sem ez, sem az: Háyland. A maga nemében egyedülálló gyűjtemény.
Kerékgyártó István - Szentandrássy István
Üstökösként emelkedõ alkotói pálya Szentandrássy Istváné. Vagy mégis inkább olyan, mintha valaki egy õserdõn küzdené át magát. Vagy még inkább, mint aki a mélységbõl feljut egy széljárta magaslatra. Kezdetben verseket, drámákat ír és rajzol. 1979-ben Csapiban, egy cigány olvasótáborban megismerkedik az elsõ magyarországi hivatásos roma festõmûvésszel, Péli Tamással, aki felfigyel rá és tanitványául fogadja. Szentandrássy, Péli nyomán a reneszánsz hagyományokra támaszkodva, sajátosan egyéni képi nyelvet hozott létre.
Kerékgyártó István - Szentandrássy István
Üstökösként emelkedõ alkotói pálya Szentandrássy Istváné. Vagy mégis inkább olyan, mintha valaki egy õserdõn küzdené át magát. Vagy még inkább, mint aki a mélységbõl feljut egy széljárta magaslatra. Kezdetben verseket, drámákat ír és rajzol. 1979-ben Csapiban, egy cigány olvasótáborban megismerkedik az elsõ magyarországi hivatásos roma festõmûvésszel, Péli Tamással, aki felfigyel rá és tanitványául fogadja. Szentandrássy, Péli nyomán a reneszánsz hagyományokra támaszkodva, sajátosan egyéni képi nyelvet hozott létre.
Gyukics Gábor - versKÉPzelet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gyukics Gábor - versKÉPzelet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tandori Dezső - Jaj-kiállítás
A Scolar Versek-sorozatban megjelent Feltételes megálló (Scolar Kiadó, 2009) és az Úgy nincs, ahogy van (Scolar Kiadó, 2010) című Tandori-kötetek után a Jaj-kiállítással folytatjuk a kortárs magyar irodalom emblematikus alakjának, Tandori Dezsőnek életműsorozatát.
Jaj-kiállítás – mint a cím is jelzi, Tandori kötete kiállításra hívogat. A színes, album jellegű könyvet lapozgatva furcsa sétát tehetünk a Tandori-világot benépesítő alakok, jelképek, angyalok, madarak, Tandoris-graffitik, megfejtésre váró szimbolikus feliratok világában.
A festőkről, zenészekről írókról, költőkről, régi és újmódi „sztárokról” készített krétarajzok Tandori Dezső művészetének eddig kevesek által ismert részét alkotják. A képzőművészet és az irodalom összefonódásának lenyomatai ezek a hol pillanatnyi érzelemrezdülések szülte vázlatok, hol művészien kidolgozott színes krétaportrék. Ezernyi arc, képvers, tablószerű kornyomat elevenedik meg a Jaj-kiállítás „pannóin”, melyek Tandori örök „celebjeit” öntik immáron nemcsak versben, hanem a versnek testet adó rajzban is.
Ekképpen szerepelhet egy kötetben Oscar Wilde-tól Sean Conneryn és David Bowie-n keresztül Petőfi Sándorig vagy éppen Ottlik Gézáig Tandori életének megannyi fő- és mellékszereplője. Furcsa válogatás, merész, szokatlan vállalkozás formát adni e „hősöknek”, kiknek sorsa, művészete akarva-akaratlanul, de beépült Tandori művészetén keresztül (is) a magyar irodalomba.
A hét ciklusra osztott kötet összességében közel 150 színes rajzot tartalmaz.
A rajzokat versek, jegyzetek, személyes emléktöredékek lejegyzései tarkítják, illetve választják el egymástól.
A kötetet végiglapozva közelebb kerülhetünk a modern magyar költészet meghatározó alakjának világához.
Mi is az a Jaj-kiállítás?
– tömérdek rajz és igen kevés szöveg –
századunk első évtizedének különleges
alkotása. De ha akarjuk, laza
labirintus, kesze-kusza madárfészek,
vagy nagyon is a múlt század szellemének
őrzője. 1945-ben vagyunk így, Párizs
határában, romterepen. Ahol Albert
Langlois clochard magához tér,
emlékek nélkül új életet kezd,
hajdani azonosságának régi alakjai
– feleség, sok ismerős, cimbora –
reménytelenül próbálják felébreszteni
azt az illetőt, aki valaha volt.
Könyvünk szempontjából itt az
a történetben az érdekes, hogy
clochard a romhalmazokról szedett
színes folyóiratokból képeket vág ki,
ragaszt fel kartonra, keretez be,
ajándékba viszi azoknak, akiket szeret,
de óhajuk szerint nem „veheti” őket.
„Rajzolásnak magam csak
csőlakója vagyok, de a válogatás
önálló életet kezdett, szeszélyesen
gyarapodott… és a többiről: a könyvben.
Remélem, együttélésre alkalmas
»Akárminek-Akárkinek« bizonyulhat majd az olvasó, a nézegető számára.”
