P. Benedek Fidél (Székelyudvarhely, 1907 – Esztelnek, 1979) a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány főnöke, történetíró.
Lelkipásztori és egyházszervezői szolgálata mellett történelemtudománnyal is foglalkozott. 1945-ben Tatárbetörés Csíkba 1661-ben témakörben történelemből doktorált a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
E kötetben becses kéziratos tanulmányai válnak közkinccsé. Történetírói kutatómunkája során sikerült összeállítania, megírnia az egykori ferences kolostorok történetét. A legjelentősebb erdélyi kolostorok mellett külön figyelmet szentelt az egykori moldvai és havasalföldi kolostorok rekonstruálására is. Tanulmányai értékét növeli, hogy a felhasznált rendi források közül azóta többnek nyoma veszett, lappang vagy megsemmisült. Írásai az erdélyi történelem, ezen belül a művelődéstörténet és az egyháztörténet megismerésének forrásértékű darabjai.
(Sas Péter)
Kapcsolódó könyvek
Csorba Csaba - László János - Kolostorok Magyarországon
László János és Jászai Balázs földi és légi fotóival, Csorba Csaba rövid kolostor-történeteivel jelent meg egy hazánk legjelentősebb rendházait bemutató kötet. Időben Pannonhalmától Majkig, azaz a 10.-től a 18. századig, térben pedig Soprontól Sátoraljaújhelyig terjed a könyvben tárgyalt 23 klastrom. Mint az előszóból megtudjuk, mai kolostor szavunk nyelvújítási kifejezés 1784-ből.
A hazai bencés főapátságot, Pannonia szent hegyén, még Géza fejedelem alapította, több mint ezer évvel ezelőtt. Kiváltságokkal már fia, I. István látta el 1002-ben. Ugyanő alapította Pécsvárad és Bakonybél bencés monostorait is. Utódai sem maradtak el tőle: I. Endre 1055-ben a Balaton mellett, Tihanyban. A későbbi Szent László pedig 1091-ben Somogyváron hozott létre apátságot. Bemutatja a könyv a kevésbé közismert Kaposszentjakabot, az egyik legrégebbi magánkezdeményezést, Győr nembeli Ottó nádor 1061-es alapítását.
A további monasztikus rendek kolostorai közül szerepel a könyvben a monumentális türjei premontrei rendház is, a hasonló nevű nemzetség monostora. Egyik legszebb Szent László-freskónk csodálható meg benne. A ciszterciek kolostorai közül például a középkori bélapátfalvit láthatjuk a kötetben.
Az ország egyik legjelentősebb középkori épületegyüttese volt a IV. Béla által alapított margitszigeti domonkosrendi apácakolostor. Képei között láthatunk egy felvételt a sziget helyreállított premontrei kolostor-templomáról is (erről a szövegben nem esik szó).
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok voltak. Hét kolostorukat is bemutatja a kötet Pécs-Jakabhegytől, a IV. László király által alapított Pilisszentléleken át, az alapítója, Kinizsi Pál sírhelyének is helyt adó Nagyvázsonyig.
A ferencesek városi kolostorai általában a középkortól napjainkig fennmaradtak Soprontól, Jászberényen át Szegedig.
A világ zajától elvonult kamalduli remeték majki barokk épületegyüttese a bemutatott kolostorok legfiatalabbika. Persze az Árpád-kori klastromok némelyikét is komolyan átépítették, mint azt a világörökség részeként nyilvántartott Pannonhalma esetében láthatjuk.
Az esztétikus megjelenésű, csodálatos képanyaggal illusztrált áttekintés részletes és színes képet nyújt a hazai kolostorok múltjáról. Jó szívvel ajánlható a történelem és a műemlékek iránt érdeklődők figyelmébe.
Molnár Imre - Az igazság szabaddá tesz
Mivel érdemelte ki ezt a szörnyű bűntényt Jerzy atya? Talán bűnöző, gyilkos vagy terrorista volt? Sz sincs ilyesmiről. Popieluszko atya pusztán a katolikus egyház hűséges papja volt, aki Krisztus szolgájaként a saját és mindazok méltóságát védte, akik vele együtt elnyomást és megaláztatást szenvedtek. Mert a hit, az Evangélium az emberi méltóság és a szabadság fogalma nem egyeztethető össze a marxista ideológia lényegével.