(Tandori Dezső előszavából)
Tandori Dezső - Jaj-kiállítás
A Scolar Versek-sorozatban megjelent Feltételes megálló (Scolar Kiadó, 2009) és az Úgy nincs, ahogy van (Scolar Kiadó, 2010) című Tandori-kötetek után a Jaj-kiállítással folytatjuk a kortárs magyar irodalom emblematikus alakjának, Tandori Dezsőnek életműsorozatát.
Jaj-kiállítás – mint a cím is jelzi, Tandori kötete kiállításra hívogat. A színes, album jellegű könyvet lapozgatva furcsa sétát tehetünk a Tandori-világot benépesítő alakok, jelképek, angyalok, madarak, Tandoris-graffitik, megfejtésre váró szimbolikus feliratok világában.
A festőkről, zenészekről írókról, költőkről, régi és újmódi „sztárokról” készített krétarajzok Tandori Dezső művészetének eddig kevesek által ismert részét alkotják. A képzőművészet és az irodalom összefonódásának lenyomatai ezek a hol pillanatnyi érzelemrezdülések szülte vázlatok, hol művészien kidolgozott színes krétaportrék. Ezernyi arc, képvers, tablószerű kornyomat elevenedik meg a Jaj-kiállítás „pannóin”, melyek Tandori örök „celebjeit” öntik immáron nemcsak versben, hanem a versnek testet adó rajzban is.
Ekképpen szerepelhet egy kötetben Oscar Wilde-tól Sean Conneryn és David Bowie-n keresztül Petőfi Sándorig vagy éppen Ottlik Gézáig Tandori életének megannyi fő- és mellékszereplője. Furcsa válogatás, merész, szokatlan vállalkozás formát adni e „hősöknek”, kiknek sorsa, művészete akarva-akaratlanul, de beépült Tandori művészetén keresztül (is) a magyar irodalomba.
A hét ciklusra osztott kötet összességében közel 150 színes rajzot tartalmaz.
A rajzokat versek, jegyzetek, személyes emléktöredékek lejegyzései tarkítják, illetve választják el egymástól.
A kötetet végiglapozva közelebb kerülhetünk a modern magyar költészet meghatározó alakjának világához.
Mi is az a Jaj-kiállítás?
– tömérdek rajz és igen kevés szöveg –
századunk első évtizedének különleges
alkotása. De ha akarjuk, laza
labirintus, kesze-kusza madárfészek,
vagy nagyon is a múlt század szellemének
őrzője. 1945-ben vagyunk így, Párizs
határában, romterepen. Ahol Albert
Langlois clochard magához tér,
emlékek nélkül új életet kezd,
hajdani azonosságának régi alakjai
– feleség, sok ismerős, cimbora –
reménytelenül próbálják felébreszteni
azt az illetőt, aki valaha volt.
Könyvünk szempontjából itt az
a történetben az érdekes, hogy
clochard a romhalmazokról szedett
színes folyóiratokból képeket vág ki,
ragaszt fel kartonra, keretez be,
ajándékba viszi azoknak, akiket szeret,
de óhajuk szerint nem „veheti” őket.
„Rajzolásnak magam csak
csőlakója vagyok, de a válogatás
önálló életet kezdett, szeszélyesen
gyarapodott… és a többiről: a könyvben.
Remélem, együttélésre alkalmas
»Akárminek-Akárkinek« bizonyulhat majd az olvasó, a nézegető számára.”
(Tandori Dezső előszavából)
György Péter - Az eltörölt hely - a Múzeum
Megőrizni, megújítani, eltörölni, avagy mihez is kezdjünk a múltunkkal? Mit jelent ma a múzeum? Több-e, mint tárgyak poros gyűjteménye? György Péter arra keresi a választ új könyvében: van-e létjogosultsága a 21. században a hagyományőrzés ilyen formájának. Vagy, mint azt számos kultúrtörténész gondolja, a múzeumok ideje lejárt. A szerző most is nagy tárgyismerettel és alapossággal elemzi az átalakuló kulturális közeg folyamatait.
György Péter - Az eltörölt hely - a Múzeum
Megőrizni, megújítani, eltörölni, avagy mihez is kezdjünk a múltunkkal? Mit jelent ma a múzeum? Több-e, mint tárgyak poros gyűjteménye? György Péter arra keresi a választ új könyvében: van-e létjogosultsága a 21. században a hagyományőrzés ilyen formájának. Vagy, mint azt számos kultúrtörténész gondolja, a múzeumok ideje lejárt. A szerző most is nagy tárgyismerettel és alapossággal elemzi az átalakuló kulturális közeg folyamatait.
Lucy R. Lippard - Pop Art
Pop Art embodied the spirit of the 1960s. Despite its carnival aspects, its orgiastic color and giant scale, it was based on a tough, no-nonsense, no-refinement standard appropriate to its time. Here several critics, each involved in Pop Art, but with different backgrounds, vividly bring the movement to life. Lucy Lippard examines Pop's precursor and related styles, ranging from folk art, Surrealism and Dada, to Assemblage, Rauschenberg and Jasper Johns. Lawrence Alloway contributes a chapter on the development of pop in England; Nancy Marmer considers Californian pop; Nicolas Calas, a member of the Surrealist movement in the 1930s and 40s assesses Pop icons. 187 illus., 18 in color.
Lucy R. Lippard - Pop Art
Pop Art embodied the spirit of the 1960s. Despite its carnival aspects, its orgiastic color and giant scale, it was based on a tough, no-nonsense, no-refinement standard appropriate to its time. Here several critics, each involved in Pop Art, but with different backgrounds, vividly bring the movement to life. Lucy Lippard examines Pop's precursor and related styles, ranging from folk art, Surrealism and Dada, to Assemblage, Rauschenberg and Jasper Johns. Lawrence Alloway contributes a chapter on the development of pop in England; Nancy Marmer considers Californian pop; Nicolas Calas, a member of the Surrealist movement in the 1930s and 40s assesses Pop icons. 187 illus., 18 in color.
Páldi Lívia - Gács Anna - Kis Varsó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Páldi Lívia - Gács Anna - Kis Varsó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Almássy Mariann - Gorka Géza, 1894-1971
"A kerámiának nincs szüksége a társművészetek kifejezésmódjára, mert tűz minősítésével önálló műfajjá válik." (Gorka Géza)
Almássy Mariann - Gorka Géza, 1894-1971
"A kerámiának nincs szüksége a társművészetek kifejezésmódjára, mert tűz minősítésével önálló műfajjá válik." (Gorka Géza)
Varga-Körtvélyes Zsuzsanna - A Radnayak örökében
A Radnayak első regénye 1963-ban ért véget egy új kezdet ígéretével, a folytatást, Radnay Zoltán dédunokáinak történetét pedig most tarthatja majd kezében az Olvasó. Nagyot fordult a világ azóta, hogy Zoltán, Sándor és Gyula küzdöttek a magyarságukért, a birtokért és a családért. A Radnay-örökösöknek új helyszínen kell bizonyítaniuk, egy olyan szituációban, amelybe kényszerűségből csöppentek. Míg az előző kötetben Erdély, a kastély és a két világháború közötti magyar történelem adott keretet a család életének, négy generációval később egy magyarországi nagyváros lakótelepe a kiindulópont. A felnőttkor küszöbén álló ifjú Radnayak tudják ugyan, honnan jönnek, de sejtelmük sincs, hová tartanak. Lóri makacsul ragaszkodik a gyökereihez, míg Zsófi éppen ezektől szeretne elszakadni. Új utakat kell találniuk, amelyek a mában is méltóak a családhoz, de genere Gyana.
Varga-Körtvélyes Zsuzsanna - A Radnayak örökében
A Radnayak első regénye 1963-ban ért véget egy új kezdet ígéretével, a folytatást, Radnay Zoltán dédunokáinak történetét pedig most tarthatja majd kezében az Olvasó. Nagyot fordult a világ azóta, hogy Zoltán, Sándor és Gyula küzdöttek a magyarságukért, a birtokért és a családért. A Radnay-örökösöknek új helyszínen kell bizonyítaniuk, egy olyan szituációban, amelybe kényszerűségből csöppentek. Míg az előző kötetben Erdély, a kastély és a két világháború közötti magyar történelem adott keretet a család életének, négy generációval később egy magyarországi nagyváros lakótelepe a kiindulópont. A felnőttkor küszöbén álló ifjú Radnayak tudják ugyan, honnan jönnek, de sejtelmük sincs, hová tartanak. Lóri makacsul ragaszkodik a gyökereihez, míg Zsófi éppen ezektől szeretne elszakadni. Új utakat kell találniuk, amelyek a mában is méltóak a családhoz, de genere Gyana.
Nácsa János - A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától
Zseni vagy őrült? Csontváry Kosztka Tivadarral kapcsolatban nehéz ezt a kérdést megválaszolni, de talán kiegyezhetünk döntetlenben. Röpiratai, újságcikkei, valamint az önéletrajza legalább olyan rejtélyes, mint bármelyik festménye. Önmagát Raffaellónál sokkal többre tartotta, és volt annyira talányos, hogy Leonardo is elbújhatna mögötte Mona Lisástól, Utolsó vacsorástól, Sion-rendestől együtt.
Ez a szatirikus krimi észbontó szituációkba kergeti hőseit, és zseniálisan tárja fel Csontváry titkait. Kiderül, hogy a festő pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól, az emberrablástól, valamint a gyilkosságtól sem. Ahogy a botcsinálta magánnyomozó egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügybe, úgy válik nyilvánvalóvá számára, hogy nem csupán néhány vagyont érő festmény tulajdonjoga a tét. Mindezek tetejébe még maga a mester is tiszteletét teszi a helyszínen, segítve saját kódja megfejtését.
Nácsa János - A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától
Zseni vagy őrült? Csontváry Kosztka Tivadarral kapcsolatban nehéz ezt a kérdést megválaszolni, de talán kiegyezhetünk döntetlenben. Röpiratai, újságcikkei, valamint az önéletrajza legalább olyan rejtélyes, mint bármelyik festménye. Önmagát Raffaellónál sokkal többre tartotta, és volt annyira talányos, hogy Leonardo is elbújhatna mögötte Mona Lisástól, Utolsó vacsorástól, Sion-rendestől együtt.