Ezért zúdult reá Isten ellenségének, az emberiséget leigázó "nagy hazugnak" pusztító haragja, aki gyűlöli az igazságot és a hazugságot terjeszti a világban. Miként a történelemben időnként megesik, ezekben az években Európa nagy részén az emberek elméjének világosságát elhomályosította a sötétség és a jót rosszal helyettesítette. Így ez a szeretett lengyel föld is a terror, a szolgaság és az álnokság országa lett. Krisztus evangéliumát, az élet és a szentség szavát felváltotta a gyűlölet és a halál perverz tanítása. Hazátokra a gonoszság cunamija csapott le. ...
Jerzy atya nem engedett a csábításnak, s nem törődött bele, hogy ilyen haláltáborban éljen. Pusztán az igazság, az igazságosság és a szeretet fegyverével próbálta visszakövetelni az állampolgári és papi lelkiismereti szabadságot. De a rontást hozó ideológia nem bírta elviselni az igazság és az igazságosság fényét. Ezért üldözte, tartóztatta le majd brutálisan megkínozta ezt a védtelen káplánt, akit végső gyalázatként összekötözve vízbe vetett, bár az még életben volt. Elrablói, akik az életet a legkisebb mértékben sem tisztelték, büszkén vállalták fel halálát. Magára hagyták, miként némelyek az állat tetemét dobják el. Testét csak 10 nap múlva találták meg...
E fiatal papnak az áldozata azért nem jelent vereséget, mert az elkövetők az Igazságot nem voltak képesek megölni. Vértanúnk tragikus halála ezért az emberi szívek Evangéliumhoz való megtérésének folyamatát indította el. A vértanúk halálából mindig a keresztény élet vetése fakad.
Ma Popieluszko boldoggá avatása az egész nemzet számára az örvendezés emlékezetes napja. Popieluszkót megdicsőülten helyezik az Anyaszentegyház karjai közé.
A politikai rendszerek oly gyorsan múlnak el, mint a nyári viharok. Nem marad utánuk más csak a pusztítás nyoma. Az egyház azonban saját fiain keresztül itt marad, hogy az emberiséget a határtalan szeretet ajándékához segítse. Mert a keresztény ember a föld sója.
Szántó Konrád - A meggyilkolt katolikus papok kálváriája
A hírhedt lehallgatási botrány következtében lemondásra kényszerült Horváth József vezérőrnagy, a Belügyminisztérium egyházakkal is foglalkozó III/III-as ügyosztályának főnöke, a kommunista hatalom főszereplőinek egyike.
A rendőrtábornok mindvégig láthatatlanul, a háttérből irányította az eseményeket, amelyeknek célja az egyházak elsorvasztása volt.
34 katolikus pap -- akik halálukkal fizettek ennek az esztelen tervnek a megvalósulásáért -- tragikus sorsát dolgozza föl a könyv. Közülük talán Brenner János tragédiája a legmegrázóbb. A 24 éves korában felszentelt papot Rábakethelyre helyezték káplánnak. A fiatal és tettre kész lelkészt a felnőttek, főleg azonban hittanos diákjai szerették meg nagyon. Ezért is kellett elpusztulnia.
Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök az ÁEH helyi megbízottjától, Prazsák Mihálytól azt az utasítást kapta, hogy helyezze el a faluból Brenner káplánt. Miután a püspök erre nem volt hajlandó. a megbízott csak ennyit mondott: -- Lássák a következményeket!
Ezután gyorsan peregtek az események. 1957. december 14-én éjfél körül a 16 éves Kóczán Tibor azzal kopogtatott be a plébániára, hogy a káplán atya azonnal jöjjön vele haldokló nagybátyjához, és lássa el a betegek szentségével. Mivel a pap jól ismerte a fiút, semmi rosszat sem sejtve teljesítette a kérést. Útközben Kóczán arra hivatkozva, hogy haza kell mennie, elvált a káplántól, aki egyedül is tudta az utat. Alig tűnt el azonban a fiú, a lesben álló bérgyilkosok a fiatal papra támadtak, és 32 késszúrással végeztek vele...