Ez a szatirikus krimi észbontó szituációkba kergeti hőseit, és zseniálisan tárja fel Csontváry titkait. Kiderül, hogy a festő pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól, az emberrablástól, valamint a gyilkosságtól sem. Ahogy a botcsinálta magánnyomozó egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügybe, úgy válik nyilvánvalóvá számára, hogy nem csupán néhány vagyont érő festmény tulajdonjoga a tét. Mindezek tetejébe még maga a mester is tiszteletét teszi a helyszínen, segítve saját kódja megfejtését.
Hankiss Elemér - A Nincsből a Van felé
Feljutni a Mount Everest jeges-sziklás csúcsaira? Elindulni egy törékeny hajón az Északnyugati-átjáró felfedezésére? Megírni a Divina Commediát? Megoldani az élet keletkezésének titkát? Nagy Sándorként meghódítani a fél világot? Ikaroszként felrepülni a nap közelébe? - Igen, mindez nagy kaland. De nem törpül-e el mégis a végső nagy kaland mellett? Életünk céljának, értelmének keresése, életünk átalakítása tartalmas emberi sorssá: nem ez végül is a legfontosabb emberi kaland? Könyvében Hankiss Elemér áttekinti azt, hogy az elmúlt két-három évezredben az emberiség nagy gondolkodói, tudósai, művészei és mindennapi emberei milyen választ próbáltak adni arra a kérdésre, hogy: Mi lehet az emberi élet értelme? A könyv az EMBERI KALAND SOROZAT 4. kötete.
Hankiss Elemér - A Nincsből a Van felé
Feljutni a Mount Everest jeges-sziklás csúcsaira? Elindulni egy törékeny hajón az Északnyugati-átjáró felfedezésére? Megírni a Divina Commediát? Megoldani az élet keletkezésének titkát? Nagy Sándorként meghódítani a fél világot? Ikaroszként felrepülni a nap közelébe? - Igen, mindez nagy kaland. De nem törpül-e el mégis a végső nagy kaland mellett? Életünk céljának, értelmének keresése, életünk átalakítása tartalmas emberi sorssá: nem ez végül is a legfontosabb emberi kaland? Könyvében Hankiss Elemér áttekinti azt, hogy az elmúlt két-három évezredben az emberiség nagy gondolkodói, tudósai, művészei és mindennapi emberei milyen választ próbáltak adni arra a kérdésre, hogy: Mi lehet az emberi élet értelme? A könyv az EMBERI KALAND SOROZAT 4. kötete.
Bódi Péter - Szétírt falak
Mi jut eszedbe a Graffitiről?
Persze, hogy a gombamód szaporodó tagek. Azok a furcsa, elfolyó, nehezen olvasható,
máskor meg egyenesen idegesítő és ocsmány filcfirkák. Meg a szanaszét karistolt ablakok.
Aztán a szépen megírt és veszélyes helyekre kirakott cuccok. És a vasút menti lepattant
senkiföldje agyonfestett, látványosan színes világa. Hogy már indul tovább a vonat, de
még mindig nem tudod kibetűzni… Vagy az a hirtelen támadó dühroham, hogy na, ez már
pofátlanság! Hisz ez egy műemlék! Ezek ezt sem tisztelik! De egyáltalán kik ezek? Mindenütt
nyomot hagynak, mégis láthatatlanok.
Az elsőkönyves író, Bódi Péter regényének főhőse ezeknek a srácoknak az egyike, aki most
elvisz téged magával… írni. Szétírni a várost, a vonatot, a padokat, a falakat. És mesélni
önmagáról, másokról, motivációkról és mindennapokról. Arról gondolkozni, hogy mindez
vandalizmus, önkifejezés, vagy művészet. S eközben érzéki élményként tárul eléd a graffitis
életforma minden mozzanata. A festék szagától a harsogó szirénáig.
Nevezhetjük ezt a könyvet ifjúsági regénynek is, csak épp fordított értelemben: nem az
ifjúság okítását szolgálja, talán inkább okítás az ifjúságról. Szerepel benne a tinédzserkor
minden szőnyeg alá söpört kihívása és nyűge: a zsebpénzen megvehető olcsó sörök és kannás borok, az újdonsült középiskolásként belénk vert görög klasszikusok, az mp3 lejátszóból
bömbölő zenék, a dealertől vett fű bűnös csábereje, a mit sem sejtő szülőktől szerzett házi
pálinka okozta alkoholmérgezés, a pár hétig tartó, gyorsan lecserélhető szerelmek, az iskolai
fenyítések. Debod Dániel, a regény főhőse, ezeknél többre vágyik. Nyomot akar hagyni. A
maga módján kitűnni. Hagyják neki?
A könyv végére, habár nem válik belőlünk vonatokat teletagelő vandál, és továbbra
sem leszünk feltétlen rajongói a fekete filc - márványszobor kombónak, mégis nagy
mélységekig megismerünk, és ezáltal el tudunk fogadni egy szubkultúrát (vagy ha úgy
tetszik: ellenkultúrát.) És ez nagy szó egy olyan országban, ahol a „másság”, a „szabad”,
az „alternatív”, sőt a „másságizmus” már közkedvelt szitokszavak, és ahol nem kívánatos, sőt
egyre gyakrabban büntetendő az, ha valaki nem kíván a fősodorral együtt haladni.
Pedig van, aki legalább színeket álmodik ezekre az omladozó, szürke falakra.
Bódi Péter - Szétírt falak
Mi jut eszedbe a Graffitiről?
Persze, hogy a gombamód szaporodó tagek. Azok a furcsa, elfolyó, nehezen olvasható,
máskor meg egyenesen idegesítő és ocsmány filcfirkák. Meg a szanaszét karistolt ablakok.
Aztán a szépen megírt és veszélyes helyekre kirakott cuccok. És a vasút menti lepattant
senkiföldje agyonfestett, látványosan színes világa. Hogy már indul tovább a vonat, de
még mindig nem tudod kibetűzni… Vagy az a hirtelen támadó dühroham, hogy na, ez már
pofátlanság! Hisz ez egy műemlék! Ezek ezt sem tisztelik! De egyáltalán kik ezek? Mindenütt
nyomot hagynak, mégis láthatatlanok.
Az elsőkönyves író, Bódi Péter regényének főhőse ezeknek a srácoknak az egyike, aki most
elvisz téged magával… írni. Szétírni a várost, a vonatot, a padokat, a falakat. És mesélni
önmagáról, másokról, motivációkról és mindennapokról. Arról gondolkozni, hogy mindez
vandalizmus, önkifejezés, vagy művészet. S eközben érzéki élményként tárul eléd a graffitis
életforma minden mozzanata. A festék szagától a harsogó szirénáig.
Nevezhetjük ezt a könyvet ifjúsági regénynek is, csak épp fordított értelemben: nem az
ifjúság okítását szolgálja, talán inkább okítás az ifjúságról. Szerepel benne a tinédzserkor
minden szőnyeg alá söpört kihívása és nyűge: a zsebpénzen megvehető olcsó sörök és kannás borok, az újdonsült középiskolásként belénk vert görög klasszikusok, az mp3 lejátszóból
bömbölő zenék, a dealertől vett fű bűnös csábereje, a mit sem sejtő szülőktől szerzett házi
pálinka okozta alkoholmérgezés, a pár hétig tartó, gyorsan lecserélhető szerelmek, az iskolai
fenyítések. Debod Dániel, a regény főhőse, ezeknél többre vágyik. Nyomot akar hagyni. A
maga módján kitűnni. Hagyják neki?
A könyv végére, habár nem válik belőlünk vonatokat teletagelő vandál, és továbbra
sem leszünk feltétlen rajongói a fekete filc - márványszobor kombónak, mégis nagy
mélységekig megismerünk, és ezáltal el tudunk fogadni egy szubkultúrát (vagy ha úgy
tetszik: ellenkultúrát.) És ez nagy szó egy olyan országban, ahol a „másság”, a „szabad”,
az „alternatív”, sőt a „másságizmus” már közkedvelt szitokszavak, és ahol nem kívánatos, sőt
egyre gyakrabban büntetendő az, ha valaki nem kíván a fősodorral együtt haladni.
Pedig van, aki legalább színeket álmodik ezekre az omladozó, szürke falakra.
Fehér Béla - Romfürdő
A Rodostóban a száműzetés kenyerét evő kuruc emigráció egyik tagja egy török főúr környezetében jut befolyáshoz. Amikor a török főhivatalnok váratlanul megkapja a selyemzsinórt, a magyar és a török földönfutó együtt indul Magyarország felé. A török úr és "nemzetközi" kísérete - a viszontagságos utazás végén - a Hajdúságban telepszik le, ahol fürdőt is építenek maguknak. A pompás fürdő néhány nemzedék életének leforgása alatt tönkremegy, de ahogy az épület pusztul, egyszersmind be is népesítik a török-magyar család tagjainak szellemei. A szellemek beavatkoznak a família életébe, intenzív kapcsolatuk révén többé el sem lehet már dönteni, hogy kik vannak életben, és kik a "kísértetek". Ebből az alaphelyzetből mulatságos és filozofikus történetet bontakoztat ki a szerző. A regény alaphangja merőben szokatlan, a magyar irodalom nem ismer Fehér Béla vállalkozásához hasonlót. A mese igazi főszereplője ugyanis valójában a nyelv és az idő, mely éppúgy éltető közegünk, mint a levegő és a kenyér. A szerző trilógiává fejlesztette a Zöldvendéglővel és a Törökmézzel megkezdett cselekménysort. A regények - így a Romfürdő is - természetesen egymástól függetlenül is élvezetesek, kacagtatóak; mágikus erejük sodró és ellenállhatatlan. Fehér Béla munkássága a kilencvenes évek magyar irodalmának legérdekesebb kísérlete.