Erről és sok hasonló esetről szól a könyv.
Lepold Antal - Csernoch János
A rövidke könyv Nagymagyarország utolsó hercegprímásáról, Csernoch Jánosról szól, udvari papja, Lepold Antal visszaemlékezéseiben. Az író végigvezet minket az első világháború, a trianoni békediktátum, majd a rákövetkező időszak viharos eseményein, bepillantást kapunk egy pápaválasztásba, és megismerjük a hazájához haláláig hű főpapot. A hercegprímás esztergomi síremlékére a magyar törvényhozás ezt iratta; „Az égben visszakéri, amit a földön megmenteni nem tudott”.
Mózessy Gergely - Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében
Az 1895–1945 közötti időszak a katolikus megújhodás kora volt hazánkban. Kiváló képességű papok tűntek fel, sokuk vezető pozícióba került. Megszületett a politikai katolicizmus, újjáéledt és megerősödött a katolikus sajtó. A változások felrázták a híveket. Az vallásosság visszanyerte régi fényét: végre ismét kitört a templomok szűk falai közül, ahová az előző évek szorították.
A világiak fokozottabb bekapcsolódása az egyház életébe talán a legszembetűnőbb jelensége a jelzett időszaknak, különösen második felének. Tucatszámra jöttek létre laikusokat (is) tömörítő mozgalmak, egyesületek. A kezdetben csak hitbuzgalmi szerveződések átalakultak, de a harmincas években már a célirányú specializálódás folyamatát figyelhetjük meg: a templomépítéstől (Kisegítő Kápolna-egyesület) a karitatív munkán át (Szociális Misszió Társulat) a politikai szerepvállalásig mindenhol helyet kaptak a világiak. Az egyesületek jó része a ifjúság rétegspecifikus tömörítését és lelkigondozását célozta meg. Különösen nagy feladat volt az iskolapad védettségéből és a hittanár közeléből kikerültek lelkigondozása. Az agrárifjúság megszervezését a KALOT és KALÁSZ, a munkásfiatalság összegyűjtését a KIOE kezdte meg, míg a Szent Zita-körök a cselédlányokat célozták meg.
A legmostohább helyzetben épp a legkiválóbb képességű ifjak voltak. A főiskolákra, akadémiákra, egyetemekre kerülők a legtöbb helyen kiestek mindenféle vezetés alól. Ráadásul a továbbtanulás sokuknál nem is szülőhelyükön történt, így a hagyományos egyházi keretek is eltávolodtak tőlük. Hazánkban elsőként a Pázmány Péter Tudományegyetemen született meg az egyetemi lelkészi állás, s annak sikerén felbuzdulva jelentek meg a lelkészek az ország többi egyetemén is a negyvenes években. A kommunista fordulat azonban gyorsan szétverte az ifjúsági lelkigondozás egyetemi bázisait. Könyvünk a magyarországi egyetemi lelkészségek történetét mutatjuk be.
Kiss Péter - A Petőfi kézirattól az elsodort forgókupoláig
Ez a munka az Egri Főegyházmegyei Könyvtár létrejöttét, 18. századi történetét elsősorban az alapító Eszterházy Károly püspök levelei alapján ismerteti. Ezek, és az eddig feltáratlan 19-20. századi levéltári és egyéb források, újabb adatokkal gazdagítják a könyvtár és a Líceum múltjára vonatkozó ismereteinket. Nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy milyen intézmények működtek az épület falai között, hanem azt is, hogy mikor volt benne az oktatással párhuzamosan fegyvertár is, hogy mikor sodorta el a vihar a csillagvizsgáló torony forgókupoláját, megismerhetjük Ybl Miklósnak a Líceum részleges csatornázásához készült tervrajzát, és e megbízatásának kapcsán íródott leveleit. Megtudhatjuk, hogy mikor vette valójában tudomásul Eszterházy, hogy nem tesz Egerben egyetem, hogy már 140 évvel ezelőtt is hagyományként élt az, hogy a Líceum mocsaras telekre épült stb.
A korabeli forrásokban maradt fenn az is, hogy mikor és miért vitték el zúzdába Bródy Sándor könyveit, hogy a könyvtárban őriztek eredeti Petőfi kéziratot is, hogy mikor, és hova adták kölcsön a Dante kódexet, és más kéziratokat stb.