Fehér Béla - Romfürdő
A Rodostóban a száműzetés kenyerét evő kuruc emigráció egyik tagja egy török főúr környezetében jut befolyáshoz. Amikor a török főhivatalnok váratlanul megkapja a selyemzsinórt, a magyar és a török földönfutó együtt indul Magyarország felé. A török úr és "nemzetközi" kísérete - a viszontagságos utazás végén - a Hajdúságban telepszik le, ahol fürdőt is építenek maguknak. A pompás fürdő néhány nemzedék életének leforgása alatt tönkremegy, de ahogy az épület pusztul, egyszersmind be is népesítik a török-magyar család tagjainak szellemei. A szellemek beavatkoznak a família életébe, intenzív kapcsolatuk révén többé el sem lehet már dönteni, hogy kik vannak életben, és kik a "kísértetek". Ebből az alaphelyzetből mulatságos és filozofikus történetet bontakoztat ki a szerző. A regény alaphangja merőben szokatlan, a magyar irodalom nem ismer Fehér Béla vállalkozásához hasonlót. A mese igazi főszereplője ugyanis valójában a nyelv és az idő, mely éppúgy éltető közegünk, mint a levegő és a kenyér. A szerző trilógiává fejlesztette a Zöldvendéglővel és a Törökmézzel megkezdett cselekménysort. A regények - így a Romfürdő is - természetesen egymástól függetlenül is élvezetesek, kacagtatóak; mágikus erejük sodró és ellenállhatatlan. Fehér Béla munkássága a kilencvenes évek magyar irodalmának legérdekesebb kísérlete.
Inczédy Tamás - A Te Könyved
Egy könyv ami meglep, felháborít, megnyugtat, döntésre késztet.
Sokan bíznak benne, hogy egy-egy tréningre, kurzusra beiratkozva, majd eljárva jobbá válhatnak. Hogy valami olyan tudást kapnak, ami boldoggá teszi őket, vagy felfedik az élet értelmének titkait.
Nem vagyunk hajlandók modern emberként elfogadni, hogy minden, amire szükségünk van ott rejtőzik bennünk??? Hát hogy van ez? Miért kell magunkon kívül keresni a megoldást???
Minden ember más. Nincsenek receptek, nincsen megvásárolható tapasztalat vagy tudás. Nagyon tiszteletreméltó a szándék, de sajnos sokszor nincsen semmi haszna kedves emberek.
Nem elég egy jól csengő ősi mottót kibiggyeszteni a hűtőajtóra. Sőt teljesen fölösleges amíg mi magunk el nem rágódunk annak VALÓDI értelmén a saját kis életünkre vetítve azt. Hajlamosak vagyunk elfogadni olyan tanításokat, amelyeknek belátjuk ugyan az értelmét, létjogosultságát, akár még rajongunk is értük, de valójában rajtunk kívül maradnak. Ezeknek aztán semmi hasznuk így.
Egy tanítást nem lehet csak úgy, mesterségesen egyik napról a másikra magunkba illeszteni. Sok-sok ezer, talán homlokegyenest más értelmű szabályt, szokást, tudást, normát szívtunk magunkba gyermekkorunktól fogva az évek során. Ezek jó mélyen bennünk vannak, nem könnyű felülírni őket, és talán nem is kell. Mindenkinek más az útja.
Ami másnak beválik, nem biztos hogy Neked is jó, és fordítva, a Te módszered lehet, hogy másnak hasznavehetetlen. Találj rá Önmagadban Önmagadra! A külső segítség jól jön, de nem mindenható! Légy Te a cenzor! Te vagy az egyetlen, aki el tudja dönteni mi jó Neked és mi nem az!
Talán többet segíthetünk magunkon és másokon, ha egyszerűen lelassítunk néha. Lelassítunk és végre egy kicsit őszintén "elbeszélgetünk" önmagunkkal.
A Te Könyved nem akar szavakat adni a szádba, nem akar belédnevelni gondolatokat. A Te Könyved arra bátorít, hogy gondolkodj el azokon a kérdéseken, amelyeket a mindennapi rohanásban talán hajlamos vagy nem tudomásul venni, vagy épp mindig elnapolni.
Ebben a könyvben nincsenek izgalmas fordulatok, sőt egyáltalán nincsen történet, sem karakterek. Ebben a könyvben az olvasó a főszereplő. Egyedül rajta múlik milyen utazáson vesz részt, saját elméjében, lelkében kell hogy utazzon. Vannak emberek, akik fogékonyak ilyesmire, és vannak, akik nem.
Ez a könyv azoknak szeretne segíteni, akik valamilyen válaszra, megvilágosodásra, kiútra, "miazéletértelmére?" várva megfeledkeznek a legfontosabb tényezőről, saját magukról.
Igazán magunkba mélyedve, őszintén reagálva ezekre a sorokra elegendő napjában egy-két gondolatot elolvasnunk. Bizonyos élethelyzetekben nagy segítség lehet ez a kötet.