Eszterházy levelei, az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban őrzött könyvtártörténeti iratok, és más korabeli források nem egy esetben cáfolnak, vagy pontosítanak eddig megjelent
könyvtártörténeti adatokat, mint pl. azt, hogy mikor lett egyházmegyei a könyvtár, hogy Bartakovics Béla érsek megvásárolta Toldy Ferenc bibliotékáját, és annak egyik köteteként
került a könyvtárba Mikes Kelemen leveles könyve, hogy Eszterházy önálló pénzügyi alapot hozott létre a könyvtár fenntartására, hogy a csillagászati könyvgyűjtemény gyarapodása már Eszterházy életében befejeződött, hogy az általa alapított könyvtár egyedi abban, hogy nem hozott létre mellette semmilyen gyűjteményt, hogy a könyvtárnak átlagosnál meghatározóbb Szerepe volt Eger „magyar Athén” elnevezésének kialakulásában, és része volta város „kis Róma” elnevezésének létrejöttében, stb.
Melichár Kálmán - A zsinatok
Ez az 1932-ben megjelent könyv tárgyalja a zsinat fogalmát, fajtáit, történetét, összehívását, levezetésének rendjét, joghatóságát, és egyenként ismerteti az egyetemes zsinatokat, azok körülményeit és dokumentumait.
Kahler Frigyes - A főcsapás iránya: Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Török József - Mindszenty bíboros élete
Ez a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.
Puskely Mária - A keresztény Európa szellemi gyökerei
Emberi szellemi, lelki értékek? Mélységi támgyökerek? Élnek-e még ezek a kétezer éves keresztény Európában? És ha igény értékeik gyümölcsözők-e? Elérhetők? Tapinthatók?
Kik azok, akik életében tetten érhetőek az örök emberi és emberen túlmutató értékek? Kik azok, akik hordozták, gyarapították, örökségként ránk hagyták?
Európa századainak ismert, ismeretlen és anonim keresztényei. Öreg földrészünk viharos történetét át- meg átragyogják ezek a szent életű keresztény ifjak, nők és férfiak. A krisztusi Örömhír örök értékeit építették az Európa-házba.
Nélkülük nincs európai értékrend, nincs kultúra, nincs európai történelem!
Európa történelmének véres porondján diktátorok, gátlástalan politikusok váltogatták egymást, játszadoztak emberéletek millióival; fontosságuk tudatában profitorientált pénzimádók áldoztak a vérszívó mammonnak: ezeket a gyökérvesztett figurákat, korhadt lelkű perc-emberkéket szívesen felejti a közösségi emlékezet, vagy küzd meg velük a jelenkor. Egy szentéletű szülőpár, egy békét sugárzó keleti szerzetes, titkok terepén kutató tudós s magát a gyógyító Krisztus eszközének tekintő orvos, embernemesítő nevelő vagy tisztaságát védő fiatal - nem beszélve az ismert és ismeretlen vértanúk számolatlan millióiról bevilágítják ezt a önzéstől szabdalt európai színteret. A REMÉNY, az ÉLET üzenetét hordozzák, közvetítik. Létkérdés, hogy ma 2000 év mélységeibe pillantsunk, s átkarolva népeket, nemzeteket, kultúrákat, megismerjük őket, s általuk sajátos európai azonosságunkat, a ránk bízott küldetést
Sas Péter - Erdély legendás levéltárosa
Kelemen Lajos munkásságával, bámulatos adat- és anyagismeretével, az erdélyi tudományos életben betöltött szerepével akarva-akaratlan találkozhat mindenki, aki az erdélyi művelődéstörténet eltelt évszázadainak különféle megszüntetett eredményeiről olvas. Nélkülözhetetlen forráskiadványain, jelentős alaptanulmányain kívül nagy érdeméül tudhatjuk, hogy elismert szakembergárdát nevelt ki, akik közé olyan jelentős tudósok sorolhatók, mint Szabó T. Attila nyelvészprofesszor, Jakó Zsigmond, Csetri Elek és Benkő Samu történettudósok. Kelemen Lajos nélkül nem születik meg Szabó T. Attila Szótörténeti Tára, nem jelennek meg Jakó Zsigmond Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei. A személyére és munkásságára irányuló újabb kutatásoknak jó támpontot adott és új távlatot nyitott Kiss András jellemzése: "Rendkívüli ember volt, nehéz őt pontosan megeleveníteni, mert sokkal több volt annál, mint amit el lehet mondani róla."