A könyv megvásárlásával pénzeddel rászorulóknak segítesz A profit teljes egésze jótékony célokat szolgál. Ennek mikéntjéről hamarosan ugyanitt olvashatsz.
Inczédy Tamás - A Te Könyved
Egy könyv ami meglep, felháborít, megnyugtat, döntésre késztet.
Sokan bíznak benne, hogy egy-egy tréningre, kurzusra beiratkozva, majd eljárva jobbá válhatnak. Hogy valami olyan tudást kapnak, ami boldoggá teszi őket, vagy felfedik az élet értelmének titkait.
Nem vagyunk hajlandók modern emberként elfogadni, hogy minden, amire szükségünk van ott rejtőzik bennünk??? Hát hogy van ez? Miért kell magunkon kívül keresni a megoldást???
Minden ember más. Nincsenek receptek, nincsen megvásárolható tapasztalat vagy tudás. Nagyon tiszteletreméltó a szándék, de sajnos sokszor nincsen semmi haszna kedves emberek.
Nem elég egy jól csengő ősi mottót kibiggyeszteni a hűtőajtóra. Sőt teljesen fölösleges amíg mi magunk el nem rágódunk annak VALÓDI értelmén a saját kis életünkre vetítve azt. Hajlamosak vagyunk elfogadni olyan tanításokat, amelyeknek belátjuk ugyan az értelmét, létjogosultságát, akár még rajongunk is értük, de valójában rajtunk kívül maradnak. Ezeknek aztán semmi hasznuk így.
Egy tanítást nem lehet csak úgy, mesterségesen egyik napról a másikra magunkba illeszteni. Sok-sok ezer, talán homlokegyenest más értelmű szabályt, szokást, tudást, normát szívtunk magunkba gyermekkorunktól fogva az évek során. Ezek jó mélyen bennünk vannak, nem könnyű felülírni őket, és talán nem is kell. Mindenkinek más az útja.
Ami másnak beválik, nem biztos hogy Neked is jó, és fordítva, a Te módszered lehet, hogy másnak hasznavehetetlen. Találj rá Önmagadban Önmagadra! A külső segítség jól jön, de nem mindenható! Légy Te a cenzor! Te vagy az egyetlen, aki el tudja dönteni mi jó Neked és mi nem az!
Talán többet segíthetünk magunkon és másokon, ha egyszerűen lelassítunk néha. Lelassítunk és végre egy kicsit őszintén "elbeszélgetünk" önmagunkkal.
A Te Könyved nem akar szavakat adni a szádba, nem akar belédnevelni gondolatokat. A Te Könyved arra bátorít, hogy gondolkodj el azokon a kérdéseken, amelyeket a mindennapi rohanásban talán hajlamos vagy nem tudomásul venni, vagy épp mindig elnapolni.
Ebben a könyvben nincsenek izgalmas fordulatok, sőt egyáltalán nincsen történet, sem karakterek. Ebben a könyvben az olvasó a főszereplő. Egyedül rajta múlik milyen utazáson vesz részt, saját elméjében, lelkében kell hogy utazzon. Vannak emberek, akik fogékonyak ilyesmire, és vannak, akik nem.
Ez a könyv azoknak szeretne segíteni, akik valamilyen válaszra, megvilágosodásra, kiútra, "miazéletértelmére?" várva megfeledkeznek a legfontosabb tényezőről, saját magukról.
Igazán magunkba mélyedve, őszintén reagálva ezekre a sorokra elegendő napjában egy-két gondolatot elolvasnunk. Bizonyos élethelyzetekben nagy segítség lehet ez a kötet.
A könyv megvásárlásával pénzeddel rászorulóknak segítesz A profit teljes egésze jótékony célokat szolgál. Ennek mikéntjéről hamarosan ugyanitt olvashatsz.
Inczédy Tamás - A zsonglőr
"Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik szerelmi bánattal küszködik végig hétköznapjaikat. Ajánlom azoknak, akik nem hajlandók saját belső hangjukra hallgatni és inkább hazugságban élik le életüket. Azoknak akik halogatják a nagy döntést.
És azoknak is ajánlom ezt a könyvet, akik saját maguk mernek lenni ebben a világban."
Inczédy Tamás
Inczédy Tamás - A zsonglőr
"Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik szerelmi bánattal küszködik végig hétköznapjaikat. Ajánlom azoknak, akik nem hajlandók saját belső hangjukra hallgatni és inkább hazugságban élik le életüket. Azoknak akik halogatják a nagy döntést.
És azoknak is ajánlom ezt a könyvet, akik saját maguk mernek lenni ebben a világban."
Inczédy Tamás
Földényi F. László - A testet öltött festmény
Földényi F. László e könyve a kortárs magyar képzőművészetről írott esszéit tartalmazza: huszonöt alkotóról mintegy negyven írást. A tárgyalt képzőművészek között olyanokat találunk, mint Bak Imre, Birkás Ákos, Galántai György, Jovánovics György, Kelemen Károly, El Kazovszkij, Klimó Károly, Körösényi Tamás, Nádler István, Somogyi Győző, továbbá a magyar vizuális kultúra közelmúltjának olyan legendás alakjait, mint Erdély Miklós és Hajas Tibor.