Ismeretlen szerző - Védelmező istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az 1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.
Jean-Pierre Moisset - A katolicizmus története
"Hányszor is temették már el az egyházat az elmúlt kétszáz év során? Egész könyvet lehetne erről írni. És ami a többi vallást, a 'vetélytársakat' illeti: a múltban velük kapcsolatban szintén az a nézet vált uralkodóvá, hogy a katolikus egyházhoz képest lényegesen előnyösebb helyzetben vannak. Győztesnek lehetett volna kikiáltani annak idején a római kori Mithrász-kultuszt, a fényes gyarapodásnak örvendő középkori iszlámot, vagy a 16. században hódító protestantizmust. Ugyanígy az e világi reménységeket is, ha a 20. századi tragédiák ki nem oltották volna az ilyen jellegű reményeket tápláló optimizmust vagy éppen elvakultságot. Vajon az e világi üdvösséget hirdető ideológiák hanyatlásából fakadó szkepticizmus vallási megújulást eredményez-e napjainkban? Az ebben reménykedők hajélamosak bízni benne, hogy így lesz.
A fogyasztói társadalom boldogságra vonatkozó, cseppenként adagolt, hamis ígéreteinek szertefoszlásából születő frusztráció vajon csírájában magában hordozza-e annak a vágyát, hogy érdemes másfelé keresgélni? Hiszen az ilyen jellegű vágyban valamiféle vallási megújulás ölthetne testet... Ahhoz, hogy a katolicizmust a 21. században újból életerő járja át, alapvető arculatváltásra lesz szükség."
Jean-Pierre Moisset biztos vezetőnek mutatkozik a kautolikus egyháztörténelem ösvényein. Az új történésznemzedék e kiváló képviselője 1965-ben született, a Michel de Montaigne Egyetem előadója. E művét több nyelvre lefordították, s 2006-ban elnyerte a Nouveau Cercle de l'Union "Histoire"-díját.
Ismeretlen szerző - "Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?"
Régi adósságunkat törlesztjük akkor, amikor e könyv, a FONTES HISTORICI ORDINIS FRATRUM MINORUM IN HUNGARIA • MAGYAR FERENCES FORRÁSOK útra bocsátásával a ferences rend magyarországi történetének nehezen hozzáférhető, vagy eddig alig ismert forrásait közölni kezdjük. Szerencsésebb történelmű országokban ez már régen megtörtént. Nálunk a szerzetesrendek működésének újra engedélyezése, a rend iratainak, könyvtárainak újbóli birtokba vétele, eddig lappangó iratok, könyvek előkerülése (ld. gyöngyösi leletek) adnak új lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel élve szeretnénk hozzájárulni a ferences rend magyarországi történetének kutatásához, annak fellendítéséhez.
Talán furcsának tűnik, miért ezzel a kötettel indítjuk sorozatunkat, hiszen akadna régebbi forrás is. Ez igaz, de a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása olyan történelmi esemény, melynek átélői és elszenvedői közöttünk élnek. 1990-ben még nem is nagyon gondoltunk arra, mennyire sürgető is az akkor történtek leírása, megörökítése, visszaemlékezések, és fellelhető dokumentumok alapján. A közben eltelt idő, és a feloszlatáskor élők szinte egy évtized alatti eltávozása tette világossá, milyen fontos ennek a jelent is súlyosan meghatározó eseménynek az emlékeit összegyűjteni. Hiszen a fiatalabb nemzedék a feloszlatást már nem átélt valóságként ismeri, hanem — hála Istennek — csak úgy, mint a saját életét is nagyon meghatározó történelmi tényt. Ha most, az utolsó pillanatban ezt nem tettük volna meg, úgy jártunk volna, amint Tacitus is írja: „Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünknek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjed a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás.” (P. C. Tacitus: Agricola élete 2. Borzsák I. fordítása)
Kötetünk tehát ez a megmentett emlékezés, aminek az ad különös aktualitást, hogy a szerzetesrendek feloszlatása éppen ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon. A visszaemlékezések összegyűjtése egyben a fiatalabb generáció tisztelgése is azok előtt a ferences testvérek előtt, akik elszenvedték a feloszlatás eseményét és következményeit, akik tanújelét adták a rendhez, hivatásukhoz való hűségnek, és akik áldozatokat is hoztak, hogy megőrizzék és továbbadják a ferences életeszményt.
fr. Varga Kapisztrán OFM
Puskely Mária - Ezer év misztikájából
"A misztika nem más, mint átérzése, megtapasztalása annak, hogy a kegyelem által a lélek az Istenben, és az Isten a lélekben él." /Kühár Flóris OSB/
"Misztikusnak nevezzük azt a lelket, aki valamiképpen közvetlenül érintkezik az Úristennel." /Sík Sándor/
Avilai Szent Teréz Belső várkastélyát lapozva az embert vegyes érzelmek töltik el. A spanyol misztikus egyháztanító a belső élet kibontakozásának szakaszait a hét lakás allegóriájával szemlélteti. Mindegyik lakás a lélek Istennel való kapcsolatának egy minőségileg új állapotát jelképezi. A IV. lakás (állapot, fok) olvasásakor sok ember leteszi a művet, azt gondolván, hogy ami ez után következik, az már nem a "hétköznapi keresztények" útja, hanem a "nagyok", a kiváltságosak osztályrésze. Az V., VI., és VII. lakás fejezeteinél - ha valaki mégis csak vette magának a bátorságot, és végigolvasta - az ember esetleg nekikeseredik, vagy - ami még rosszabb - hamis ambíciók ébrednek benne.
Nem tudunk, vagy nem merünk igazán a cél felé nézni. Nem tudjuk vagy nem akarjuk elfogadni, hogy mi magunk is a kereszté élet teljességére hivattunk meg. Ez nem kiváltság, hanem minden megkeresztelt testhez szabott, személyes életfeladata, hivatása.
Damjáni Szent Péter
Rievaulx-i Boldog Aelred
Magdeburgi Mechtild
Hackenborni Mechtild
Nagy Szent Gertrúd
Folignói Angela
Ramon Llull
Norwichi Juliána
Guyart Boldog Mária
Taigi Boldog Anna Mária
Szentháromságról Nevezett Boldog Erzsébet
Alexandrina Maria De Costa
Dr. P. Boros Fortunát O. F. M. - Csíksomlyó, a kegyhely
Az 1400-as években a ferencesek már klastromot működtettek Csíksomlyón. A tatár, török támadások, a vallásháborúk sokszor fenyegették elpusztítással a rendházat. a ferencesek sokszor menekülni kényszerültek, de mindig visszatértek. Újjáépítették a felégetett épületeket és folytatták szívós munkájukat. Ezt a sok évszázados küzdelmet és fejlődést mutatja be a könyv.
Herepei János - A házsongárdi temető régi sírkövei
Az 1585. évi nagy pestisjárvány idején Kolozsvár elhunyt lakóit már nem tudták a város falain belül eltemetni. Ekkor nyitották meg a Tordai-kapu közelében a házsongárdi temetőt.
A több mint másfél évszázad sírkövei ma már nincsenek meg, de Herepei János hatvan-hetven évvel ezelőtti kutatásai révén sokat megismerhetünk közülük. E könyv lapjain nem csupán reneszánsz és kora barokk sírkövekről olvashatunk, hanem azoknak az élettörténete is megelevenedik, akik e kövek alatt nyugodtak. Elvonulnak előttünk a papok és a professzorok, a céhmesterek, az iparosok különböző rétegei, az előkelő ötvösök, szűcsök, tímárok, szíjgyártók, szabók, erszényesek, magyar és szász nemzetiségűek, reformátusok és unitáriusok, mert ez időben ezek lakták a "kincses Kolozsvárt".
A török uralom idején Erdély és annak fővárosa, Kolozsvár volt a magyar művelődés fellegvára, a vallási és nemzetiségi szabadság jelképe. A házsongárdi temető sírköveinek pontos leírásán s az ehhez kapcsolódó kultúrtörténeti fejtegetéseken keresztül megismerhetjük a város, s az egyes ember életét.