Földényi a képzőművészetről nem művészettörténeti megközelítésben beszél, esszéinek perspektívája talán egzisztenciálisnak nevezhető: a művészetfilozófia, esztétika, valamint a kultúrtörténet elemeit a szabad asszociáció révén mozgásba hozva úgy írja le az érdeklődését felkeltő jelenséget, hogy mindig a személyes, belső befogadói történések drámája kerül a szöveg előterébe. A kötet írásai nemcsak képzőművészek, hanem az írások szerzőjének portréját is megrajzolják, aki csak olyan művekkel foglalkozik, melyek valóban megszólítják.
Földényi F. László - A testet öltött festmény
Földényi F. László e könyve a kortárs magyar képzőművészetről írott esszéit tartalmazza: huszonöt alkotóról mintegy negyven írást. A tárgyalt képzőművészek között olyanokat találunk, mint Bak Imre, Birkás Ákos, Galántai György, Jovánovics György, Kelemen Károly, El Kazovszkij, Klimó Károly, Körösényi Tamás, Nádler István, Somogyi Győző, továbbá a magyar vizuális kultúra közelmúltjának olyan legendás alakjait, mint Erdély Miklós és Hajas Tibor.
Földényi a képzőművészetről nem művészettörténeti megközelítésben beszél, esszéinek perspektívája talán egzisztenciálisnak nevezhető: a művészetfilozófia, esztétika, valamint a kultúrtörténet elemeit a szabad asszociáció révén mozgásba hozva úgy írja le az érdeklődését felkeltő jelenséget, hogy mindig a személyes, belső befogadói történések drámája kerül a szöveg előterébe. A kötet írásai nemcsak képzőművészek, hanem az írások szerzőjének portréját is megrajzolják, aki csak olyan művekkel foglalkozik, melyek valóban megszólítják.
Francisco Asensio Cerver - Kortárs építészet
A világ legnevesebb kortárs építészeinek munkái illusztrációkkal 1000 oldalon. A világ építészetének 1988 és 2000 között lezajlott fejlődését, legutolsó eredményeit mutatja be. Több, mint 2000 fénykép és rajz tárja az olvasó elé a legjelentősebb építészeti megoldások sorát, irányzatokat, különleges térértelmezéseket és képzőművészeti megnyilvánulásokat. Kézikönyvként használhatják a szakemberek és az építészet iránt érdeklődők egyaránt.
Francisco Asensio Cerver - Kortárs építészet
A világ legnevesebb kortárs építészeinek munkái illusztrációkkal 1000 oldalon. A világ építészetének 1988 és 2000 között lezajlott fejlődését, legutolsó eredményeit mutatja be. Több, mint 2000 fénykép és rajz tárja az olvasó elé a legjelentősebb építészeti megoldások sorát, irányzatokat, különleges térértelmezéseket és képzőművészeti megnyilvánulásokat. Kézikönyvként használhatják a szakemberek és az építészet iránt érdeklődők egyaránt.
Tótfalusi István - Sertések a Bakonyban
A Sertések a Bakonyban nemcsak címével lep meg, hanem a műfajával is.
Lebilincselő regény a nagy nyelvcsaládok felfedezésének történetéről, anyanyelvünk múltjáról és jelenéről. Tótfalusi István író és műfordító, számos nyelvészeti tárgyú kötet és szótár alkotója, ezúttal mesés formában osztja meg a laikus nagyközönséggel mindazt, amit nyelvünkről és a nyelvek eredetéről, a délibábos nyelvészkedés meg az igaz nyelvtudomány különbségéről manapság tudni lehet és illik.
Művelődéstörténet ez a javából, amit térképek, táblázatok illusztrálnak.
A kötetből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan dolgoznak a nyelvtörténészek, hanem választ kapunk arra is, hogy mi köze van – ha van – az angoloknak a bakonyi sertésekhez, és beteljesedik-e a kötet lapjain bimbózó szerelem.
Tótfalusi István - Sertések a Bakonyban
A Sertések a Bakonyban nemcsak címével lep meg, hanem a műfajával is.
Lebilincselő regény a nagy nyelvcsaládok felfedezésének történetéről, anyanyelvünk múltjáról és jelenéről. Tótfalusi István író és műfordító, számos nyelvészeti tárgyú kötet és szótár alkotója, ezúttal mesés formában osztja meg a laikus nagyközönséggel mindazt, amit nyelvünkről és a nyelvek eredetéről, a délibábos nyelvészkedés meg az igaz nyelvtudomány különbségéről manapság tudni lehet és illik.
Művelődéstörténet ez a javából, amit térképek, táblázatok illusztrálnak.
A kötetből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan dolgoznak a nyelvtörténészek, hanem választ kapunk arra is, hogy mi köze van – ha van – az angoloknak a bakonyi sertésekhez, és beteljesedik-e a kötet lapjain bimbózó szerelem.