György Lajos - A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története 1579-1948
Erdély legrégibb, gazdagságában szinte páratlan könyvgyűjteményének alapjait még a Báthory István uralkodása alatt behívott jezsuiták vetették meg 1580 táján. A jezsuiták, később az őket felváltó piaristák mindenkor féltő gonddal óvták, gyarapították a bibliotékát, amely iskolai intézményként, majd 1779-től Erdély sokáig egyedüli nyilvános könyvtáraként az erdélyi magyar művelődés egyik fellegvára volt.
György Lajos (1890-1951) a kiváló irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár 1929-től 1948-ig, kerek húsz esztendendőn keresztül maga is e könyvtár falai között dolgozott. Odaadással végzett fáradságos könyvtári munkájának köszönhetően a Lycemu-könyvtár kisebbségi sorsban is a magyarság szellemi műhelye maradt. Posztumusz megjelenő monográfiájában nem csupán az intézmény közel négy évszázados múltját rekonstruálja aprólékos részletességgel, hanem azokat a nemes művelődési törekvéseket is felidézi, amelyek létrehozták és századokon át fenntartották.
György Lajos kevéssel az után készült el művével, hogy a könyvtár befejezte a maga önálló életét. 1948. augusztus 3-án államosították az akkor több mint 50000 kötetet számláló gyűjteményt. Erdély nagy múltú bibliotékájának állománya - közte számos pótolhatatlan kézirat, ősnyomtatvány, ritkaság - szétszóródott. Így amit a Lyceum-könyvtár sorsáról tudhatunk, azt egyedül György Lajos könyvének köszönhetjük.
Arnold Angenendt - A kora középkor
A kora középkor az egyháztörténet legnagyobb átalakulásának korszaka. Ennek az átalakulásnak a különböző szakaszait tárja elénk a szerző. A késő ókortól elindulva a középkor sajátosságainak körültekintő bemutatása mentén pillanthat be az olvasó a keresztény Európa létrejöttének bonyolult és összetett folyamatába.
A történelmi események mellett az egyházszervezet kialakulása, a művelődés szerepe, a szerzetesség elterjedése vagy a művészetek helyzete azok a témák, amelyekről szakavatott értékelést olvashatunk.
A népvándorlás kora, a mediterrán világ át-alakulása, majd Bizánc szerepének érintése és az iszlám megjelenését követően a Karoling birodalom változatos világának az elemzése képezi a mű gerincét, amely egyetemi hallgatóknak és képzett történésznek egyaránt hasznos olvasmány.
Az 1934-ben született Dr. Dr. h.c. Arnold Angenendt a közép- és újkori egyháztörténelem professor emeritusa, jelenleg a münsteri Westfälische Wilhelms-Universitäten működő "Szimbolikus kommunikáció és társadalmi értékrendszerek" különkutatási irány vezetője.
Reinhard Barth - Pápák
A hivatalos egyháztörténet 265 pápát ismer név szerint, és ehhez jön még jó háromtucatnyi ellenpápa. Vannak köztük kiemelkedő személyiségek (mint VII. Gergely, aki kényszerítette IV. Henriket, hogy vezeklésül zarándokoljon el hozzá Canossába), vannak gátlástalan uralkodók (mint Rodrigo Borgia, aki VI. Sándor néven teljesen világi módon uralkodott az egyházi államban, méreg és tőr segítségével), vannak műértők is (mint II. Gyula, aki Michelangelót és Raffaellót remekművek megalkotásával bízta meg), vagy éppenséggel tudós Biblia-magyarázók (mint XVI. Benedek).
Krisztus helytartójaként a pápa nem csupán az egyházi állam és kétmilliárd keresztény vezetője, hanem mindig hatással volt a világ történéseire is. A pápaság története így mindenkor összekapcsolódott a kereszténység által formált Nyugattal.
A kötet az összes pápát és ellenpápát bemutatja, a kezdetektől, Róma katakombáitól a jelenig - és mindeközben festészeti, szobrászati és építészeti mesterművekkel gazdagon ékesített ívét rajzolja meg az elmúlt 2000 év (egyház)történetének.